Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-09 / 58. (3610.) szám
1935 március 9, szombat 7 „Szerencsétlenségek fognak zúdulni a világra“ Tovább szimulálja a vallási őrültséget André Spada, a halálra Ítélt korzikai bandita ■ Tizenegyévi üldözés alán mozgósított katonaság lógta el az utolsó bujdosó betyárt Bastia, március 8. Napokon keresztül tárgyalta az itteni esküdtbiróság André Spa- dának, a hírhedt korzikai banditának bűnügyét, akit — mint annakidején közöltük — 1933 nyarán fogtak el a korzikai sziklás rengetegben, miután egész katonai csapatokat mozgósítottak ellene. Spadát nem tekintik közönséges bűnözőnek hazájában. A Cruzzini-család tagja ő, a Spada nevet, amely kardot jelent, csak későbben vette fel. A Cruzzini-család tradíciójához tartozik a vérbosszú és a korzikai nép sohasem fogja közönséges bűnösnek tekinteni André Spadát, akit a korzikai virtus és bosszuállás indított el a bűn útjára. A bíróság elnöke, Ajaccio tanácsos is méltányolja a különleges bűnös helyzetét és eszerint beszél vele a legszelídebb hangon. Mint ismeretes, André Spada elfogadása óta vallási mániába esett. A szakértők azt mondják róla, hogy szimulál. A negyvenkét éves ember megdöbbentő benyomást tesz. Teljesen összetört, s ötvenes emberként hat. Megadással tűri sorsát, kihallgatása közben vallásos verseket mormol és mindenben helyesel a bírónak. Eddig már háromszor ítélték halálra „in contumatiam". Az elnök szelíd, de határozott hangon olvassa Spada fejére elkövetett szörnyű bűneit Spada a háború alatt megszökött a hadseregből és ezért feltételesen háromévi börtönre Ítélték. Besorozták a sziriai hadseregbe, abban a reményben, hogy megjavul. Alighogy visszatért hazájába, 1922 október 8-án egy bálban szóváltás közben megölt egy Caillaud nevű csendőrt, egy másikat pedig súlyosan megsebesített. Ekkor bujdosott el a rengetegbe, az úgynevezett ,,maquis‘‘-ba Rutili nevű barátjával együtt. Tizenegy évig bujdosott és egymásután lepte meg a világot a legkegyetlenebb gyilkosságokkal és egyéb bűntényekkel. Három hónappal elbujdosása után váratlanul megjelent Rudiival együtt Lopigna faluban, hogy bosszút álljon Rutili fivérén, aki állítólag beárulta őket a csendőröknek. Három embert súlyosan megsebesítettek, majd ismét eltűntek a rengetegben. Egy évvel későbben egy barátjukat látogatták meg Finosellában, a falu uccáin csendőrökkel találkoztak és egy házba menekültek. Rutilit elfogták, de Spada két embert megölt, hármat súlyosan megsebesített és elmenekült. Rutilit halálra ítélték, de kegyelem utján életfogytiglani fegyházra változtatták büntetését. Később ismét csendőröket gyilkolt Spada, majd az amerikai gangszterek példájára „adót" akart szedni az állami autóbuszjárat után. Közvetítők utján tárgyalt, természetesen eredménytelenül, ezért bosszúból kétszer is rátámadt az autóbuszra. Először több utast megsebesített, másodszor megölt két csendőrt. Mikor az elnök elősorolja a bűncselekményeket, Spada szelíden mosolyog és csak ennyit mond : — Pontosan így volt. Az elnök ezután felemlíti, hogy a bujdosó — Évente 1200 órát túlóráznak a pozsonyi vizsgálóbirák. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Mint ismeretes, sok a panasz a bírák túlterheltsége miatt. A legtöbbet a vizsgálóbirák dolgoznak, akik hivatalos órák után hazaviszik az aktákat és otthon folytatják a munkát A pozsonyi kerületi bíróságnak három vizsgálóbírója van. Dr. Okályi Géza, a bíróság elnöke felszólította a vizsgálóbírókat, hogy állapítsák meg, hány órát dolgoznak a hivatalban és otthon. A statisztika most elkészült és eszerint a három vizsgálóbíró egy év alatt a különórázással együtt 9.265 órát dolgozott, ebből 5735 óra a rendes hivatalos idő és 3530 a túlóra. Egy vizsgálóbiró tehát majdnem 1200 különórát végez évente. A túlórát természetesen nem fizetik meg. Az érdekes statisztikának valószínűleg az lesz az eredménye, hogy egy negyedik vizsgálóbírót kap a pozsonyi kerületi bíróság. betyárnál megjelent a rengetegben egy előkelő angol hölgy, aki hosszabb időt töltött el a banditánál, majd később is szerelmes leveleket irt neki. Az elnök megkérdezi: — Nem tudom, meg fog-e érteni, azt kérdezem magától, hogy az angol hölgyet csak bibliai értelemben ismerte-e ? Spada, aki pontosan megértette a kérdést, azt válaszolja, hogy ez csak ö rá tartozik. Ugyanilyen diszkrét Spada egyéb szerelmei tekintetében is. A banditavezér kihallgatása után Wahl tanár, a marseillei elmeszakértő, ismertette szakvéleményét, amely szerint Spada csak szimulálja a vallásos őrültséget. Mint várható volt, a bíróságot nem hatotta meg Spada viselkedése. Az esküdtszék bűnösnek mondotta ki valamennyi vádpontban és ennek alapján a bíróság halálra Ítélte. Az esküdtek alig félórai tanácskozás után adtak feleletet a feltett nyolcvanhat kérdésre. Mikor az ítéletet kihirdették, Spada alig hallhatóan mondta : — Nem értettek meg. Szerencsétlenségek fognak zúdulni a világra. Az elnök az ítélet szavai után így szólt a vádlotthoz : — Igyekezzék jóvátenni bűneit bátorsággal és jó magaviselettel. Kívülről a várakozó tömeg kiáltása hallatszott : — Halál! A GYŐZELMES KONCERTSOROZAT koncert dual spec. KC 850-KONCERT SUPER Kő 2590’KONCERT TRIAL Kő 1390-A koncertsorozat győzelmét az a tény bizonyítja, hogy a koncert-készülékek a legkedveltebb és a legnagyobb számban eladott készülékek Csehszlovákiában. SYSTEM TSLIFUNKEN SzmHÁz-KöntaKaLiURA. Nagy elismeréssel fogadta az osztrák sajtó a bécsi magyar népművészeti kiáííitást „A tanulatlan faragómüvészek beteljesedett művészi eredményeket értek el" ■ A népművészet nagy jelentősége Bécs, március 8. Amint beszámoltunk már erről, szombaton délután nyitotta meg dr. Schuschnigg kancellár Hóman magyar kultusz- miniszter jelenlétében a magyar népművészeti kiállítást Becsben. A kiállítást, amely a Hagen- bund valamennyi helyiségét élénk színekkel tölti be, az osztrák kulturszövetség rendezte. A kiállítás létesítése körül különösen Jacoby Jolánta, az egyesület ügyvezetőségi tagja fejtett ki buzgó tevékenységet. . Az osztrák sajtó egyik vezető lapja, a „Neue Freie Presse" részletesen számol be a kiállítás nagy művészi értékéről. A beszámolót kivonatosan közöljük: Az osztrák közönség, amely különösen értékeli a népművészetet, már a megnyitáson is érdeklődéssel és elragadtatással szemlélte végig a szinpompás népművészeti tárgyakat. A Dunántúl A bejárati teremtől balra vannak elhelyezve a dunántúli termek, itt főleg szaruból készült sótartók, ivópoharak, pásztorkürtök és kulacsok láthatók, Ugyancsak szaruból készültek a borotvakéstartók, amelyek nehezen nyithatók, nehogy a gyermekek hozzáférhessenek az éles késhez. Láthatók zsebtükörtartók Is, amelyeket a pásztor a szűr bevarrott ujjábán hord, A díszítési hajlam megmutatkozik minden egyes tárgyon, a pásztorélet nyugalma, a téli esték és a hosszú nyári napok bőséges alkalmat nyújtanak ehhez. Még a lenszár megerősítéséhez szolgáló botokat is játékos díszítésekkel látják el. A palócok földje A palócok földjén a legnagyobb szinpompával festik ki a diszágyakat. A menyasszony tudvalévőén magával viszi uj háztartásába az ilyen díszes ágyat, amelynek elülső oldalán az esküvő évszakát ábrázolja egy szines kép. A puhafából készült ládákat szines virágok díszítik, de vannak keményfából készült egyszínű ládák is metszett díszekkel. E ládák díszítése első pillanatra gótikusán hat. A középkorban ugyanis az urak házaiban voltak ilyen ruhatartó bútorok, ma azonban már csak parasztházakban alkalmazzák őket. A padok támlái is faragottak és szines képek láthatók rajtuk. A munkából hazatérő földműves paradicsomi képekkel díszített támlához pihenteti fáradt hátát: Adám és Éva látható a széleságu fák között, vidáman ugrándozó állatok társaságában. A terített asztalon elsősorban a nagy, fából készült sótartó ragadja meg a figyelmet. Az uj házasoknak is kenyeret és sót nyújtanak át azzal a hallgatólagos kívánsággal, hogy sohase szenvedjenek hiányt a táplálékban. A tanulatlan faragómüvészek itt-ott beteljesedett művészi eredményeket érnek el. Kiválóképpen mutatja ezt egy Nyugatmagyarország- ból származó kicsiny kos, amely valóságos csodája az elasztikus képdinamikus erőnek. A stílusa ősrégi etruszk-müvekre emlékeztet, egy másik tárgyé a népvándorlás korára. Matyók, székelyek A matyók különösen a kerámiai munkában tűnnek ki. A fazekakat és különböző edényeket csepegtető rudacskákkal színezik dúsan, de ízlésesen, a szemet kellemesen fogja meg a korsók mélymeleg zöld szine. Rendkívül megkapó a székelyek jellegzetes népművészete, a mértani formákkal diszitett faliszőnyegek különösen nagyon szépek. Feltűnőek a torockói, de még különösebben a kalotaszegi szőttesek. 1 Ez utóbbi helyen divatos az írásos díszítése is a szöveteknek, mig Torockón a textilművészeten kívül a művészi fafaragást is művelik. A műtárgyak tervezése és díszítése a családban nemzedékről nemzedékre öröklődik. Az úgynevezett iróasszony Kalotaszegen hol- lótollal és koromból készített tintával szabadkézzel rajzolja elő a himzésmintákat és a him- zőasszonyok pontosan betartják az előrajzolt formákat A menyasszony diszes kendőt készít a násznagy számára, amelynek elragadó példája szintén látható a kiállításon. Hortobágy Az alföldi juhászok, különösen a hortobágyi pásztorok remekbe készült alkotásai következnek a szomszédos teremben. „A népművészet tulajdonképpeni kultúrtörténeti értéke éppen abban van, hogy a tárgyak ugyanazon körében a legkülönbözőbb időszakok tradíciói élnek tovább egymás mellett" — mondja Visky Károly, a kiállítás katalógusának előszavában. A gulyásüst tartásához és a kavaráshoz szolgáló faeszközök is dúsan díszítettek. A kavarókanál felső vége lófejet, virágot, vagy tőrt ábrázol. Az Alföldön nagyon meleg nyár és nagyon hideg tél van, ezért viseli a pásztor a subát, télen a szőrmével befelé, nyáron pedig kifelé. A nemes szövetből készült szűrt szines fonállal varr ja ki a szürszabó. A subát, az ujjnélküli szőrme- bundát, kezdetben maguk készítették a pásztorok az elesett állatok bőréből, de most már szűcsökre bízzák annak elkészítését, akik a báránybőrt szines bőrdiszitésekkel és gyapjuhim- zésekkel látják el. A suba szabása vagy kerek, vagy félkör alakú. A subával takarózik a pásztor éjszaka is, ha pedig étkezik, ez szolgál asztalául. A suba valósággal társa a magányos pusztaságban. Pettenkofen ragyogó színekkel festette meo a pusztai pásztor életét, Lenau pedig egy pompás költeményében Írja meg a víziót, amelyet a vágtató ménes ébresztett benne. A Hagenbund kiállítása bepillantást enged a magyar élet minden vonatkozásába. A gyermekek öröméről regélnek a diszes mézeskalácsok, a felnőttek nyugalmas életörömét hirdetik a faragott és pompás művészettel diszitett tárgyak. A használati eszközök ösztönösen művészi diszitése mutatja az emberi faj igazi játékos és az élet minden fázisában szint kereső ösztönét.
