Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-02 / 78. (3630.) szám

T>RXCAI-MAG^AR Ht RLAP___________________________ 1935 ápdu, 2, kedd Kegyeletes ünnepséggel adózott Rákóczi emlékének Pozsony magyarsága Magyar szórványok Csehországban (tj) Prága, áprils 1. Az állami statisz­tikai hivatal nemrég adta ki a csehszlovák köztársaság községeinek statisztikai lexikon­ba első részét, amely a csehországi községek­nek az 1930. december elsején tartott nép- számlálás szerinti nemzetiségi és hitfeleke­zeti adatait tartalmazza. A statisztikai lexi­kon csak a csehszlovák, német s „egyéb" nemzetiségekhez tartozó polgárok számát tün­teti föl, a jegyzetben azonban közli, hogy az „egyé!b“ nemzetiségekhez tartozók száma mi­képpen oszlik meg. Ilyképpen azt is meg­állapíthatjuk, hogy Csehország mely köz­ségeiben éltek 1930 december elején magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok. (A külön rovatiban feltüntetett idegen állampol­gárok részletes nemzetiségi megoszlását a lexikon nem mutatja ki.) VégigtanuLmányoz- tuk a csehországi statisztikai lexikont s ma- gyaraj'ku csehszlovák polgárokat a következő helyen találtunk. A jungbunzlaui járásban Lípník község 675 cseh s 4 német lakosa mellett 6 magyar és 4 zsidó nemzetiségű volt. Ugyanezen já­rásban Lysá városkában 6484 csehszlovák s 78 németajkú polgár mellett 24 magyar is van. Mílovi'Cén 4104 lakos közül 3034 a cseh­szlovák, 72 német és 31 magyar. Jungbunz- lau városban 18.075 csehszlovák s 251 német­ajkú lakos mellett 186 magyar él. E magya­rokat a Skoda-gyár telepitette ide a komáro­mi hajógyárból. Az Élbe melletti Brandeisi járásban Koste- riec község 2886 csehszlovák s 65 német la­kosa mellett 35 magyart, Altbunzlau város­kában 4138 csehszlovák s 99 német mellett 54 magyart s magában Brandeis városban 5850 csehszlovák s löl német mellett 38 ma­gyart találunk. A duxi járásbeli Bilimben 4168 csehszlovák s 6155 németajkú polgár között 150 magyar él, javarészt katona. A königinhofi közigazgatási járásiban, azon belül a jaroméfi bírósági járásban Járóimé? város 8360 csehszlovák s 323 németajkú pol­gára mellett a magyarok száma 94. Igen erős „magyar” helyőrség Josefsstadt, amennyiben itt 5630 csehszlovák s 287 németajkú polgár mellett a magyar katona­fiuk száma 943, vagyis itt a magyarság százaléka 13.4. Horovice járási székhelyen 4917 csehszlo­vák s 45 németajkú polgár mellett 19 magyar él s ugyanebben a járásiban Klesteniee 1268 lakosa közül 1210 a csehszlovák, 47 német s 3 magyar ajkú. Az égeri járásban Pavlov falucska 244 la­kosa közül 10 a magyarajku, a többi cseh­szlovák. Kaaden járási székhelyen 7692 német s 672 csehszlovák mellett 96 magyar van. A kiadnod járásban Hostivice község 2190 csehszlovák s 31 németajkú polgára mellett 18 oroszt és 2 magyar találunk. Reichenbergben 30.023 német s 6314 cseh- szlovákajku polgár között 200 zsidó, 51 orosz és 26 magyar nemzetiségű csehszlovák állam­polgárt találunk. A bohmisch-leipai járásban Nieimes község 6ÍJ csehszlovák, 5331 németajkú polgára mel­lett 3 magyarajku is van. Jelentős számú magyar katona van Leit- meritzben is: 6485 csehszlovák s 10.787 né­metajkú polgár mellett 522 magyarajku is él. Theresienstadt is sok magyar fiút lát ven­dégül katonáskodása idején: 5693 csehszlo­vák s 673 németajkú mellett a magyarok száma 613. E járásban még Lobositz városká­ban találunk 11 magyart 3711 német, 1999 csehszlovák és 43 zsidó között, nemkülönben Zsalhostice (posta Veiké Brezno) falucská­ban 