Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-12 / 87. (3639.) szám
4 <P^XlMA<Sta8t-flTraiRB 1955 április %% pfentrft Giller János felhívást intézett Szlovenszkó országos választmányához, hogy mentsék meg Rákóczi borsi szülőházát a pusztulástól Kis magyarok pályázata (GyermekmeUéldetünk pályázati szelvénye) • • • • • • • • Nemzetközi vasutas-értekezlet Budapesten Budapest, április 11. (Budapesti szerkesz,bőségünk telefonjelentése.) Közel százfőnyi külföldi delegátus jelenlétében tegnap nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében a nemzetközi vasutas-értekezlet. Az értekezleten összesen tizenhét európai vasút képviselői jelentek meg. A csehszlovák küldöttséget Érben miniszteri tanácsos értekezleti állandó elnök vezeti. Mii imalc a „BEFEJEZÉS ELŐTT" óim alatt a CESKÉ SLOVO azt írja-, hogy egyes hangok ugyan azt követelik, hogy a nemzetgyűlés még husvét után is tanítson ülést, de ez a kívánság aligha fog teljesülni, mivel valameny- nyi pánt várja mér a választást. Ha a parlament nem is fog már dolgozni, a koaimány tovább résen áll, hogy a beruházási nranlkálabok idejében megkezdődjenek. — Rendet kell teremteni a Hei- matefnont kérdésiében is. A honifrontban két irány van. Ajz egyik a hivatalos, Béniéin álláspontja. a másik politikát azonban az alvezéirek űzik. Szépen kifejezésre jutott ez a honifnomt tetochená gyűlésién, ahol Béniéin ismét lojalitása nyilatkozatolkat tett, ugyanakkor azonban Sand- ner — eigyébkiént a német agrárpárt volt vezető egyénisége — a totalitás élvét hangoztatta s kijelentette, hogy a honiifiront csak úgy teljesítheti kötelességét, ha Csehszlovákia valamennyi német-ajkra. németjét egyesíti. Emelett mindkét vesét mélyen hallgatott a dernokráeiábota való viszonyáról. „A katolifcuB lelkészek e a vála-sztás'ofc Szío- venszkón“ cám alatt a LIDOVÉ NOVINY ezt írja: Sízloivensizkón a forró választáselőttí légkör a ka- tolikius lelkészi kart is nyugtalanítani keizidii. Biub- nícs rozsnyói püspök a trudákoknak, lidiákioknak és a magyar keresztényB®oicialistálknak bizonyos megnemtámadási egyezményt javasolt, amely legalább a szlovenszkói lelkészi kar presztízsének megvédését célozná. Buhnlies püspök terve’ bárom indítványból állott: hogy az egyes pártok lelkészei egymást ne támadják; a szlovák néppártiak és a magyar keresztényszocialdsták között egyezség köttessék arról, hogy a néppárt nem agitál a magyarok között és megfordítva, e végül, hogy a Mák-párt Micsura-szárnya tisztára néppárti laikus válilaikozásnak tekintendő, amely lelkészek megnyerésére nem is törekszik 6 tevékenységét a Csehországból Szlovenszkóra exponált hivatalnokokra korlátozza, s azokra a szlovákokra, akik Hliinka pártjára nem akarnak szavazni. Természetes, hogy éppen ez a követelés legyőzhetetlen nagy ellenállásra talált. „SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNY" cím alatt a LIDOVÉ NOVINY-ben Weyr, a közjog tanára a választási novellának a jelöltlisták számozására vonatkozási rendelkezéseit bírálja. Szerinte már az is hiba. hogy a listákat egyáltalán számozták. Az indokolás szerint a listák sorszámainak uj megállapítása igazságosabb. Ám örök titok marad, miért volna igazságosabb. Ellenkezőleg: a nagyság szerinti eorafcozás szegénységi bizonyítvány a választókról. Ez az intéz- kediés azzal számol, hogy a választó nem ideológiai meggyőződésből fog szavazni, hanem hogy a „legnagyobb11 politikai csoporthoz csatlakozik. Ez az intézkedés tulajdonképpen azt akarja, hogy a választó bizonyos számokra szavazzon. KOALÍCIÓS VÁLASZTÁSOK A PRAGER PRESSE értesülése szerint a koalíciós pártok bizottsága közvetlenül a választások előtt kiáltvánnyal fordul a köztársaság lakosadhoz a választások koalíciós jellegének megőrzése éredekébeo. A proklaimációnak az a célja, hogy a koalíciós pártok az egymás elleni választási küzdelmet lehetőleg mérsékeljék. — Levágják lábukat az amerikai fegyencek, hogy ne kelljen dolgozniok. Newyorkból Írják: A texasi angletoni fegyház őrei ellen szigorú vizsgálatot indítottak, mive! az volt a gyanú, hogy a fegyházőrök kegyetlenül bánnak a fe- gyencekkel és súlyosan bántalmazzák azokat. Ez alkalommal kiderült, bogy hat fegyenc önmaga fejszével levágta a lábát, hogy ne kelljen a fogházban tovább dolgoznia. Ezt az öncsonkítást egy Clydem Barrow nevű bandita kezdve, aki a fogyházban mind a tíz ujját levágta. Pozsony, április íí. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szlovenszkó országos választmánya ma délelőtt Országth József országos elnök vezetésével ülést tartott. Az országos választmányon is meglátszott már a választások előtti hangulat, noha a választmány a választás ideje alatt is működni fog, de az országos képviselőtestületet már nem fogják összehívni. A mai választmányi ülés elején dr. Giller János magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő írásbeli indiványt terjesztett be arra vonatkozólag, hogy az ország költségvetésének kulturális tételéből szavazzanak meg megfelelő összeget II. Rákóczi Ferenc borsi szülőházának restaurálására. Dr. Giller indítványában egyebek között a következőket mondja: —• Szlovenszkó lakossága, a magyarok, szlovákok, németek és rutének, együttes érzéssel emlékeztek meg a napokban II. Rákóczi Ferenc, a nagy szabadságbős halálának kétszázadik évfordulójáról!. II. Rákóczi Ferenc emléke nemcsak előttünk, magyarok előtt szent, de szent az ő emléke Szlovenszkó minden népe előtt is, mert azoknak szabadságáért fogott kardot a kezébe és azok érdekében küzdött nyolc éven át a bécsi elnyomó uralom ellen. II. Rákóczi Ferenc Borsi községben született, szülőháza, valamint a hozzátartozó négyszáz holdas birtok most dr. Haj- na Sándor kassai ügyvéd tulajdona. Ezt a Rákóczi-feastélyt a műemlékek országos bizottsága az államfordulat után műemléknek nyilvánította, de azóta sem törődött vele. Ma a kastély a teljes pusztulás képét mutatja: ablak, ajtó nincs rajta, a tetőn szabadon csurog be az eső. A teljes pusztulástól csak az óvta meg a kastélyt, hogy a másfélméter vastag falak eddig még ellent tudtak állni az idők viszontagságainak. A fejedelem egykori szülőszobája most Í6 áll. Ha a műemlékek országos bizottsága már nem törődik ezzel a műemlékkel, nekünk, Szlovenszkó közönségének kötelességünk a műemlék megmentéséről gondoskodni. Nyílt kérdéssel fordulok ezért Szlovenszkó minden népének az országos képviselőtestületben és az országos választmányban ülő képviselőihez, hogy gyakoroljanak nemes gesztust, — amiért SzIqvenszkó magyarsága különösen hálás less, « és a költségvetés kulturális tételének terhére folyósítson olyan összeget, amely elégséges lesz a Rákóczí-kastélynak olymértékben való helyreigazításához, hogy későbbi teljes restaurációját és helyreállítását Szlovenszkó közönsége közadakozásból fedezni tudja. Méltóztaesék egyúttal módot találni arra is, hogy ez az áldozatos befektetés ne szolgáljou magánüzleti érdekeket. Országh országos elnök dr. Giller indítványát az illetékes ügyosztálynak osztotta ki. Az országos választmány ezután a rima- szombati országos kórház orvosválasztásának ügyével foglalkozott. Ez esetben történt meg először, hogy az országos elnök a választással szemben vétójogát gyakorolta s ezzel a választás érvényét kétségessé tette. Az országos választmányi ülésen érdekes vita fejlődött ki arról, vájjon az orzágos elnök e diszkrecionális jog gyakorlásának mi a törvényes előfeltétele és van-e ellene jogorvoslat. A pápa uj békeszózata Április 26-án olvassák föl Lourdesban Vatikán Város, április 11. XI. Pius uj nagy békeüzenetet készít elő, amelyet az egész világhoz intéz. A pápa békeszózatát először április 26-án 'Lourdes francia zarándokhelyen olvassák fel. A Vatikánból származó hírek szerint a pápát rendkívül nyugtalanítják az általános fegyverkezés és katonai szövetségkötés hírei. Éppen ezért mindent d akar követni, hogy az ismét egymás ellen forduló népeket jobb belátásra bírja és közreműködjék az általános meg- békülés előmozdításában. A ütjűs letUz Irta: Henri Borét — Te vagy az én napom és holdam... Csak a I be feleséged leszek, Soerio ... így mondta ezt a gyönyörű Iralh nem is olyan régen és hozz ás! múlt szerelmeséhez. Meg is mondotta apjának, Pa Wonglo-nak. hogy rövidesen eljön érte a falu legda-liásabb legénye, akiért nyíltan irigykedik rá minden leány és titokban miniden asszony. De Soerio csak Irah-t szereti, minit ahogyan Iralh is csak hozzá megy feleségül. Az öreg Pa Wonglo csak hallgatott s nézett maga elé. Nem lehetett tudni, mire gondol, csak nézett mereven. De miikor Iralh kifogyott az érvelésből s tétován elhallgatott, felvetette nitkás, fakó szempilláit — Nem lelhetsz Soerio felesége, Iraih. Már odaígértelek Acbmodnek. — Nekem nem kell Ac'hmed! Soha, soha nem leszek a felesége! — Pedig az leszel, Irah, — folytatta Pa W-omglo rendíthetetlen nyugalommal. — Achmed százötven rúpiát kínál érted s a te So-eriód aligha tud százat is előkaparni! így hát Achmed felesége leszel. A leány szeme nagyot villant, de aztán némán lehorgasztotta a fejét. — Soha, — mormolta még egyezer halkan. És a karcsú Irak valóban nem lett Achmedé, mert éppen az esküvő előestéjén nagy szerencsétlenség történt a vőlegénnyel. Achmed azon az estén, mint azelőtt is minden estén, hazafelé ballagott a keskeny, mély ösvényen, mely megszakad két, szédületesen meredek szikla hasadéka előtt. A szakadékon rozoga bambuszbiid vezetett át, mely ide-oda ingadozott, ha valaki rálépett. Ezen a hídon ment át minden este Achmed és még soha senki sem hallotta őt panaszkodni, hogy szédült volna rajta. Mégis, az esküvője előestéjén ott találták Ach- medet a szakadékban tört tagokkal, szétloocsant koponyával. A hatalmas ültetvény és cukorgyár ura, a fehér nagymr, aki mindenkinek parancsolt, nagy vizsgálatot rendelt el, de senki sem tudta, hogyan zuhanhatott le Achmed a függőhidról. Soeriót személyesen vette elő a n agyar e mélyen a szemébe nézett: — Te is úgy véled, hogy Achmed félreléphetett a sötétben? Nem gondolod, hogy valaki letaszította. a mélységbe? — Nem tudhatom, uram. — De te gyűlölted őt, hiszen feleségül akarta vonni Inaht! A javai oiajibarma arcán arcízom sem rándítlt. — Nem gyűlöltem őt, uram. Néhány hét múlva Soerio feleségül vette szép szerelmeséit. Pa Wonglo sem ellenkezett már, sok adóssága volt a kínai uzsorásnál s úgy gondolta., hogy többet ér száz rúpia a semminél. Az esküvő utáni napon nagy riadalom támadt a faluban. Egy óriási királytigriisrői beszéltek fogvacogva, mely elhurcolt egy gyereket. A garázdáik odó vadállatról jelentést kellett tenni a ti agyú mák s a falu Soeriót bízta meg, hogy ezt a szörnyűséget közölje vele. A nagyuir megint mélyen, kutatóan nézett a fiatalember fekete szemébe: — Nem gondolod, Soerio, hogy Achmed lelke költözött abba a tigrisbe? A javai nyugodt arcán könnyű reszketős rángott végig, tekintete is bizonytalanná vált. — Lehet, uram. A tigris azután sokáig nem mutatkozott, a faluban lassan elült a rettegés, ment minden úgy, miint azelőtt. Soerio és Irah élete is úgy folyt, mint eddig, reggeltől estig a cukorüitetvényen dolgoztak, alkonyaltkor pedig megindultak a többi benszülőtt munkással együtt a falu felé. így volt ez azon az alkonyaton is, amikor megtörtént az, aminek meg kellett történni. Soerio és Iralh a sor végére kerültek s ballagtak csendesen társaik után. Irah férje mögött lépdelt, amint illik s halkan dúdolt. Együgyű, egyhangú kis dalt énekelgetett Irah, melybe sehogyan sem illett az a hátborzongató sikoltás, amivel felverte a csendet. Soerio hátrakapta a fejét s vad ordítással kezdett visszafelé futni. — Irah! Irah! A sötétségből