Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-14 / 89. (3641.) szám

1935 áprffifl 14, vasárnap

Kassa, április 13.

A Rákóczi-évforduló —- úgy látszik ■—■ megtermékenyítő hatással van irodalmunkra is. Legalább Darkó István ..Só és kenyér" cimü egyfelvonásos szinjátéka ezt bi- zonyitja. Nem afféle megrendelt alkalmi darab ez, Darkót csakugyan megihlette a nagy évforduló !

A ,,Só és kenyér" nagy sikert aratott. És e sikernek titkát abban találjuk, mert ez a színdarab irodalmi szempontból csakugyan értékes alkotás és mert nagyszerűen illeszkedett bele a Rákóczi-ünnepségek hangulatába. A történelmi s emlékünnepeknek értelmük. nagy jelentőségük épp abban van, hogy amikor a múlt nagy eseményei, kiváló alakjai iránt leróják az ünneplők kegyeletüknek adóját, ugyanekkor reáeszméluek arra is. hogy azok az alkotó erők. vagy emberi gvöngeségek. amelyek a múlt magyarjaiban megvoltak, ma is működnek mi bennünk. Csak azoknak az emlékünnepeknek van sikerük, amelyek a múltat meg tudiák velünk értetni, közelebb hozzák azt mihoz- zánk. Darkó írói művészete ilymódon férkőzött szinjátékán át a mai kisebbségi sorsban élő magyar ember szivéhez. A múlt képeiben az ünneplő közönség a mai társadalomnak. önmagának problémáit, erényeit és gyengeségeit látta visszatükröződni. Rákóczi ma is a testet öltött eszmény minden magyar ember előtt. Ezt érezzük Darkó darabjának előadása közben. De többi alakja is ma is itt. él közöttünk : Mikes törhetetlen hűségével, szép magyar leikével ; a két bujdosó kuruc, akik ínség és megpróbáltatások közepette sem tagadják meg eszményüket ; Bercsényiné és Rákóczi fia. akik viszont az eszményt földi hiúságokért könynyen feláldozzák; a török pasa, aki típusa az elkorcsosult magyarnak. És habár Darkó alakjait elég közel hozza a mai kor emberéhez, az egész darabot történelmi levegő járja át, amit elősegít az ódon nyelvezet is. amely Mikes nyelvét juttatja eszünkbe.

A Kazinczy-Társaságnak köszönhetjük, hogy e színdarab előadásával közönségünknek alkalma nyílott Darkó tehetségét uj oldalról megismerhetni. És mi e kiváló fiatal iró tehetségében bízunk rendületlenül. Különben sem osztjuk azt a badar véleményt, hogy Szlovenszkó szegény Írói tehetségekben. Ha sikerül itt az irók számára az erdélyihez hasonló atmoszférát teremtenünk, ha elősegítjük Íróink érvényesülését, úgy itt is lesz virágzó irodalmi élet. Darkótól speciálisan sokat várunk és hisszük, hogy e várakozásunkban nem is fogunk csalatkozni.

A Kazinczy-Társaság műkedvelői gárdája minden izében sikerült előadásban mutatta be Darkó darabját. Rákóczi fejedelmi alakja, rokonszenves egyénisége életet nyert Ma- rossy Lajos kiváló alakításában, a két bujdosó kuruc szerepében Schmotzer József és Harsányi István felejthetetlen marad az ünneplő közönségre nézve, a két nő-szerepben Isépy Nata és Kuhlmann Sárika kedvességükkel. nőiességükkel. Pálvágási mint Mikes remek dikciójával és érzelmes férfiasságával. Bánhidy Arisztid mint ajtónálló nyakas magyarságával arattak zajos sikert, amelyben osztozott kisebb szerepében Dro- tár István és Dokupil István is.

A kitűnő rendezés Marossy Lajosnak, a szinielőadás gondos előkészítése és a színpad korszerű bebútorozása Éder Elza érdeme.

Gömöry János.

Hollywood, április. Most fejezte, be Max Reinhardt Shakespeare ..Szentivánéji álom"

■ cimü vígjátékénak filmváltozatát és már meg is kezdődtek a rövidítés, a vágás és a zenei szinkronizálás munkálatai. Reinhardt első filmbeli teljesítményéről ékesen szá- j mólnak be a számadatok. Ezek nélkül alig | tudná valaki, hogyan készült ez a film. A j normális film hossza 2 — 3000 méter. Rein- | hardt filmje .5000 méter hosszú, azonban i 100.000 méter hossz-u szalagot forgattak.

! Ami azt jelenti, hogy ennek a szalagnak j hossza megfelel a Bécstől Semmeringig tér- j jedő távolságnak. A film végleges hossza ! 5 százaléka lesz a leforgatott 100.000 mé- | temek, tehát 5000 méter.

