Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-04 / 80. (3632.) szám

1935 április ét csütörtök. 11 „A devalválás eredménye mőg nem veszett el teljesen'* Szenzációt nyilatkozatok a gyáriparotok wittkowitzi kttzgyülésén Prága, április 3. A morvaországi és a szilé­ziai gyáriparosok országos szövetségének Witt- kowitzban tartott közgyűlésén fontos felszóla­lások hangzottak el. így a többi között Federer Oszkár vezérigazgató nagyszabású beszédben ismertette a gazdasági helyzet időszerű problé­máit. A világhíres wittkowitzi vasművek vezér- igazgatója a többi között a következőket mon­dotta: Statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy 1934-ben nálunk csak a töredékét hozták be annak a veszteségnek, mely 1929 óta a terme­lés és a forgalom terén megnyilvánult. E tény jelentőségét nagy mértékben fokozza az a körülmény, hogy az aranyblokkhoz tartozó államok kivételével a helyzet már két és félév óta világszerte javuló tüneteket mutat. Kez­detben azzal vigasztaltuk magunkat, hogy a válság egy félévvel később jutott el hozzánk s ezért a javulás terén is későbben csatla­kozunk a többi államhoz. A késés már két és fél esztendőt tesz ki s még mindig nem lehet fölfelé irányuló irányzatról beszélni. Nyilvánvaló, hogy a devalválás mozgásba hoz­ta a gazdasági élet motorát, de a mozgás a további intézkedések elmaradása miatt csakhamar megszűnt. A helyzet oka abban a körülményben van, hogy a behozatal nem élénkült meg. A másik ok fő­képpen abban rejlik, hogy a belföldi piacokon nem alkalmaztak élénkítő intézkedéseket. A de­valválás kitűnő kiinduló pont volt kereskedelem­politikai eszközök igénybevételéhez, a devalvá­lást azonban nem követte megfelelő kereskedel­mi offenziva, hanem megmaradt a régi defen­zív kismunka rendszere. Lengyelország mellett Csehszlovákia az egyet­len középeurópai állam, mely importált áruit azonnal és devizában fizeti. Az ilyen vevőt meg­becsülik. A hiba abban van, hogy a devalválás után a külföld tudomására adtuk eladási kész­ségünk fokozádását, de nem közöltük a külföld­del, hogy vásárolni is hajlandók vagyunk. Csehszlovákia behozatala a külföld szemével nézve és annak valutájában számítva vissza­ment. A külföld tiszteli a fizetőképes vevőt, de nem helyez különösebb súlyt arra a solvens vevőre, aki nem vásárol. A devalválást követő időkben illetékes helyen ismételten kijelentették, hogy enyhítik a behozatali rendszert, ezt az Ígéretet azonban nem váltották valóra. Egyedül a gyáripar érdeme, hogy az állam fizetőképessége gazdasági és politikai téren tisz­teletet ébreszt a külföldön és olyan helyzetet teremt, melyben Csehszlovákia egyedül Középeurópában és Keleteurópában kedvező feltételek mellett azonnal külföldi kölcsönhöz juthat, ha a köl­csönre politikai vagy katonai okból szükség lenne. A gyáripar tehát az a tényező, amelyen a többi között az állam politikai és katonai biztonsága nyugszik. Nem a gyáripar miatt van szükség a devizagazdálkodás mai rendszerére, sőt éppen a gyáripar követeli a rendszer megszüntetését, illetve hogy a megszüntetést kereskedelempoli­tikai kompenzációs eszköznek használják fel. A kivitelnek a devalválás által eredményezett fokozódása ma veszélyeztetettnek látszik. A de­vizákkal nem rendelkező államokkal való vi­szonylatban le kell mondanunk az export fo­kozásáról, hogy mielőbb pénzünkhöz jussunk, A világpiac fizetőképes