Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-08 / 57. (3609.) szám
2 ^RKGAI-MAO^VR-FfnatSR 19J5 március 8, péntek* dik. Az üzletek kirakataiban a köztársasági elnök feldíszített képei, szobrai állanak s a közúti villamoson is zászlócskák lengenek. A Hradzsinban már a kora reggeli óráktól kezdve nagy a sürgés-forgás. A hradzsini posta környékén valósággal életveszélyes tolongás van, a jubileumi bélyegeket a bélyeggyűjtők részére arany postabélyegzővel látják el. A szent Vid-templom hatalmas bajói szinültig megteltek: az emberek ott imák leveleket, levelezőlapokat, hogy ismerőseiket, egy-egy aranybé- lyegzős jubilumi bélyeggel örvendeztessék meg. De a prágai főpóstán, továbbá a képviselőház és a szenátus postahivatalaiban is egész napon át sorfalat állottak a bélyeggyűjtők s az itt osztogatott piros szinü bélyegzéseknek csaknem olyan jó keletjük volt, mint a hradzsini arany bélyegzőnek. Március végéig bélyegzi a orágai posta az emlék- bélyegeket A prágai föpostahivatal közli: A köztársasági elnök nyolcvanötödik születésnapja alkalmából kibocsátott emlékbélyegeknek ünnepi bélyegzőkkel való ellátását a prágai főpostahiva- tal, a hradzsini postahivatal s a képviselőházi ás szenátusi postahivatalok az eddig még nem tapasztalt érdeklődésre való figyelemmel március 31-ig végzik. Április elseje és tizenötiödike között a prágai föpostahivatal emlékcélokra a március hetediki bélyeggel látja el a benyújtott bélyegeket. A prágai helyőrség Masaryk-napia A prágai helyőrség a Lucerna nagytermében rendezett a katonaság részére nagyszabású emlékünnepet. A nemzetvédelmi miniszter bad- seregparancsának felolvasása után Hornola tábornok mondott ünnepi beszédet. A program művészi számait a prágai nemzeti színház művészei s a tartalékos tisztiiskola növendékei látták el. A „Lucerna44 nagytermében rendezett ünnepségen a nemzetvédelmi minisztérium valamennyi osztálya, a vezérkar, a Prágában akre- ditált külképviseletek katonai attaséi, képviselők ée szenátorok is megjelentek. Itt szerepelt első ízben hivatalosan a csehszlovák nyilvánosság előtt a szoyjetkormány prágai katonai attaséja is. A Prágában szolgáló német nemzetiségű katonák részére a Bajkál, a magyar nemzetiségű katonák részére a karibii Sokol-mozgóban rendezitek magas színvonalú ünnepséget. A csehszlovák polgári és szállító repülőtársaság is kivette részét a köztársasági elnök születésnapi ünnepségeiben. A délelőtti órákban hármas rajokban öst- szesen tizennyolc repülőgép keringett előbb Prága, majd Lana fölött. A repülőik e tiszteletnyilvándtás után a köz- társasági elnök irodájában üdvözlő feliratot nyújtottak át. beli gyógykezelésére alapítványt létesítenek. Ezt az alapot is Masaryk köztársasági elnökről nevezték el. Az alapítványból a Joachiims- tali illetve szliácsi állami fürdőben évenkint 4—4 hetes teljesen díjtalan kezelésiben részesülnek a kedvezményezettek. A Besztercebányán most épített rádió állomást Masaryk-rádióállomásnak nevezték el. A csehszlovákiai postahivatalnokok tudományos továbbképzésére Masaryk tudományos ösztöndíj alapot létesítettek. közgyűlést az állami himnusz fejezte be. Ugyancsak diszközgyülést tartott a csehországi országos képviselőtestület Is. Dr. Sobotka orez. elnök különösen Masaryk kulturális tevékenységét méltatta, mig dr. Kubista tanár, az ünnepi szónok Masaryk tudományos és államférfim tevékenységét fejtegette. Londoni saitóhangok London, március 7. Valamennyi londoni lap hasábos cikkekben emlékszik meg Masaryk köztársasági elnök nyolcvan ötödik születés napjáról. A Manchester Guardian vezető helyen adja Masaryk eszméinek áttekintését és élete müvének ismertetését. „Örök időkre s amíg a Csehszlovák állam élni fog kőbevésték, hogy: Masaryk az állam érdekében szolgálatokat végzett." Masaryk ma öreg ember, de fiatalos rugalmassággal tele, akinél alig hihető, hogy már túllépte a nyolcvanötödik életévét. A Daily Héráid arról emlékszik meg, hogy H. G. Wels Masaryk elnököt Európa legnagyobb férfiénak nevezte, ami a politikai tevékenységét illeti, ezt a jelzőt teljesen meg is érdemli. Majd ezt írja a Lapí „Kezdetben úgy látszott, hogy a köztársaság alig éli túl a háború utáni évek súlyos meg- rázkódásait és feszültségeit, figyelemmel nemzetiségi összetételére és nehéz konfigurációjára. S a köztársaság túlélte mindezt. A faji ellentéteket nagyrészben sikerült legyőznie. S az állami apparátus csodálatos simasággal működik. Mindez főképpen Masaryk munkájának ée működésének az eredménye.44 A román lapok elismerése Bukarest, március 7. Csaknem valameny- nyi román napilap közli Masaryk arcképét és terjedelmes cikkek méltatják a köztársasági elnök életművét.. Tatarescu miniszterelnök az Universulban azt írja, hogy Masaryk a román nemzet számára az a mlsz- szionárius marad, aki annak idején Moldvába, a román ellenállás középpontjába a csehszlovák nemzet buzdító üdvözletét hozta, Masaryk elnök a sors különös választottja, különösen nagy ideálok terémtője és hűséges követője. Az Universulban ezenkívül d'Ormesson márki, francia követ és Seba csehszlovák követ irt cikket Masaryk elnökről. A Dimlneatában Savea- nu kamarai elnök történelmi visszaemlékezéseket és részleteket közöl s kimutatja, hogy Masaryk már jóval a háború előtt megvetette a mai kisantant alapjait. Ugyancsak ünnepi cikkeket Írtak Masaryk elnökről Bratlanu, Lupu, Filipescu és Lupash miniszterek is. Masaryk-est Hágában Hága, március 7. A holland-csehszlovák társaság Masaryk köztársasági elnök születésnapja alkalmából a hágai Carlton szállóban ünnepi estet rendezett, amelyen dr. Krno csehszlovák követ vezetésével az egész csehszlovák kolónia, a holland királynő kiküldetésében Roell főpolgármester, a katonai és polgári hivatalok vezetői, a konzulok s a diplomáciai kar tagjai teljes számban jelentek meg. Az ünnepi beszédet Masaryk köztársasági elnökről dr. Slothaver tanár, a társaság elnöke mondotta. Masaryk nevét fogja viselni a besztercebányai rádió A köztársasági elnök nyoJcvanötődik születésnapja alkalmából az állami sportstadiont Masaryk stadionnak nevezték el. Ugyancsak a köztársasági elnök novét fogja viselni Gödingiben a Morva folyón épített uj állami hid. Az egészségügyi és szociális iskolát az átszervezés után ugyancsak Masaryk nevéről nevezik el. Az állami fürdők három teljesen vagyontalan férfi s három teljesen vagyontalan nő fürdőA városok ünnepük Masarykot A köztársasági elnök 85-ik születésnapját a vidéken is széles keretek között ünnepelték. Valamennyi helyőrségben disszerale volt s ceapat- fölvonulással kapcsolatosan olvasták föl az ünnepi hadseregparancsot. A városok szerdán este ki voltak világítva s számos helyen fáklyás és lampionos menetet rendeztek. Igen sok városban tereket és uccákat neveztek el a köztársasági elnök nevéről, más városokban pedig jótékonysági és kulturális alapítványokat neveztek el Masaryk, az első köztársasági elnök nevéről Prága főváros képviselőtestülete ma délelőtt ünnepi közgyűlést tartott, amelyen Basa polgármester megnyitó beszéde után Zípek tanár, a városi kult. bizottság elnöke ünnepi beszédben méltatta Masaryk elnök történeti személyiségét. Majd Basa polgármester felolvasta a város, a városi müvek, a városi biztosító intézet által létesített emlékalapitványok jegyzékét. A disz(41) j Már hogy egyszerű és nyugodt útja lesz-e, | mint ahogy ide érkezett, vagy ezer veszede- j lem között kell menekülnie, arra igazán nem J gondolt idáig és nem is törődött vele. Erről már rendelkeztek azok. akik vállalkozását előkészite.ték. Visszaemlékezett Praller utasítására, ha majd a döntő pillanat elérkezik, értesítsen egy számot, onnan majd megkapja az utasítást, mit, hogyan kell tennie. A döntő pillanat elérkezett! A telefonhoz ment és feltárcsázta a számot, amely nyomban jelentkezett. — Holnap éjfélkor elvégzem a munkát, — mondotta. — Kérem a további utasítást. — Autó fogja várni a Martens-tér sarkán. Jelszó Renna. Az autó majd elszállítja arra a helyre, ahonnan tovább juttatják. Megelégedet’.en tette vissza a kagylót a helyére. Jól funkcionáló szervezet ez, amely mint pompás lánc fonódik itt az idegen, ellenséges állam fővárosában és az államhatalom minden eszközével szemben sikerrel vívja földalatti harcát. Már vége a pihenés idejének, át kell néznie a tegnap éjszaka magával hozott irat- csomói nincs-e benne valami használható. Szekrénve felé tart, hová az éjszaka elrejtette az iratokat, a miikor kopogtatnak az ajtaján. Bosszús, hogy megzavarták, de hát ez ellen nem tehet semmit. Az ajtó megnyílik és a szobapinoér lép be. — Egy hölgy keresi, uram. A hallban várakozik. — Egy hölgy? Nem mondta meg, hogy kicsoda. — Csak annyit mondott, hogy régi ismerős és Munckendorf ur nagyon fog örülni, ha vele találkozik. — Régi ismerős? Kérem vezesse fel a hö’ryet. Juani+s »r'\ T^'mí megkezdődik a döntő harc! És nem csalódott. Juaniía Lépett szobájába! Ragyogó szépségéiben pompázott. Könnyedén sietett feléje és messziről nyújtotta a kezét. — Jó napot, jó napot, kedves Munckendorf! Mennyire örülök, hogy itt találkozunk. Négy évi távoliét után ebbe a messzi keleti országba kellett jönnöm, hogy egykori kedves partneremet viszontlássam. Wikenas nyugodtan nézett szembe a nővel. Elfogadta a feléje nyújtott, kezet, vendégét a szoba előtereibe vezette és leültette egy kis asztalka mellé. — Tudtam, hogy jön és vártam rá, — mondotta. Juanita elcsodálkozó tekintetet vetett rá. — Úgy? Tudta, hogy jövök és várt rám? Honnan tudta ezt, az Isten szerelmére? Mi? Költői megérzés? Ezen a két utolsó szón olyan vidám hangsúly volt, hogy Wikenas akaratlanul is fintort vágott az arcával, mint akit lelepleztek. — Parpiras ezredes értesített róla, hogy megszöktek Robinhood szanatóriumából. Nincs értelme a bujósdinak. Fedjük fel nyíltan a kártyáinkat. Maga most már tudja, hogy ki vagyok és miért vagyok itt. Juanita csendesen bólintott. — Én tudom, de az igazi Munckendorf még nem tudja. És ha az megtudja, abból lesz igazi zűrzavar. — Társa még nincs itt? — Menekülés közben megsebesült. Csak egy-két nap múlva jön utánam. Wikenas láthatólag megkönnyebbült. A helyzet így lényegesen enyhült. Juanita nem fogja elárulni, ez biztos érzése volt. Egyszerűen nem hitte el a róla szóló mendemondákat. De azért jó lesz óvatosságot tanúsítani vele szemben is. Milyen szép ez a nő ahogy frissen, fiatalon itt ül vele szemben. Meg sem látszik rajta az átélt napok sok lelki izgalma és állandó veszedelme. Wikenas bámulta azt a bravúrt, amit ez a nő végrehajtott: megszökni Robinhood szanatóriumából. Igen, ez az igazi nő, ez ara. a nő, akiről álmodozott, aki az ’ő bátor, halált megvető egyéniségének imponál. Milyen kár volna, ha nem szövetségest, hanem ellenséget találna benne! Juanita mellé ült és nyugalmat erőltetve magára, színtelen, közönyös hangon kezdte. — Legyünk tisztában egymással, Juanita. Maga az első pillanattól tudta, amikor velem megismerkedett, hogy ki vagyok, mi vagyok. Én önzetlenül közeledtem magáihoz. Csak a nőt láttam magában, az imádandó, szeretetreméltó nőt... Juanita kedvesen felnevetett. — Micsoda régi rekvizitumokíhoz folyamodik vitéz főhadnagy uram! Múlt századbeli romantikus Lovagnak tűnik fel, aki mézesmázos szavakkal akarja megfőzni a nőt. De érdekesnek tűnik fel ebben a szerepben is, csak folytassa! — Nem gyanakodtam, nem voltak hátsó gondolataim, nem akartam titkainak birtokába jutni, ha voltak ilyen titkai. Milyen boldog voltam a szabadságomnak és mennyire fájt, amikor uj megbízást kaptam és magát ott kellett hagynom. — Bizony, szó nélkül a faképnél hagyott. Nem jött el a randevúra. Pedig milyen kitűnő ebéd volt- Igazán, kár volt lemondani róla. — Ne gúnyolódjék, Juanita. Igazán végzetesén komoly dolgok ezek. Én eljöttem ide, minden pillanatban az életemmel, a szabadságommal játszom. Szolgálatot akarok tenni a hazámnak, de az egész emberiségnek is. A háború veszedelmét akarom elhári'ani. Higyje el. nemes cél az, amelynek szolgálatában állok és igazán kár volna, ha maga meg akarna akadályozni ebben. Juanita csak hümmögött, aztán komolyra fordította a beszédet. — Igyekezett őszinte lenni hozzám, Wikenas és én nem akarok visszaélni bizalmával. Az utóbbi napokban * borzalmas dolgokat éltem át és tudom, mit jelent az, ha az ember ezen a láthatatlan fronton, amelyen maga is harcol, veszedelmek közé kerül. Maga jó volt hozzám, tudom, érzem. Nem akarok gonoszsággal fizetni. — Tehát nem ellenség? — derült fel Wikenas arca. — Nem vagyok az. mert maga barátságival fogadott. Ha fenyegetőzött volna, kinevetem. Tudom, hogy maga az erősebb, maga az el- szántabb és mindenre elkészült. Talán arra is, hogy hidegvérrel eltegyen az útijából, ha szembe kerülök magáival. De nekeim elég volt. Most már nyugodtan akarok élni. Most igazi szenvedés ült ki az arcára és könnyezni kezdett. Wikenas megfogta a kezét és lassan simogatni kezdte. — Én is őszinte leszek magáihoz, — mondotta Juanita, erőt véve feltörő érzelmein. — Egy embertársamra találtam, akivel szemben bizalommal lehetek, aki talán megért és nem él vissza azzal, amiket rábízok. És most szépen, sorjában elmondta borzalmas élményeit. Wikenas visszafojtott Lélek- zettel hallgatta. És szinte észre sem vette, hogy az elbeszélés végén a reszkető, sok szenvedést megélt teremtés feje ott nyugszik a vállán, erőtlenül, megadón. Nem volt most semmi egyéb, mint gyöngéd, érző lelkű nő, akinek szüksége van a szere'.etre, a gyöngédségre, a vigasztaló, jó szóra. Wikenas szive megremegett és szája forró vággyal közeledett a sírásban vonagló keskeny női aj' a’; felé.'., XXX. Rohantak az órák, villámgyorsággal, hullott egyik a másik után az enyészet ölébe. Április tizenegy. Juanita kilenc óra tájban ébredt Imperial-szállóbeli lakásán. Felszabadul an, boldogan nyújtózott végig ágyában. A szivében friss, üde érzések voltak és a leány most felnevetett. Igen, felesleges volt tagadnia önmaga előtt, az első pillanatban, ahogy szemben állott Wikenassal, rádöbbent az igazságra. Szereti ezt a kedves, jó fiút, az a különös rokonszenv. amelyet ismeretségük első pillanatától érzett vele szemben, ennek a sarjadó, egyre erősödő erezeleimnek volt az előhírnöke. Visszagondolt három hetes ismeretségük minden apró rész'e'ére. Visszaemlékezett, hogy milyen jóleső érzés fogta el, mikor a fiú érkezését várta, milyen boldo'gságot, örömöt okozott minden apró figyelmessége, rumden szál virág, amivel kedveskedett, minden bók, amivel szépségének adózott, minden önfeledt pillantás, ami azokból az energiái sugárzó szép férfiszemekből feléje áradt. És most tudta azt is, hogy miért okozott neki fájdalmat az a megbízás, amivel a főnök a fiú titkainak kifiirkégzésére küldte. Megértette, hogy miért torpant meg egyszerre a láthatatlan fronton, ahol az érzelmeknek, szimpátiának. gyengeségnek semmi helye nincs, mert aki ilyen érzelmeket táplál, az már el is veszett. (Folytatása következik.) j nÁiTOTA íiiomiri WiLLIAM CROOKE KÉMREGÉNVE b imiiu wmaiia
