Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-28 / 99. (3651.) szám

12 1935 április 28, vasárnap. ötéves szerződést kapott egy szlovenszk ói származású fiatal magyar tenorista Prágában is szerződtetni akarták, de csak kardalosnak SziDHÁzKörr^v-KoisTfroA Megszűnik a filmtrösztösités és az idegen filmeket szinkronizálni fogják Magyarországon Kozma Miklós belügyminiszter nyilatkozik a magyar film fejlődési irányvonalairól 12_____________________ Budapest, április 27. Koznia Miklós bel­ügyminiszter nyilatkozott a magyar filmgyártás jövő alakulásával kapcsolatban azokról a nagy­jelentőségű reformokról, amelyeket már a közel jövőben óhajt megvalósítani. Először rámutatott arra, hogy a filmügyeket az életből és a gyakor­latból ismerte meg és hogy a felfogása a magyar filmről a következő: A filmügyeknek kifejezet­ten művészi és kulturális szempontból való fel­ügyelete kultuszminiszteri feladat. A filmmel fog­lalkozó hivatali faktoroknak együttműködése szükséges ahhoz, hogy a magyar filmügy pros­perálhasson. Ebben az értelemben a közel jövő­ben munkakörmegosztást fog keresztülvinni. A magyar filmügyeket a népszövetség égisze alatt működő római oktató és nevelő filmintézetnél a jövőben Villáni Lajos báró követségi tanácsos fogja képviselni. A mozgóképszínházak birtoklása terén bekö­vetkezett eltrösztösödés egészségtelen jelenség, mondotta a miniszter, és ennek megszüntetése kívánatos. Az eltrösztösödés eddig nyílt vagy burkolt formában következett be. Az uj reform szerint azonban még jogi személy sem fog kapni egy­nél több moziszinház-engedélyt. Természetesen lesz egy átmeneti idő. amíg a reformot megvalósítják és ez alatt az idő alatt | azok, akiknek a kezében ma négy vagy hat moz­góképszínház egyesül, berendezkedhetnek arra, hogy a jövőben erre nem lesz módjuk. A filmüggyel kapcsolatos további nagyérde- kü kérdés a magyar nyelvre történő szinkroni­zálás kérdése. A vidéki közönség nem érti az idegen hangosfilmek nyelvét és ezért nem jár moziba. Ennek a magyar kultúra terjesztése szempontjából is nagy hátránya van. Amig tehát a magyar filmgyártás nem fejlő­dik ki agy, hogy kielégítse a magyar közön­ség igényeit, az utószinkronizálás szigorú be­vezetése szükséges és megokolt, mert megfe­lelő bevezetéssel a mozgóképszínházak pros­peritását biztosítaná. A szinkronizálásnál ter­mészetesen nagy gondot kell fordítani arra, hogy ez a magyar nyelvészeti követelmények­nek mindenben megfeleljen. Olaszországban csak olasznyelvü hangosfilm adható elő. A magyar film nem akar ilyen mész- szire elmenni, de a mai tarthatatlan állapoton segíteni kell. A film és a mozgóképszínház kul­turális és nemzeti jelentősége igen nagy és foly­ton növekvő tendenciát mutat. Ami az oktató­filmet illeti, ennek fejlődése világszerte nagy lé­pésekkel halad előre. A minisztérium és Buda­pest főváros a legbehatóbban foglalkoznak az oktatófilm problémájával. A végleges és jó meg- I oldásnak itt sincs semmi akadálya Prága, április 27. Néhány nappal ezelőtt egy prágai lap jelentette, hogy Béceben uj tenort fedeztek föd, akinek csodálatos hangja va/n és akinek neve Godin Imre. Godint secíki eem is­merte, senki sem tudott róla. Eddig semmi szín­házban nem énekelt és a nyilvánosság előtt nem lépett