részén az oda irányuló kivitelünk korlátozása céljából különböző in­tézkedéseket léptettek életbe. A devalválás az importvédelem automatikus növelését jelentette s már annak idején kellett volna egy előkelő gesztussal a világ tudomására adni, hogy behozatali könnyítéseket és deviza­kedvezményeket léptetünk életbe. Ez a gesztus elmaradt, mint ahogyan elmaradtak a behozatali könnyítések is. E passzivitás följogosít bennün­ket arra az aggodalomra, amely nálunk meg­nyilvánul. A kormánynak meg keD tennie a szükséges intézkedéseket. A devalválás eredménye még nem veszett el teljesen. Tettreképes gazdasági intézményt kell létesíteni, melyet az illetékesek megfelelő hatáskörrel lássanak el. Ennek az intézmény­nek az összetétele olyan legyen, hogy abban helyet foglaljanak a különböző gazdasági ré­tegek képviselői és a fölmerült ellentéteket rö­vid utón egymás között intézzék eL Federer ezután abbeli reményének adott kife­jezést, hogy a mezőgazdaság és a gyáripar kö­zött felmerült ellentétek elsimulnak s az agrár­körök is belátják, hogy a mezőgazdasági termé­nyek elhelyezése érdekében is szükség van a gyáriparral öszefüggő társadalmi rétegekre vá­sárlóerejének növelésére. Kroulik, a Gyáriparosok Szövetsége helyi cso­portjának elnöke beszédében rámutatott arra, hogy a miniszterelnök, a jegybank kormányzója és a pénzügyminiszter ismételten kijelentették, hogy nem fokozzák a gyáripar adóterheit. Emez ígéretek ellenére újabb megterhelés várható. Az adóterhek fokozása, nézete szerint, nem eredményezhet bevételi többletet, csak a be­vétel visszaesését idézheti elő. A vasúti tarifa, a dohány, a sör és a cukor megdrágítása a legjobb példa arra, hogy a terhek emelése nem jelent bevételi többletet. A heti negyvennyolc órás munkaidőnek negyven órára való csök­kentése sem enyhítheti a munkanélküliséget, mivel újabb megterhelést jelent s céljával ellen­tétes következményeket vonhat maga után. A helyzet javulása csak a termelés fölszabadítá­sa révén érhető el. Mixa mérnök, a Csehszlovákiai Gyáriparo­sok Országos Szövetségének főtitkára a szövet­ségnek a kormány elé terjesztendő emlékiratá­nak a szövetség által indítványozott munka- programját tartalmazó részét ismertette. A szövetség beruházási munkálatok megindí­tását kéri a kormánytól, továbbá intézkedése­ket kér az építési mozgalom élénkítése érde­kében s végül azt kéri, hogy a kormány olcsó exporthitelek nyújtásával támogassa az ex­portipar tevékenységét. A kivitel finanszíro­zása érdekében a szövetség egy kiviteli bank létesítését indítványozza. A memorandumot a gyáriparosok szövetsége a választások után terjeszti a kormány elé. A kereskedelmi kamarák változatlanul ellenzik az állatmonopóliumot Prága, április 3. Az állatmonopólium eredeti tervezete ellen a közelről érdekelt kereskedelmi testületek tiltakozásuknak adtak kifejezést. A kormány részben e tiltakozások hatása alatt módosította a monopóliumról szóló rendelet ter­vezetét és ismét eljuttatta a kamarai központ­hoz, illetve a brünni kereskedelmi kamarához, mely két­napos határidőt kapott ahhoz, hogy Cseh­szlovákia kereskedőinek állásfoglalását kife­jező jelentését elkészítse. A kamara most publikált véleményezésében to­vábbra Is elfogadhatatlannak tartja a rendelet ama pontját, mely szerint a tervbe vett Állat- kereskedelmi Társaság kizárólagos jogot kap állami és közintézmények, valamint