Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-07 / 83. (3635.) szám

1935 április 7, vasárnap ^J«GAlMAGfeARH!RLAP Április 8-án d. e. léi ií-kor kassai városi színházban országos Rákóczi-emlékunnepély ii Híifyeft véthaié A szokatlanul hideg időjárás a kontinensen to­vábbra is tart és valószínűleg a jövő hét elejéig marad. Felmelegedés csak 10. körül várható. Időjóslat: Változékony, hűvös, a hegyekben lágy és hó, nyugati-északnyugati széllel. — A Toldy Kör legközelebbi mesedélutánját április 13-án tartja. Pozsonyból jelentik: A Tol­dy Kör folytatja nagysikerű mesedélután-soro- zatát a pozsonyi magyar gyermekek részére. Április 13-án, szombaton délután 5 órakor is­mét mesedélutánt rendez a régi városháza föld­szinti előadótermében. Szines vetített képek kí­séretében mesélnek Bözsi néni, Magda néni és Móric bácsi. Színre kerül továbbá a Telefon cimü vigjelenet is, amelynek szereplői Kontsek Editke, Fizely Veronka és Zatkalik Eszterke. A mesedélutánt Jando Bella készíti elő. Jegyek egykoronás árban kaphatók elővételben a Hol- derer-cégnél (Lörinckapu-ucca). *— „Stépán Bedfich" volt magyar mi­niszter? A prágai ,,Telegraf“ tegnapi számában beszámol arról, hogy „Stépán Bedrich“ volt ma­gyar miniszterelnök ellen egy választási röplap miatt büntető feljelentést tett a választási biz- j tos. Első pillanatban érthetetlenül álltunk szem­ben azzal a ténnyel, hogy nemcsak uj és a ma­gyar sajtóban eddig ismeretlen képviselőjelöltet fedezett fel a ,,Telegraí“ a magyar választási arénában, de mindjárt egy volt magyar minisz­terelnököt is, akiről a magyar sajtókrónikák lapjain eddig egy szó említés sem történt. An­nál nagyobb volt a derültségünk, amikor utána­néztünk az eseménynek és megállapítottuk, hogy a jóhangzásu Stépán Bedrich név mögött Fried- rich István, neve húzódik meg. A gondolat nem rossz: az összes családi neveket az egyszerűség kedvéért lefordítani, csak félő, hogy nagy zűr­zavar támadna belőle. Például, ha a magyar la­pé1- a csehszlovákiai miniszterelnökét Kispéter Jánosnak titulálnák, az egyik volt belügyminisz­tert pedig Fülemüle Györgynek. Ezért tehát az a szerény javaslatunk lenne, hogy maradjunk mégiscsak az1 eredeti neveknél, — már csak azért is, mert az olvasónak könnyebb így eliga­zodni. xx Szakorvosi kozmetikai készítmények (Dr. Földes bőrgyógyász, Kosice, laboratóriumából). Arckrémek, szeplőkrémek, púder, arcviz, haj­szesz stb. Kaphatók a Corso Parfümériában Kosice, Stefanikova 49. Postán utánvéttel. Pros­pektus ingyen. — Április 23-án kezdődik Pozsonyban a tavaszi eskiidtszéki ciklus. Pozsonyi szerkesz­tőségünk jelenti: A kerületi biróságon április 23-án, nyomban hús vét után kezdődik a tava­szi esküdlszéiki ciklus, amely egy hétiig fog tartani. Érdekes, hogy a mostani ciklust alig tudták összeállítani, mert nem volt elegendő esküdtszék elé tartozó bűnügy. Egyetlen na­gyobb bűn per keiül tárgyalásra: Ernéger Má­tyás somorjai erdész bűnügye, amelyet ápri­lis 24-én immár negyedszer tárgyal az esküdt- biróság. Ernéger ellen, mint ismeretes, az a vád, hogy 1919-ben a téli kikötőben meg-! gyilkolta Gazdinszki Katalin nevű kedvesét1 és a holttestet a Dunába dobta. Ernéger ártat- j lanságát hangoztatja és azt állitja, hogy a nő ma is él valahol Romániában. Ezenkívül For- manek János szándékos emberölés, Zárecky. Péter szándékos emberölés kísérlete, Hyka Pál gyilkosság, Klacov Alajos és Horváth Fe­renc rablás miatt, Valent László pedig gyil­kosság vádifával kerül az esküdtbiróság elé. xx 72 éves vagyok, » 52 évesnek látszom, 32 évesnek érzem magam, mióta a CIGELKA jódos gyógyvizet haszná­lom. — Orosz repülőtisztek Prágában. Tegnap orosz katonai repülőszakértők érkeztek Prágá­ba. A tanulmányúton levő csoport négy repülő­ezredesből és Lavrov tábornokból, az orosz légierők alparancsnokából áll. Az orosz repülők a cseh repülőgépgyárak meghívására jöttek Csehszlovákiába. Megérkezésük után azonnal meglátogatták a vezérkari főnököt, a hadsereg­felügyelőt és Fajfr repülőtábornokot, aki be­mutatta őket a nemzetvédelmi- miniszternek. Az orosz szakértők körülbelül tiz napig tartózkod­nak a köztársaságban s idejüket a repülőgép- és I motorgyárak s egyéb repülésügyi intézmények j megtekintésének szentelik. 1 Harmadrangú budapesti szállóban betegen és szegényen fejezte be életét Pokol Sándor, „Erdély aranyibárója* A szerencse fiának tündöklése és bukása ■ Hogyan lett a kis erdélyi néptanítóból Délkeleteurópa leggazdagabb embere ? Budapest, április 6. Egy szerény budapesti szállodában véget ért a múlt idők egyik leg­színesebb és talán legfantasztikusabb élet­regénye. Valóban Jókai szárnyaló képzeletét idézi az a regény, amely a szűkszavú hírlapi jelentés mögött meghúzódik. Mert a jelentés csak arról számol he, hogy az egyik harmadrangú pesti szállodában hetvenegyéves korában teljes nincstelenség- ben elhunyt Pokol Sándor volt nagybirtokos és nagyvállalkozó. Arról már nem számol be a jelentés, hogy ezt a hetvenegyéves öregurat, aki most teljes nyomorban hagyta itt a földi életet — valamikor „Erdély aranyembcrének“ titu­lálták és Délkeleteurópa leggazdagabb em­bere volt. Pokol Sándor negyvenötévvel ezelőtt még kis néptanító volt erdélyi faluban, amelynek határában értékes aranylelítre bukkantak. Az aranylázi, ami akkor megindult a lelet nyomán, nemcsak egész Erdélyben, hanem egész Középeurópában soha nem lobbant ki egészen és még most is ott ég egv-egy fel­csillanó reménysugár a környék lakóinak lel­kében: hátha mégis megnyitnak egyszer a hegyek titkai és az arany elárulja buvó he­lyét? Még mindig akadnak vakmerő és szívós vállalkozók ezen a vidéken, akik túrják a hegyoldalt és fáradhatatlanul kutatnak az arany után. Hajsz® tsz arany után Annak idején, amikor az aranyláz ele Öli erővel ragadta magával a környék különben józan lakéit,. egyedül Pokol Sándor maradt immunis ,ia ragállyal szemben, A fiatal nép­tanító .égész emberként állott helyén, nem szaladt illúziók után, inkább jóerősen meg akart fogózni a földben, ahova sorsa vetette: egyszerű gazdalányt vett feleségül, aki a házasságba egy teljesen értéktelennek hitt, úgynevezett aranybányát hozott magával, néhány hóldnyi megmunkálásra teljesen alkalmatlan földet a szikes hegyoldalban. Pokol Sándort nem érdekelte az arany — egészen odáig, míg meg nem kapta az érték­telen aranybányát. Délutánonként kiballagott a hegyoldalba és elnézte a birtokrészt: nap- ról-napra elviselhetetlenebbé lett számára a gondolat, hogy olyau jószág van a kezei kö­zött, amivel nem lehet mit kezdeni. Ez a gon­dolat aztán addig-addig furdalta, mígnem el­határozta, hogy maga is nekilát az aranyku­tatásnak: hátha mégis! Ha másért nem, hát csak azért, hogy ne heverjen parlagon a va­gyonrész. Először csak két munkást fogadott fel és maga is méltójuk állott. Leszálltak az el­hagyott bányába és megkezdték a munkát, Pokol minden megtakarított fillérjét beölte