Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-13 / 88. (3640.) szám

^^(lmAYmAarhirlat? 1935 április 13, szombat A hathatalmi konferencia terve TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. A stresai konferenciát és a genfi népszövet' ségi tanácsülést követő uj hathatalmi konferen­ciáról, amelyen Franciaországon, Anglián és Olaszországon kívül, Németország, a szovjet­unió és Lengyelország is résztvenne, egyelőre nem volt szó a tanácskozáson. Ennek ellenére Síresaban biztosra veszik, hogy ezt a konferen­ciát Londonba összehívják, Azt a körülményt, hogy Olaszország hajlandó elfogadni Londont az összehívandó nagy konferencia helyszíné­nek, általában arra magyarázzák, hogy Olasz­ország és Anglia között az elmúlt napokban, különösen az utolsó huszonnégy óra alatt, mesz- szemenő közeledés történt, A hivatalos angol Reuter-irodának ezt az ér­tesítését az ugyancsak hivatalos francia Havas­iroda azonnal megcáfolta. A Havas-ügynökség külön tudósítója szerint sem arról nincsen szó, hogy Németországot már Síresába meghívják, sem arról, hogy a hatalmak Németország, Len­gyelország és Szovjeíoroszország bevonásával azonnal a genfi tanácsülés után Londonban vagy másutt uj konferenciát tartanak. Ugyanakkor az olasz hivatalos sajtóiroda megcáfolja azt a hirt, hogy az olasz kormány konkrét javaslatot mutatott be Stresaban, amely az általános európai biztonsági megoldás uj for­máját tartalmazza. Francia vádak Nagy feltűnést keltett az a hir, amely szerint a stresai francia delegáció a konferencia többi tagjának bemutatta a francia hadügyminiszté­rium 320 oldalas memorandumát, amely részle­tesen foglalkozik a német fegyverkezéssel és bebizonyítja, hogy milyen mértékben sértették meg a németek a versailíesi békeszerződési. A franciák adataikkal Olaszországot és Angliát akarják megnyerni, hogy e két nagyhatalom a franciákhoz hasonló eréllyel tiltakozzék Genfben a német fegyverkezés ellen, miután megyőző- annak óriási arányairól és veszedelmessé- céről. Anglia eddig állítólag hallani sem akar a genfi francia panasz elfogadásáról és nem csatlakozik Páris heves vádjaihoz. A francia dosier állítólag több helyen olyan részletet tar­talmaz, amelyet Anglia és Olaszország eddig nem ismert. MacDonald az epyiittmiilfidés mellett A Times stresai munkatársa szerint Mac­Donald kijelentette, hogy Anglia saját poli­tikája érdekében semmiesetre sem fog el­válni Franciaországtól és Olaszországtól a béke biztosítását célzó európai politika kér­désében. A három nagyhatalom feltétlenül együtt akar cselekedni. Anglia álláspontja továbbra is az, hogy egyedül a népszövet­ség alkalmas az európai kérdéseket elin­tézni és a békét biztosítani. Éppen ezért az angol miniszterelnök föltétlenül szükséges­nek tartja, hogy Németország mielőbb visz- szatérjen a népszövetségbe. Az utat nem szabad eltorlaszolui előtte. A francia és az olasz delegátusokat állítólag minden tekin­tetben kielégítette MacDonald nyilatko­zata. Mint jelentettük, Franciaország a csütör­tök délutáni konferencián vázolta állásfog­lalását. A népszövetségi tanácshoz benyúj­tandó panasz szövegében a hatalmak még nem egyeztek meg. A legtöbb angol lap ma egyöntetűen a következő öt pontban fog­lalja össze Anglia stresai politikájának irányelveit : 1. Anglia nem hajlandó további kötele­zettséget vállajvi Középeurópában és Ke- leteurópában. 2. Anglia kívánatosnak tartja az általá­nos támadást kizáró szerződésnek a nép­szövetség keretén belül való megkötését. 3. Szívesen látná, ha sikerülne Német­ország bevonásával légügyi szerződést kötni. 4. Anglia nyomatékkai kitart Hollandia és Belgium sértetlensége mellett és az ez­zel kapcsolatban vállait kötelezettségeit nem vonja vissza. 5. Ha Németország végérvényesen vo­nakodna i’észt venni az európai biztonsági rendszerben, Anglia helyeselné és támo­gatná a többi államnak magánjellegű rend­szabályait, amelyek a béke biztosítását cé­lozzák. A pénteki tanácskozások A pénteki tárgyalások délelőtt 9 óra 30 perckor k zdődtek meg az Isola Bellán lévő boroméi palotában, ugyanott, ahol a tegnapi tárgyalások lefolytak. Az angol és a francia miniszterelnök reggel 9.20 órakor elhagyta szállodáját és motorcsónakon a szigetre ment. A miniszterelnökök és a kül­ügyminiszterek ismét magukkal vitték köz­vetlen munkatársaikat és államuk többi de­legátusát. A délelőtti összejövetelen folyta­tódott a népszövetségi tanácshoz intézendő francia emlékirat vitája. V£4efeezés a béües%er:őtiések esif­oidaíu megsértése ellen Páris, április 12. A Havas-ügynökség jelen­tése szerint a három nag}diaíalom államférfiai- nak ma délelőtti tanácskozása 9 óra 30 perctől 13 óráig tartott. A miniszterek mindenekelőtt részletesen megvizsgálták a népszövetségi ta­nácshoz intézendő francia panasz szövegét és tárgyaltak annak várható következményeiről. A j ; nagyhatalmak képviselői kicserélték nézeteiket a foganatosítandó rendszabályokról, főleg azok­A mafirar fegyverkezési Sfresáfeiü Budapest, április 12. (Budapesti szerkesztő- i Bégünk telefoujelentése.) A „Festi Napló11 Síre- j. sába küldött tudósítója beavatott körökből azt j az értesítést kapta, hogy g stresai tárgyalások j során egész konkrét formában került felszínre a dunai probléma is. Ezzel kapcsolatban, Írja a lap, szóba került a magyar, osztrák és bolgár t fegyverkezési egyenjogúság kérdése. 1 Az újságíró beszélgetést folytatott a francia '■ delegáció egyik tagjával, aki kijelentette előt­te, hogy a dunai kérdés rendezését természe­tesen nem lehet elképzelni a fegyverkezési rói az intézkedésekről, amelyeket a versailíesi békeszerződés újabb megsértése esetén életbe­léptetnek. Az újságírók ma megkérdezték MacDonal- dot, hogy mit tart a nemzetközi együttműködés lehetőségéről és igazak-e azok a londoni hírek, amelyek az angol álláspont megváltoztatásáról szólnak. MacDonald a következőket válaszolta: — Az angol kormán}7 illetékes tényezői Sírá­sában vannak s igv a Londonból érkező híre­ket fenntartással kell fogadni. A Reuter-iroda értesülése szerint a mai kon­ferencián a delegátusok főleg arról tárgyaltak, hogy mit kell tenni a jövőben a békeszerződé- dések egyoldalú megsértései ellen. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy a békeszerződés intéz­kedéseivel való egyoldalú szakítás lassan szo­kássá és divattá válik Európában s a többi ha­talom követni fogja a német példát. Ennek a le­hetőségnek a nagyhatalmak intézményesen vé­get akarnak vetni. A vita széles mederben fo­lyik és ne® vonatkozik kizárólag a Németorszá­gé': érintő kérdésekre. Franciaország népszövet­ségi panaszának vitáját délben sikerült befejez­ni s a délutáni összejövetelen megkezdődött a- február 3-i londoni komüniké egyes tételeinek részletes vitája. A néj»s?6vefségí tanics eSnitse útban Géni feíé Belgrád, április 12. Tevfik Áras török kül­ügyminiszter, .aki — mint ismeretes —; a nép­szövetségi tanács jelenlegi elnöke, útban van Genf felé, hogy megnyissa a francia panasszal foglalkozó rendkívüli tanácsülést. Útközben Belgrádiján megállapodott és tárgyalásokat folytatóit Jefticcsel. Kifejezte azt a reményét, hogy Genfben a balkáni szövetség többi kül­ügyminiszterével is tanácskozni fog. A török külügyminiszter rendkívül optimisztikusan nyi­latkozott a stresai konferenciáról. A népszövet­ség küszöbönálló tanácsülése is a béke ügyét fogja szolgálni § ha májusra összehívnák a nép­szövetség rendes közgyűlését, ezzel is a béke biztosítását szolgálnák. Pesrz'mizraus SSreséfeais Budapest, április 12. „Az Eet“ Stresába kül­dött tudósítójának jelentése szerint az utolsó tárgyalások hatása alatt rendkívül pessziimsz- tikus hangulat uralkodik Sírásában. Általános ugyanis a nézet, hogy amennyiben a három nagyhatalom szempont­jait nem sikerül az utolsó huszonnégy órában összehangolni, feltétlenül kudarccal végződik a stresai konferencia. Az tiiság az értesüléshez hozzáfűzi, hogy abbó1 a kevésből, ami a stresai tanácskozásokról ki szivárgott és Mussolini nyilatkozatából meg lehet állapítani a pesszimizmus jogosultságát. @§£FggiI@g&i$i§ kérdése egyenjogúság kérdésének rendezése nélkül, de szerinte.­az osztrák fegyverkezési egyenjogúság kér­dését sokkal könnyebb lesz elintézni, mint a magyarét. Jelentékenyen megváltozna a helyzet abban az esetben, ha Magyarország határozott formában foglalna állást a francia-olasz érdekcsoport mellet. A francia-olasz bartáság ugyanis lehetővé teheti Magyarország számára a fegyverke­zési egyenjogúság megszerzését. Képek a stresai konferenciáról 2 iekédési szervezet kiépítése: nagyrészt nyugat­ról keletre. Különös tünet az is, hogy a nemze­tiségi elhatároltságnál még szükebb faji elhatá- rcltság eszméje is éppen napjainkban kezd ural­kodni. mikor a repülőforgalom gyorsításával és kiépítésével egyre kisebbedik a világ és egy­re több alkalom nyílik arra, hogy a fajok ösz- szekeveredjenek. A gyors és gyakori közleke­désnek logikai következménye éppen az volna, hogy a fajok valóban elkeveredjenek, a nyelvi határok leomoljanak, az emberek az egész vi­lágon testvérül jenek. És mégis: a valóságban mindennek ellenkezője történik. A fajok szét- választódása és tömörülése tömeges halálvesze­delmek és pusztulások ijesztő félelmében egyre halad előre. Az egyes országok egyre inkább elzárják területüket az idegenek előtt, az idege­nek boldogulása elől. Munkája véres verejtéké­vel sem keresheti meg az idegen kenyerét, mert «z elsősorban a „fiáknak" kell. A pénzt sem engedik idegen országba, hacsak ugyanannyit nem kapnak helyébe. A gazdasági védekezés oka és alapja faji védekezés, éppen úgy, mint a kimondott és politikai jelszóvá vált faji vé­dekezés. Az emberi faiok bizonyára kezdettől fogva keveredtek, de az keveredés a régi, gépnélküli közlekedés korában általánosságban csak a szé­leken történt és lassan, ahogy két szin kevere­dik egymással a vizfestmények kontúrjain. Ne­héz vitába szállni a tudósokkal és ellentudósok- kal, akik egyrészt azt állítják, hogy nincs tiszta faj a világon, másrészt pedig azt, hogy a faj- ti :-z:aság védelme a közösség elsőrendű felada­ta A fajpszichológia fiatal, de rendkívül fontos tudomány, ennek kel! kiderítenie, hogy milyen tempóban bírják el a keveredést az egyes em­berfajták a maguk és az egész emberi faj fej­lődésének veszedelme nélkül. Néha egészséges-, nek tartják .a fajok keveredését, néha nem: ez a tudósok dolga, nem a politikusoké. Hogy a politikusok mégis sikert érhetnek el kétes érté­kű és kétes indoku fajelméleteikkel, azt mutat­ja hogy a ícmeglélek, amelyet tudományosan még nagyon kevéssé ismerünk, lenn a mélyben kicsit valóban forrong és védekezik. Az embe­riség megint csak nem várt orvosaira, hanem maga keresi a gyógyulást, biztos ösztönnel, nem törődve a tudomány logikájával. Tény az. hogy az egyén a maga fejlett logi­kájával nem riad vissza a gyors utazástól és vándorlástól, mégha halállal fenyegetik is a gyors közlekedési eszközök, - ellenben a fajta, az emberi fajta, amelynek egyéni kifejezője a lélek legnagyobb darabja az emberben, már érezhetően védi magát, lassú óvatossággal védi talán nemcsak fajának, hanem az egész embe­riségnek egészségét. Itt egyszerűen nagyobb do­logról van szó, nem az egyén haláláról. Az égvén könnyedén rohan a halálba a sebes re­pülőgéppel, de az emberi faj hajszálnyi érzé­kenységgel óvja az egészségét — a gyorsa­ságtól. EüíV ed* egy norvég ham Jamaika közeiében ? í zenhámm halóU Kingsíone (Jamaika), április 13. A „Har- mony" norvég gőzös Jamaika partvidékén el­sői :dt. A tizenüyolcfőnyi legénységből csupán ö( ember menekült meg, a többi tizenhárom a h • cfiámekban lelte halálát. A SsollaiHl nemzeti szocialista p M riszívesz a választásokon Ar. vnaz'. -am, április 12. Az első kamarát vá­ll).;: tó tartományi képviseletek választásait áp­rilis 17-én tartják meg. A választási agitáció megindult és a politikai ellenfelek között több kisebb-nagyobb összecsapásra került a sor. Most történik először, hogy a választáson részt vesz a németalföldi nemzeti szocialista párt is. A be­avatottak szerint a párt néhány mandátumot fog rg a kormánypárt rovására. Állítólag a szocialisták néhány mandátumát a kommunisták fogják elhódítani. (s,p) A Lago Maggiore partjain összegyűlt újságírók egyéb hljján beszámolnak a külső­ségekről, a tóról, az Időjárásról, a különböző apró kuriózumokról. Megállapítják például, hogy pénteken reggel csúnya idő volt, a tó fölött köd ült s csak kilenc óra tájban kezdtek eloszlani a fellegek. Reggel Mac Donald és Flandin lakása körű! az újságírók valóságos tábort ütöttek, hogyha már mást nem látnak, legalább azt lássák, ahogy az államférfiak csó­nakra szállnak és Isola Bellára utaznak. Reggel nyolc óra tájban'a korán kelő Laval megkísérelte, hogy szétnézzen a gyönyörű par­ton s a nap fárasztó munkája előtt ihletet me­rítsen a. táj szépségeiből. Öreg kabátot öltött föl, nagykarimáju kalapot $ szállodájának egyik hátsó kijáratán át ki­ment a partra. Alig sétált azonban pár per­cig, inkognitóját elárulták s az újságírók va­lóságos rohamlépésekben közeledtek feléje. Két perc nmlva ötven-hatvan újságíró vette körül és kérdéseivel ostromolta. Laval vé­dekező állást foglalt el s botjával hadonászva gyors léptekkel meneküli vissza kíséretével együtt szállodájába. Ilyen körülmények között az államférfiak va lóban nem élvezhetik a Lago Maggiore ezépsé geit, hiába a világ egyik legszebb tájképe az, amely eléjük tárul. Mussolini ui konferenda- stilust veget be Mussolini, mint ismeretes, nem Sírásában tölti éjszakáját, hanem az Isola Bellán a Bo­romat kastélyban. Mig a külföldi miniszterek és egyéb delegátusok többnyire magukkal hoz­ták feleségüket és a külföldi újságírók között is több nő van, addig Mussolini szigorúan megparancsolta, hogy az olasz delegáció tagjai asszonyok nélkül vo­nuljanak föl a konferenciára, Mussolini sem hozta el feleségét s csapán uuo- koöccse, Vito Mussolini, a Popolo d’Italia szer­kesztője kiséri rokonai közül. A duce egy­általán teljesen spártai jelleget óhajtott adni az összejövetelnek Szerinte a nemzetköz; politika olyan fontos és katonás dolog, hogy nőknek és mulatságoknak nincs mit keresniük rajta. A stresai konferencia külsőségeiben telje­sen elüt az eddigi konferenciáktól, amelyek a politikai megbeszélések mellett rendszerint kedélyes társadalmi összejövetelek voltak re­mek fogadtatásokkal, szalonokkal, kitűnő ebédekkel és szép kirándulásokkal. Mussolini a stresai konferenciával uj stílust inaugurál a konferenciák történelmében, szakit a tradícióval, amely a bécsi kongresszus óta

Next

/
Thumbnails
Contents