katonai gazdasági hivataloknak hússal való ellátására. Nem tartja helyesnek a kamara, hogy a rendelet mai alakjában sem tartalmaz ren­delkezéseket az olyan külön alap létesítésé­ről, melyből kártalanítani lehetne az állat- monopólium következtében károsodó keres­kedőket és iparosokat. A részvénytőke felosztását a kamara szerint nem kellene az érdekeltekre bízni, hanem eb­ben a kérdésben a kormánynak kellene dön­tenie. A kamara sajnálattal észleli, hogy a ter­vezetben nincsen olyan rendelkezés, mely ré­szesedést biztosítana a kereskedelmi kamarák­nak a társaság tevékenységének ellenőrzésében. A szakvélemény ezután a rendelet tervezeté­nek megokoló részében foglalt ama állítással foglalkozik, mely szerint nem célja a rendeletnek az állatáraknak és az állati termékek árának olyan fokú emelé­se, hogy az árak a fogyasztó számára elér­hetetlenné tegyék az árut, illetve, hogy fölül­múlják a termelési költségeket. A kamara nézete szerint túlságosan egy­szerűnek látják az árak fölemelésének kér­dését és úgy vélik, hogy a fogyasztó vásárló­ereje korlátlan. Az utóbbi esztendők tapasz­talatai alapján a kamara nem remélheti, hogy a hús nem drágul meg, sőt éppen a tervezet megokoló részében foglaltak alapján úgy véli, hogy az állatok ára és a húsár fölmegy. Emez intenció ellen a kamara a leghatározottabban elutasító álláspontra helyezkedik, mert az ilyen intézkedés nem jelenti uj vásárlóerő lé­tesítését, hanem csupán a vásárlóerő eltoló­dását eredményezi. A kamara, mely a kereskedők és az iparosok álláspontját fejezi ki, csak olyan megoldást te­het a magáévá, mely valamennyi érdekelt fél maradéktalan megegyezése alapján jön létre. (Hányadik Románia állatállománya.) Romá­nia állatállománya a háború előtthöz képest ál­talában csökkent. A lóállomány apadása 10 szá­zalékos, a szarvasmarháé 12 százalékos, a kecs­kéé 25 százalékos és a sertéseké 25 százalékos. Román becslés szerint a román állatállomány ér­téke (szárnyasok nélkül) 1931-ben 33.6 milliárd lej volt, 1932—33-ban pedig 29.1 milliárd lej. Az állatállomány évi nyershozamát ugyanakkor majdnem ugyanennyire, 28.8 milliárd lejre be­csülték, ami azt jelentené, hogy az állatállo­mány nyershozama évente madjnem az egész tőkeértékkel felér. Románia állatkivitele állat- állományához mérten nem valami nagy. A leg­kedvezőbb volt e tekintetben az 1925-ös év, ami­kor Románia 2.5 milliárd lej értékű szarvasmar­hát és másfél milliárd értékű sertést adott el kül­földnek, 1934-ben azonban a szarvasmarhakivi- td értéke mindössze egynegyed milliárd lej s a sertéseké nem egészen 200 millió lej volt. A szárnyaskivitel azonban az utóbbi években je­lentősen emdkedett. 1925-ben nem ért el évi 40 millió lejt sem, tavaly ellenben 140 millióhoz kö­zeledett. A román statisztikusok kiemdik, hogy Románia az általa eladott árukért kilogramon- ként átlagban 1.85 lejt kap, ellenben az általa vásároltakért 25 lejt fizet. (xx A „S0L0“ Egyesült csehszlovák Gyufa- éa kémiai gyárak R. T.) 1985 április 2-án tar­totta XXII-ik rendes közgyűlését. A szokásos ’ sírások megejtése után a múlt év tiszta nye­resége 7,499.050.85 Kc-t tesz ki, úgyhogy az 1933. évi 694.267.05 Kő nyereségáthozattal együtt összesen 8,193.317.50 Ke állott a köz­gyűlés rendelkezésére. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy a múlt évhez hasonlóan az idén is 25.