fel. A hír megjelenése után Godint a prágai rádió szerződtette, abol hangjának különleges szépsége és techniká­jának csodálatos könnyedsége feltűnt. Ha nem szerepelt volna neve a műsorban, min­denki azt hitte volna, hogy egy igen hires olasz tenorista énekel. Nos, ez a huszonhat éves fiatalember most meglátogatta szerkesztőségünket. Elegáns meg­jelenésű, rokonszenves férfi, aki most szolgált a csehszlovák hadseregben. Godin Imre neve tu 1 a jd önképen sokkal hangzatosabb, mint ahogy magát nevezi, -mert a teljes név: Godin Imre de Beaufort. Egy régi francia nemesi család sarja és ősei százhúsz évvel ezelőtt, Napóleon idejében ke riiltek a mai Szlovenszkóra és Verebély ha­tárában vásároltak kiterjedt birtokot. Godin előbb szlovák nyelven kezdte tanulmányait, majd a debreceni egyetemre iratkozott be. ahol 1926-tól 1929-ig hallgatta az előadáso­kat. Ezután négy hónapig Becsben járt az egyetem- le és csak úgy mellékesen foglalkozva zenével O A beregszászi magyarság Rákóczi-emlék­ünnepélye. A PodkarpatsZkarue>zi .Magyar íűultur- egyesiilet beregszászi fiókja május 5-én, vasárnap este >49 órai kezdettel az Országos Ház nagyter­mében Rákóczi-emlékürmopélyi rendez II. Rá­kóczi Ferenc halálának 200-adük óvfcwvlmiója al­kalmából a következő műsorral: I. rész: 1. A re­formátus férfikar kuruc dalokat énekel. 2. Ün­nepé beszéd. Tartja Ortutay Jenő, görög-katoMkus esperes, Beregszász város főbírája. 3. Kispál Já­nos (dir. Klein Jenő) költeményeit szavalja Zeur- ky József. 4. Lisz-t: XIV. Rapszódia. Zongorán előadja: Polgár Géz árué. II. rész: 1. A református vegyeskar kuruc dalokat ad elő. 2. Herozeg Fe­renc: Bujdosók. Színmű egy felvonásban. Elő­adják a Kuíturegyesáilet műkedvelői. S. Lavotta szerelme. Quintett. Előadja a Kiultuireigyesület ze­nekara,. IH. rész: 1. Kacsok: Rákóczi megtérése. Énekli: Balogh Sándor. Zongorán kis éri: Polgár Gézámé. 2. II. Rákóczi Ferenc. Melodrámáinkuls költemény. Előadják: Adler Olga, Kaszab JudiŐh, Dabóczy Irma és Fazekas Gábor. A zenekiséreitet jábszák: Németh József hegedűn, Románszky Gé­za gordonkán, PdIfi László zongorán, Sdhenkmer Margit harmóniáimon. Frankéi Vera, hegedűszólót játszik. Atoássy Menyhért tárogatűzik. Az ének­kari részeket a római katolikus női énekkar, a református férfi-énekkar, továbbá a Kuíturegye- sület énekkara adják elő. A melodráma keretében Rákóczi életéből élőkép&oroizaitók kerülnek bemu­tatásra. Beléptiülj: 10, S, 6. 4, állóhely 2 korona. Jegyelővétel: Mandel-drogéria. (*) Geraldy: „A színház halhatatlan.“ Pá­risból jelentik: A világhírű francia színpadi iró egy interjúban a következüket mondotta: „A színjáték örökké halhatatlan marad, de a szín­ház mai formájában halálra van Ítélve. A film, amely rövidesen plasztikus és színes lesz, el­foglalja majd az élő szereplők színpadát. A színház bukását a film már anyagi okokból is előkészíti A szinész után a nézőt is elveszi a színháztól és ennek a folyamatnak a végét a színház halálának tartam. Ezt éppúgy sajná­lom, mint a postakocsi letűnését. De ma itt van az autó és a film. A magam részéről többre tartom a lovat, mint a motort, de ez nem vál­toztat a tényeken. Talán a szinház maga Í6 vét­kes a sorsában. Fejlődésének útja az elvontság felé vezetett, mig a filmnél