Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-07 / 56. (3608.) szám
A NEMZETISÉG ELVE MASARYK TANÍTÁSÁBAN Ma tiunieipli 85-ik szüiietésmpját a köztársaság első polgára: Masaryk köztársasági elnök. ■ Küzdelmeikben gazdag éle tónak mád patriar- ofjáli.'ie ttnnapi me&gyéjén bizonyára megelégedéssel tekint vúsza ama baimira, amikor a elöltem fegyvereivel, a nemzeti eszme erkölcsi erejével építette nemzete számára a jobb jövő felé vezető utat. Mi is elsősorban a szellemi harcost látjuk az ősz államférfin bán s tanainak erkölcsi tartalma az, amivel nemcsak a saját nemzetének, de a kisebbségeknek is azolgálaitot tett. Úgy véljük, hogy a mai nap azzal fejezhetjük ki legméltóbban tiszte létünkéi a jubiláló ősz államfő iránt, ha ama szarvait idézzük, amelyet még a háború előtt a harcos Masaryk mondott a nemzeti eszmének, qiint a mai kor uralkodó eszméjének erejéről. Az alábbi sorok a „Nemzeti kérdés" óimén karácsonykor magyar fordításban megjelent könyvéiből valók. A nemzetiség uj, modern elv. A középkorban Európa szervezői az egyház, a császárság és az államok voltak. A társadalmi szervezet teokratikus volt és tekintélyes mértékig ma is az. Az ókorban szintén nem volt nemzetiségi elv. Az egyes nemzetek ellenségekként állottak egymással szemben, mint idegen az idegennel. A nemzeteken belül minden rész egymás mellett és egymás ellen volt. Csak időnkint nyilatkozott meg a nemzetiségi öntudat, igy a görögöknél Nagy Sándor idejében, de tudatos nemzetiségi elv nem létezett. Innen van a középkorban egészen a tizennyolcadik századig az európai térképnek akkora politikai kaleidoszkópja. A reformációval és a reneszánsszal kezdődik a nemzetiségi öntudatosodás. A nemzeti nyelvek az istentiszte1 et nyelvévé lesznek, a bibliaforditás valósággal megszenteli a nép nyelvét az arisztokratikus egyházi latinnal és göröggel szemben. A bölcsészeiben, tudományban és szépirodalomban nemzeti, nem latin irodalom keletkezik. Az irodalom kulturális hatalommá lesz. Politikai tekintetben megerősödik a demokrácia és általa a nép nyelve érvényesül a parlamentekben és a közigazgatásban. A latin és francia nyelv elveszti politikai előjogait. A XVIII. század bölcseleté a humanitás elvét és eszméjét hirdeti, a francia forradalom az ember jogait. Herder, a tiszta emberiességnek főpapja, az egyes nemzeteket az emberiség természetes szerveinek nyilvánítja ki, egyszersmind elveti az államokat, mint mesterséges szerveket. Európa F olitikailag egyre inkább a nemzetiségi elv alapján szerveződik * A nemzetiség gyakorlatilag a nyelvben nyilvánul meg, különösen az élő nyelvben, az anyanyelvben. A nemzetek statisztikáját a nyelv szerint adják meg. A nyelv fontossága a nemzetiség megállapításában érthető. A nyelv az ember érzéseinek és gondolkozásának kifejezési eszközéül szolgál. Az, hogy a stilus maga az ember -— érvényes itt is. A nyelvnek rendkivüli a szociális jelentősége, megsokszorositja az emberek érintkezését. A nemzetiség, a nemzeti szellem ezért megnyilatkozik az egész irodalomban: a szépirodalomról ezt általánosan elismerik, a nagy költőket nemzetük legkifejezőbb képviselőinek tekintik. De a tudománynak böző. A tudományok és a bölcselet tartalmilag és módszereiben is különbözik az egyes népek szerint. Hasonlóképpen a képzőművészet is a nemzetiség megnyilvánulásának ismertetik el; ugyanezt lehet elmondani a vallásról, az erkölcsökről, a jogról és a munkáról. Ez érvényes az államra és politikára is. A pravoszláviát például szlávnak, a katolicizmust románnak, a protestantizmust germánnak nevezik; különbséget tesznek a római, germán és szláv jog között, rámutatnak a porosz, an*< goi meg orosz stb. államok közötti különbségekre. Mindezek a problémák gondos kutatást igényelnek; óvakodnunk kell elhamarkodott általánosításoktól, mint például, hogy a nyugati szlávok katolikusok, holott a csehek hajtották végre az első reformációt. Ebben a vázlatban csak figyelmeztetni akarok a tudományos, nemzeti bölcseletnek gazdag tartalmára. A nemzeti elv sajátos és igen erős érzésGömbös és Eckhardt együtt indul a választási küzdelembe Bslhüen Ifilépett a kormánypártból, de egyelőre nem alapit ui pártot ~ Lemondott a Budapesti Hírlap főszerkesztője és a pécsi főispán - - Felfüggesztik a gyülekezési tilalmat C9M BŐS : Bízom az eszmék igazságában és a magam elhivatottságában Budapest, március 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzeti egység pártjainak tagjai tegnap pártvaesorát tartottak. Feltűnést keltett, hogy a vacsorán több Bethlen körül csoportosult párttag is megjelent. Gömbös Gyula miniszterelnököt Pintér László üdvözölte. A miniszterelnök az üdvözlésre röviden válaszolt. A mi nemzedékünknek, — mondotta egyebek között a miniszterelnök, — amely átélte a háborút és a forradalmat, sok alkalma volt tapasztalatokat gyűjteni. Programom e tapasztalatok leszűrése. Balga pártvezér az, aki nem belső meggyőződése szerint cselekszik, de balga az is, aki lesi, hogy mikor döfik le ellenfelei. Bízom az eszmék igazságában és a magam elhivatottságában. Tudok rendkívül mérsékelt is lenni az eszmék érdekében. A harc előestéjén kijelentem, hogy vártam annak közeledését, de tudom, hogy uj magyar gondolat jön, amely megszabadítja a magyar életet minden béklyótól. Nem mindenkinek rokonszenves ez, de meg kell látni a veszélyeket és meg kell nyitni az érvényesülés útját a fiatalság előtt Vannak tisztázni valók. Vissza kell térni a régi magyar eszmékhez, amikor nem voltak privilégiumok. Aki velem jön, jöjjön és ne taktikázzon, mert azon átlátok. Csak azok jöjjenek, akiknek azonos a meggyőződésük. Nem kétséges, hogy a parlamentbe egy nagy párt élén vonulok be. Gömbös után Kozma belügyminiszter szólalt föl, aki kijelentette, hogy nem szabad az eseményeket pártpolitikai szemmel nézni. ő bízik a haladásban és abban, hogy a nemzet egységes zárt sorokban áll a kormány mögött Bornemissza Géza, a kormány legfiatalabb minisztere kérte ezután a pártot hogy fogadják szeretettel a fiatalság előretörését. ietftlen bs»’e!en«e»fe Wisíjst a nemzeti esssés pártjébó' Bethlen István gróf, volt magyar miniszter- elnök ma délben a következő levelet intézte, Sztranyavszkyhoz, a nemzeti egység pártja elnökéhez: „Miután a tegnapi nap eseményei folytán a miniszterelnök ur és köztem a közelmúltban létrejött politikai megállapodás felborult- nak tekinthető, nem látom azt a politikai irányt többé biztosítottnak, amelyet meggyőződéssel tudnék támogatni. Ennél fogva kérem tudomásul venni a nemzeti egység pártjából való kilépésemet." Ottlik György, a „Budapesti Hírlap" főszerkesztője, levelet intézet Sztranyavszky Sándorhoz, a Budapesti Hírlap Részvénytársaság igazgatóságának elnökéhez és közli vele, hogy miután meggyőződésével nem tarthatja össze- egyeztethetőnek, hogy továbbra is a lap élén maradjon, ezért főszerkesztői álásáról lemond és a lap kötelékéből kiválik. Ottlik egyúttal lemondott a Magyar Hírlapírók Országos Szövetségének