Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-14 / 89. (3641.) szám
2 1935 április 14, vasárnap vtmxTíST.M&dtanOTBT.x^ A stresai konferencia befejezése Ranner-féle személyes rendszer szerint." 1917-ben volt a krisztiániai és berni konferencia, amelyeken megállapított program kimondja, hogy ,,minden fajnak joga van nemzetiségét és nyelvét megtartani és művelni, kívánja a jogegyenlőséget és kimondja, hogy az alap- és szabadságjogok függetlenek legyenek a származástól, nemzetiségtől és vallástól. Megadja a szabad szervezési jogot a kisebbségek részére az egyházaik és iskoláik tekintetében. Vallás- és iskolai ügyeket, valamint a választásokat a nemzeti kataszter alapjaira helyezendőuek tartja és a nemzeti kataszterek az egyesek szabad önvallomása alapján létesítendők. Nemzetközi ellenőrző bizottságot kíván a kisebbségi jogok kiszolgáltatását illetőleg és a jogok érvényesítése végett nemzetiségi törvényszékeket, ahol bizonyos törvényes keretek között a nemzeti kisebbségek is jogosultak fellépni!“ Az 1919. februári berni konferenciája az internacionálénak pedig azt kivánja, hogy a nemzeti kisebbségek védelme bizonyos jogoknak minimuma által biztosittassék. amelyeknek alkalmazását a Nemzetek Szövetsége garantálja. A Nemzetek Szövetségének létesítésekor a nagyantant a fennálló nemzetiségi helyzetre való tekintettel szükségesnek találta a kisebbségek védelméről gondoskodni. Ezt a védelmet a kisebbségi szerződésben és részben a békeszerződésekben építette ki. A csehszlovák köztársaságban lévő nemzeti kisebbségek védelme csak a saint-germaini kisebbségi szerződésben, van lefektetve, mivel az hamarabb lett elfogadva, mint a trianoni békeszer- ződés-s így az utóbbiban, -a saint-germaini szerződésben elfogadott alapelvek a csehszlovák köztársaságra . való vonatkozásban megemlítve nincsenek. A kisebbségi szerződések célját a békekonferencia elnöke. Clemenceau határozta meg TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON, dást köt Oroszországgal a kölcsönös segély- nyújtásra vonatkozóan. Németország feltétele csupán az, hogy a két paktum egymástól független okirat legyen és ne egyetlen dokumentum. Sir Simon bejelentése után a konferencián általánossá vált az optimizmus. Olasz illetékes helyről nyomban kijelentették, hogy a siker garantálva van. Az angol illetékes körök is rendkívül fontos és örvendetes eseménynek tartották Hitler politikájának váratlan megváltozását. Az egybegyiilt újságírók ugyancsak nagy örömmel vették tudomásul a fordulat hírét. Az esti órákban a delegátusok a lehető legnagyobb optimizmust árulták Stresa, április 13. A stresai konferencia tervezett utolsó konferenciáját szombaton délelőtt fél tízkor nyitották meg a bartolomeoi palotában. A delegátusok a délelőtt folyamán a lehető legszorgalmasabban dolgoztak, de nem lehetetlen, hogy az összetorlódott anyagot igy sem sikerül elvégezni és délutánra uj ülést kell Összehívni. Ilyen körülmények között a delegátusok hétfő előtt aligha hagyhatják el a konferencia városát. Hivatalos jelentés szerint a napirenden ma következő fontos kérdések állottak: a Pa de r e tv szkyhez, intézett leveliben, amelyben kimondotta: hogy ..a nagyhatalmak az uj államok keletkezésénél vagy egy már fennálló nagyobb területi gyarapodásánál ragaszkodnak a tradíciókhoz s az uj államnak, illetve a nagy terület-gyarapodásoknak elismerését ahhoz kötik, hogy az illető állam kötelezi- e magát bizonyos, a modern államok által váltott kormányzati alapelvek elfogadására, amelyek érvényes ülését úgy biztosítják, hogy elejét, veszik a kisebbségek elnyomatásának, ezek számára a többi állampolgárokkal egyenlőséget teremtenek és megadják kisebbségi nemzeti létüknek és fejlődésüknek 1 égnél külözh etet len ebb félté te 1 e i t. “ Kimondotta ez a levél annak a szükségét, hogy a „kisebbségi szerződésekben vállalt kötelezettségeket a Népszövetség garantálja s hogy azok a viták, amelyek előállhatnak e garancia körül, a nemzetközi bíróság elé lesznek vihetők, ami által a felmerülhető véleménykülönbségek kikerülhetnek a politikai cl és nem voltak többé oly tartózkodóak, mint eddig. Egyesek közülük kijelentették, hogy a keleteurópai helyzet ezentúl nyugodtan ítélhető meg. Mintha a konferencia külsőségei is megváltoztak volna a szerencsés fordulat után; az eddigi feszültség, az általános tartózkodás, a spártai szigor eltűnt, mindenfelé mosolygó arcok jelentek meg, a delegátusok közlékenyebbek lettek és szívesen álltak szóba az újságírókkal. A hatalmas száz terítékes bankett, amelyet Mussolini a Bartolomeoi palotában a delegátusok és az olasz előkelőségek tiszteletére pénteken este rendezett, szinte szimbóluma lehet a megváltozott hangulatnak és az örvendetes kibontakozás örömének. t. Németország visszatérése a népszövetségbe. 2. Az osztrák, magyar és bolgár fegyverkezésről szóló megállapodás kérdése. 3. A középeurópai és az osztrák paktum. Az olasz kormány a lehető leggyorsabban elküldi Németországnak azt a definíciót, amely az osztrák kérdésbe való be nem avatkozásról szól. Mint ismeretes, Berlin régóta követeli e probléma pontos meghatározását. Ezenkívül számos más kérdést kell rendezni, igy a gazdasági és a pénzügyi szankciók kérdését a békeszférából és a jogiba juthatnak." A kisebbségi szerződések a kisebbségi jog-1 védelem főalapelvévé a jogegyenlőséget tették és ez alatt értették: 1. a tárgyi jogrend azonosságát, 2. a tárgyi jogrend jogszabályainak egyenlő magyarázatát és egyenlő és tényleges alkalmazását és 3. mindezeknek egyenlő biztosítékait. Amint látjuk, tehát a kisebbségi jogok és azok védelme éppen úgy, mint minden a világon, az elmondottak szerint folytonos fejlődés alatt állottak. Ez a fejlődés a kisebbségi jog terén ma sem állott meg s az a minimális átlagvédelem, amely a kisebbségi szerződésekben stipuláltatott, csak keret, amely a belső közjog erejével belső jogszabályalkotás által kitöltendő. Ez a keret nem zárja le a további fejlődést a minimumtól a maximumig, esetleg még uj keretek alkotására nézve sem s nem zárja ki a kisebbségi szerződés hibáinak a kiküszöbölését sem. A fejlődésre vonatkozólag útmutató van szerződések egyoldalú megszegésének esetében. Mint jelentettük, a stresai konferencia már tegnap foglalkozott a békeszerződések jövőben történő egyoldalú megsértése esetén alkalmazandó szankciók kérdésével, de a problémát nem síkerült végleg tisztázni. Franciaország és Olaszország arra kérte az angol delegációt* hogy tisztázza álláspontját a szankciók ügyében. Az angol delegáció nem teljesítette a francia-olasz kérést. Ennek ellenére a Reuter-iroda munkatársa valószínűnek tartja, hogy az a határozat, amelyet ebben a kérdésben a népszövetségi tanács hozni fog, kellőképen tisztázza a békeszerződések jövőben történő egyoldalú megsértése esetében alkalmazandó szankciókat. A konferencia köreiben biztosra veszik, hogy a tegnap délutáni fordulat után Németország és a népszövetség viszonyát is sikerül megjavítani. A három nagyhatalom képviselői ebben az ügyben mindenesetre olyan megállapodást akarnak kötni, amely lehetővé teszi a birodalomnak a Genfbe való visszatérést. Az osztrák, magyar és bolgár fegyverkezés kérdése, amely hivatalosan szintén a napirenden szerepel, nem okoz túlzott nehézségeket. A nagyhatalmak mindenesetre engedményeket tesznek ezen a téren, de végérvényes döntést a középeurópai lefegyverzett államok fegyverkezésé nek kérdésében csupán a hamarosan összehívandó középeurópai konferencia hozhat. I elég. így az idézett konferenciák határozatai. Az osztrák alkotmány idézett szakasza. Cle- mewceau levele. És a csehszlovák köztársaság Elnökének ama nyilatkozata, amely a kisebbségi jogok és védelme tekintetéiben utal a világháború előtti cseh-német