Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-07 / 83. (3635.) szám

1935 április 7, vasárnap 'PRÁGAI-A\aCí^AR-Hl RLAP 15 Miniszteri beszéd Pozsonyban (nyei) Prága, április 6. Az elmúlt héten a morvaországi és a sziléziai gyáriparosok, vala­mint a szlovenszkói gyáriparosok tartottak köz­gyűlést. Noha Morvaország és Szilézia ipara sokkal fejlettebb a szlovenszkói iparnál s az ostrau-karwini góc jelentősége messze fölülmúl­ja a leszegényedett és letört szlovenszkói gyár­ipar jelentőségét, a pozsonyi közgyűlés jelentő­ség tekintetében fölébe kerekedett a wittkowi- tzinak. A közvetlenül érdekelteken kívül a tör­ténelmi országok számos vezető tényezője, több volt miniszter, a hatalmas Zsivnó-konszern feje és Dostálek miniszter személyében a kereskedel­mi kormány vezetője is résztvett a pozsonyi grémium dísztermében tartott közgyűlésen. A nagy és díszes fölvonulásnak bizonyára meg­van a maga politikai, vagy pártpolitikai oka, erre nem szándékszunk kitérni, de nem kívá­nunk szó nélkül elmenni ama miniszteri nyilat­kozat mellett, mely a Duna mentén hangzott el, de nem csak Szlovenszkó és Kárpátalja számá­ra szólt s bizonyára Prágában is visszhangja lesz. Az elnöki megnyitó után, amint arról beszá­moltunk, Dostálek kereskedelmi miniszter nagy­szabású beszédet mondott. Statisztikai adatok alapján leszögezte, hogy a helyzet az elmúlt esz­tendőben már nem rosszabbodott, sőt javult Megállapította, hogy a külkereskedelmi forga­lom 1934-ben — telát a korona devalválása utáni időben — 14 százalékkal nagyobbodott A forgalom méretének fokozódását a kivitel 23 százalékos emelkedése idézte elő. Ez a két számadat megfontolásra méltó. Megfontolásra méltó, mert Dostálek miniszter beszéde további során kifejtette, hogy Csehszlovákia számára egzisztenciális kérdés a kivitel s csak a kivitel fokozása révén lehet a helyzetet följavitani. Kijelentette azonban a miniszter azt is, hogy az exportot csak abban az esetben lehet fokozni, ha a bevitel elől sem zárkózunk el. A külkeres­kedelmi forgalom volumenje 14 százalékkal emelkedett a kivitel 23 százalékos nagyobbodá­sával szemben. Ez annyit jelent, hogy csak a ki­vitel nagyobbodott, a behozatal nem. Ha a be­hozatal azonos lenne az előző év importjával, akkor a külkereskedelmi forgalom volumenje nem 14, hanem 23 százalékkal nagyobbodott volna. A számításból tehát megállapítható, hogy a kivitel emelkedésével egyidejűén a behozatal 9 százalékkal ment vissza. A helyzet az elmúlt esztendőben tagadhatatlanul javult, a - javulás kétségbevonhatatlanul a devalválás eredménye, de ez a javulás nem lehet tartós, ha Csehszlo­vákia eljárkózik a behozatal növelése elől. A korona leértékelése nagyot lendített a kivitelen, de ugyanilyen mértékben megnehezítette a be­hozatalt. Amennyivel olcsóbb a külföld számá­ra a csehszlovákiai áru, ugyanannyival drágább Csehszlovákiának a külföldi eredetű importcikk. Nem állítjuk, hogy a devalválás révén cseber­ből vederbe juíotunk, de igazoltnak vesszük azt az ismételten hangoztatott állításunkat, hogy a devalválás csak félmunka volt s ezt a merész lépést még néhány intézkedésnek kellett volna követnie. A kereskedelmi miniszter a tervgazdaság di­vatossá vált jelszaváról is beszélt, ötéves gaz­dasági tervről és hasonló nagyszabású gazda­sági munkaprogramról több nyilatkozat hang­zott el a közelmúltban. Aktív miniszterek és vezető államférfiak beszéltek róla, de egyik nyi­latkozat sem tartalmazott konkrétumot s a nyi­latkozatok regisztrálása során meg is jegyez­tük, hogy jelentőségük főképpen a nyilatkozók személyében és nem magában a nyilatkozatban van. A kereskedelmi miniszter Pozsonyban ál­lást foglalt a tervgazdaság jelszava ellen és mi­nisztertársaival szembehelyezkedve, tiltakozásá­nak adott kifejezést olyan gazdasági tervek ko- pirozása ellen, melyek idegenben beválhattak, de a csehszlovákiai viszonyokra esetleg nem alkalmazhatók. Dostálek nem helyesli azt a tö­rekvést, mely a nemzetközi árucsereforgalomból ki akarja szorítani az arra hivatott magángazda­sági tényezőket és azok helyébe állami szerve­ket kíván helyezni, vagyis szembehelyezkedik a földművelésügyi kormány intencióival, mely a mezőgazdasági behozatalt és a kivitelt mono­polizálni szándékszik. A kereskedelmi 'tárca bir­tokosa teljes mértékben magáévá teszi a gyár­ipar, a kereskedelem és a kisipar ama aggodal­mát, hogy a negyvenórás munkahét rendszeresí­tése, illetve a munkaidő megrövidítése a szociál­demokrata kézben lévő népjóléti tárca részéről kifejezésre juttatott intenciókkal ellentétben a munkaadók újabb megterhelése révén további üzemkorlátozásokat és ezzel a munkanélküliség további emelkedését idézheti elő. A legérdekesebb talán a miniszteri nyilatko­zat ama része, mely az adókivetés kérdésével foglalkozik. A keresk- .‘eltni miniszter is meg­állapítja, hogy a gyáriparosokat, a kereskedő­ket és a kisiparosokat a válság erősen kimerí­tette s heves ellenkezésre talál minden olyan szándék, mely uj adóterhek bevezetését kívánja elérni. Lehet, hogy a Szlovenszkón és Kárpát- alján gyakorolt adóbehajtási rendszer elleni pa­naszok helytállóságáról a kereskedelmi minisz­ter is meggyőződött és éppen ezért tartotta he­lyesnek Szlovenszkó fővárosában kijelenteni, hogy „nemcsak az adók nagysága, hanem az adók behajtásának módja is olyan, hogy sok esetben elveszi a vállalkozási kedvet és késlel­teti a gyógyulás folyamatát". Ezt a mondatot sokszorosítani kellene és el kellene juttatni va­lamennyi adóügyi potentáthoz, akkor nem kel­lene a máriahutai üveggyár esetének megismét­lődésétől tartani. Máriahután behajtották az adót s a vállalat kénytelen volt üzemét beszün­tetni. Az üzembeszüntetés következtében a kincstár — amint megírtuk — elesik a további adójövedelemtől, a betegsegélyző az illetékek­től, a vasút a szállítástól, a munkás a kereset­től, a kereskedő forgalmának egy részétől és tetejébe az állam többet fizet munkanélküli se­gély címén, mint amennyi az adóhátralék volt. Természetes, hogy az ilyesmi késlelteti a gazda­sági gyógyulás folyamatát s csak helyeselni le­het, ha az ilyen rendszer ellen a kereskedelmi miniszter is nemtetszésének ad kifejezést. Reméljük, a kereskedelmi miniszter szava nem lesz pusztában elhangzó szó, reméljük, hogy a nyilatkozat nem függ össze a közelgő j választásokkal és reméljük, hogy ismételten és ; régóta hangoztatott panaszainkat az illetékesek végre megfontolás tárgyává teszik. Idényszerűen 803.840-re csűkkent a munkanélküliek száma Prága, április 6. A munkaközvetítő hivatalok adatai szerint március 31-én a munkanélküliek szá­ma a február 28-i kimutatásiján közölt 833.194-ről 802.840-re ment vissza. A tavaly év azonos szaká­ban. 789.789 munkanélkülit tartottak nyilván Cseh­szlovákiában. A munkanélküliek száma márciusban 14.165-tel, vagyL 1.7 százalékkal csökkent. A ta­valyi év azonos szakában 49.193-mal, illetve 5.9 százalékkal kisebbedéit a munkanélküliség. A munkanélkifliek szántának csökkenése az idén nem éri el a tavalyi arányokat Ebinek legfőbb oka a kedvezőtlen időjárásban van, amely az Idén nem tette lehetővé a tavaszi idénymunkák korai meg­kezdését. A munkanélküliek száma Szlovenszkón 3.1, Kár­pátalján 15, Csehországban 4.1 és Morvaországban, valamint Sziléziában 2.5 százalékkal apadt. A magyarországi pénzintézetek helyzete Budapest, április 6. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A Magyar Olasz Bank most közzétett mérlege azt igazolja, hogy az intézet vezetősége nyílegyenesen kitart amellett a klasszikus bankpo­litika mellett. amelyet még jóval a bankzárlat el­rendelése előtt az ipari érdekeltségeknek az inté­zet érdekköréből történő eltávolításával kezdett meg. Ez a bank tulajdonképpen a legtisztább ma­gyar — takarékpénztár. Ha a magyar takarékpénz­tárak üzletvitelét példával kellene érzékeltetni a külföld felé, a leghelyesebb lenne az Olasz-bank mérlegtételeit felsorolni; Az etomit -évbe® az intézet, takarékbetétállománya millió pengővel 37 millió pengőre emelkedett ugyanekkor azonban a folyőszámiabetétek állaga az előző évi 35 millió pengőről 41 millióra, azaz több mint 15%-kai emelkedett. A takarékbetétállomány szaporulata egyes nagy intézetek takarékbetét- készletének nagyarányú emelkedése mögött elma­rad, a folyószámlabetétállomány százalékos gyara­podás viszont mondhatni egyedül álló. Mindeneset­re, ez utóbbi mérlegtételnél nem hagyható figyel­men kívül az, hogy az Olaszibank mint a mi a női Banca Coimmerciale Italiana fiókja, a magyar- olasz klirffig zavarai folytán szükségképpen igen sok olyan betétet kezel és mutat ki folyószámla- betétállományában. amely voltaképpen nem betét, hanem olaszországi árut vásárolt magyar importő­rök lírára egyelőre átválthatatlan pengő lefizeté­séiből áll elő. Erre vall, hogy .ma, amikor a magyar bankok leg­többje szaporította kihelyezéseit-, az Olaszbank a kihelyezések élénkítésén kívül rendkívül nagy ősz szegekkel növelte azonnal mozgósítható készleteit. Tavaly a készpénzkészlet, postakarékpénztári köve­telés és bankkövetelés 6.5 millió pengőt tett ki, ezzel szemben idén 9.5 milliót, azaz egész taka­rék- és folyószámlabetétállományának 13.5%-át készpénzben tartja. A váltótárca 7 millió pengővel 57 millióra emelkedett, ugyanekkor azonban az adósok tétele 31 millióról 29 millióra hanyatlóit a jelzálogkölcsönök tétele pedig 3 millió pengővel esett vissza, holott a forgalomban levő záloglevelek és engedményezett jelzálog-tételek összege csak 1.5 millióval lett kevesebb. Az 1.5 mij-llió pengős külön­bözet magyarázata valószínűleg abban rejlik, hogy mig az intézet az elmúlt években több saját zálog­levelet vásárolt vissza, mint amennyit adósai visz- szafizetéeeire fel kellett volna használnia, idén in­kább a korábban megszerzett zálogleveleket bocsa tóttá azoknak az ügyfeleknek rendelkezésére, akik tartozásukat a záloglevelek árfolyamesésének és az olcsóbb dollárnak felhasználásával kívánták ren­dezni. Az intézet tiszta nyeresége 70 ezer pengővel több a tavalyinál, azaz 920.000 pengő, a tényleges nye­reség azonban további 150.000 pengővel több a ta valyimál, ugyanis az idei nyereség-veszteség szám­lán belül 150.000 pengő nyugdíj-alapot megillető térítést számol el, mig tavaly ezen a címen semm) sem szerepelt. Az osztalék változatlanul 1.50 pen­gő. * Az Angol-Magyar Bank azok közé az intézetek közé tartozik', amelyek a bankzárlat után kivont betéteket tekintélyes .mértékben máris visszasze­rezték. Tavaly 4 millió pengővel emelkedett az in­tézet betétállománya, az idei esztendőben pedig további 7.5 millióval, úgy hogy most eléri a 74 millió pengőt. A betétszaporulat nagyobbik felét 4 millió pengőt az intézet készpénzkészletének sza­porítására fordította, 4 millió pengőt ugyanekkor váltótárcájának szaporítására használt fel. Végered­ményben azonban az intézet kihelyezései nem sza­porodtak. Erre vall, hogy az adósok tétele égj ma­ga 6 millió pengővel lett kevesebb, az érdekeltsé­gek pedig — valószínűleg óvatosságiból keresztül- vitt belső tartalékolások eredményeként — több minit 1 millió pengővel csökkentek, úgy hogy je­lenleg már csak 10 millió pengőt tesznek ki, szem­ben a két év előtti 16 millióval. Dicséri az intézet őszinte politikáját és a részvényesek áldozatkó-z- ségét, hogy az „érdekeltségek" cimü mérlegtételt, amely éveken át az Angol-Magyar Bank egyik fel­tétlenül rendezendő problémáját jelentette, a Nem­zetközi Gépkereskedelmi R. T.-nél fennállott érde­keltség teljes leírásával megoldhatták. Ez a rész­vénytársaság az Angol-Magyar Bank és az angol nagyrészvényesek gondoskodásának jóvoltából az elmúlt évben tőkeellátási gondok nélkül működhe­tett és habár a Balkán-államokban fennálló nehéz mezőgazdasági viszonyok folytán kihelyezéseit cn nan csak nehezen tudja behajtani, a belföldi pia­con forgalmát mintegy 20%-kai emelte és az au­tóké reskedelemben is élénk szerepkört biztosított magának. Az ingatlanok tétele 1 millió pengővel 6.5 millió pengőre szaporodott. Minden valószínűség szerint árverésen megvásárolt birtokról van szó. Ami a tiszta nyereséget illeti, ennek összege mintegy 700.00 pengő, figyelembevéve a több mint 1.1 millió pengőt képviselő leírásokat. A ta­valyi tiszta nyereség 609.00 pengő volt, 820.00 pengő lerás mellett. Osztalékot nem fizet az inté­zet idén sem, amit annál könnyebben megtehet, mert angol nagyrészvényesei (Prudential Biztositó, British Oversea-s Bank) ugyanazt az elvet követik, mint a budapesti bankvezetőség: osztalékot csak a belső megerősödést követően szabad szétosztani. * A Hazai Bank, amely tulajdonképen a Pesti Ha­zai Első Takarékpénztár bankosztálya, az egyedüli magyarországi intézet, amely a mezőgazdasági hi­telüzlettel semmiféle összeköttetésben nem áll. Vidéki kihelyezései minimálisak, törlesztésen jel­zálogkölcsönüzlettel nem foglalkozik. Annál na­gyobb szerepet visz a gyáripari hitelellátásban és a budapesti kereskedelem bankári igényeinek kielé­gítésében. A betétállomány meghaladja a 23 mil­lió pengőt, azaz 1.5 millió pengővel több a tava­lyinál. Az egyéb mérlegtételek nagyjából változat­lanok, ami nem azt jelenti, mintha az intézet üz­letmenete a vesztegelő® időszakába lépett volna, hanem inkább állandóságot jelez. A bankzárlat ke­véssé hatott ki az intézet üzletmenetére és mint­hogy forgalmának oroszlánrésze a városi jellegű ke­reskedelmi és ipari ügyletekkel kapcsolódik, nem kellett uj jövedelmi ágakat keresnie, hogy az ag­rárüzleten beálló jövedelmcsökkenést ellensúlyozza. Az osztalék változatlanul 1 pengő, jólehet a tiszta | nyereség mintegy 10%-kal meghaladja a tavalyit Figyelemreméltó, hogy az intézet milyen mélyreha­tó költségcsökkentést hajtott végre. A személyzeti fizetések 1931 év végi 1 millió pengős végösszegét az idei évben 660.00 pengőre szorította le, ugyan­ekkor pedig a költségek és adók 820 000 pengős terhét 630.000 pengőre mérsékelhette. Leirások el­mén 345.00 pengőt számol el az intézet. (Prágában esik a holland forint.) A mai prá­gai devizapiacon Amszterdam 20 koronával 3sett és Heleingfors 0.025 koronával gyöngült, j Stockholm 2, Berlin 1, Brüsszel 1. Kopen-hága l, Milánó 0.50, Varsó 0.25, Kovno 0.25 és Lon­don, 0.15 koronával megszilárdult. (Vissiaáramlanak a tökék Belgiumba.) — Brüsszeliből jelentik; A minisztertanács be­hatóan foglalkozott a belga frank leértékelése következtéiben előállott helyzettel. Megelége­déssel állapították meg, hogy az utóbbi na­pokban a leértékelés következményeképpen ágén nagy összegek áramlottak vissza az or­szágba. A kormánynak súlyos gondot okoz az árdrágulás egyre rohamosabb folyamata. A gazdasági érdekképviseletekkel folytatott tanácskozások eddig nem vezettek eredmény­re. A kormány különböző intézkedéseket haj­tott végre az árdrágítás megakadályozására, így kimondotta, hogy a cukor árának drágí­tása törvénytelen. Hasonló intézkedések ké­szülnek a vajárak drágítása miatt is. — A minap öt különrepülőgép érkezett ötvenkét- millió francia frank értékű arannyal a brüsz- szeli repülőtérre. A nagy aranyszállitmány megérkezésével kapcsolatban olyan