2 magyart 249 csehszlovák és 651 német között. Megint 301 katonafiu képviseli a magyar­ságot Vysoké Myto 9974 csehszlovák s 421 német lakosa mellett, ahol még 9 zsidó, 12 orosz s 48 lengyel nemzetiségű polgár is van. Nemiek német városka, amennyiben 8575 német s 269 csehszlovák lakosa van, de 3 ma­gyar is akad, két lengyelen s egy zsidó nem­zetiségűn kívül. A pardubitzi járásban Dasice község 2331 csehszlovák s 61 németajkú lakosa mellett 24 magyar van. Barchov községben 1810 csehszlovák s 21 német mellett 38 magyar lélek található. Magában Pardubitz városban 27.703 csehszlovák, 647 német s 70 magyar él (javarészt huszár). Pilsenben 105.731 csehszlovák s 6782 né­met mellett 722 a zsidó nemzetiségű 153 az orosz, 30 lengyel és 34 magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár él. A podebrady-i járásban Neu-Beiá faluinak iőO csehszlovák, 121 orosz és 13 magyarajku Pozsony, április 1. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktői.) II. Rákóczi Ferenc halála kétszáz­éves jubileumának megünnepléséből Pozsony vá­ros magyarsága is impozáns módon kivette ré­szét. A Toldy Kör vasárnapi emlékünnepélyéi­nek bevezetéseképen szombat este a kereskedel­mi grémium nagytermében dr. Sziklay Ferenc kulturreferens tartott érdekes és nívós előadást Kassáról és Rákócziról. Az előadáson megjelent Pozsony magyarságának szine-java s a közönség soraiban ott láttuk dr. Bartók László magyar ki­rályi konzult és dr. Csopey Dénes konzuli atta­sét, akik a vasárnapi matinén is megjelentek. Az előadást dr. Aixinger László, a Toldy Kör ügyvezetője néhány lelkes mondattal vezette be, üdvözölvén a közönséget és az előadó dr. Szik­lay Ferencet. Bejelentette, hogy az előadást ki­sérő képekből negyvennégy darabnak (amelyek Rákóczi Ferenc kassai temetéséről szólnak) ve­títését a rendőrség nem engedélyezte s igy csak harminc kép vetítésével illusztrálhatják az elő­adást. Dr. Sziklay Ferenc egy jó óráig tartó, érdek- feszitő előadásában Kassa város története legérdekesebb fejezeteit elevenítette föl s nagyszerűen jellemezte Rákóczi korát, Rákóczi életét és azokat a nagy ideálokat, amelyekért a nagy fejedelem küzdött. Az előadás végén le­peregtek a szebbnél-szebb vetített képek: a Rá- kóczi-korabeli Kassa gyönyörű épületei, Rákóczi és kortársainak arcképei s a nagy fejedelem kas­sai nyugvóhelyéről felvett képek. Az előadás után a közönség percekig tartó lelkes ovációban részesítette dr. Sziklay Ferencet. A Toldy Kör vasárnap délelőtti Rákóczi-ma- tinéja alkalmából a Vigadó kistermét megtöltötte a válogatott közönség. A terem Ízléses díszítését Nemesszeghy Jenő, a fiatal pozsonyi rajzolómü- vész készítette. Az előadó emelvény mögötti fa­lon középen II. Rákóczi Ferenc ismert arcképe függött 1735—1935 évszámokkal. A magas nívójú műsor Pongrácz Miklós tá~ rogatószámával kezdődött. A kiváló tárogató- művész több kurucnótát adott élő Breiter-Széles- sy Jánosnak, a polgári ápolda karmesterének zongorakiséretével. A mélyhatásu szám után dr. Jankovics Marcell, a Toldy-kor illusztris elnöke lépett az emelvényre, hogy elmondja ünnepi be­szédét. A közönség valóságos tapsorkánnal fogadta a nagyszerű szónokot akinek ünnepi beszéde ez alkalommal retorikai remekmű volt. A magas számyalásu, lelkes és nemes magyar gondolatokban gazdag ünnepi beszéd minden mondatát lélekzetvisszafojtva hallgatta a közön­ség és a beszéd végén mély megindultsággal ün­nepelte Jankovics Marcellt. A percekig tartó ováció elükével John Elemér zenetanár „Rákóczi imáját", Rákóczi kesergőjét és Balázs Árpád „Kuruc nótáját" énekelte el Os- termuth Izabella zongorakisérete mellett. John Elemér kellemes baritonja kitünően érvényesült s úgy őt, mint kísérőjét melegen megtapsolták. Majd Galambos Béla tartott érdekes és színes szabadelőadást „Rákóczi és a kereszt" címmel. Rákóczit, a buzgó katolikust jellemezte s nemes lendületű beszédében kitért a magyar ifjúság mai hivatására is. A lelkes visszhangu előadás után Gasparek Tibor, a tehetséges fiatal hegedűmű­vész Platt Máry művészi zongorakisérete mellett Kodály Adagióját és Hubay Csárdajelenetét in­terpretálta olyan nagy sikerrel, hogy a közönség alig akarta leengedni a pódiumról. Nógrády Fe­renc frenetikus siker mellett szavalta el Lévay József Mikesét és az ismeretlen szerzőtől szár­mazó „Bujdosó Rákóczi" cimü kuruc dalt. A ma­tiné végén újból Pongrácz Miklós tárogatózott s ez méltó befejezése volt az emelkedett hangu­latú, szépen sikerült matinénak. Az emlékünnepély mesteri rendezéséért meleg elismerés illeti a Toldy Kör rendezőgárdáját, va­lamint a Kiskárpátok-cserkészcsapat agilis tag­jait. elhanyagol™ az öröklést sem. Gzeetf dsr. megálla­pitotta, hogy a hosszai életkor gyakran osal'Adi je­lenség, a most él-ö százévenfelülíeknek is vannak 90—99 éves öecsei és húgai. Az életmódra vonatkozó adatok az alkoholéi le­nes és vegetáriánus egyesületek élénk ellentmon­dásait váltották ki. Kiderült ugyanis, hogy mind a 43 Százévenfelüli férfi mérsékelten ugyan, de egész életéiben élt alkoholos italokkal. Sőt ma sem vetnek meg egy-egy pohár jó bort. És nincs köz­tük egyetlen vegetáriánus sem. Azonkívül a száz éven felüli férfiak legnagyobb része szenvedélyes dohányos, igaz viszont, hogy a százéven felüli nőik között egyetlen dohányos sem akad. A sport teljesen ismeretlen fogalom úgy a százéven felüli nők, mint a százéven feliüli férfiak előtt. De mind­nyájan nehéz munkában töltötték életüket. Mii Unok a topok? A BELPOLITIKAI HELYZET A parlamenti miumfca a koalíciós pártok vala­mennyi lapja szerint befejezéséhez közeledik. A LID0VÉ NOVINY szerint a jelentősebb javasla­tok közül a többségnek már csak a motoros já- rómüvefcről szóló javaslat, a repül őtámad ás el­leni védekezés és a választási novella kérdésében kell megegyeznie. Aiz állatmonopóliiumot és a negyvenórás miumkaíbetet rendeleti utón valósít­ják meg. Már ma bizonyos, hogy a választások után sem alakítható kormánytöbbség az agrárok, szociáldemokraták, nemzeti szocialisták és cseh­szlovák néppártiak nélkül. Jól tudják ezt a koalí­ció vezetői s ezért mindetn elkövetnek a válasz­tások nyugodt és csendes levezetése érdekében. Ez annál fontosabb, mert a jövő kormány össze­állításánál nagy nehézségekkel kell számolni. Személyi, programalakitási nehézségek fognak felmerülni, ele a koalícióba felveendő pártok kér­dése is nehéz lesz. — A csehszlovák táborban nagyobb eltolódások aligha várható. — Niagyom zavarosaik a viszonyok a németek táborában, A kormány is átlátta, hogy a német táborbeli ese­ményeket nem engedheti szabadjára s ezért a miult héten pénteken foglalkozott már a dologgal s e héten is a honiifront kérdése lesz az első, amivel ismét foglalkoznia kell, A Lidové Noviny szerint a választások napját még nem határozták meg. Szó van arról, hogy hiusvét után a parla­ment még egy ülést tart. — Hasonló szellemben is a többi cseh lap is, A választások napját leg­inkább május 19-re, vagy május 26-ra jósolják, — A PRAVO LIDU szerint a kormány e héten határoz arról, hogy a honifrontot feloszlatja-e vagy pedig a választási küzdelembe engedi Hogy élhetünk száz évig? Kétszerannyi a százéves nő, mint a százéves férfi Stuttgart, április L Greeff dir. ismert stutt­garti orvos évek óta tanulmányozza a hosszú élet kérdését. A német kormány támogatásával összegyűjtött minden adatot, ami a Németország­ban élő százéven felüli emberekre vonatkozik. Ku­tatásairól rendkívül érdekes cikket irt a Frank­furter Volksblattba. A cikk címe: „Hogyan érhet­jük el a 100 éves kort?” Németországban jelenleg 124 százéven felüli ember él. Greeff dr. 117-et személyesen meglátoga­tott közülük, hosszasan elbeszélgetett velük, ki­kérdezte őket életmódjukról és életük eseményei- iről. Tapasztalatai alapján először is azt állapítja meg a stuttgarti orvos, hogy sokkal több a száz­éves nő, mint a százéves férfi. Ez a tény is azt mutatja., hogy nem a férfi, hanem a nő az erősebb nem. A 124 német százéves közül 81 a nő és 43 a férfi. De más országokban végzett kutatások is hasonló eredményre vezettek. Mihajlov például csaknem hasonló arányt észlelt Bulgáriában és M. 0. Flsclher tübingemi egyetemi tanár Afrikában. Hogy mi okozza a nőknek ezt a kiváltságos hely­zetét, azt még nem sikerült megállapítani. Talán része van benne annak is, hogy a nők kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint a férfiak, de való­színűleg a belső szekréciós mirigyek működésé­nek van itt döntő hatása. Igen érdekesek a további adatok is. A 81 száz­éven felüli német nő közül csak egyetlen egy van, aki nem kötött házasságot. A többi 80 asszony összesen 465 gyermeket szült, egyre-egyre tehát átlag hat gyermek esik. Majdnem kivétel nélkül maguk szoptatták gyermekeiket. Ami a foglalkozásukat illeti, a legtöbb százéves a földművelők közül került ki. De nem szabad polgára van. Policka községben 16 magyar él 22 orosz, 4 zsidó, 5891 csehszlovák s 149 németajkú polgár mellett. Prága székesfőváros 848.823 lakosa 776.651 a csehszlovák, 41.701 a német s 11.274 az egyéb nemzetiségű. Az idegen államipolgárok száma 18.233. — Az egyéb nemzetiségű cseh­szlovák állampolgárok megoszlása: 6747 zsidó, 1590 orosz, 2009 magyar. 288 jugoszláv nem­zetiségű. A Prátga-vidék járásbeli Chvaly községben 1720 csehszlovák s 14 németajkú között 3 ma­gyart találunk, mig Rapy községben 2254 csehszlovák s 48 német mellett 17 magyar él. Ruzyné ugyancsak erős helyőrség, ameny- nyiben 3017 csehszlovák s 52 német mellett 424 magyar is van, csali nem kivétel nélkül katona. A Rícany-i járásbeli Uhrínéves községben 4326 csehszlovák s 43 németajkú polgár mel­lett 7 oroszt s 3 magyart találunk. Rumiburg németajkú ipari városiban 9286 német mellett 799 csehszlovák s 62 magyar él. A rychnovi járásbam Kostelec község 5106 csehszlovák, 82 német s 154 magyarajku pol­gár lakóhelye. A Sémii y járásbeli Lomokénak 5343 cseh­szlovák, 46 német, 6 orosz és 2 magyarajku lakosa van. A stribroi jáirásbeli Staalb községben 862 csehszlovák s 2362 német mellett 12 zsidó és 34 magyar nemzetiségű polgár él. Érdekességként megemlítjük, hogy a teplai járásbeli Brt-Pirten 784 németajkú polgára mellett 14 cigány nemzetségü polgár tele­pedett le. Más nemzetiség e faluban nem is található. Túrnau járási székhelyen 8253 csehszlovák, 125 német, 107 magyar, 19 orosz, 13 zsidó s 12 lengyel él. Aussig a. d. E.: 8735 csehszlovák, 32.878 német, 22 zsidó, 16 orosz, 11 magyar. Ugyan­ebben a járásban Wamsdorf: 19.9133 német, 1616 csehszlovák 31 zsidó és 12 magyar. Karlsbadban a 20.856 német, 1446 cseh­szlovák mellett 19 magyar 243 zsidó s 12 len­gyel, van. Senftenberg járási székhely 4097 csehszlo­vák, 92 németajkú polgár mellett 73 magyar, 25 len-gyei s 4 zsidó nemzetiségű polgár lakó­helye. Az 1930. decemberi népszámlálás adatai szerint Csehországban összesen 5242 magyar­ajku csehszlovák állampolgár tartózkodott. Legtöbb magyar élt Prágáiban. A fővároson kívüli magyar szórványok javarészt magyar- ajkú katonákból toborzódnak. Ha a Cseh­országban katonai szolgálatot teljesítő magyar fiuk számát 3000-re becsüljük úgy a polgári hivatásokban élő magyar nemzetiségű cseh­szlovák állampolgárok száma mintegy 2300- ra telhető. ' az allami birtokok parcellázása? A cseh néppárttá LIDOVÉ LISTY „Kolonizálni kiéli a passzív állami birtoklókat és az eladó­sodott marad ékhirt okokat” címmel azt követeli, hogy az állam tulajdonában levő, mintegy egy­millió hektárt kitevő ingatlant haladéktalanul ■osszák föl. Bár e földek javarésze elsőrendű szán­tó, az állami gazdálkodás mégis ráfizetéssel jár. így 1930-ban 6 millió volt a ráfizetés. 1931 ben a várt 96 millió haszon helyett a ráfizetés 64.75 millió koronát tett ki Az 1933. évi költségvetés ugyan egyensúlyt mutatott fel aiz állami nagy­birtokok gazdálkodásában, de ezt az egyensúlyt csak úgy tudták elérni, hogy 40 millió borona törlesztési részletet egyszerűen leírtak. Nem sza­bad tűrni, hogy az olyan elsőrendű föld, amilyen a.z állami birtokok földje, hozadéki nélkül marad­jon akkor, amikor e földön sok százezer ember találhat jó megélhetést. Ha e földet a munka­nélkülieknek adnák, az állam megszabadulna a kimos ráfizetéstől, a munkanélküliek jelentős szá­ma megélhetést nyerne s mindez alaposan javíta­na az állam pénzügyi helyzetén is. Ugya.! gy kell eljárni az eladósodott maradók birtok oko n is. tervnélküli kormány A néppárti LIDOVÉ LISTY belpolitikai hely­zet jelentésébeo kívánatosnak tartja, hogy a vá­lasztások után bizonyos változások kösz öntsenek be a kormányban. A mai kormánytöbbségben a hatalom súlya az agrár és a szociáldemokrata párton nyugszik. A jövő választásban arról lesz szó, hogy végre megszűnjék a magánvagyon pusztítása, a középosztályok irtása és a munka- nélküliek gyártása. A 800 ezer munkanélkülinek munkához juttatása nagyobbszabásu tervet igé­nyel, mint amilyet eddig láttunk. A mai kor­mány első időszakában Udírzal alatt semmiféle messzeható programot nem tudott összeállítani és amit elmulasztottak, ma nehéz behozni. Más államok példáján látni, hogy alapvető, nagy vál­toztatásokhoz való mersz nélkül a mai nyomorú­ságból nem kelülnek ki. SZOC.-DEM. ÖNDICSÉRET Stivln képviselő a PRÁVO LIDU vezető helyén „A kezdeményezés keserű kenyere” cimü cikké­ben azt állítja, hogy a földreform, a negyven­órás munkahét, a munkanélküliek segélyezésé- nek gemti rendszere, az iskolaügy fejlesztése, a devalváció, a munkanélküliek segélyezése Czecü és Medssner elvtársak által, a kenyér és tejakció, a kiviteli hitel állami garantálása, és minden, arai az államfordulat óta történt, mind, mind szociáldemokrata kezdeményezésnek köszönhető. A második ciklusban, a polgára koalíció idején a szociáldemokrácia ellenzékben volt s ekkor hely­rehozhatatlan hibák történtek, amelyek előbb a mezőgazdasági, majd utóbb az általános gazda- ságiválságot idézték elő. Megszoktuk már a kez­deményezés neihéz és keserű kenyerét s gyak­ran ugyan elkésve , de mégis kereszt ül vittük akaratunkat. % 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents