Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-21 / 94. (3646.) szám

2 1935 április 21, vasárnap. <PRS<MtA\Afí^HTTOjJ® VIII. Turócszentmárton t dr. Dula Igor kormánytanácsos, helyettese Revicky Ala­dár közigazgatási főtanácsos, IX. Liptó- szentmiklós : Foltin Ferenc közigazgatási főtanácsos, helyettese Jamnicky Béla köz- igazgatási főbiztos, X. Eperjes t dr. Weber Bohumil közigazgatási főtanácsos, helyet­tese Füzek Sándor közigazgatási tanácsos, XI. Érsekújvár: Bellái József kormányta­nácsos, helyettese Vérffy Károly közigaz­gatási főbiztos, XII. Ungvár : dr. Kocser­hán Mihály közigazgatási tanácsos, helyet­tese Ilek Sztaniszláv közigazgatási taná­csos. A Jelöltlisták benyújtása A törvény értelmében a képviselői és szená­tor! jelöltlistákat a kerületi választási bizottsá­gok elnökeinek kezébe legkésőbb május 3-án déli 12 óráig kell benyújtani. Ugyanakkor a választási bizottság elnöke közli a lista benyújtóival, hogy milyen összeget kell lefizetni a jelöltlisták sokszorosítási költsé­geire. A jelöltlista csak akkor érvényes, ha azon legalább száz jogosult választó hitelesített névaláírása szerepel. A jelöltlisták­Megindultak a tárgyalások a középeurópai konferentia előkészítésére Junta 10-re halasztják a konferenciát - Franciaország és a kisantanl feltételei Páris, április 19. A Journal genfi külön tudó­sítója azt jelenti lapjának, hogy a tervezett ró­mai középeurópai konferenciát junius 10. előtt aligha tarthatják meg. Ez az időpont is csak ideiglenes, mert a konferencia sorsa az Olaszor­szág, a kisantant és a balkán államok között megindult előkészítő munka eredményétől függ. A konferencia ugyanis csak kellő előkészítés után járhat eredménnyel. Franciaország a köz­vetítő szerepét játsza a diplomáciai tárgyalások­nál. Az újságíró ezután az egyes államok állás­pontját vázolja. Véleménye szerint a kisantant mindaddig nem egyezik bele a békeszerződések katonai záradékainak megváltoztatásába, amig a lefegyverzett államok, különösen Magyaror­szág, határozottan nem mondanak le revíziós törekvéseikről. Az újságíró ezután rokonszenvesen emlékszik meg a csehszlovák—osztrák közeledésről. A Havas-ügynökség római jelentése szerint Starhemberg alkancellár római utazása magán­természetű. Ennek ellenére jólinformált körök lehetőnek tartják, hogy Rómában előkészítő tárgyalások fognak folyni Starhemberg és az olaszok között a római konferencia érdekében. Április 26-án Útátrafüreden ül össze a keresztényszocialista párt országos w vezetősége Barslédec d. u. 6 órakor — az előbbi szóno­kokkal. Maié Hoste d. e. 11 órákor, szónokok: Bro- gyányi Gyula, Truchly Alajos. Dőlné Chlebany d. u. 4 órakor az előbbi szó­nokokkal. Komáromszentpéter d, u, fél 3 órakor, szó­nokok: dr. Alapy Gyula, dr. Jabloniczky János, Derfinyák Gusztáv. Pozsony, április 19. Esterházy János, az országos keresztényszocialista párt elnöke, április 26-ára Ótátrafüredre egybehívta ülésre a párt országos végrehajtóbizottságát és országos pártvezetőségét. Az országos végrehajtóbizottság délelőtt 10 órakor, a pártvezetőség pedig fél 12 óra­kor tartja meg ülését. Mindkét ülés napirendjén a politikai helyzet megbeszélése és a vá­lasztási előkészületek megtétele szerepel. ★ tA A keresztényszocialfsta párt gyűlései Az országos keresztényszocialista párt husvét hétfőjén a következő helyeken tart gyűléseket: Pozsonypüspöki: d* e* 11 órakor, szónokok hoz csatolandó a jelöltek olyértelmü nyilatko­zata, hogy a jelölt a jelölést elfogadja, közli, hogy mely nemzitéghez tartozónak vallja ma­gát és kijelenti, hogy tudomásával és beleegye­zésével neve más párt jelöltlistáján nem szere­pel. A nyilatkozatot két tanú hitelesíti ★ Fedor Miklós, dr. Neumann Tibor, Schürger Mátyás, Furdanich Aladár. Somorja: d. u. 3 órakor, szónokok az előb­biek. Hegysur: d, tt, 2 órakor, szónokok Csaposa Géza, Vízi Károly, Szene: d. u, 4 órakor, szónokok Esterházy János, dr. Turchányi Imre, Galambos Béla és Csaposs Géza. Zsére: d. e, 11 órakor, szónokok Mihalik Já­nos, Cséfalvay Géza, Kárpáty Ede. Kólón: d. u. 3 órakor, Ghymes d. u. fél 5 órakor, A magyar nemzeti párt kassai kerületének illése Kassa, április 19. A magyar nemzeti párt kassai kerületének választmánya április 25-ikén, csütörtökön délután 6 órakor a párthelyiség üléstermében fontos ülést tart. Az ülésen ejtik meg a járási jelöléseket, ja­vaslatot tesznek a tartományi és nemzet­gyűlési jelölésekre vonatkozólag s megbe­szélik a választásokkal kapcsolatos teendő­ket. — Angol politikusok Magyarországon, Buda­pesti szerkesztőségünk telefonjelentése: Albrecht királyi herceg meghívására hat angol képviselő látogatja meg a magyar fővárost. A kirándulás teljesen magánjellegű. Az előkelő vendégek ré­szére összeállított programban szerepel gróf Ká­rolyi Viktor birtokának megtekintése, Lillafü­red, a bábolnai méntelep, a keszthelyi Festetich- uradálom s a magyaróvári mezőgazdasági főis­kola, Albrecht és Frigyes királyi hercegek bir­tokainak megtekintése. (6) Először is menekülésre gondoltak. De nem akartak patkányokká aljasodni, mert a nevet­ségesség gyilkos hullámai úgyis elborítják őket. A pincérek alig tudták magukban megfékezni a feltörő kuncogást. A pikkoló kilódult az ud­varra és ott fogta a hasát nevettében. Már a konyhában is tudomást szereztek a fu­ra társaságról. Kintről egyre több kárörvendő sunyi alak csúnya és elvetemült röhögése ért hozzájuk. A rikkancs minden ok nélkül bejött a vendéglőbe és szemérmetlenül vigyorgó pofá­jával nézte őket. Tehetetlenül vergődtek és vár­tak valami szabadulásra. A rikkancsot, úgy lát­szik. csak beküldte valaki, hogy jelentést hoz­zon erről a szánandó frontról, mert rögtön ki­ment. De ők megérezték ezt és előre tudták, hogy újabb nézői lesznek ennek a nem minden­napi látványnak. Egyik a másiktól várta a megoldást, amely megváltaná őket ettől a pokoltól. Marhunek még csak most nézett körül igazán. Rögtön lát­ta, hogy mindenkit ismer legalább is látásból. A társaság bizony nagyon változatos volt minden külső egyhangúsága dacára. Marhune­k.et mint optikust a legjobban Pista hangolta le. Ez Furia Pista volt. Hosszabb idő óta facér pincér volt. Főleg arról volt híres szakkörökben, hogy — ha engedték — hát tizenkét tál ételt is tu­dott hordani egyszerre a karján, de a végén, pont akkor, amikor a vendéghez ért, mind a tizenkét tál egyszerre kiesett a kezéből. Az ő szomszédságába került Fedorkó, a mé- zeskalácsos. Ez azzal szokott eldicsekedni és pedig minden alap nélkül, hogy évenként há­rom apasági keresettel támadják meg a nők. Balra tőle Tuleja helyezkedett el. Nagyon szánalmas állapotban vetődött most ide ez a cimbalmos, öltönye csupa rongy volt, messzi­ről térképhez hasonlitott ^ alig lehetett rajta agnoszkálni az egykori klubruhát, melyet már többrendbeli uraságoktól vetett le. Csak a múlt héten jött ki a fogházból, melyet három napig tisztelt meg a jelenlétével, miután egy szakszofonistát véresre vert. A tárgyaláson erélyesen visszautasította azt a rágalmat, mintha benne egy piszkos konkurrenst vert volna meg, Ő azzal védekezett, hogy a szakszofonista ha­misan játszott, de nem kártyán, hanem a hang­szerén, azért kellett őt véresre verni. Itt volt aztán Burdelyák, a köszörűs. Ennek olyan füle volt, mint a birkózómestereknek. Csúnyán összenyomorgatott, zsíros töpörtyünek látszott a füle. Nagy respektussal néztek rá az emberek, mert azt hiték, hogy a zömök ember­ben legalább is olyan erő feszül, mint a birkó­zókban, amig aztán egy vásári dulakodás során ki nem tűnt, hogy ez a ravasz fickó csupán meg­tévesztésből hordott ilyen fület. Meg akarta fé- lemliteni az embereket. Ezért a félrevezetésért akkor majdnem holtra verték. Sztasko, az esernyőjavitó is eljött ide. ö most igazán ráért randevúkra járni, mert már régen túl volt a szezónján. Már akkor sem ernyőre, sem esőre nem volt szükség. Utolsónak nyitott be Rubin, a házasságköz- vetitő. ö már a bejáratnál feltalálta magát, visz- sza is akart rögtön fordulni, de mégis meggon­dolta a dolgot. Biztosan gyávaságnak minősí­tették volna a többiek, talán a faji sajátság ro­vására írták volna ezt. De Rubin önérzetes zsi­dó volt s ott maradt, pedig itt, ebben a társaság­ban, üzleti kilátásai a minimumra redukálódtak, mert noteszében — ahol az első rovatban a ho­zományok összege volt feltüntetve s a többiek­ben egész mellékesen szerepelt a férjhez adó lányok neve — mindössze egyetlen púpos leány­zó kínálta magát, de ennek viszont annyi volt a pénze, hogy még talán a vizsgálóbiró se pá­lyázhatna rá pozitív eséllyel... Mindezek dacára kimondhatatlan szolidaritási tespedt közöttük. Marhunek közben hálás pil­lantásokat küldött a tulajdonos felé, aki — amennyire tehette — erélyesen rendreutasitotta a kint zajongó suhancokat. Nagynehezen eltá­volította őket s ettől kissé fellélegzett a társa­ság. Marhunek ura akart maradni a helyzetnek és magához intette a főpincért: — Úgy látszik, nem jön a sógornőm. — Úgy látszik... — hagyta helyben a fő­pincér a hazug bemondást meggyőződés nélkül. — Egyedül vacsorázom —mondta fölénye­sen, — de azért észrevehetően reszketett a ha­zugság a zavar cérnahangján. A főpincér Marhuneknek egy specialitást ajánlott. A Palkovics-féle tüdőt. De Marhunek ezt szegény főnökére való tekintettel elvetette és mást hozatott. Marhunek példáját követték a többiek is. Mikor a főpincér a konyha felé tartott, ön­kéntelenül is arra gondolt, hogy milyen jó, hogy elsején elküldték a zenét, mert most ezek valami gyászindulót rendeltek volna asztali zene cí­mén. Ő nem tudta megérteni, hogy ilyen bor­zasztó helyzetben hogyan lehet az evésre gon­dolni. Pedig ez volt az egyetlen levezetési módja a rettenetes feszültségnek. Azzal tisztában voltak Marhunek és társai, hogy innen most akár egyenként, akár tömege­sen elmenni: merő képtelenség, ha csak nem akarnak botrányt provokálni a kivonulásukkal. Marhunek helyesen vette észre, hogy amig be­jövetelük csak komédia volt, addig a kivonulá­suk egyenesen drámát, sőt tragédiát jelent a számukra. Még szerencsének tartották, hogy étvágyuk rettenetesen felfokozódott. Jogos dühüket és sö­tét elkeseredésüket legalább az evésbe