! Mindama jelentések alapján, amelyek eddig Reinhardt uj munkájáról beérkeztek, ez a film terjedelemben, színezésben, mozgásban. a képek szépségében fölülmúl mindent, amit eddig az amerikai gyárak termeltek. Hollywoodból azt jelentik, hogy Reinhardt fantáziája önmagát múlta fölül és hogy a filmben megelevenedő álomképek, amelyekben a gnómok és tündérek táncot lejtenek, Theseus palotájának pompája, a groteszk kézművesek otromba jelenetei és Shakespeare darabjának halhatatlan szerelmi jelenetei olyan fényűzéssel és pazarlással vannak kiállítva, amellyel egy eddigi film sem dicsekedhetik. A film kísérőzenéjét Erich Wolfgang Korngold irta. akinek állítólag a legkongeniálisabb zenei aláfestés sikerült. Reinhardt minden apró jelenetet a zeneszerzővel együtt gondolt át, az egész filmet együtt csinálták.

Hollywoodban egy víg epizódot is mesél* getnek. amelynek humoros hőse Korngold.

Az egyik erdei jelenetben egy valóságos vaddisznó áll a cselekmény központjában. Ez a tisztességet nem ismerő, állat egy őrizetlen pillanatban kettétépte a láncot és nekiment Korngoldnak. „Ez már aztán mégsem járja, tanár ur, — kiáltott fel Korngold, — hiszen magának elég lehet az a tény. hogy Shakespeare és Mendelssohn halottak !“

Reinhardt uj gyermeksztárt is fedezett fel Shakespeare filmje számára : Mickey

Roomy a gyermek neve és ő játsza Puck szerepét. A zseniális gyerek úgy szívja fel Reinhardt legapróbb rendezői utasításait, mint egy spongya és amit játszik, az nemcsak egyszerű másolat, hanem mindenben teljes mértékben érvényesül a gyerek egyénisége, temperamentuma, sőt szelleme is. A gyerek egész rendkivüli tehetség, nemcsak mint színész, hanem zenei szempontból is, amellett végtelenül bájos, természetes és játékos kölyök. Tiszta amerikai tempó, hogy Mickey Roomy. aki egy sérülés következtében jelenleg mankót kénytelen igénybe venni, máris egy uj filmben lép fel. amelyben egy nyomorék gyermeket kell megszemélyesítenie.

Erich Wolfgang Korngold. aki Hollywoodban nagy tekintélynek örvend, a filmvárosról nagy elismeréssel és megelégedéssel nyilatkozott. A speciális filmtechnikában — mondotta — olyan tudásra tett szert, hogy most már ő maga vezethetne bármilyen filmprodukciót. Sok uj ajánlatot kapott és valószínű, hogy annak a gyárnak az ajánlatát fogja elfogadni, amely azzal a tervvel foglalkozik, hogy a ..Denevér"-t megfilmesítse. Ez egy londoni gyár és ezt a filmet is Reinhardt felügyelete alatt készítik el.

Sebesi Ernő: Számadás

Számadás önmagával és mindenkivel: az élettel. amelyet élni kell és amelyet élni jó, ha bármilyen fájdalmas is. Számadás arról, hová jutott el a költő, mit hogyan látott és mi maradt

mindabból, ami egyszer ,,1914 junius 28" aztán telefonpózna, vagy sofőr, facér munkás, aki mélyen a szemedbe néz és tudod, hogy „találkoztál" nem vele, de egy számodra uj világgal. Alig gondoltad el ezt, már szomjas rög és száguldó táj. tragikus föld és szomorú lélek. Madách Imre és esti láz, Ahasvér, holt katona és gyilkos ez a nagy, felmérhetetlen Minden — — —

„Hiába nőttek közénk a falak,

Magamban én már megtaláltalak.

Te csúcs vagy! S rád a mélyből meredek, Mert minden vagy!! A vég s az eredet! 11“

Szeme nem kerül el semmit, meglátja a legkisebbet' és a legnagyobbat egyaránt és mindig költő módjára úgy látja meg. hogy szemében a legnagyobb csak oly kicsi, mint amilyen a legkisebb, hiszen minden Egy és ez az Egység: Isten. Sebesi Ernő panteista. Nem úgy, hogy elomlik és áradozva a lelket látja az úgynevezett léleknélküli tárgyakban és nem agy, hogy emberi kategóriákkal teliti meg a természetet, hanem úgy. hogy minden felolvad az Egységben és egyben .kiválik belőle: analízis és szintézis egyszerre.