— Ke osztalékot fizet részvényenként, vala­mint hogy 651.412.80 Kc-t uj számlára vezet­nek át. A tisztviselők és munkások segély­alapja javára ismét 500.000.— Kc-t utaltak ki. Az elmúlt évben a tisztviselőknek és munká­soknak nyújtott segélyek és nyugdíjkiadások 1,887.000.— Kő-ra rúgtak, amely összegged a már meglévő segélyalapokat ismét kiegészí­tették. (Fizetésképtelenség.) A következő fizetés- képtdenséget közlik: Érti Lajos vegyeskereske­dő, Igló. Követelés 19.130, tartozás 37.776 ko­rona. Ajánlat 45 százalék. (Kényszeregyezségek.) Gottlieb Sala­mon kereskedő, Pozsony, Kapucinus-ucca 2. Kényszeregyezs égi gondnok Stahler Izidor ke­reskedő, Pozsony, Köztársaság-tér 38. Az első tárgyalást május 2-án tartják a pozsonyi kerü­leti bíróságon. A követdéseket április 22-ig kell bejelenteni. Richter Henrik gyarmatárukereskedő, Pozsony, Duna-ucca 6. Kényszeregyezségi gondnok Linhart Vencel kereskedő Pozsony, Kolár-ucca 1. Az első tárgyalást április 26-án tartják a pozsonyi kerületi bíróságon. A köve­teléseket április 18-ig kell bejdenteni. (Csőd.) Schwarz Mihály asztalos, Dunaszer- dahely. Csődtömeggondnok dr. Priviczky Ernő ügyvéd Dunaszerdahely. Az első tárgyalást má­jus 13-án tartják a dunaszerdahelyi járásbírósá­gon. A követeléseket április 30-ig kdl bejelen­teni. ÉRTÉKTŐZSDE Prága üzlettelen Prága, április 3. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde mai forgalmát általános üzlettelenség mellett bonyolította le. Úgy a tőzsdeközönség, mint a spekuláció tartózkodó magatartást ta­núsít. Az árfolyamok kialakulásának folyama­tát kizárólag technikai körülmények befolyá­solták. Nyitás után árfolyamlemorzsolódások váltak észlelhetővé. A tőzsdeidö későbbi folyamán a Skoda-kuliszból szilárdulóé induK meg és valamennyi piacon följavultak a le­morzsolódott árfolyamok. Az értéktőzsde tar­tott irányzat mellett fejezte be forgalmát. Külső körülmények nem befolyásolták a for­galmat. Csehszlovák Nemzeti Bank 30, Brosche 30, Cseh Cukor 3, Cseh-Morva Gépgyár 10, Sdhoel- ler 5 és Skoda 2 koronával gyöngült Ezzel szemben Königshofi Cement 5, Tejipar 5, Prá­gai Vas 5, Rothau-Neudeck 5, Északi Vasút 20, uj Északi Vasút 35, Csehszlovák Solo 3, Walter 3 és Aussigi Vegyi 2 koronával meg­szilárdult. A beruházási értékek piacán ma is jól tar­tott irányzat jött létre. A nemhivatalos kulisz- ban üzlettelenség volt észlelhető, amely he­lyenként stagnálássá fajult. Roseitzi Szén 9 ko­ronával javult, ezzel szemben Zsolnai Cellulózé 2 koronával gyöngült. A nemhivatalos kulisz beruházási értékeinek piacán lanyha irányzat mellett a magyar C. C. járadék 2.50 és a Skodát* obligáció árfolyama 5 koronával visszament. A lombardkölcsönök kamatlába érdeklődés híján nem változott. BUDAPEST EGYENETLEN Budapest, április 3. Az értéktőzsde mai forgat mát szilárd irányzat mellett kezdte meg s főképpen bányászati, valamint vasiipari értékek iránt mutat­kozott fokozott érdeklődés. A tőzsdéidé későbbi folyamán nyereségrealizálások következtében az irányzat ellanyhult és a feljavult árfolyamok egyré- sze lemorzsolódott. Zárlat előtt az irányzat elvesz­tette egységes jellegét. A vasiipari értékek árfolya­ma aránylag nagyobb mértékben Ienyhült, ezzel szemben a cukoripari papírok árfolyama megszilár­dult. Egyeeéges irányzat a beruházási értékek pia­cán sem jött létre. Az 1994 évi fővárosi kölcsön lanyhult, a* 1987. évi viszont megszilárdult. BÉCS