újabb borzalmas sikoltás felelt. Soerio társai előkapták tőreiket, meggyujtobták a fáklyákat, úgy rohantak fájdalmasan üvöltő! társuk után. I — Irah! Irah! — hallották Soerio panaszosan elnyújtott hangját s nemsokára rábukkantak, ott térdelt Irah ezétmareangolt, vérbenuszó teste előtt. A fáklya imbolygó lángja egy pillanatra megvilágította a gyilkost: hosszan elnyúlt testtel menekült a tigris s eltűnt a vak sötétségben. Soerio magánkívül volt a fájdalomtól. — Oh, oh, megmondta a nagyur, hogy Achmed lelke a tigrisbo költözött! Oh, oh, most magával vitte Irah lelkét! A férfiak némán állták körül a véres holttestet és lesújtott társukat. Semmi kétség, Achmed eljött az asszonyáért. Soerio egyezer csak felugrott. — Menjetek! Menjetek haza mind! Az emberek tétován álldogáltak tovább. — A tigris mindig visszajön elrejtett zsákmányáért, én bevárom. Leszámolok Achmeddel! — Biolondokat beszélsz, Soerio, hiszen ha visz- szajön, téged is széjjeltép! Soerio megvillantotta tőrét. A szeme forgott, mint az eszelősé. — Majd végzek vele! Menjetek! haza! As emberek nem ellenkeztek toválbb, éKnduSbak a falu irányába-. Mikor már léptük sem hallatszott, Soerio újra a halott asszony mellé ült C mélyen elgondolkozott. A fáklya gyér zsarátnok- fénye mellett elnézte mégegyszer Irah szép, fia/ tol arcát, úgy nézte, hogy soha többé el ne felejthesse. Azután odafeküdí melléje. A hideg arc az ő égő arcára simult s hosszú fekete hat fürtjei beborították Soerio fejét. Jobbkezét elrejtette a halott lecsüngő ruhája alá, abban szorongatta tőréit. És várt. őrák teltek eL Azalatt teljes lett & trópikus éjszakák áthatolt)ata-tiott sötétsége s titokzatos neszek növelték a mélységes némaságot. De egyszerre settenkedő zajt hallott Soerio érzékeny füle. Szive hangosan vert, mikor valami kellemetlen szögű fuvallatot érzett. Csak vadállatnak lehet ilyen utálatos leihellete. És valóban, ott állott a tigris az ő közvetlen közeiéiben: érezte, amint félelmetes talpa/ val az asszonytestre csapott. Soerio óvatos mozdulattal kiszabadította jobbját s várta, hogy a halk morgást közelebbről hallja. Mikor aztán újra megcsapta orrát az a dögletes lehellet. markolatig döfte tőrét a tigris testébe. Úgy látszik!, éppen szíven találta, mert a vadállat rekedt hor- kanással ö ss zenogyott. * Szép márványos háza terraszán reggelizett a nagyur. Kora hajnal volt még s bár fényesen tündöklőit a nap, a levegő még tűrhetően friss volt. A cukorgyár és az ültetvény hatalmas ura jóízűen itta ki kávéját, aztán nagy lepedőnyi újságjába mélyedt. Egyszerre csak lábcsoszogásra lett figyelmes 6 felnézett. Soerio állott előtte. Szeme szokatlan módom csillogott és meztelen karja, lábszára s ami ruhája rajta volt, csupa-csupa vér. Mégsem látszott gyilkosnak, teljesen fegyvertelenül állott meghőkölt gazdája előtt, kinek kérdő tekintetére lehorgasztotte? a fejét mélyen. — Nagyút, újból megöltem Acbmedet. — Szemétből készülnek a modern német házak. Berlinből Írják: Dr. Lipipert, Berlin kormánybiztosa bejelentette, hogy a szeméttelepeken összegyűlő anyagok jelentékeny lészót házépítésire fogják ezután felhasználni. Sikerült ugyanis német vegyészeknek és technikusoknak a szemétben nagy mennyiségben előforduló rostokat olyan lemezekké préselni, amelyek rugalmasak, fürészelhetők és hasíthatok, jól izolálnak, nem gyúlékonyak és éppen úgy lehet meszelni vagy festeni őket, mint a rendes habarcs-falat. Az eddigi kísérletek igazolták, hogy az „Aretz-Faserstoff- Platte“, ahogyan a préselt szemétlapokat nevezik, házépítés céljára kitünően alkalmasak s olcsóságuknál fogva fontos szerepet játszhatnak a modern német építőiparban. Ez is mutatja, hogy milyen óriási erőfeszítéseket tesznek a németek a nyersanyagok megszerzése, alkalmasabbá és olcsóbbá tétele érdekében. Az óriási igyekezetnek legújabb diadala: a szemétből készült emberi lakás. %