viszonylatban megszerzett ausztriai tapasztalatokra, mint feltétlen irányitó tapasztalatokra s azt mondja: nem kívánjuk a kisebbségnek azt, amit nem kívántunk magunknak akkor, amikor kisebbség voltunk; — s amely kijelentést logikusan igy lehet folytatni; s megadjuk nekik mindazt, amit mint nemzeti kisebbség Ausztriában mi is megkaptunk és amit ezenfelül még követeltünk. Ezekben az útmutatókban megadott célkitűzésekben megtalálhatja Be- nes külügyminiszter a kisebbségi jogvédelem megvalósitandó alapelveit. A saint-germaini kisebbségi szerződésnek belső jogszabályalkotás által való keretkitöltéséről folytatólag fogunk foglalkozni. A szombat délelőtti ülés Randevú a Palkovics-ban Irta; Sebesi Ernő (i) i. Kissé furcsán indult már az egész napja. Rosszkedvű, haragos felhők kergették egymást az égen és amikor a városházához ért Marhunek, feltűnt neki, hogy a háta mögött, körülbelül a konkurrens ékszerbolt tájékán, valami szokatlanul erős, robbanásszerű lármával szaladt fel a redőny, holott még csak háromnegyed nyolcat mutatott a toronyóra. De rögtön látta, hogy tévedésről van szó, mert azt a különös lármát a menydörgés okozta. Elég szokatlan volt ez, mert már november közepe felé járt. A menydörgésre, mint valami szigorú végszóra, pontosan jelentkezett a zápor és Marhunek nagyokat lihegve besietett a kapu alá, mert a tanonc még nem volt itt s az üzletbe csak úgy lehetett bemenni, ha a tanonc már elhozta a kulcsokat a főnök lakásáról. Ez egyébként már három hete betegeskedett. Már csak öt perc hiányzott a nyolcórai nyitáshoz, amikor elállóit a hirtelen jött zápor s pár pillanattal később ott volt előtte a tanonc és piruló bocsánatkérések között adta át a kulcsot. Marhunek Tamás még egy pár: percig eltréfált a szomszéd üzlet segédjével, aztán kinyitotta a boltot. Leült a kis asztalkához, ahol már várt rá a tegnap befejezetlenül hagyott munkája. Nagyon szerette a szakmáját. Ez a szeretet kétoldalú volt. Brieger, a főnöke, nagyon is megbecsülte Marhunek szorgalmát, hűségét és lankadatlan lelkiismeretességét, amely minden helyzetben pontosan működött, mintha ő maga is úgy volna fölhúzva, mint egy precíz zsebóra. Órák hosszat el tudott babrálni a hajszálrugókkal, a finom szerkezetű kerekekkel és mindazzal a sok-sok ravasz és fürge, gyöngéd holmival, mely hozzátartozott a szakmájához. Már tizennégy évet töltött ebben a Brieger-féle nagyon jóhirü ékszerüzletben és pozíciója már csak azért is volt felelősségteljes, mert Brieger- ; nek csak egy tüdeje volt és emiatt érthetően na- ; gyón is kímélte magát. Sokszor heteken át felé- j je se nézett az üzletnek. Ilyenkor a felesége is ! állandóan mellette volt, csak rövid félórákra szokott leszaladni az üzletbe, de később, mikor egyre jobban meggyőződött a Marhunek megbízhatósága felől, a Brieger-házaspár teljesen kikapcsolódott az üzleti ténykedésből. Régi, bevezetett bolt volt és Marhunek a bevált tradíciók szellemében, ha lehet, még jobban felvirágoztatta az üzletet. Főleg modorát kedvelték a Brieger-üzlet hűséges vevői. Marhunek modora itt finomult ki, mert eredetileg kissé érdes lénye volt és csak a finom és hajszálpontos műszerek kontaktusában alakult át elrozsdásodott, kemény lénye, úgyhogy egy szép napon arra ébredt Marhunek, hogy egészen átszellemült. Felhagyott a korcsmázással és a halászatra vetette magát, rosszhirü nők helyett könyvekkel barátkozott. Marhunek autodidakta volt, szerette a választékos kifejezéseket. Egy-egy graciózus óráról, egy légiesen könnyű karperecről, egy artisztikusan kecses nyakékről úgy tudott eldiskurálni, mintha ezek a halott tárgyak legalább is élő személyek lennének. A kirakatot is olyan eleganciával rendezte be, hogy a hideg fénnyel csillogó ékszerek mögött mintha a dolgok rejtélyes lelke lüktetett volna. Mindezek dacára Brieger, a főnök mégis éreztette vele, hogy ő csak