az egyre reménytelenebbnek látszó vállalko­zásba, s amikor már nem bírta maga pénzzel, felhajtott egy gazdag kereskedőt, akitől pénzt szerzett és tovább folytatta a fanatikus haj­szát az arany után. Az eredmény késett, az adósság pedig egvre nőtt, végül is Pokol hi­telezői kijelentették, hogy nem hajlandók többé egy rézgarast sem áldozni. Sikerült még egy utolsó kölcsönt kierősza­kolnia — egy aranyat kapott kölcsön, de a vállalkozó kijelentette: ez az utolsó. És ezzel az utolsó arannyal érte el célját Pokol. Azon a napon, amikor elhatározta, hogy estére beszünteti a munkát a bányában, munkásai jelentették neki, hogy egy két- ujjnyi vastagságú aranyeret találtak. Ezzel a kis néptanítóból egy csapásra millio­most lett. Ez 1894-ben történt. Pokol azonnal otthagyta a katedrát, faluja közelében hatal­mas és pompás kastélyt építtetett, Buda­pesten villát vásárolt és lóversenyistállót rendezett be magának. És rövidesen az akko­ri Magyarország egyik legismertebb és leg­népszerűbb embere lett. vendéglőiben, a vendégeknek még csak eszük­be se juthatott, hogy kifizessék számlájukat. Ahol Pokol Sándor megjelenik, ott mindenki az ő vendége. Híres dáridókat rendezett ilyen alapon. Egyszer csak megjelent egy vendéglőben, sokszor harmadrangú kis loká­lokban. sokszor a legelőkelőbb éttermekben, pánt. 1916-ban egy nagy svájci pénzcsoport­nak sikerült eladnia a bányát, nem kevesebb, mint 1,200.000 svájci frankért. Rohanás a semmibe Mintha a bányával együtt elszállt volna a szerencséje is. Ettől a perctől kezdve lépés­bbbebia gsacsun H hercadó arcb feléled 987 visszanyeri feszes rugalmasságát és elveszti ránc­képződésre való hajlamosságát a VITADERM vitaminos tápláló krém (törvényesen védve) használatánál. Ez a krém, melynek vitaminhatá­sa ultraviolett sugarakkal van aktiválva, a leg­nemesebb minőségben, a legszerencsésebb ösz- szetételben és a legbőségesebben tartalmazza azokat a tápanyagokat, amelyekre a bőrsejtek­nek újraképződésüknél szükségük van, amelyen két azonban a száraz, fonnyadt arcbőr miri­gyeinek elégtelen működése miatt, belső utón csak hiányosan kap. Ezeknek a tápanyagoknak hiánya okozza az időelőtti ráncképződést is, különösen a szemek alatt. Beszerezhető kizáró­lag: Mme. ALEXANDRA D. JÜRSS kozmetikai intézetében. Bratislava, Goethe-u. 15. (Tel. 56.) Egy nagy tégely ára Ke 25.— utánvét mellett. magához, intette a cigányt, pezsgőt bontatott és a legdrágább ételeket liordatta körül a vendégeknek. Aznap este mindenki mulatott, mindenki pezsgőben fürdött, — csak azért, mert összehozta pár órára jósorsa a szerencse fiával. Állandóan kuriózus ruházatban járkált, a magyar fővárosban. Mellényén például arany­gombokat viselt. Rendes szokása volt, hogy arany és ezüst­pénzt szórt a szegények közé, a papírpénzt soha nem ismerte el. Nem is volt hajlandó másfajta pénzt elfogadni, mint aranyat, leg- Tejjebb ezüstöt. Ha pedig szétszórta már a koldusok között minden pénzét és még mindig akadt valaki, akinek volt kérni valója: levágta mellényéről az aranygom­bokat és azokat hajította oda a feléje nyúló könyörgő kezeknek. De nemcsak ilyen szeszélyes jótevő volt, ha­nem komoly, intézményes jótékonyságból is kivette részéi és számos jótékonysági intéz­kedés hirdeti emlékét. Jótéteményeiért Fe­renc József bárói rangra emelte, ettől kezdve báró Nagylaznai Pokol Sándor volt a neve. Szerencséje akkor sem hagyta cserben, ami­kor bányájának termőképessége ,megcsap­ről-lépésre távolodott mellőle és végül egészen cserben hagyta. A pénzen uj bányákat vásá­rolt, de nem tudott eredményeket, elérni, — a tenyere pedig továbbra is lyukas maradt és ömlött belőle a pénz. Annak ellenére, hogy pénze már alaposan megcsappant, nem tudott lemondani az aranykirály szerepéről, amelybe beleélte magát. És amikor Erdélyt Romániához csatolták, Po kol Sándor arany koronát küldött Ferdi- nánd királynak és Mária, királynénak. A két aranykorona súlya hat font volt. De ez volt az utolsó nagy gesztus. Ezután már sötét állomások következnek Pokol ragyogó pályáján. Jöttek az inflációs évek. Pokol nagy ellensége, a papírpénz ..elborította. az egész világot és az arany nála nem tudott megbújni és várni a jobb időkre, Pokol tovább szórta és az arany belefulladt a papiirtengeibe. Pokol hires, mesébeillő aranybukszája csak­hamar kiürült. A sors azonban egykori kegyeltjének még egv csapást tartogatott. Meghalt rajongásig szeretett fia, aki Románia berlini követségén teljesített szolgálatot. Ez az esemény lélekben is összetörte az arany­embert, aki most betegen, nyomorultul egy kis szállodai szobában meghúzódva fejezte be valóban regénybeiltő életét. A szerencse fia Pokol elfogadta a sorstól a nagy életfordu­latot, de mindig a szerencse fiának tartotta magát és úgy is viselkedett. Ha megjelent egy Lelőttek egy Í8 éves csempészlányt az mgoesm román N agysző Hős, április 6. (Saját tudósítónktól.) Tegnap ismét véres csempészdráma játszódott le a Nagyszőllös közelében lévő Csarnató ha­tárában. Derehánics Márta tizennyolcéves leány az esti órákban két. kiló szalonnát akart behoz­ni Romániából. A szolgálatot teljesítő pénzügy­őr észrevette a bokrok között kúszó leányt s megállásra szólította fel. A leány ehelyett fu­tásnak eredt, mire a pénzügyőr utána lőtt s a leány véresen te­rült el a földön, A szerencsétlenül járt leányt azonnal beszállí­tották a nagyszőllősi tartományi kórházba, ahol a golyót műtéttel eltávolították altestéből. Állapota válságos. A hatóságok szigorú vizsgálatot indítottak an­nak megállapítására, hogy a pénzügyőr jogosan használta-e fegyverét. Nyáron megkezdik az érsekujvári járási palota építését Négy telek között választ a beliigym’n!sztés*Him Érsekújvár, április 6. (Saját tudósítónktól.) Az érsekujvári járási palota építésének ügye döntő stádiumba jutott. Mint ismeretes, a já­rásnak közel másfél millió korona készpénze van erre a. célra, ezenkívül a Zemská Banka nyújt 890.000 korona kölcsönt és a közmunka­ügyi minisztérium is kilátásba helyezett 250.000 korona segélyt. Pénteken délután a városi közgyűlésen ke­rült szóba a járási palota telkének ügye. Hosz- szas vita indult meg annak ellenére, hogy már előzetesen megállapodtak a választásra elő­terjesztendő telkek ügyében. A számba jöhető telkek közül kikapcsolták a kezdetben szereplő Simor-féle telket és a vasútállomás közelében lévő Supala-telket, amelyet a csehszlovák blokk ajánlott megvételre. A vita folyamán a csehszlovák blokk és a katolikus párt ismét felvetette a Supala-telek ajánlását, de utóbb a csehszlovák blokk visszavonta javas­latát és magáévá tette a tanács határozatát, amelyet ezután egyhangúlag megszavaztak, A határozat értelmében négy telket jelölnek ki a végleges döntést a felterjesztés után a bel ügyminisztérium hozza meg. A kiválasztott lel­keket dr. Blaha kormánytanácsos, az országos hivatal referense is megtekintette.

Next

/
Thumbnails
Contents