fordítva áll a, hely­zet. Ha eléri azt a színvonalat, amikor a film dialógusok szövege is egy nívón áll majd a lát­nivalóikkal, a film méltó lesz a szinház helyére. Bármennyi filmet láttam is. azt a filmszerzőt, aki megteremti ezt, még nem találtam meg. Fél- század múlva a nagyvárosokban már csak a kamaraszinházz fog élni. A szinház ritka rajon­góinak részére az öröm forrása, lesz és ezért hiszem, hogy a szinház halhatatlan. (*) Josephime Baker uj filmje. Parisból jelentik : Josephine Baker első filmjének si­kere után három uj filmre szerződtették a fekete táncosnőt. Junius első napjaiban meg­kezdik uj filmjének felvételeit. Címe: „Tam­tam hercegnő". Egy vad nőről szól. aki vé- 1 étiünk1. böhrkerüJ az európai civilizációba. énekórákat is vett. Majd Leszolgálta a katonai időt és már a katonaságnál fedezték fel rend­kívüli hangját. Pozsonyban énekelt a szlovák nemzeti 6zinház igazgatója előtt, aki melegen biztatta. Ezután Kamilla Steinbrück asszonynál tanult énekelni, aki szintén magyar származású és jelenleg Prágában működik. Steinbrück asz- szony tanítványa egyébként JarmiLa Novotná Í6. A fiatalember tenorhangja napról-napra fej­lődött és a hangversenyiigynökök figyelmessé lettek rá. Néhány héttel ezelőtt a prágai nemzeti szin­ház és a bécsi állami Operaház úgynevezett tömeges próbaén&kléet tartottak és Godin mind­két helyen jelentkezett. Érdekes, hogy a prágai Cseh Nemzeti Szinház zsűrije kelletlenül hallgatta végig a fiatal énekest és a zord ítélet így szólt: „Szólistá­nak nem való, legjobb esetben a kórusban szerepelhet/4 Néhány nappal később Godin Imre Becsben énekelt zsűri előtt, amelynek elnöke Weingartner Félix volt. Weingartner Rigoletto nagy áriáját mindjárt háromszor énekeltette el vele, annyira megtetszett neki az uj tenor. Három héttel később ötéves szer­ződést kapott a bécsi állami Operaháztól Weingartner aláírásával és eszerint május közepén fog bemutatkozni először a bécsi kö­zönségnek. A legendás tenorfeifedezé&ek meséje újra való­ság lett. (•) Uj katolikus folyóirat Magyarországon. Bu­dapestről jelentik: Baüa Borisz, Aradi Zsolt és Fossonyd László, az hsmertoevü fiatal katoüíkue publicisták. — a köztük és gróf Széchenyi György között fölmerült nézetedtórések miatt — kiváltaik a „Koraink Szava'1 ezerkeeztő&ágóből s „Uj Kor" oámen uj, aktív katolikus szemlét indítottak. Az „Uj Kor“ első száma gazdag t^rtalommáEl e na­pokban jelent meg a munkatároséi között eeereipel még dr. Scihiühz Anitái, Közi-Horváth József, Ra- kovszky Tibor, Kovrig Béla. — Ugyancsak e na­pokban jelent meg Aradi Zsolt, Bállá Borisz és PoÉHonyi László szerkesztésében a Vágiiia máso­dik kötete w, kétszáz otóaüoo. A gazdag tartalom érdekessége FauSbaber bíboros eredeti cikke. Ez­után Mécs László verse következők, majd Sík Sándor nagy tanulmánya a katolikus irodalom lényegéről. Mihail Eminescu, a nagy román költő verse után Sigrid Undset eredeti, nagy elbeszé­lését közldk, Viida Imre a reessentimentnek forra­dalmi szerepéről irt, Harsány! Lajos verse, majd Bíró Bertalan tanulmánya következik Sotovjev- ről. A Vigília nagy részletet közöl Solovjev egy kiadatlan írásából az „Antikrisztus legenda él*‘. (*) Kis művészeti hírek. Merle Oberon legújabb filmje „Az utolsó mohikán", amely­ben Cora szerepét játssza. — Marlená D i e t r i c h uj filmjének címe „Más néven". —< Fodor László-filmet készített egy londoni gyár, amelynek „Fehér akác" a eime^ — John Barrymore válik feleségétől, Dolores Costellotól. A válópört botrány előzte meg, mert Barrymore asszonynak férje energi­kus fellépésére sietve ki kellett, költözködnie a hollywoodi családi villából. — A Liszt Fe­renc - f i 1 m főszerepét Herterioh fogja, ját­szani, mert a. filmből német, verzió is készül. A magyar felvételeket nemsokára megkezdik. — Székely János „Aranjuezi szép napok1* címmel filmszcenáriumot irt. amelyet a Para- mount-gyár vásárolt meg. A női főszerepet Marlene Dietrich fogja játszani. — Mary Ae tor híres filmsztár férje válókeresetet adott be felesége ellen, akit kegyetlenséggel vádol. — ,,Doktor Sokrates“ a cirne annak az uj filmnek, amelyet, a Wagner-gyár hoz ki legközelebb. A film témája Diliinger éle­te. — A Tbeater a n dér Wien minden ellenkező hir ellenére megnyílt. Elsőnek Krasz- nay-Kraus Mihály magyar operettszerző ope­rettjét, adták elő. — J o s e f '’on S t erű­be r g, Marlene Dietrich rendezője Londonba költözködik, a.hol a British Gaumontnál rendez egy történelmi filmet. — A Metró-gyár szerződést kötött May Robsonnal. Amerika, népszerű színésznőjével, aki nemrég ünnepelte hetvenedik szil le tésnap ját. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Kacag az egész világ. G. W. Alcxandrov rendezésében. A KASSAI riVOLl-MOZGÓ MŰSORA: Suzan Lennox. Clark Gabié a törvénytelen lány nagv szerepében. Molnár Ferenc két egylelvonásosa a budapesti Andrássy-uti színházban A cukrászné — Menyegző Budapest, április 27 Molnár Ferencnek az a két kis darabja, amelyet e napokban mutatott be az Andrássy-uti Színház, már megjárta a külföldet, . amikor végre Budapestre érkezett. Külföldi pálya­futásáról mindent inkább lehet mondani, mint azt. hogy sikeres lett volna. A két tipikusan pesti apró- : ság sehoi sem tudott gyökeret verni; Becsben meg egyenesen megbukott. „A rossz előadás miatt" — szokták ilyenkor mondani. „Rossz volt a szereposz - tás, hosszúak voltak a szünetek, csúnyák voltak e díszletek" — és más efajta mentségek mögé buj­tatják és ilyenekkel igyekeznek szépíteni a balsi­kert. Csak azt nem mondják, hogy a darabban volt a hiba. Pedig Molnár Ferenc, aki sikereivel világ­szerte ismertté tette a nevét, nem szorult rá az ilyen mentegetődzésze. Ö elbírja a kritikát, sőt el­bír — hiszen már volt része benne — egy-két bu­kást is. Elvégre ő sem csalhatatlan és vele is meg- j esketik az, hogy egyik-másik darabja nem tetszik a közönségnek. Mert -A cukrászaié" esetében semmi- esetre sem a szereposztásban van vagy volt a hi­ba. Ott, Budapesten, az Andrássy-uti Őzinháaban, három kitűnő művész: Tőkés Anna. Törzs Jenő és Kertész Dezső áliott az iró rendelkezésére és iga­zán tudással és lelkesedéssel szolgálta az inten­cióit és szólaltatta meg az alakjait, mégis — érez­zük — a siker itt sem volt teljes, éppen a darab fo­gyatékosságai miatt. Tulajdonképpen sem „A cuk- rászné", sem a „Menyegző" nem színdarab. Egy- egy hosszabbra nyújtott kroki csupán. Egy-egv fel- | villanó ötlet megformálása. De amig a késői sze- j relméből öntudatra ébredt cukrászáé esete sem j meg nem hatja, sem meg nem nevetteti az embert, addig a „Menyegző" két apa-figurája a legpompá­sabb. a iegderüsebb emberpár, a legigazibb és ieg teljesebb élet. Igen. ebben a második kis darabban : Molnár Ferenc megtalálta régi hangját, fölényes hu­morát és ötletességét és megtalálta a közönség szi­vét és elismerését is. Egyszóval: „A cukrászné"- ban a darabban ét- nem a szereplőkben van a hi­ba; a „Menyegzö‘‘-ben pedig sem a darabban, sem | a szereplőkben nincsen hiba. A molnárferenci ötlet- rakéták a futó uccai cukrászbólt tájékán is fel-fel- villarmak és robbannak, de fényük csak a másik kis remekműben világit ég gyönyörködtet. ..A cukrászné" egy józsefvárosi- Futó-uccai, cuk­rászdában él szorgalmas, komoly férjével és bárom kis gyermekével. A folytonos munkának és szor­galomnak ebbe a kis hajlékába egyszerre csak be­lép Vadász Lajos és mindennapos vendége lesz a cukrászdának. Jól öltözködik, szépeket mond, köl­csönkér, segít az adóivet kitölteni, szóval mér szín- te családtag számba megy'. A meg mmdig szép és kívánatos cukrásznét egészen megszóditi ennek a Vadásznak a modora, soha sem látott ő még ilyen „világfit" és beleszeret a fiatalemberbe. Ebből tá­mad azután az a kis bonyodalom, amelynek a vé­ge az, hogy- az asszony felébred a magaszötte szép szerelmi ábrándból, mert. kiderül, hogy Vadász ur nem ö miatta, hanem a közelben lakó menyasszonya kedvéért kultiválta a kis Cukrászdát. A „Menyegző" két apának, a két násznak rop­pant mulatságos, derűs és kedve*, harca a — ho­zomány körül. A násznép már együtt van, meny­asszony fejére rátették a mirtuskoszorut, de a leány apja csak nem adja ki a „nyolcezret", a ho­zományt. A két apa között erre megindul egy pár­viadal a hozomány körül, amelynél mulat tat óbb, igazabb és a kispolgári gondolkodásra jellemzőbb i hozománycsatái még nem vívtak meg szipadon. A i leány apja mindenféle ürügy alatt huzza-halasztja a hozomány kifizetését, amelyet azután a fiú apja a legkörmönfontabb módon, az utolsó pillanatban, ki­csikar belőle. A párharc során kiderül többek kö­zölt az is, hogy a menyasszonyt nem illeti a mirtus, mert — Brassóban van már egy kisfia. Ebben a kis darabban remekel Molnár Ferenc, de remekel a két apát játszó Gőzön Gyula és Kabos Gyula is. Ezért a ragyogó, ötletes és kitünően megjátszott darabért, érdemes az Andrássy-uti Színházba el­menni. A kél darabol Vaszary János kitünően I rendezte. Be kellenne még számolnom a Magyar Színház újdonságáról és a Magyar Nemzeti Színház mai „Stuart Mária'Melujitásáról. De ennek a két da­rabnak a főpróbája elmaradt és igy erről a két színházi eseményről csak néhány nap múlva etnlé- I kezhetem meg. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Gyermek-szinielőadás az ungvári színházban. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti : Az ungvári Mária-ház irgalmas nő­vérei az intézet növendékeiből összeállított nívós műkedvelő gárdával a Szentév ápri­lis 28-iki ünnepélyes befejezése emlékére e napon délután 5 órakor a városi színház­ban három felvonásos gyermekszinmüvet adnak elő ,,A dicsőség serege" címmel, me­lyen több mint ötven kiválóbbnál kiválóbb gyermekszereplő fog fellépni. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés. %

Next

/
Thumbnails
Contents