Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-24 / 95. (3647.) szám
4 1935 április 24, szerda. A magyar munka legyében Uj pártszervezetek, tisztújító közgyűlések jelzik a magyarság két pártjának előnyomulását ■■ Kassa, április 23. A magyarság mindkét pártja lázas buzgalommal végzi fölvilágosiitó munkáját. Hasábokat venne igénybe a számtalan megmozdulásról való beszámolások közlése, ezért csak a legrövidebben rögzítjük a két párt munkájának fontosabb eseményeit. A magyar nemzeti párt keletszlovenszkői eredményei A magyar nemzeti párt Kristóff Sándor országos pártigazgató vezetése alatt álló keletszlo- venszkói kerülete fényes sikerrel zárta le szervezési akciójának első fejezetét. A nagykaposi járás minden magyar többségű községében működik, illetve megalakult a párt helyi szervezete. A szirénfalvai népgyüléssel a csehszlovák agrár- pánt utolsó végvára is összeomlott a nagykaposi járásban. A szirénfalvai népgyü'lésen, amely Jakab Imre vezetésével ment végbe, Lukács János nagyszelmenci elnök, Papp Mihály körzeti elnök, Mitró Péter kisszelmenci pártelnök, Haraszty György párttitkár és Kristóff Sándor országos pártigazgató mondott beszédet. A nagykaposi szervezésben nemes áldozat- készséggel és buzgó tevékenykedéssel közreműködtek: Papp Mihály körzeti elnök, Berze- viczy István ny. polgármester, bajánházai föld- birtokos, Sutka Kálmán bártfai földbirtokos, Lakatos János deregnyői, Lukács János nagyszelmenci, Mitró Péter kisszelmenci és Kö- röskényi János gálócsi pártelnök, A nagymihályi és tőketerebesi járásokban fekvő magyartöbbségü községekből a kassai kerület vezetősége aj körzetet alakit. Az ttj körzet elnökéül a községi szervezetek egyhangú kívánságára dr. Mertens Alfréd nagymihályi ügyvédet kérték fel. Az általános tiszteletnek és népszerűségnek örvendő dr. Mertens Alfrédnak bekapcsolódása a pártmunkába igen nagy nyereséget jelent a magyar nemzeti pártnak. A bodrogközi körzetben a magyar nemzeti párt 12 uj pártszervezetet létesített. A szepsi körzetben is 8 uj pártszervezet létesült rövid idő alatt. A kassai kerülethez tartozó öt körzetben a sága alakította meg a helyi szervezetet Hámor- szky Pál és Helyei Gyula kerületi alelnökök közreműködése mellett. Elnökké Kovács Jánost választották meg. A kassai kerülethez tartozó öt körzetben a szervezési munkálatok Kristóff Sándor orsz. pártigazgató irányítása mellett folynak. Jelölögyülések, tisztujitások A stzepsd pártikörzet választmánya Szepsiben ülést tartott dr. Wohl Sámuel elnök vezetésével. WoH megnyitójában örömmel állapította meg, hogy a sokszor félrevezetett, de most öntudatra ébredt magyar munkásság is nagy tömegekben csatlakozik a magyar nemzeti párt zászlajához. Orián Árpád körzeti titkár beszédének meghallgatása után a választmány megejtette a jelöléseket a járási választásra. A tisztujitás során a választmány ismét egyhangúlag dr. Wohl Sámuelt választotta meg a körzet elnökének, A párt kicsindi és füri szervezetében tisztújító közgyűlés volt. A kicsindi szervezet egyhangúlag a következő tisztikart választotta: Korelnök Zsákovits János, elnök Heizler Károly, alelnök Jarábek Imre, jegyző Jarábek Károly, pénztárnok Bieseky Ferenc. A füri szervezet uj tisztikara a következőkből áll: Tiszteletbeli elnök Pócs József öreg biró, elnök Ármai István, ügyv. elnök Pápay József, aleünökök Kontár Lajos Ágoston fia, Kómár Lajis Dénes fia, pénztárnok Kómár István Dénes fia, jegyző Pócs Béla, ellenőrök Orovetz János, Pócs Imre lévárdi. Az országos keresztényszocialista párt uj szervezetei Kassa, április 18. Az országos keresztény- szocialista párt keletszlovenszkői kerületében lelkes pártmunka folyik. Legújabban számos helyen aj helyi pártszervezet alakult. Ajfalucska község szlovák lakosai az uj szervezet élére a következőket áílitották: elnök Hodemerszky Simon PéI tér, alelnök Gábos János, jegyző Szórnám János, ellenőrök Poradszky Fülöp, Pocsatkó György. A rozsnyói körzeti titkárság igen sikerült alakuló ülést rendezett Csetneken. A községben eddig nagyobbára a kommunista és az agrárpárt uralkodott. Az alakuló ülésen a párt kerületi központját Majkuth Albert rozsnyói körzeti elnök és Bogdán Zoltán h. titkár képviselte. Báláz sik András csetnéki megbízott üdvözlő szavad után Bogdán Zoltán ismertette a párt programját és a párt törvényhozóinak a sadoven- szkói kisebbségek érdekében végzett munkáját. Indítványára a megjelentek egyhangúlag kimondották a párt helyi szervezetének megalakulását. Az uj szervezet tisztikara a következő: elnök Balázsok András, alelnök Orosz Endre, titkár Kozsár Miklós, jegyző-pénztáros Burszky János, ellenőrök Sdhmidt József és Szkurka András. Nagykaposon mintegy 150 ember részvételével volt tisztújító gyűlés. Keresztury József szenátor másfélórás beszédben ismertette az általános politikai és gazdasági helyzetet s különösen az agrárproblémákat vette bonckés alá. Nagyhatású beszéde után Székely titkár beszélt, majd megejtették a helyiszervezet tisztujitását s a következőket állították a szervezet élére: elnök Pasztirák István, alelnökök Krasznay György, Czap István, jegyző Bacsár József, pénztáros Dohányos István, ellenőrök: Vajner István és Jakubcsik József. Szőllőskén, ebben a szlovák-többségű községben ugyancsak e napokban alakították meg a párt hívei a helyi szervezetet. Sinály Béla körzeti titkár ismertette az egybegyűltek előtt a párt programját, majd egyhangúlag kimondották a szervezet megalakulását és a következő tisztikart választották meg: Elnök Varga István, alelnök Foris János, titkár Varga József, pénztáros Pacsay István, jegyző Fatla Károly, ellenőrök id. Sitár János, Ruszinkó Mihály. A választási előkészületék mindenfelé serényen folynak. Legutóbb a dunaszerdaheJyi és a so- morjai körzeti vezetőség tartott ülést, amelyen megejtették a járási képviselőtestületbe való jelöléseket. A dunaszerdahelyi körzet físztajitást is tartott s a körzet elnökévé egyhangúlag dr. Szeiff Gézát s alelnökké Pagács Rezsőt választotta meg. Ugyancsak szépsikerü tisztújító közgyűlést tartott a tornóci szervezet. A taggyűlésen a központot Kardoss Győző körzeti titkár képviselte. Tiszteletbeli elnöknek Ács Ferencet, elnöknek Plankó Ferencet, alelnöknek Alafcsza Emilt, titkárnak Kecskeméty Istvánt, pénztárosnak Vágó Emik, ellenőröknek Vágó Ferencet és Petrovics Jánost választották. A körmön és a németprónaí németség elfordul a kormánypártoktól Késmárk, április 23. Ntrtsch Andor, a szepesi német párt népszerű nemzetgyűlési képviselője a napokban meglátogatta a körmöcbányaí és németprónaí német sziget lakosságát. A képviselő több napig tartózkodott a két német vidék falvaiban s mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadták. Nitsch Andor visszatértekor kijelentette munkatársunk előtt, hogy a körmöcbá- nyai és németprónaí vidéken a munkanélküliség rendkívül súlyos. Az ifjúságnak nincsenek kilátásai az elhelyezkedésre. Személyes tapasztalatból ismeri a gölnici és a hemádvölgyi bányavidék munkaviszonyait, de nézete szerint a kör- möci és németprónaí német sziget gazdasági helyzete még a göínici és hemádvölgyi helyzetnél is súlyosabb. Politikai tekintetben jellemző tünet, hogy a két német sziget lakossága egyre határozottabban elfordul az agrárpárttól és a kormányt támogató Karpathendeutsche Partei-től is. mert teljesen kiábrándultak örökös ígérgetéseiktől. melyeket komoly tettek nem követnek, mert ezek a pártok nemcsak nem tudnak, de nem is nagyon akarnak gazdasági irányváltozást. A román nemzeti parasztpárt szakított Vajdával Bukarest, április 23. A nemzeti parasztpárt vasárnap reggel kezdte meg kétnapos kongresszusát. Különösen behatóan foglalkoztak a numerus vala- chicus kérdésével. Maniu feltűnést keltő beszédében élesen támadta Vajda-Vojvodát. A kongresszuson hozott határozat szerint a nemzeti párt minden közösséget megtagad Vajdával és mozgalma ellen tiltakozik. Megállították az előnyomuió kínai kommunistákat Nanking, április 23. A kínai kommunista tartományok csapatai husvét előtt nagy győzelmet arattak a kormánycsapatok fölött és csaknem egy egész tartományt elfoglaltak. A Csent ellen vonuló kommunista hadsereget sikerült megállítani. A vörös hadsereg legnagyobb részét a kormánycsapatok a Pajkien- és Kialing-fo- lyók szögébe szorították és ott állandóan sakk- j bán tartják. Valahogy élni kell Irta: Pásztor József A festő már kora reggel belemerült munkájába. Ott tartott, amikor a művészember elveszíti az érintkezést a valósággal, elfelejt mindent s beleringatózik, belemélyül az alkotás kínzó és boldog varázsába. Egyszerre éles csengetés hallatszott a lakás ajtaján s néhány pillanat múlva a művész felesége nyitott be a- műtereimbe. — No, megint itt van az idézés. Mehetsz újból tárgyalásra, Esztergomba. A Duna vidékén volt egy kis műtermes villájuk, ahol az elmúlt ősszel betörtek s néhány széket elvittek. Később kiderült, hogy a holmit az a legény lopta el, aki pár esztendeig náluk végzett apró-cseprő kerti munkákat. A festő vakargatta a fejét. — Mos-t hagyjak itt mindent és menjek a tárgyalásra! Éppen most. amikor olyan pompásan ment a munka? De most már nem lehetett semmit sem tenni. Az utolsó tárgyalásra idézték, ami után talán ítéletre kerül a sor. Egy táskába csomagolt, turistában felöltözött és felszállt az esztergomi hajóra. Szerencsére szép idő volt e amikor a hajó mellett elsuhanó, hervadó tájat szemiélgette, a lágy, kékes fátyolba burkolózott füzeseiket, a szelíd, hervadó szőlő- levelekkel elborított namkásokat, a víz tükrén bágyadtan, álmatagon meg-megrezdülő napfényt, már felejteni kezdte, hogy tulajdonképpen kínos ügyben utazik és arra gondolt, hogy párszor még kijön az ősszel festő-állványával és ládikájával és a veirőfényben néhány képet lop le a lassú, nagy elmúlás színfoltjaiból. Álmodozott. A lelkén a csönd halk húrokat pengetett, amikor egyszerre egy öreges, paraszt- formájú ember állt meg előtte. Az ember ruhája csupa folt. Alig lelhetett volna megállapítani, hogy a rengeteg folt között melyik volt valaha a ruha szövete. Az cm bér táppent-toppant. a festőre pislogott nagy-nehezen, bátortalanul megszólalt: — Ha megengedné, nagyságos uram ... A festő szelíden szóit hozzá: — No mi az, öreg? Az ember a zsíros, gyűrt kalapját forgatta a kezében. — A kapitány ur megengedte 'hogy átgyüfecssek ide, az első osztályba. Esedezem... A fiamat | kisérem törvénybe. Én vagyok a Pali apja könyörgöm, az öreg Timók. A festő felemelte a fejét. Haragos pillantást, vetett aiz öregre, akinek reszketősen mozgott a keze. — Az én fiam, aki elkövette, izé ... A festő kelletlenül szólalt meg: — Aki nálam betört? Az öreg szeme megrebbent. Reszkető® hangon folytatta: — Bódult vót könyörgöm, hogy azt a lányt él akarta venni. Egy ágyat tudtunk néki adni csak, de mást nem, mert nagy szegénységbe élünk. Azelőtt én is dógoztam a vizám almokban. Osurrant- osöppeint, de most csak napszámba járnék, ha akadna valami. A lány folyton azt ismételgette, h-ogy asztalt meg széket is szerezzen, mert másképpen nem megy hozzá. — Asztalt a kocsmából lopott — dobta feléje a festő, — székeket meg tőlem. — Restelljűk is — sóhajtott az öreg. — Csak az bosszantott — nézett az öreg szemébe a festő, — hogy éppen ő élt vissza a jóságunkkal, akivel mindig barátságosan bántunk. Az öreg ide-oda ingatta a fejét és nyekeregve folytatta: — Fizetnénk is a nagyságos urnák, ha tudnánk, már mint a székek árát. de olyanok vagyunk mink jó idő óta, mint az üres tarisznya. — Mit akar maga fizetni? Én az egésszel nem törődöm. Nem ón fogtam meg a fiát, hanem a csendőrök. Vagy azt hiszi, kellemes dolog volt nekem ezekre a tárgyalásokra kijárni? Az öreg szeme megcsillant. —Hát ezér. Ha a nocoságos ur szólna a bíró urnáik. Hiszen az a négy szék nem ér többet tíz pengőnél... Ha segítene abba, hogy a kárát megfizessük. — Hogy érti? — Hát hogy izé... Ha kőcsön adna nekünk tíz pengőt, akit letennénk a biró ur asztalára, hogy az egész dolog nend'begyüjjön. Hogy a fiam ne maraggyon szégyenbe. Nemsokára kicsinye lesz az asszonyának. A festő a szivén lágy ütést érzett. — Hát igy vannak? Az öreg arcán ke'sernyés mosoly áradt ed. — így ám. Unokám születik nemsokára, nacscságos ur. A festő arca kisimult. — Hát jó. Nem bánom. Talán a fia is .jobban megbecsüli m agát ? Egy kis, világtól elzárt falni mellett úszott el a hajó. A toronyból szemérmes, eifoszéó harangszó hallatszott s a halk szellő elkapkodta, végig I hintette a vizen. A festő szótlanul 'belenyúlt a zsebébe. Kihúzta, a tárcáját, kivette belőle a tíz pengőt é« odanyujtofta az öregnek. — Itt van. Rendezzék el. Az a fő, hogy én tovább ne tudljak semmiről. Az öreg összegörbült ujjal, mint a héjjá körme csaptak a bankóra. — Köszönöm, naecságos ur. Az öreg háta most mélyebbre görbült. Kutatva pillantott a festő szemébe. — Még valamire késném, naocságoe ur ... hogy az asztalra, i® adna... Hogy azt is kifizethessük a kocsmárosoak. A festő megrebbent. — Az asztalra? — Arra, jó nacoságos uram, mert anélkül hiányos a dolog. A festő szája nevetésre fenekűit, kaparászott a trácájában és nyújtotta a pénzt az öreg felé. — No itt van még tiz pengő, de aztán ne lássam magukat! — Csak még eocer — csillant meg az öreg szeme, — ha a kicsike megszületik, vállalja a keresztapaságot? Hun találnánk jobb emberre ebbe a szomorú világba? A festő a térdére ütött, feBkaoagott, s a lábát váltogatva emelgette. Aztán az öreg arcába- nézve, mondta: — Ezt még meggondolom, de tudja... Tréfás ember maga. Itt van ráadásul még egy jó szivar ... Hogy úgy megnevettetett. No Isten áldja! — Istenálgya naecságos ur! — köszönt vissza a hajó hátuljába. De útközben a hajó közepén megállt egy korsó sörre. Büszkém vágta ‘ki az egyik fepengőet a hajó- söntés pincére előtt: — Aprózza föl, oszt a magáét fogja le! Eltelt másfél óra, amíg a törvényszéken a. festő a. biró elé jutott — Kérem, ebben a Timfcó-ügybeu vagyok beidézve. Én vagyok a károsult.. A vádlott a káromat megtérítené. A biró fáradtan nyúlt az akta utón s néhány pillanatig az aktát nézegette. — Igen. — kezdte anélküli- hogy a fejét felemelné. — Nincs semmi akadálya. — Méhóztatik tmdram, hogy nem én kívántam a megbüntetését.. Már ötödször hagytam ott a műtermet, az ügy miatt. Nem lelhetne ezt az egészet abbahagyni? A biró felnézett és kesernyésen feledte — Sajnálom, ezt nem lehet. Különben másik I károsult is van ... — Tudom — bólintott a festő — a kocsmáros- től lopott el -egy asztalt. Azt is megfizeti. — Azt megfizetheti, — ifolytatta a biró, —< de a büntetéstől akkor sem szabadul, mert a cselekményt hivatalból üldözi a törvény. Különben is, nem művész ur volt a följelentő. Amikor a biró, két órával később a vádlott előtt felolvasta, az ítéletet, hogy a betöréses lopáséit a törvényszék négy hétre ítéli, tekintetbe véve, hogy a károsultaknak a kárt megtéríti, a biró szavait mély hallgatás követte. — No, Timkó Pál, megértette? — fordult a -legényhez erélyes hangon a bíró. Négy hétig ülni fog. Az ítélet jogerős. Tudomásul veszi? A vádlott sunyi, borult arccal feleit: — Tudomásul veszem. De mér fizessek, h-a becsuknak? Nem fizetek én egy fillért se. Az öreg állt fel hirtelen, a vádlott apja. Kihúzta a kopott bugye-llárisát. Rácsapott s legénykedve kiáltotta: — Itt a péz! Fizettünk vonal De így nem áll a vásár! A biró a festő felé fordult és kérdezte: — Tudomásul veszd a művész ur? A vádlott nem akar fizetni. Tessék az összegért polgári pert indítaná. A festő levertem egy kiesét szégyenkezve felelte: — Tudomásul veszem és pert nem indítok. Aztán a biró felé fordulva, kérdezte elszomorodva: — Elmehetek? — Tessék. A hajón, mikor beszálltak, a festő akarva, nem akarva, majdnem beleütközött az öreg Timkóba. Ez feléfordult és nyers szemrehányással szólt rá: ‘ — Rosszul csinálta.! A festő hebegve ikéndezte: — Mit? Én? De az öreg kilhivóan folytatta: — Csakis! Becsukják mégis a fiamat! Maga telhet rula! A festő szomorúan ránézett. — Ejnye! És más mondanivalója nincs? Az öreg a nyakát kinyújtotta, a fejét peckesen rázoggatta s édesen felelt: — Ugyan mi vóna? Tán a pózre gondol? Jő lesz majd keresztelőre! A tarisznyát megrántotta a vállán, befordult, a második osztály felé és vissz aki állottá, csak úgy panyókáról: — Sstenáígyai %