lehetett fullasztaniok. És ettek meggyőződés nélkül, de ettek. Sőt faltak. Mindegyikük kettőért evett. Mindegyi­kük evett a bizonyos „Valaki" helyett is. Hirtelen fellendült a Palkovles elhanyagolt üzlete. A pincérek alig győzték a kiszolgálást, mert kirobbanásra váró mosolyukat diszkréten kel­lett elzárniok a két ajkuk közé, Marhunek mohón nekilátott a második adagi I csirkepaprikásnak és közben elnézte a többie­ket. Úgy találta, hogy azok szinte áhítattal fa­latoztak, mintha valami furcsa és szokatlan isten- tisztelet bizarr dogmái fűznék őket együvé. És most egyenesen kívánta, hogy minél töb­ben jöjjenek be egyeneshátu, rendes emberek, akiknek testalkati viszonyaik rendezve vannak, mert egyre feltűnőbb lett ez a válogatott társa­ság, életveszélyesen feltűnő. De senkise jött be. A főnöknek volt egy ötlete, hogy leengedi a redőnyt, de ez még több feltűnéssel járt volna. Titokban arra gondolt, hogy nagyszerű képet lehetne festeni erről a társaságról. Elő is vette tárcáját és egy számolócédulára fel kezdte vá­zolni a témát. Palkovics szabad óráiban a fes­tészetnek udvarolt, azóta főleg, hogy Szinyei Merse Pál (ahogy itt megyeszerte becézték: „a Pali") megtisztelte őt egyszer azzal, hogy étter­mének a vendége volt. Csokorra kötött nyak­kendőt hordott ezért és müvészhajával nagyon ritkán járt a fodrászhoz. De most nem tudott nyugodtan skiccelni, mert csak úgy rázta a ne­vetés és ceruzája folyton kiesett a kezéből. Er­re visszavonult a söntésbe és onnan folytatta munkáját. Közben utasítást adott a főpincérnek, hogy a vendégeknek tízszázalékos engedményt juttasson. Annyira örült előre a képnek. Marhunek és társai ezalatt ott ültek valami konok és koncentrált magányban. Előttük a pá­rolgó ételek és rendületlen étvággyal pusztították a drága falatokat. Siralomháznak tetszett ez a helyiség, az utol­só vacsora vigasztalan és vérfagyasztó perspek­tívájával. Nem tudta elhinni, hogy a mai estére még felvirradhat egy normális hajnal. Meg volt róla győződve, hogy a rendes életefonalát vég­érvényesen elvágták, ösztönösen is ránézett a vizsgálóbíróra, talán ő az egyetlen, aki még se­gíthetne ... De a vizsgálóbiró, aki úgy viselke­dett, mintha neki az egész ügyhöz egy hajszál­nyi köze se lenne, most bort hozatott. Ebben a pillanatban egy rendőr nyitott be. VIII. Marhunek és társai megrezzentek. Arra gon­doltak, hogy talán a hatóság holmi elégtétellel akar nekik szolgálni és most kihallgatásukkal akarja megelőzni az esetleges nyomozást. De csalódtak. (Folytatása taövetikeizik,) HAMU L1UÍ -A3IEK1KA LOIE 0 Rendszeres személyszállítási szolgálat Észak-Amerikába, Kanadába, Kósép- Amerikába, Kubába, Mexikóba és I>él-Amerika nyugati partjaira modem hajókon, kényelmes szép berendezéssel és föltílimiIhatatlan kiszolgálással Személyszállítási közvetítés Brazíliába, Uragnayba, Paraguayba ás Argentínába. Tengeri üdülési utazások a Földközi tengeren, Észak honába, az Atlanti szige­tekre, karácsonyi és szilveszteri társasutazások, föld- körüli utak, utak Nyugat-Indiába, Afrika körül, valamint olcsó tanntmányntak a tengerentúlra, A HAM BITIIG-AMERI KA IIIIE 0 hajóin előnyős az utazás Infönnációk és jelentkezések a csehszlovákiai vezérképviseletnél PR AH A L, Na Pííkopé 37 valamint az összes nfazási irodáknál. Randevú a Pallcovics-ban Irta; Sebesi Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents