Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-12 / 87. (3639.) szám
2 1935 április 12, péntek kább a szankciók problémája érdekli. A tárgyalások eddigi menetéből kitűnik, hogy a franciák egyelőre nem katonai, hanem gazdasági szankciókra gondolnak, amelyek kötelezők volnának a népszövetségi paktum 16. cikkelye értelmében a népszövetség valamennyi tagállamára. Jól informált körök szerint a franciák és az olaszok a tegnapról mára virradó éjjelen megállapodtak a tárgysorozat valamennyi pontjában, úgyhogy Mussolini és Flandin egyöntetűen fog föllépni a konferencián. Az egyetlen problémát Anglia magatartása jelenti. Hir szerint az angolok semmiesetre sem egyeznek bele a keleti paktum megkötésébe és helytelenítik a francia—orosz katonai szerződést. A konferencia vége előtt aligha szállingóznak ki az Isola Belláról megbízható hírek az ott végzett munkáról, mert Mussolini valóságos konklávévá változtatta a konferenciát, amelyről senki addig el nem jöhet, amig végérvényes döntések nem történtek. Orosz-balti katonai szövetség? London, április 11. A Times értesülése szerint a szovjetkormány szövetséget akar kötni Lettországgal, Litvániával és Észtországgal. Ez a katonai természetű szövetség, amely sok tekintetben hasonlítana a francia—orosz katonai szerződésre, hivatott volna a keleti paktumot pótolni. Páris és Moszkva terve az, hogy később egyetlen nagy katonai szövetséggé forrasztja össze a megkötött katonai szerződéseket. Délelőtt Sir Simon, délután Laval mondott expozét Stresa, április 11. A három nagyhatalom 1 A Reuter-iroda megerősíti azt a hirt, hogy delegátusainak csütörtök délelőtti konfe- a délelőtti ülésen Sir John Simon expozét renciája 2 óra 20 percig tartott. imondott a helyzetről és a berlini, moszkvai, varsói és prágai utazások eredményéről. Az expozé után az angol külügyminiszter felelt azokra a kérdésekre, amelyeket a hatalmak képviselői hozzá intéztek és még jobban megvilágította az általános helyzetet. A délelőtti ülés további folyamán a delegátusok megállapodtak a tárgyalások alatt követendő módszerben és a délutáni ülés programjában. A délutáni ülésen ugyancsak a Reuter- iroda értesülése szerint a népszövetséghez intézendő francia panaszról volt szó. Délután Laval játszotta a főszerepet, aki behatóan tájékoztatta a három nagyhatalmat Franciaország álláspontjáról és a legújabb párisi elhatározásokról. A két másik nagyhatalom képviselője egymásután ecsetelte nézeteit a francia felfogással kapcsolatban, majd a franciák válaszoltak a hozzájuk intézett kérdésekre. Általános feltűnést keltett a Stampa mai cikke, amely megállapítja, hogy a versaillesi rendszer helyébe más európai rendszert kell helyezni, de az átmeneti időben a versaillesi szerződést garantáló hatalmak kötelessége, hogy a gyeplőt még szigorúbbra fogják, mint eddig tették. A nemzeti összefogás szellemében egész Szlovenszkón erősödik a magyar nemzeti párt Füssy Kálmán, ttolota János, Salkovszky Jenő, Kotzor Gyula, Kontsek Győ*gy, Untai Gyula a Garamiig? magyarsága között -- Mamssan erősödne a magyar nemzeti párt mun„ásitádeíei -- Tisztujitisok és uj hetyiszerveze.ek Léva, április 11. A magyar nemzeti párt a közelmúlt napokban számos gyűlést tartott a Garam völgyében. A gyűléseken Rákóczi emlékének hódolt a közönség. Vasárnap délelőtt Ga- ramlökön akart gyűlést tartani a párt Füssy Kálmán szenátor és Kontsek György, a pozsonyi pártszervezet elnökének részvételével. A gyűlést azonban, annak ellenére, hogy öt nappal előbb szabályszerűen bejelentették a hatóságoknak, ; / • -1' ' ' : a csendőrség azzal az indokolással, hogy a hatóság képviselője nem jelent meg, nem engedte megtartani. Ugyanebben az időben nagysikerű gyűlést tartott a magyar nemzeti párt Ujbarson. A népes gyűlésen dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő, dr. Salkovszky Jenő tartománygyülési képviselő és Nagy Gyula lévai kisgazda tartottak beszédet. A szónokok az ujbarsi gyűlésről autón Zse- iizre utaztak. Útjukban Garammikolát érintették, ahol kedves meglepetésben volt részük. Amikor az autó a község határához érkezett, Németh Sándor, a magyar nemzeti párt helyi szervezetének elnöke, népes küldöttség élén köszöntötte a községen átutazó vendégeket. Magyarruhás leányok virágcsokrokkal kedveskedtek a pártvezetőknek, akiknek nevében Holota és Füssy mondott köszönetét. Garambólnától Zselizig lovas bandérium és kerékpársor kisérte a vendégeket, akik ma- g- leányok sorfala között vonultak be a községbe. A rengeteg virágot, amit a magyar nemzeti párt vezetői a zselizi magyar leányoktól kaptak, a gyűlés után Füssy szenátor indítványára a zselizi hősök emlékének talpazatára helyezték el. A zseléi gy&lés A zselizi gyűlésen a Garamvölgy közeli községeiből impozáns számmal jelent meg a lakosság. Bárány János zselizi pártelnök megnyitó szavai után Füssy Kálmán emelkedett szólásra. Beszédében a világháború után bekövetkezett politikai helyzetet boncolta, rámutatva arra, hogy a világháború két táborra szakította az emberiséget. Ennek a kettészakadásnak következményeit minduntalan tapasztalnunk kell a világpolitikában. Ezután a kisebbségi helyzetet ismertette és felszólította a hallgatóságot, hogy felekezeti és társadalmi különbség nélkül szálljon síkra a magyarság jogaiért. Antal Gyula lévai polgármester a következő szónok, aki rámutat arra, hogy a magyar nemzeti pártot ellenzéki politikája miatt nem érheti szemrehányás, mert a körülA magyar munkásság, amelynek túlnyomó tömegei eddig kivonták magukat a kisebbségi küzdelemből, tizenhat év tapasztalatainak súlya alatt fölismerte a kisebbségi magyar sorsközösség jelentőségét és Szlovenszkó és Ruszinszkó minden részében tömegesen zárkózik föl a magyarság pártjainak zászlaja alá. A magyar nemzeti párt a múlt esztendőben felállította munkásosztályát és hogy a munkásság szellemi irányításáról is gondoskodjék, hivatalos lapjához, a Barázdához, „Magyar Munkás" címen külön munkásmellékletet csatolt. Az akció hatása valóban impozáns volt, s hogy a magyar munkásság mennyire öntudatosan vonta le felismerésének konzekvenciáit, azt az is bizonyítja, hogy a választások közeledtének hírére százszámra jelentkeznek a munkások a magyarság pártszervezeteiben felvételre. A legutóbbi tiz nap alatt tizenhárom község magyar munkássága csatlakozott a magyar nemzeti párthoz. Nemesócsa, Alistál, Imely, Naszvad, Bagota, Kőhidgyarmat, Negyed, Ptidány, Kisgyarmat Dereske, Sajógömör, Csuz és Für községek munkássága zárt sorokban vonult fel a magyarság zászlai alá. E nébán'? nap alatt közel ezer munkással gyarapodtak a magyar nemzeti párt munkásszervezetének káderei. Érdekes és tanulságos, hogy mennyire a nemzeti gondolat ereje az, ami a magyarság táborába vonzza a munkásokat. Csuz községben a Rákóczi-emlékünnep hallgatósága között rengeteg munkás volt, amikor Koczor Gyula, a magyar nemzeti párt országos helyettes elnöke és Varecha József, a párt munkásszakosztályá- nak titkára elmondták beszédeiket, mintegy hatvan munkás jelentkezett a pártba való felvételre. Hasonló jelenetek ismétlődtek meg Koczor Gyula és Varecha József Für községben tartott gyűlési beszédei után is, ahol ugyancask közel hatvan munkás csatlakozott a párthoz. Ui pártszervezetek A magyar nemzeti párt Bején és Naprágyon jólsikerült gyűlést tartott, Runyán pedig tisztújító gyűlés volt, amelyen egyhangúlag Czokoly Pétert választották elnökké. Ugyancsak nagy sikere volt a nemzeti párt nagyfödémesi alakuló gyűlésének, amelyen Morvay Jenő körzeti titkár, Nagy György diószegi pártelnök és Csa- naky Ferenc pénztárnok vettek részt. Az alakuló gyűlésen a következő tisztikart választották: Katona Alajos elnök, Molnár Aladár ügyvezető elnök, Szighardt István és Méhes Alajos alelnökök, ifj, Radványi Jáno6 jegyző, Id. Miköczy Béla pénztáros, Takács Károly és Radványi Gyula ellenőrök. Nagyfödémes után Tósnyárasdon alakult meg a pártszervezet a következő tisztikarral: Elnök Szarka Ernő, ügyv. elnök Szarka Kálmán, alel- nők Horváth Dániel, jegyző Fehér Nándo-r, pénztámok Szilvásy Ráfael, ellenőrök: Fehér Dávid és Bábel János. Keletszlovenszkón is teljes erővel folyik a magyar nemzeti párt szervezkedése. így például a nagymihályi járáshoz tartozó Imreg községben a gazdák kívánságára megalakult a párt helyi szervezete, Az alakuló ülésen a párt központját Kiss Géza titkár képviselte. A következő tisztikart választották meg: Elnök ifj. Kanócz János, ügyvezető elnök ifj. Vincz&ér János, titkár Ádám Gyula, pénztárnok Ádám János, jegyző Szdnyéri György, ellenőr P. Kanócz István. A magyar katolikusok és a prágai louiiesnus Kassa, április 11. A Prágai Magyar Hírlap március 2-i számában „A szlovenszkói magyar katolicizmus egyházi séreleminek orvoslását kéri a prágai kongresszus" címen egy híradás jelent meg, mely több magyar esperesi kerületnek az országos katolikus nagygyűlés magyar előkészítő bizottságához intézett közös átiratát ismerteti. E híradással a csehszlovák sajtó több cikkben foglalkozott és ezekben az esperesi kerületek kívánságainak politikai jelleget tulajdonított. Tekintve, hogy a katolikus kongresszus kérdése ezzel könnyen a napipolitika harcaiba került volna, ami nem kívánatos, a Szent Ágoston Társulat sajtóirodájának vezetője felkereste a nagygyűlés magyar előkészítő bizottságának főtitkárát, dr. Pfeiffer Miklós kassai kanonokot, akihez az átiratot továbbítás végett intézték. hogy a kérdésről dr. Pfeiffertől információt szerezzen. Dr. Pfeiffer Miklós a következő információt nyújtotta: — Tényleg érkezett hozzám több esperesi kerület részéről átirat továbbítás céljából. Ezen átirat célja azonban nem az volt, hogy a nagy nyilvánosság elé kerülve, diszkusszió tárgyát képezze, hanem, hogy a magyar katolicizmus bizonyos kérdéseiről a nagyméltóságu püspöki kart és a kongresszus vezetőségét tájékoztassa. Mivel azonban az emlékiratról a nagyközönség ennek ellenére már tudomást szerzett és egyes lapok politikai jellegű kommentárral kisérték ezen emlékiratot, szükségesnek tartom leszögezni, hogy úgy a kongresszusi magyar előkészítő bizottság, mint pedig — az emlékirat szövegéből láthatólag — az emlékiratot aláíró esperesi kerületek is, minden politikumot távol kívánnak tartani a prágai katolikus nagygyűléstől. Ez az álláspont, a kongresszus teljes politikamentessége, a püspöki karnak is határozott kívánsága. A kongresszus ezen politikamentességét a magyar katolikusok kezdettől fogva hangsúlyozták. Ezt szögezte le a kongresszus magyar előkészítő bizottsága 1934 november 25-én Kassán tartott alakuló ülésén, nemkülönben folyó évi március 14-én Pozsonyban tartott országos értekezletén. Hasonló értelemben nyilatkozott, tudtommal, ismételten a csehszlovákiai magyar katolikus sajtó is kezdettől fogva. Ilyen előzmény után teljesen indokolatlanok a kongresszus érdekében és a különféle nemzetek katolikusainak egymáshoz való közeledése szempontjából pedig hátrányosnak látom az^ esperesi kerületek szorosan egyházi jellegű emlékiratában politikumot keresni. — A nagyszőllősi szülök akciója az egyhuzamban való hatórás tanítás ellen. Nagyszőllősi tudósítónk jelenti: A nagyszőllősi polgári iskolában reggel nyak órától délután háromig 'megszakítás nélkül folyik a tanítás. Ez a 7 órai egyhuzamban való előadás a 10—14 éves gyermekeket ügy szellemileg, mint testileg teljesen kimeríti. A szülök már többizben kifogásolták ezt az órabeosztást, de tiltakozásuk nem járt eredménnyel. mert az iskola tanári kara ragaszkodott a jelenlegi órarend fenntartásához. Ezért az érdekelt szülők elhatározták, hogy panaszukkal közvetlenül a 1 aufó] ügyel őségbe z fordulnak s kérni fogják az órarend azonnali megváltoztatását. . — Uj evangélikus templom Zsolnán. — Tudósítónk jelenti: Vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését a zsolnai ágostai evangélikus egyházközség, amelyen elhatározták, hogy az uj templomi építését rövidesen megkezdik. Az úgynevezett Zavázsie városrészben épül az uj evangélikus templom Harminc Milán pozsonyi építés tervei szerint. Az építési bizottság tagjai némileg megváltoztatták a tervet és igy a végleg megállapított tervrajzok alapján már a közeli napokban megindul az építkezés. % A musslsásött csatlakozása menyek kényszerítik az ellenzéki politika útjára. Rákóczi példája A gyűlés ünnepi szónoka, dr. Holota János a parlament működéséről beszélt és bírálta a kormánypártok pénzügyi és gazdasági politikáját. A választásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy , . , tizenhat év tapasztalatai meggyőzhettek minden magyart arról, hogy hol a helye. A magyarság boldogulását csak az osztálykülönbség nélküli összefogás hozhatja meg. Holota beszéde után dr. Salkovszky Jenő költői lendületű beszédben foglalkozott Rákóczi Ferenc emlékével. Rákóczi Ferenc a magyar önérzetnek, áldozatkészségnek és élniakarásnak legragyogóbb példája. A szónok rámutat arra, hogy milyen óriási hatása volt Rákóczinak a modern értelemben vett nemzeti gondolat kialakulására. Rákóczi életéből a magyarságnak azt a tanulságot kell levonnia, hogy boldogulását csak a felekezeti és osztályellentéteken felülemelkedő nemzeti szolidaritás gondolata tudja megvalósítani. Kontsek György a pozsonyi magyarok üdvözletét tolmácsolta a Garamvölgy magyarságának és további kitartásra buzdította őket. Utána Veress Miklós ujbarsi földmunkás a magyarság helyzetével foglalkozott, kijelentette, hogy a magyar munkás megunta a meddő ígéreteket és rájött arra, hogy a magyar munkás és a magyar munkáltató a kisebbségi sorsban egymásra van utalva, egymás mellett a helye. A testvérpárt üdvözlete A nagysikerű gyűlést társasvacsora követte, amelyen Bárány János, a zselizi pártszervezet elnöke üdvözölte a vendégeket. Füssy szenátor megköszönte az üdvözlő szavakat, majd dr. Holota a keresztényszocialista testvérpárt küldöttségére mondott pohárköszöntőt, amire az országos keresztényszocialista párt zselizi szervezetének elnöke, Koruzsik József válaszolt és a testvéri együttmunkálkodás szükségét hangoztatta. A pártvacsorán még több pohárköszöntő hangzott el, de nagy hatást keltett Csányi felszólalása, aki kijelentette, hogy tiz évig volt a kommunista párt tagja, de rájött arra, hogy a magyar nemzeti pártban van a helye. Kontsek György Szent-Ivány József pártvezérre mondott pohárköszöntőt.
