Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-09 / 58. (3610.) szám
1935 március 9, szombat t>ragai-A\\<AarHI rlap 9 . Közcíaz e>a .<ácP . A magyarországi pénzintézetek helyzete Budapest, március 8. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A legutóbb publikált magyarországi mérlegek sorában az elsőség a Magyar Általános Hitelbank zárszámadásait illeti. Külföldi összeköttetéseinél, a magyar gyáriparban elfoglalt domináló szerepénél és a klasszikus értelemben vett konzervatív politikájánál fogva ez a mérleg különleges figyelmet érdemel. A tiszta nyereség 2.1 millió pengő, azaz 200.000 pengővel több a tavalyinál. Meg kell azonban állapítani, hogy a nyereségveszteség számlán belül, a tiszta nyereség kimutatása előtt leírásokra 2 millió pengőt fordított, ami azt jelenti, hogy 1931 óta közel 10 millió pengőt használt fel leírások címén a belső erők intern alátámasztására. Ugyanúgy, mint a bankzárlat óta minden évben, ez idén sem fizet osztalékot, hanem az egész tiszta nyereséget nyilt tartalékolásokra, a tisztviselői nyugdíjintézmények dotálására, illetve nyereségelővezetésre használja fel. Csak az 1935. év eredmény-számlájára elővezetett összeg — 1.2 millió pengő — elégséges volna arra, hog^ részvényenként 1.50 pengő osztalékot fizessen. Már annak idején, amikor a Hitelbank — úttörőként — első ízben tekintett el az osztalék- fizetéstől, komoly szakkörök rámutattak arra, hogy az intézetnek ez a lépése a vezetőség felfogását fogja beigazolni, nem pedig azokét, akik a közönség bizalmatlan magatartását jósolták. A bankok többsége ugyanis attó tartott, hogy az osztalékot nemfizető intézet iránt a betevő közönség bizalma megrendülhet. A tények ezzel szemben éppen azt igazolják, hogy az osztaléknemfizetés három éve alatt a Hitelbank takarék és folyószámlabetét állománya 43 millió pengővel emelkedett és ilymódon a bankzárlat folytán elszenvedett betétveszteségeknek közel 60 százalékát már visszaszerezte. Egyidejűén viszont külföldi kötelezettségeit céltudatosan csökkentette, úgyhogy jelenleg a bankzárlat előtti tartozásnak már csak egyharmadát mutatja ki mérlegében ezen a elmen. A legutóbbi évben e külföldi tartozások 24 millió pengővel hanyatlottak, amiből 19 millió tényleges visszafizetésre, 5 millió pengő pedig a dollár és angol font árfolyamesésére jut. Azon a réven, hogy a Hitelbank, mondhatni, valamennyi termelési ágra kiterjedő ipari hálózattal rendelkezik, kézenfekvő volt, hogy a devizanehézségek által életrehivott nemzetközi csereforgalom bankári teendőinek lebonyolításában éppen ez az intézet jut majd vezetőszerephez. Részben a vállalatok nyersanyagszükségletének ellátása, részben pedig ugyanezen vállalatok árucikkeinek külföldi értékesítése jelentett oly feladatkört, amely úgy szociális, — munkanélküliségmegelőző, — mint devizapolitikai szempontból egyaránt jelentős. A Hitelbank kompenzációs áruforgalmi tevékenységének méreteire jellemző, hogy a gyapotfeldolgozással foglalkozó magyar gyárvállalatok pamutszükségletének nagyobbik felét egymaga fedezi. Egyidejűén pedig angol és egyéb piacok felé igen tekintélyes mennyiségű magyar agrárcikket (baromfi, különféle termények stb.) helyez el megfelelő árakon. Tevékenysége e részének jelentőségét csak fokozza az, hogy a pamutért olyan mezőga- Jisági árukat ad cserébe, amelyek a korábbi években nem voltak versenyképesek és éppen a Hitelbank által alkalmazott csereforgalmi rendszer tette lehetővé külföldi értékesítésüket. Az intézet ugyancsak kompenzációs működésének révén iparcikkek részére szerez piacot olymódon, hogy magyar bankok és iparvállalatok külföldi tartozásai céljaira lefizetett pengő összegek fejében különféle gyártmányokat szállít az illető hitelező részére. A most közzétett mérleg eredményszámlájának érdekes tétele, hogy 1930 óta a személyzeti költségek és egyéb ügyviteli kiadások összege 8.7 millió pengőről 6.9 millióra csökkentek, az adóterhek öszege viszont 2.2 millióról 1.1 millióra esett. * A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank 1934 december 31-iki állapotról szóló mérlegének számadatai olyan fejlődésről tanúskodnak, amely az idei magyarországi bankmérlegek sorában is feltűnést fog kelteni. Bizonyltja ezt a külső jel is, hogy a mérlegvégösszeg körülbelül 10 millió pengővel emelkedett, ugyanakkor, amikor a tavalyi mérlegben még szerepelt áruosztály tételei immár hiányzanak és csökkent a jelzálogkölcsönök mérlegértéke is. Az aktívák között feltűnő a váltótárca több mint 30 százalékos emelkedése, ami azt igazolja, hogy az intézet a 11 millió pengővel 116 millió pengőre emelkedett betétállományt a mobilitási szempontok tiszteletben tartása mellett ugyan, de elsősorban mégis a gazdasági élet hitelt igénylő területein gyümölcsöztette. Érdekes jelenség az is, hogy a Leszámítoló Bank értékpapír-állományának és érdekeltségeinek tétele ezzel egy Idejüen mintegy 3 millió pengővel csökkent, ami a múlt év végén létrejött svájci tranzakcióval függ össze. Akkor, amikor a nehéz gazdasági viszonyok folytán a nyugati tőkepiacok érdeklődése minimálisra csökkent Kö- zépeurópával szemben, nagy eseményt jelentett, hogy az óvatosságáról ismert svájci hitel szervezet legtekintélyesebb tagja, a Schweizeri- sche Kreditanstalt 1934 decemberében a Leszámítoló Bank érdekköréhez tartozó intézmények részvényeiből, sőt Leszámítoló Bank-részvényekből is igen tekintélyes mennyiséget átvett. A kimutatott tiszta nyereség árnyalati külőn- bözettől eltekintve a tavalyival azonosan 1.2 millió pengő, amiből 360.000 pengőt, azaz nem egész egyharmadrészt használ fel az intézet osztalékfizetésre. A többit nyilt tartalékolásra, tisztviselői nyugdijtartalék-szaporitási célra, továbbá jövő évi elővezetésre fordítja. Habár, mint már rámutattunk, a Leszámítoló Bank áruosztályának gabonaüzletekkel foglalkozó részét az elmúlt évben különválasztotta és a Magyar Általános Hitelbank gabonaosztályával fuzionáltatva megalapította a Magyar Gabonakereskedelmi részvénytársaságot, amely 2 millió pengős alaptőkéjével vezető szerepet visz nemzetközi viszonylatban is, a Balkán-államok gabonakereskedelmével foglalkozó osztályát egyelőre saját intézete keretében tartotta meg. Ez az osztály a Romániából és Jugoszláviából nyugati piacok felé irányuló gabonaforgalomnak egész tekintélyes részét bonyolította le és üzleteredmény szempontjából is kielégítő működést fejtett ki. * A Belvárosi Takarékpénztár rt. azoknak a magyar intézeteknek sorába tartozik, amelyek a bankzárlat utóhatásait nagyobb mértékben érezték. Betétállományának nagyrésze annak idején kiáramlott és ügyfélhálózata is gyengült, a vezetőség rugalmas és ügyes üzletpolitikáját dicséri azonban, hogy e jelenségek felett nem hunyt szemet és a hamis presztízs-szempontokat mellőzni bírta. 12 millió pengős alaptőkéjét, amely aránytalanul nagy volt még a konjunktúra idején is (igy például a Leszámítoló Bank alaptőkéje is 12 millió pengő), még 1932-ben 8 millió pengőre szállította le olymódon, hogy visszavásárolt 80 ezer darab részvényét megsemmisítette. Más kérdés természetesen, nem lett volna-e célszerűbb megvárni azt az időt, amikor 1—2 évvel később az intézet sokkal olcsóbban szerezhette volna meg saját részvényeit és igy könyvszerü nyereség elérése révén tartalékjait erősíthette volna. A közönség azonban bizalommal van az intézet iránt, amit igazol az is, hogy takarékbetétállománya a tavalyi 7.5 miliő pengőről 10 millió pengőre emelkedett. A magyar nagybankok 100 milliós tételeihez viszonyítva ez a betétállomány aránytalanul csekélynek látszik, de a Belvárosi Takarék, amelynek célja, hogy elsősorban Budapest kereskedő-rétegeinek igényeit elégítse ki, ezekkel a mérlegadatokkal meg lehet elégedve. A nyereség-veszteség számla tételei egészséges és eredményes ügyvitelről tesznek tanúságot. (Dr. Friedmann miniszter előadása a kereskedelmi tárgyalások állásáról.) A csehszlovák kereskedelmi és iparkamara központjának kereskedelempolitikai választmánya ülést tartott, amelyen dr. Friedmann miniszter, a csehszlovák kereskedelmi delegáció vezetője ismertette a kereskedelmi tárgyalások jelenlegi állását. Csehszlovákia legutóbb a kisantant-államokkal, Olaszországgal, Görögországgal, Németországgal és Ausztriával tárgyalt. Köszönettel vették tudomásul a csehszlovák kiviteli intézetnek az exportfejlesztők terén való együttműködését a kamarával. Ezt célzó konkrét tervet egy szükebb bizottság fog kidolgozni. (A prágai devizapiacon) London 0.30. Amszterdam 1.50 Buenos Aires 8, Zürich 0.25, Helsingfors 0.50, Kopenhága 1, Milánó 0.50, Oslo 2, Stokholm 1 koronával javult, mig New- york 0,04 és Brüsszel 0.50 koronával gyöngült. A font helyzete és az aranyblokk Prága, március 8. A font tovább ingadozik és ez az ingadozás, amely ugylátszlk, tartós jellegű lesz, már a legközelebbi napokban komolyabb problémát Idézhet elő a nemzetközi pénzpiacokon. Elsősorban azokat az országokat érdekli a font ingadozása, amelyek az úgynevezett aranyblokkhoz tartoznak és amelyeket a megváltozott helyzet most ama kérdés elé állit, hogy fenntarthatják-e továbbra is eddigi aranystandardjukat. Ami Franciaországot Illeti, úgy Flandin miniszterelnök, mint Germain- Martin pénzügyminiszter legfrissebb nyilatkozatukban kijelentették, hogy a frank devalvációját semmi körülmények között sem fogják megengedni. A nemzetközi pénzpiacok helyzetét tárgyaló szaklapok elsősorban Belgium és Hollandia nehézségeire utaLnak, tehát a „bel- ga“ és a holland forint áll az érdeklődés előterében. E két ország után a legnagyobb érdeklődés Olaszország felé irányul és azt hiszik, hogy itt is devalváció fog bekövetkezni. Köny- nyen lehetséges, írják egyes francia és angol pénzügyi lapok, hogy ezek az országok már a legközelebbi napokban jelenleg elfoglalt álláspontjukat alapos revízió tárgyává lesznek kénytelenek tenni, ami azt jelenti, hogy az aranycsoporthoz tartozó országok valószinü- leg közös tanácskozásra fognak összeülni. Amszterdami jelentések szerint a font esése Londonban kevesebb izgalmat okozott, mint Hollandiában és Belgiumban. Annak ellenére, hogy a valutáris helyzet nem változott és épp oly egészséges, mint eddig, holland pénzkörök a font esését nyugtalanul figyelik, főképpen azért, mert az árakra már most nagy hatással van. A hollandiai árukereskedelemben a fontesés dacára nem emelhetők azonnal megfelelő mértékben az árak, úgyhogy a piacokon nagyobb veszteségek fognak beállani. A napisajtó is terjedelmes cikkekben foglalkozik az angol font esésével és a cikkeken érezhető az az idegesség, amely Hollandiában felülkerekedett. A „Telegraf“ azt Írja, hogy Anglia erőszakos politikát folytat, amelynek célja, hogy az aranyblokkot letörje és a hozzája tartozó országokat arra kény6zeritse,hogy lemondjanak az aranystandardról. Holland pénzügyi körök azon a véleményen vannak, hogy a font jelenlegi értékének a felére fog esni, + Londoni jelentések szerint eddig & londoni piacról 4—5 milliárd francia frank menekült és ehhez járul most angol tőkék menekülése. Hir szerint elsősorban az angol biztositó társaságok lettek idegesek. A City viszonylagos nyugalommal fogadta a font esését és azon az állásponton van, hogy feltétlenül szükséges a font bizonyos fokig való devalválása a dollárral szemben. Ennél a számításinál azonban nem veszik észre, - Írják az angol lapok - hogy a font és dollár között az utóbbi hónapokban a vásárlási index alapján erős közeledés történt. Hangsúlyozzák, hogy az aranyblokkhoz tartozó órszágok ügye lenne, ezt a helytelen pénzpolitikát megakadályozni, mert ez a rossz politika sokkal nagyobb és kedvezőtlenebb hatással lesz az aranyblokk országaira, mint Angliára. A font esése az angol kereskedelem szempontjából csak azt jelenti, hogy a fizetési mérleg kiegyesulyozása érdekében a külkereskedelemben erősebb fontesés fog bekövetkezni, az importban pedig Anglia jobban fogja magát koncentrálni saját birodalmára, tehát az autar- kiát részben meg fogja valósítani. A font esése ezzel szemben az arnyblokkhoz tartozó nyugateurópai országok számára a deflációs nyomás maximumát jelentené. Tényleg folytak már tárgyalások arról, milyen feltételek mellett lehetne óvatosan távolodni az aranyblokktól és ez a tendencia a határidő-belga diszázeiójánál már érezhetővé vált. (Kliringforgalom Jugoszláviával.) A Zemská Banka a jugoszláv kliringforgalomból származó követeléseket a Jugoszláviából beérkezett bejelentések sorrendjében fizeti ki. Március nyoloa- dinkáig itteni hitelezők követeléseit az 55630-as küri.ngszámá'g kifizették. Követelésekre előleget folyósítanak: a jugoszláv kliringben a 71800, a román kliringben a 21970, a görögben a 14286, a bolgárban a 21354 és a törők kliringben a 4600-as számig. A Németországgal való forgalomban azokra az összegekre adnak előlegeket, amelyeket 1934 december 15-től 1935 február 15-ig Németországban deponáltak. * (Jövő héten folytatják a csehszlovák—osztrák tárgyalásokat.) Bécsi jelentés szerint dr. Friedmann miniszter, a csehszlovák kereskedelmi delegáció vezetője az osztrák illetékes tényezők tudomására hozta, hogy Csehszlovákia jövő héten folytatni óhajtja a kereskedelmi tárgyalásokat, hacsak a csehszlovák—német kereskedelmi tárgyalások, amelyek Berliniben folynak, váratlanul nem tolódnak ki. A csehszlovák illetékes körök a belföldi ipar ama ágait, amelyek osztrák ipari ágakkal kivannak tárgyalásokat folytatni, fölszólították, hogy jövő hétre nevezzék meg a, i képviselőiket, akik részt fognak venni a bécsi 1 tárgyalásokon. Mit kapunk a valutákért? Prága, március 8. Ké 100 pengőéit . , .............................. 444.50 10 0 schilllngért.................................... 452.50 100 zlotyért • 425.50 100 lejért ........................................ 15.175 100 márkáért ....... 918.— 100 dinárért .................................. 53.925 10 0 svájci frankért ..... 775.50 100 francia frankért.................................157.70 100 líráért............................................... 203.40 1 amerikai dollárért .... 23.40 1 angol fontért ...... 112.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 8. Kő 100 pengőért.................................... 447.50 100 schiliingért.................................. 455.50 10 0 zlotyért .................................. 455.50 10 0 lejért ........................................ 15.475 100 márkáért ....... 922.— 100 dinárért.................................. 54.325 10 0 svájci frankért ..... 778.50 100 francia frankért . . . • . 158.30 100 Hráért ....... 204.60 1 amerikai dollárért .... 23.60 1 angol fontért............................ 113.— (A cukorkampány első öt hónapja.) Februárban még 124 tonna cukrot termeltek. A kampány kezdete óta 632.958 (tavaly 512.923) tonnát termeltek. A belföldi fogyasztás februárban 24.848 (tavaly 29.789) tonna és október óta 175.312 (173.444) tonna volt. A kivitel februárban 10.328 (15.172) tonnával kisebb volt, mint tavaly ugyanebben az időben. A kampány kezdete óta exportált cukormennyiség 86.006 tonnával azonban jelentékenyen magasabb, mint tavaly, amikor csak 66.934 tonnát tett ki. Február 28-án a készletek 424.295 (tavaly 374.915) tonnát tettek ki. A februári melaszprodukdó 1662 (1998) tonna volt és a kampány kezdete óta 145.993 (112.391). (Megnagyobbodott a prágai mlntavásár technikai csoportja.) A prágai mlntavásár technikai csoportja, amely kezdettói fogva a vásár egyik legfontosabb csoportja, ezúttal az eddiginél la nagyobb lesz, mert uj nagy gyárak csatlakoztak az eddigi kiállítókhoz. A mlntavásárl palota gépkíállitó csarnoka nem tudta befogadni a beküldött anyagot, úgyhogy más termekben is gépeket fognak kiállítani, hogy méltó módon mutassák be a köztársaság gépiparát. Külföldi gépgyárak elsősorban textil- és grafikai gépeket állítanak ki. (Beregszász nem járulhat hozzá a Gabonakereskedelmi Társaság által létesítendő gabonaraktár építési költségeihez.) Beregszászi tudósítónk jelenti: A gabonamonopólium bevezetése gabonaraktárak létesítését tette szükségessé és a Gabonakereskedelmi Társaság Ruszinszkóban Is tervbe vett Ilyen irányú építkezéseket. Ungvá- ron, Munkácson, Beregszászon és Nagyszőlősön épitenék a gabonaraktárakat. A Gabonakereskedelmi Társaság ruszinszkól beruházásait az állam másfélmillió koronával, az érdekelt járások pedig ötszázezer koronával fogják támogatni. Az állam és a járások hozzájárulása nem fedezi az épitkezések költségeit és ezért a Gabonakereskedelmi Társaság a raktárak helyéül választott városok pénzbeli támogatását kérte. Beregszász városához a napokban érkezett meg a Gabonakereskedelml Társaság megkeresése, amelyben a Beregszászon létesítendő 100—120 vágón gabona befogadására alkalmas raktár építéséhez 150 ezer korona segélyt kér. Beregszásr képviselőtestülete a napokban tartott gyűlésén foglalkozott a Gabonakereskedelmi Társaság kérelmével, amelyet nem tartott teljesíthetőnek, tekintettel a város szűkös anyagi viszonyaira. Pénzbeli támogatás helyett hajlandó azonban Beregszász Ingyen telekhely adományozásával és az építéshez szükséges kő saját bányájából önköltségi áron való eladásával támogatni, melynek ellenében kikötötte, hogy az építkezésnél beregszászi iparosok, vállalkozók és munkások dolgozzanak. (Korlátozzák a borstermelést.) Londonból jelentik: Mivel a holland-indiai termelők ez újonnan megalakított londoni bors-poolhoz csatlakoztak, Hollandiában most arról tanakodnak, hogy megvan-e a lehetősége annak, hogy az őszkor esedékes termést korlátozzák. Döntés még ebben az irányban nem történt. (Bafa gyárat alapit Palesztinában.) A Bat'a- cég azal a tervvel foglalkozik, hogy Palesztinában saját cipőgyárat alapit. Az előkészületek már nagyrészt megtörténtek, s a gyár az eddigi terv szerint 1936-ban készülne el.