Ilyen tág kerete van Sebesi verselésének és ennek a keretnek megfelelnek a kifejezési eszközei. Négy sor elolvasása után magától feltűnik. milyen abszolút nyugalommal és kereset- lenséggel irja őket. Valami egészen egyénien biztos erő és energia vonul át minden során, nem a rutinié keze ez, hanem az emberé, aki sokat küzdött, akiből az élmények könnyet és csalódást váltottak ki és aki nem egyszer állott szemben a nirvánával, de akit megmentett az a veleszületett erő, amely a legfájdalmasabb és megsemmisítő élményt egy más dimenzióba tudja átlendíteni, ahonnan mint formált vers hull ránk vissza. Onnét, a másik dimenzióból hozza magával azt a nagy megnyugvást, amely elsőnek úgy hat, mint a rutinié tolla és talán egy kicsit jégkéreg a megfékezett temperamentum sodró árja fölött. A jégkéreg azonnal felenged, amint sziveddel olvasod a verseket, ö is tudja, hogy minden tragikum viszonylagos:

„Ma Ádám álma igaz, kincses ékünk S bár Éva csókjáról csalóka iz száll,

Ő mégis igy szólt: „Küzdj és bizva bizzál!" Nem optimista, de nem pesszimista, túl van mindkét emberi, nagyon is emberi világképen,

amelyek elnagyolják a kis virágát és megsemmisítik a nagy csodákat. Jólesik sétát tenni Sebesivei és meglátogatni egy rövid óra alatt a Mindent, amely vég és eredet egyben. Jólesik zenei őszintesége, örömmel érezzük, hogy nem terhel meg metafora- és képhalmazzal és csilingelő verselés sodrába nem sodortatva soha, komoly méltósággal, de soha sem nagyképűen elénk rajzolja a Minden végtelenségét. Biztos és megbízható az Ízlése és ezért verselése is és | hig romantika hiánya majdnem klasszicitást jelent nála. Uj gondolati és megélési kategóriái vannak, amelyek meglepnek és fogva tartanak, mert meggyőzőek. Egy-egy akkord úgy csendül ki szimfonikus erővel a kis versből, mintha egy elkövetkezendő hatalmas kompozíciót harangozna be.

A kötet végén van néhány műfordítása. Kástnertől. Rilkétől, Rinqelnatztól. Schaukaltól. Wolkertöl. Novomeskytől, Brechttől fordít verseket. A legsikerültebb műfordítása .(akkor is, ha utánköltés) sem adhatja vissza a költemény eredeti zamatját és légkörét, de talán megérdemelten azzal mondom a legjobbat ezekről a műfordításokról, ha megjegyzem,, hogy e magyar fordítások következtében minden olvasó, aki nem bírja a versek eredeti nyelvét, ezt most még jobban fogja sajnálni, mert Sebesi révén mély bepillantást nyer e versek szépségébe. Költő fordította a költőket és a teljesítmény lehető makszimumát nyújtja.

Az ízléses kiállítású könyv az eperjesi ,.Szent Miklós" könyvnyomda munkáját dicséri. n. p.

(*) A Kazinczy-Társaság vitaestje. Kassai szerkesztőségünk jelenti : A KazinczyTársaság hétfőn, e hó 15-én vitaestét rendez saját helyiségében (Kovács-u. 10, I. em.). Tárgy: Korunk válsága. Előadó: Ungár Jób. Belépés díjtalan. Ruhatár 2 korona.

(*) Uj plasztikus film. Parisból jelentik: Egy hónappal ezelőtt mutatta be Lumiére. a film atyja, a plasztikus filmet és máris több országból jelentenek uj hasonló találmányokat. Le Barbier francia technikus Lumiérenek jelentette be Nizzából, hogy más eljárással feltalálta a plasztikus filmet. Lumiére meghívta kollégáját Párisba a találmány bemutatására. Hir szerint az uj találmány olyan, hogy a nézőnek nem kell szemüveget viselni és mégis teljes élethüséggel látja a megelevenedett képet

(*) „A legboldogabb ember" bemutatója Kassán. Kassai szerkesztőségünktől: László Miklós szinjátéka, az ,,A legboldogabb ember" önkény- j telenül azokat az Andersen-meséket juttatja az ! eszünkbe, amelyek a valóság fájdalmasan csillogó szálaival vannak átszőve s igy szinte moderneknek látszanak, de mégis szétoldódnak a mesék ködös távlataiba;!. Hajnalka Péter, a darab főhőse mindennapi, nagyon is ismert realitásaink alakja. Egész életét szorgos munkában töltötte az íróasztal mellett, amikor egy reggel, ötvenéves korára, egyszerre „leépítik". Éppen nősülni akart, éppen révbe jutott. A felmondás összetöri, de a jóság áradata önti el és végigálmodja a boldog élet minden álmát. Megnősül, Rothschildnak kölcsönző dúsgazdag álmában, amelyből nincs • felébredés. Emberi álmodozása fizikai örökálommá válik. A szereplők művészi játéka a darab megindító jeleneteivel párosulva, elérte, hogy a néző sokszor ennek a mesébe áz- | tatott realitásnak a hangulatába került. Különösen Vágó Artúr érdeme ez. Hajnalka szerepében. De nagyon jók voltak kívüle Jánossy TerJ ka, Szigeti Irén, Némethy, Turóczy, Farkas is. A kisebb szerepeket T. Némethy Rózsi. Kollár Mária, Bálint György, Reichel Edit. Lengyel János játszották finoman. A tavaszi kassai szezon első prózai sikerét Vágó Artúr rendezte. Az együttes zökkenések nélküli, igazán élvezetes játékot nyújtott.