hírek voltak forgalomban, hogy az aranyat a Fran­cia Bank küldte a Belga Nemzeti Bank támo­gatására. Sokkal valószínűbb azonban az a feltevés, hogv visszaáramló tőkékről van sző, amelyek a belga valuta devalválása folytán most kedvező befektetési lehetőségeket keres­nek Belgiumiban. (Amerikában növelik a tavaszi búza vetésterü­letét.) Newyorkból jelentik: Az amerikai Mező­gazdasági Piac Irányító Bizottsága a március 20-án kiadott' rendeletéinek megváltoztatásával hivatalos közleményt adott ki, amely szerint mindazok a farmerek, akik tavaszi búzát vétőnek, jogosultak a vetésterületet az 1928/32 es évek átlagos vetésterületének 165 százalékáig növelni, iha kötelezik magukat arra., hogy 1936-kan a bi­zottság felszólítására a vetésterületet megfelelő mértékben csökkentik. Az amerikai képviselő- ház bizottsága ennek következtében újból tárgya­lás alá vesizi azt a javaslatot-, amelynek célja a hatóságoknak a mezőgazdaisági piaccal szembeni végleges állásfoglalásának rendezése. Az ezévi vetésterületek nagyságát egyébként igen nehéz már most felbecsülni, mert a 'rettenetes homok­viharok következtében számolni lehet a terület- csökkentések enyhítésével. Az eddigi jelek sze­rint- ez évben jóval túlhaladják a múlt évi vetéste­rületeket-, amelyek inkább az 1933. évieket fog­ják megközelíteni. (Már csak felárral lehet helyet kapni a budapesti nemzetközi vásáron.) Budapest­ről jelentik : A budapesti nemzetközi vásár kiállítóinak száma már nemcsak elérte, ha­nem meghaladta az 1934. évi vásár kiállítói­nak számát és területében is lényegesen megnagyobbodott. Tekintettel egyrészt erre. másrészt arra, hogy a vásár épülés alatt álló pavillonjai már zsúfolásig megteltek kiállí­tókkal, a vásár vezetősége életbeléptette a szabályzat azon intézkedését, mely szerint április 1 -tői kezdve jelentkező kiállítók a vásár rendes helydijai után 20 százalék fel­árat kötelesek fizetni, mivel az újabb épüle­tek emelését a vásár már csak rendkívüli munka és költségek mellett fogja tudni fel­építeni. A vásár építkezései különben most már hatalmas lendületben folynak. Felállí­tás alatt áll a hatalmas textilcsoportnak a szökőkút előtt álló pavillonja és egymás­után emelkednek ki az Iparcsarnok körül a vásár többi csarnokai is. A vásáriroda mű­szaki csoportja a Városligetben most már a kora reggeltől késő éjfélig állandó per- manenciában van. A május 3-án megnyíló Dudapesti vásár az eddigi jelek szerint az üsszes előző budapesti vásárokat felül fogja múlni. Mit kapunk a valutákért9 Prága, április 6. Ki 100 pengőért 443.50 100 schilHngért ........................ 456.50 10 0 zlotyért ....... 450.50 100 lejért ................................. 15.70 10 0 márkáért............................. 904.— 100 dinárért ............................. 53.50 100 svájci frankért................... 771.50 10 0 francia frankért................... 157.75 10 0 belga frankért................... 405.— 10 0 líráért ................................. 202.40 10 0 holland forintért .... 1587.— 1 amerikai dollárért .... 23.55 1 angol fontért........................ 114.875 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, április 6. Ke 100 pengőért . . . . 0 . . 446.50 100 schilHngért ...... 459.50 100 zlotyért ............................. 453.50 100 lejért ........ 16.— 100 márkáért............................. 908.— 100 dinárért ............................. 53.90 100 svájci frankért................... 774.50 10 0 francia frankért................... 158235 10 0 belga frankért................... 407.— 10 0 líráért ................................. 203-60 10 0 holland forintért .... 1593.— 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért................... 115.875

Next

/
Thumbnails
Contents