elnöki tisztjéről is. Szapáry Lajos gróf, Baranya, Somogy-megye és Pécs főispánja ma lemondott. Szapáry egyik leglelkesebb hive Bethlennek, Bethlen ui pártot alapit? A mai reggeli budapesti sajtó befejezett ténynek tekinti, hogy Bethlen István gróffal együtt mintegy ötven képviselő kilép a kormánypártból. A Nemzeti Újság már azt is írja, hogy Bethlen uj pártot alakit alkotmánypárt néven. Az uj párt alakuló gyűlése a lap szerint szerdán délután lesz a Pannonia-szállodában. Rakovszky Iván a Pesti Hírlap mai számában a következőket mondja a Bethlen-csoport magatartásáról: „Elhatároztuk, hogy kilépünk a nemzeti egység pártjából, de ezt nem egy csoportban tesszük meg, hanem mindenki külön- külön, miután mindenkinek egyéni elhatározására bíztuk a kilépést." Az Uj Nemzedék úgy értesül, hogy Bethlen pártja ma este hat órakor alakul meg. Az alakuló értekezleten a lap jelentése szerint több félig Gömbös-, félig Betlüen-páríi képviselő is megjelenik békéltetés céljából. A lap úgy tudja, hogy a Bethlen-párt jelöltjei ellenjelölteket kapnak az egyes kerületekben. A Pesti Hírlap úgy tudja, hogy 38 egységespárti képviselő felkérte Bethlent, hogy álljon a csoport élére s alakítson uj pártot, hogy egységesen indulhassanak a választási küzdelembe. Bethlen a képviselők kérésére még nem adott határozott választ. A lap értesülése szerint a Bethlen-csoport előreláthatólag „alkotmányvédő blokk" címen alakit uj pártot. Választási hangulat HasvaroTSsögsn A lapok különben bőven foglalkoznak az uj választások kérdésével is. A legkülönbözőbb időpontokat közlik az uj választás napjára vonatkozóan. Ezek közül a jóslások közül. a legmegbízhatóbbnak látszik a „Függetlenség" értesülése, amely szerint az uj választások március 31-én lesznek. „Az Est" viszont azt a hirt közli, hogy a nemzeti egység pártjának általános felfogása szerint a választásokat március 31. és április 8. között tartják meg, az egész ország területén, kivéve Budapestet, ahol a választások április 14. és 15-én lesznek. A „Magyarság" jelentése szerint valamennyi párt megerősödésre számit a választási küzdelemben. A szociáldemokraták harminc mandátumra számítanak, Rassayék tízre, a független kisgazdapárt hetvenre. Meskó pártja kilencven kerületben állít fel jelöltet és a félében „biztos" mandátumra számit. A páríonkivüliek is megerősödésre számítanak. Bethlen csoportja viszont száz mandátumot vár. A kormánypárt pedig kétszáz mandátumra számit. Az „Uj Nemzedék" azt az érdekes hirt közli, hogy a független kisgazdapárt jelöltlistáit betekintés céljából átadja a nemzeti egység pártja választási iníézőségének és a független kisgazdapártnak is tudomására hozzák, hogy kik a kormánypártnak a jelöltjei. (FOLYTATÁS A 2. OLDAL II, HASÁBJÁN.) Ma: Képes melléklet ^ ^ 16 oldal, ára Ki 1.20 jSs ] XIV. évf. 56 (2608) szám • CsBtöftSk • 1935 március 7 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 1|„ Panská évre 76, havonta 26 külföldre, évente 450, £ SzloVeUSzkÓÍ és rUSZlTlSzkÓi magyarság *11 c * l.?' “j em?,*t * K ia^ó**í Vat“I; félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • *•-' ° Prága IL Panská alice 12, Bt emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFONI 3 0 3-1 1. •<* Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KE* SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRAHA. lés bölcseletnek is megvan a maga nemzeti I jellege, sőt a matematika, ez az annyira el- Ivont tudomány is, nemzetek szerint külön-