segéd. Nem tudott teljesen feloldódni a kimértsége és talán a betegségéből levezethető világfájdalma és morózus hangulata vont olyan élesen elválasztó falat közéjük. Marhunek ezt a fagyos közönyt azzal magyarázta, hogy, Brieger, ha csak egy tüdeje is van, mégis büszke tartásu, magas férfi, ezzel szemben ő akármilyen jó, sőt vidéki viszonylatban prominens munkaerő, mégis csak egy szánalmas, púpos kis figura. Púpos volt Marhunek és fatalista. Nyugodt egykedvűséggel viselte a púpját és a sorsát. II. Egyáltalában nem törődött testi fogyatékosságával és a legnagyobb örömét abban lelte, ha az esti elszámolások egyre növekedő tendenciát mutattak, mert a pénztár is rá volt bízva. Ilyenkor aztán boldogan dörzsölte keskeny, vézna kis ujjait, hogy nem csak a vevő, de a főnöke is meg van vele elégedve. Főleg a múlt héten voltak rekordbevételei. Ugyanis akkor vonult be négyhetes szezonra a színészet. A kirakatban csillogó ékszerek becsalogatták a színésznőket, akiknek oldalán rendszerint a kisváros SCH M IDTHAU ER.féle Igmándi A VILÁG legtartalmasabb es leghaiéhonuabb természetes keserttvlze. (jyoguértéke megbecsttlhelellen* fl normális adag fél pohár (100—120 gramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál is elegendő. Legmegfelelőbb reggel, éhgyomorra használni. Egy*kétórán belül fájdalommentesen és tökéletesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja a betegségek baktériumait. Hz Igmándi-keserűviz az egyedüli, amely a szokásos nagy üvegek mellett,0.35 literes kis üvegekben is kapható. Ez az újítás közkedveltségnek örvend az olcsóbb ár és kényelmesebb kezelés (átázásoknál, stb.) miatt. Használati utasítás és kútleirás minden üveghez mellékelve. híres mecénásait és habitüéit lehetett észrevenni. A szőke primadonna jött be egyre gyakrabban és Marhunek, aki addig kerülte a színházat, ezentúl kizárólag az ő kedvéért pártolta a művészetet. Egy este valami régi, dohos ope- retett játszottak és Marhunek jóleső elégtétellel állapította meg, hogy az általa eladott nyakék nagyszerűen fokozza a primadonna személyes sikerét. A diadémnek pazar szikrázása valósággal fölfrissitette az elavult operettnek exhumált muzsikáját és uj színekkel öntötte el a szövegkönyv elhervadt szellemességeit. Külön sikernek könyvelte el, hogy kizárólag az ő személyes közreműködése kellett ahhoz, hogy ez a diadém úgy ugráljon ott, azon a csokoládébarnára égetett nyakon, hogy még a legközöm- bösebb nézőkben is felkorbácsolta az elfásult, langyos vidéki vért. Marhunek már az első felvonás szünetében is többet gondolt a primadonnára, mint kellett volna. Kint a színház előtt végigsétált cigarettázva és úgy érezte, hogy még a cigarettája ize is egészen újszerű. Nem tehetett róla, de arra kellett hirtelen gondolnia, hogy annak a remek színésznőnek ugyanilyen izü lehet a csókja is. Azon vette magát észre, hogy önmagához beszél. Mert még mindig sétált, holott a közönség nagyrésze már besietett a második csengetés után is a nézőtérre, de ő még mindig sétált a színház előtti járdán és rajongott a nőért, aki ebben a pillanatban azt se tudta, hogy Marhunek a világon van. — Ez egy tizennégykarátos nő — lelkesedett érte önmagában és percről-percre jobban érezte, hogy mennyire megzavarta őt eddig megszokott nyugalmában. Nem tudott tőle szabadulni. Marhunek most ott ült a boltban, javításokkal bíbelődött az asztalkája fölött, de folyton a primadonna képe vibrált a szeme előtt. Hirtelen felállt és elővette azt a kazettát, ahonnan a primadonna nyakékét vette elő a múlt héten. Volt még belőle egy ugyanilyen példány és amikor gusztálni kezdte, mintha a hideg fémfoglalat megsütötte volna a kezét. Hirtelen remegni kezdett a lába, úgyhogy le kellett ülnie és hiába jött most be egy vevő, ő folyton a csokoládé- barnára égetett nyakat látta, amelyen úgy ugrált az a nyakék. (Folytatása következik.] r