(*) A Magyar Család áprilisi száma gazdag tartalommal most jelent meg. Sziklay Ferenc befejezi „Pálinka" cimü pompás kisregényét, dr. Baranyay József II. Rákóczi Ferenc életéről és haláláról irt népszerű, nagyobb cikket, Dienes Adorján „A két Gábor" c. érdekes történeti elbeszélésében Báthory Gáborról és Bethlen Gáborról ir, Kenedy Erzsébet „Fáni" címmel érdekes történetet ad egy szegény öreg leányról, mig a Magunk között rovatban Fekete István a kisebbségi magyarság dolgairól közöl világnézeti cikket. Versekkel Kossányi József, Virsik Mária, Garai István, Agárdy Zsigmond. Juhász Béla, Boross Béla szerepelnek. Különösen kiválik Kossányi József, Virsik Mária és Boross Béla verse. Sípos Győző Andrej Zarnov-forditás- sal szerepel. A gazdag kulturkrónika beszámol a költői jubileumokról, a Magyar Család tavaszi vándor útjáról, a jövő irodalmi előadásairól, fal- vaink és városaink kült űréi étéről. Említi • a könyvtáros-tanfolyamot és egyéb érdekes aktualitásokat. A gazdasági, háztartási és egészségápolási rovatban az asszonyok találnak hasznos tudnivalókat, Könyv- és lapszemléje vetekedik,

bármely tisztán irodalmi folyóirat hasonló rovatával. Gazdag jutalmakkal egybekötött keresztrejtvény zárja le az áprilisi számot, mely húsz nagy, albumalaku oldalon, ízléses borítólappal jelent meg. A magyar családok mindjobban kelendő és legolcsóbb havi folyóiratát Farkas István szerkeszti, irodalmi főmunkatársaik: Darkó István és dr. Sziklay Ferenc. A lap a nyár folyamán kezdi közölni Darkó István uj, eredeti kis regényét. Egészévi előfizetéi ára 12 számra csupán 20 korona. Mutatványszámot kívánatra szívesen küld a szerkesztőség és kiadó- hivatal: Sahy—Ipolyság, Újváros 1.

(*) Uj magyar dalárda Csallóközben. Tudósítónk jelenti: Somorján uj dalárda alakult So- mórjai Dalkör címen. Az alakuló közgyűlésen elnöknek dr. Zelligcr Ernő városbirót, alelnök- nek Boró Sándort, karnagynak Regéczy Aladárt, titkárnak Cseh Zoltánt, pénztárosnak Bu- day Ernőt és kottatárosnak Uhlyárik Erzsébetet választották meg. Ezenkívül tizenkéttagu választmány fog működni.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON:

Vasárnap este: Vadvirág.

Hétfő: Csibi.

Kedd: Az abbé.

Szerda: Livia. a cirkusz csillaga. (Bucsu- előadás.)

A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA:

Mellékucca.

Iréné Dunne páratlan slágerfilmje.

A KASSA] riVOLl-MOZGÓ MŰSORA: Csárdáskirálynő.

Kálmán Imre operettje.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK MŰSORA. VÁROSI.

Péntek—szombat—vasárnap—hétfő, f. hó 12 — 15-én:

Kastély a holdban.

Szombat.—-vasárnap, f. hó 13—14-én, népelőadásban:

Atlantis királynője.

Kedd—szerda—csütörtök, f. hó 16—18-án: Vihar az északi sarkon.

RIO RAD10.

P én t e k—szómba t—v a sár n ap :

A szivek muzsikája.

Szombat—vasárnap, népelöadásban:

Bcngál.

Kedd—szerda —csütörtök:

12

SZTOHÁzKölrtvKübTURA. „Só és kenyér"

Darkó István Rákóczi-szinjátéka

Százezer méter filmszalag kellett Reinhardtnaka „Szentivánéji álom" filmváltozatához

Reinhardt első Hímje — az eddigi legnagyobb teljesítmény ■ Zeneszerző, vaddisznó és egy uj csodagyerek ■