Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-06 / 82. (3634.) szám
Morus Tamás szociológiája-aá- Prága, április 5. A katolikus egyház szentjeinek fényes galériájába két angol történelmi név vonult be: Fisher bíborosé és Morus Tamásé. A kettő közül valószínűleg Morus Tamás neve ébreszt több mondanivalót. Nemcsak azért, mert korának egyik legérdekesebb alakja volt: igazi reneszánsz fej, aki a humanizmus szellemét az emberi életnek olyan területeire is rávetitette, amelyektől különben irtózva tartotta távol magát korának magas, de fagyosan zártkörű intellektualizmusa, — hanem azért is, mert az első szociálisan gondolkozó ember volt a modern Európában. Az első volt, aki az indusztrializmus csecsemőkorában felismerte a későbbi óriás jszervi bajait. Csodálatos munkájában, amely r,Utópia" címen 1516-ban jelent meg s ma sem veszített fájdalmas aktualitásából egyetlen árnyalatot sem, kínos pontossággal szedi izeire a gazdasági és társadalmi rendszert, amely akkor még csak kontúrjait mutatta és legfeljebb, ha sejtetni engedte a XVI. század fiával, hogy négyszázéves pályafutása alatt mivé fejlődik. Az „Utópia" az első olyan munka volt, amely utat mutatott az emberiségnek egy tisztultabb életforma, emelkedettebb és főleg emberségesebb gondolatvilág felé. Igaz, hogy azt a világot, amelyet Morus az „Utópiádban megrajzolt, maga is inkább csak „óhajtotta, mint sem remélte". Erre azonban meg is volt minden oka : kevés embernek adatott meg, hogy a társadalom gépházának titkaiba olyan kritikus pillantásokat vessen, mint neki. Sokat utazott, korának majdnem minden vezető politikusává! tárgyalt és majdnem minden problémáját sok oldalról, alaposan ismerte. Nem csoda tehát, ha tollának hegyére az „Utópia” Írása közben a keserűség cseppjei tapadtak. Ez a keserűség azonban soha nem ho- mályositotta el kristálytiszta hitét. Hiszen e hit nélkül soha nem álmodhatta volna olyan tökéletessé a világot, mint amilyennek az „Utópiádban álmodta. Ahol nincs szegény és nincs gazdag, nincs ur és nincsen szolga, nincs zár és nincs kilincs, aranynak, ezüstnek, drágakőnek semmi értéké, a gyermekek játszadoznak vele és ha felnőttek, nevetve elhajítják az ucca porába. Aranyból csak a bűnös ember bilincseit készítik. Nincsen fényes márványpaloták tövében ütött-kopott viskó, szép kertek közepén takaros házak sorakoznak és hatórai munkával mindenki megválthatja magának a jogot, hogy emberhez méltó életet éljen . . . Az „Utópia" az első lelkiismeret-ébresztő hang volt abban a korban, amikor a szociális lelkiismeret az ismeretlen fogalmak sorába tartozott. Az „igy is lehetne" első, messze sikoltó hangja. Különös akusztikát adott ennek a kiáltásnak maga a valóság, amelyből kiszakadt. Morus korában fesziti szét a régi agrárfeudális rend kereteit az indusztrializmus, akkor teszi meg az angol posztó első lépéseit a világpiac meghódítása felé. Anglia szántóföldjeiből legelők lesznek a gazdag birkanyájak számára, mert hiszen mindenki áttér a birkatenyésztésre — a gyapjú miatt. A parasztok ezreit tette ez a változás földönfutóvá, Anglia országutjain lerongyolódott, mindenre elszánt csavargó hordák kószálnak és a király végül is kénytelen meghozni hírhedt csavargó-törvényét, •melynek szellemi bélyegét az indusztrializKonferenciáról konferenciára Mussolini iii világtervvel lepi meg a stresai konferenciát Ellentétes vélemények az uj konferencia céljáról és jelentőségéről NacDonald ureiaí utazásának problémája - „Az információk után tettek” A németek lelkesen ünneplik Lengyelország magatartását Páris, április 5. A Quai d'Orsay-n lázasan folyik a stresai konferencia előkészítése. Pénteken Laval Titulescuval, majd Potemkin szovjetnagykövettel tárgyalt. A tanácskozásoknak már tegnap meg kellett volna történniük, de elhalasztották őket, mert a francia külügyminiszter meg akarta várni Edén és Benes konferenciájának eredményét, továbbá Chambum római francia nagykövet jelentését, mert az utóbbi tegnap ismét hosszantartóan tanácskozott Mussolinival. Hir szerint Mussolini tájékoztatta a francia nagykövetet a stresai konferencia olasz terveiről. Mint ismeretes, a duce Stresaban uj általános európai tervet akar bemutatni, amely uj kiadását jelentené régibb terveinek. A Havas-ügynökség római távirata szerint Mussolini nem ellenzi a keleti paktumot, de nem tulajdonit neki túlzott jelentőséget Ellenben szívesen látná, ha Lengyelország csatlakozna a dunai paktumhoz. A nyilvánosság egyelőre semmi közelebbit nem tud Mussolini uj tervéről. A duce holnap vagy holnapután Rocca delin Caminale-ban lévő birtokára vonul vissza, ahol kidolgozza a terv részleteit Szombaton <a köztársasági elnök elnöklése alatt összeül a francia minisztertanács és kidolgozza a stresai programot. Mi lesz Stresában! London, április 5. Néhány nappal ezelőtt az a hir terjedt el, hogy a stresai konferencián mus rendszere ma is, négyszáz év múltán is magánviseli. A legapróbb bűnökért százával húzták fel a csavargókat, s legapróbb bűnök között nem a legapróbb volt a koldulás. Pedig, vájjon miből tarthatta fenn magát a földönfutóvá tett paraszt, aki abban a pillanatban, amikor a földművelés helyett a juhtenyésztésre tértek át az angol földesurak, fölöslegessé vált ? Hiszen egy pásztor is elég ahhoz, hogy egész birkanyájakat őrizzen, mig egy birtok megmunkálásához mégis csak sok száz emberre volt szükség. Ez volt az első olyan fordulat az emberiség történetében, amikor az emberi kéz fölöslegessé először vált, drasztikus formában nyilvánvalóvá. És Morus Tamás volt az első, aki nemcsak érzéseivel reagált a „király gyümölcsöskertjének bő termésére", hanem emberi értelmével is. Az első volt, aki észrevette, hová vezet az ut, amire a csavargó-törvénnyel rálépett az emberiség és az első volt. aki szavát felemelte e fejlődési törvény ellen. Uj utat mutatott, pedig tapasztalatai azt súgták neki, hogy ez az ut örökre járatlan marad az emberiség előtt. S valószínű, hogy most — amikor már négyszázéves mérlege áll előttünk annak a fejlődésnek, amelyet Morus óta az indusz- triális gazdasági rendszer megtett. — nem nélkülöz minden útmutatást a katolikus egyMacDonald miniszterelnök személyesen is részt- vesz. A Times parlamenti munkatársa nem gondolja, hogy ez a terv megvalósul. A brit kabinet a stresai konferenciában csupán az informatív jellegű konferenciák sorozatának utolsó állomását látja s nem vár tőle döntést. Ezzel a felfogásával ellentétben áll az olasz véleménnyel. London szerint Stresaban csupán arról lesz szó, hogy olyan platformot dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi Németországnak a legközelebbi konferencián való részvételt. Mac- Dcnald csak akkor megy el az Anglián kívül eső konferenciára, ha az általános európai megbeszélést jelentő összejövetel biztosítva van. A Reuter-iroda szerint a minisztertanács április S-án dönt arról végérvényesen, vájjon MacDonald elutazik-e Stresaba, vagy sem. „Tetteket akarunk*1 Milánó, április 5. A Corriere della Sera foglalkozik azokkal az angol nyilatkozatokkal, amelyek szerint a stresai konferencia csupán informatív jellegű lesz* A lap ezt a programot túlzottan szerénynek tartja. A konferencia csak akkor jelenthet hasznot, ha az információk köréből átlép a tettek mezejére. A lap reméli, hogy Anglia és Franciaország, amelyek eddig hetek óta csak tanácskoztak, végre cselekedni óhajtanak. Fián din legújabb beszéde mindenesetre kedvező előjelnek tekinthető ebből a szempontból. Teljes német-lengyel üsszhnng Berlin, április 5. Egyelőre nem tudni, hogy az angol kabinet mit határoz Edén hazatérése után. Berlini politikai körök mindenesetre megkísérlik, hogy fölállítsák az elmúlt tizennégy nap politikai tárgyalásainak mérlegét. A benyomások többnyire csak hangulatszerüen csoportosulnak, de illetékes körök általában kevesebb pesszimizmust mutatnak, mint napokkal ezelőtt, amikor Németország teljes külpolitikai elszigetelésének veszedelme még nagyobb volt, mint ma. A veszedelmet nem sikerült ugyan ház elhatározása, amikor a szentek sorába emelte a szociális gondolát első úttörőjét. Morus buzgó keresztény volt, aki mártírhalált halt meggyőződéséért, — pedig világéletében igyekezett kitérni a nagy próbatételek elől. Papnak készült s mikor érezte, hogy nem tudja legyőzni vágyait, inkább választotta a polgári életet, mintsem parázna pap váljék belőle. Annál nagyobbnak tűnik szemünkben a tudatosan, a fanatizmus minden fájdalomcsillapítása nélkül, hideg józansággal vállalt mártírhalál, amely elől nem térhetett ki, amikor elérkezett a legnagyobb próbatétel ideje. Morus nagy erkölcsi erővel és példás, emelkedett emberi útmutatással viselte földi méltóságait, pedig kevés ember futott be szédületesebb karriért nála. Tizenhatéves korában híres jogtudós, tiz év múlva már tagja a parlamentnek és egyetlen beszéde elegendő ahhoz, hogy a különben gyáva gyülekezettel a király egyik zsarolási kísérletét leszavaztassa. „ 1515-ben VIII. Henrik megbízásából Bruggeben jár, hogy a londoni kereskedők érdekeit képviselje. Egy évvel utóbb megjelenteti hires munkáját, az ,.Utópiá‘‘-t. 1523-ban a parlament elnöke. 1529-ben kancellár. És 1535-ben a hóhér bárdja alatt hull le a feje. Morus pontosan az ellentéte a másik nagy angol „utópistának", Swiftnek, -— aki végleg áthidalni, de a politikai fejlődés irány' vonala kedvezőbb. A német hangulatváltozás okát főleg két tény határozta meg. Az első a lengyel kormány magatartása az Edennel való tárgyalások alatt, a második az időközben megindult uj német-angol tanácskozások kedvező fejlődése. Edén és Beck tanácskozásaiból annyi szivárgott ki, hogy a lengyelek ugyanolyan érvekkel utasították vissza a keleti paktumot, mint a németek. A Berliner Börsenzeitung szerint Lengyelország többre becsodálatosképpen sokkal népszerűbb lett nála, pedig magyar fordítójának találó megállapítása szerint: ő volt az. akinek agyában korának minden szörnyűsége sötét tébollyá sűrűsödött. E sötét téboly csak szörnyűséget és groteszkséget látott az emberiség sorsában, sehol nem látta meg a kivezető utat, mig Morus soha nem adta fel a reményt, hogy az emberiség egyszer mégis csak megérti a természet parancsát és rálép az útra, amelyről oly végzetesen elkanyarodott. „Maga a természet —' írja Morus az ,,Utópiá"-ban «— a kellemes, a gyönyörűséges életet tűzte ki minden emberi munkálkodás végső céljának : a természet szerint való élést nevezik Utópiában ennek. A természet pedig minden emberhez egyaránt intézi azt a szózatot, hogy kölcsönösen segítsék egymást a derült élet örömeihez, de azt már nem parancsolja, hogy az ember a maga hasznát a más kárával is megszerezze. A kölcsönös segítés a természet szerint való, mert senkisem áll olyan magasan az emberi nem sorsa felett, hogy vele egymagával gondolna csupán a természet, mely mindenkit egyaránt melenget és egyforma közösségben ölel magához." Ezekben az emelkedett, egyszerű sorokban ragyognak Morus szociológiájának törvényei örök fénnyel. “ICO* Ma: Nagy rádió melléklet ^ . 18 oldal ára Ké 1.20 MM ] XIV. évf 82. (3634^ szám • Szombat • 1935 április 6 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, SzloVfiTlSzkÓi ÓS TUSZÍTXSzIcÓÍ TnCLPUCirsáíl alléé 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • ..... ** Prága ll„ Panská ulice 12, UL emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. DoUtiícCli TlCipÍlcipÍQ • • TELEFON; 303*11. ® • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Kt. r r SÜRGÖNYÖM HIRIHP. PRfiHH.