INGADOZÓ. Bécs, április 3. Nagyfokú üzlettelenség és inga­dozó irányzat jellemezte az értéktőzsde mai forgal­mát. Úgy a kuliszban, mint a korlátban túlsúlyban vannak az árfolyamezilárdiulások, a beruházási ér­tékek piacán ezzel szemben realizálások következ­tében lanyha irányzat jött létre. A záloglevelek ár* folyama nem változott Knliszban zárlat előtt Alpi* ne erősen javult. A forgalom szilárd irányzat meb lett ért végiét. BERLIN LANYHA. Berlin, április 3. A tőzsdeközönség tartóz­kodó magatartása következtében az értéktőzsde mai forgalma szűk keretek között bonyolódott le. A forgalom egységes irányzat mellett kez­dődött, de a tőzsdeidö későbbi folyamán lány* ha irányzat lett úrrá a piacokon. Nyereségre;^ Jizálások nyomán a forgalomba került értékek árfolyama lemorzsolódott. Az árfolyamveszte­ségek mérete nem haladja meg az 1.50 száza­lékos határt. A lanyha irányzat ellenére szór­ványosan á-rfoly am javul ások is adódtak. Árutőzsde-J- Nyugodt a cukorpiac. A mai prágai cu­korpiacon nyugodt irányzat mellett a követ­kező árakat jegyezték: Nyersemkor azonnali szállításra ab Aussig loko 42.25—42.50 korona, + Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes for­galom mellett a következő árakat fizették: birka 6—10, kivételesen 10.50, vidéken vágott belföldi borjú 7.50—8, kivételesen 8.50, 'gyöngémin-őségü áru 6—7, Prágában vágott belföldi borjú 8—8.50, kivételesen 9, vidéken vágott belföldi sertés 8—8.75- kivételesen 9, Prágában vágott belföldi sertés 8.70 —0.50, hízott sertés 7.80—8,40, szalonna 8.80—9.30, bárány 6—8, keoske 6—8.50 korona.-f Marhahnsirak Prágában. A mai prágai hús­piacon a következő marhahusárakat. jegyezték: ökör eleje 5.50—9.50 hátulja 6—11.50. bika 6.2Ő— 7, tehén eleje 4—7, hátulja 5—8, növendékmarha 5.75—6.50 korona.-f- Gyönge a budapesti terménytőzsde. A bu­dapesti terménytőzsdén, amint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti, az irányzat- gyenge volt. A következő árakat jegyezték: 77 kg-os tiszavidéki búza 16.20—16.40, felső­tiszai 16.10—16.25, egyéb származású 15.80— 16.00, rozs pestvidóki 11.45—11.55, egyéb szár­mazású 12.00—12.40, kukorica tiszántúli 12.50 —12.65, egyéb származású 12.10—12.30. zab 4.55—14.85 pengő. KSIBtt devizák: április 8 április 2 pénz áru pénz áru Budapest . . 493.- 497.— 493.- 497.— Bécs ... 447.- 450.- 447. 150.— ' Riga .... 627.- 633.— 627.- 633.— Tallin hu 606.— 61Lr-» 606,— 614,—* „ Mit kapunk a valutákért} Prága, április S. KS 100 pengőért . 444.51 100 schUlingért ...... 456.50 100 zlotyért . ..................... . 450.50 10 0 lejért 15.65 100 márkáért •■■■.«• 899.— 100 dinárért ....... 53.55 100 svájci frankért . * . . . 773.— 100 francia frankért ..... 157.75 100 belga frankért ..... 394.— 100 líráért ............................... 202.40 1 amerikai dollárért .... 23.55 1 angol fontért ...... 114.875 Mit fizetünk a valutákért? Prága, április 3» K6 1 100 pengőért ....... 447.50 100 schillingért ...... 459.50 100 zlotyért ................................ 453.50 10 0 lejért ........ 15.95 100 márkáért •.«■■.. 903.— 100 dinárért ....... 53.95 100 svájci frankért . . . . , 776.— 100 francia frankért . ■ « ■ . 158.39 100 belga frankért ..... 396.— 100 Uráért ........................... . 203.60 1 amerikai dollárért .... 23.75 1 angol fontért ...... 115.875

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents