Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-03 / 53. (3605.) szám

*KWGH-MAG^-Hnas^ 17 1935 március 3, vasárnap. Komor kolostorfalak — virágos legendák között Irta: Hungaricus Viator Áthos, julius. A Szent Szinódus engedélyokmányával, a do- minitirionnal zsebemben, széltében-hosszában járhattam be most már Athost. A húsz áthosi kolostor anyatemplomát, a ka- ryási Protatont látogatom meg legelébb. Nagy Konstantin alapította a X. században, — Andronikus Paláologus császár közbenjárá­sára a konstantinápolyi patriarchátus püspöki székhellyé emelte, Athos összes kolostorainak vezetésével bízta meg. A templom freskóit Bi­zánc világhírű festőművésze, Pansélinos festet­te, müértékre, szépségre azóta is alig múlta e freskókat műremek felül. Az oltárfal, az ikonostas mögött elhelyezett hires hét ikonra tesz még figyelmessé a veze­tésemre beosztott páter. — Hét uradalmat kínált az áthosiaknak a hét Pansélinos-képért Oroszország cárja. — Hét Moszkváért sem kaphatók! — szólt az elutasító válasz, s a Panágia védettjeivel a cárok se mertek ujjat huzni, hatalmuk, mint egy­kor a perzsa hajóhad, Athos szikláin megtört, szétmorzsolódott volna ... A hét festmény közül a legtökéletesebb a krisztusi előhirnök, Keresztelő Szent Jánosnak talányszerü, rideg aszkétaarca. Tulvilági ihlet­től fénylenek a szémek, a lágy prófétaszáj mint­ha hirdetné: „Közéig a világ Megváltója", — s ezért a szemért, ezért a szájért kért, könyör- gött, vonaglott lábai előtt Salomé: „Ajkad buja, mint a telehold, oh Jochanaán", — s végezetül is csak a levágott fejet kapta, csókolhatta He- rcdes lánya... Pansélinosnak Keresztelő Szent Jánosa szim­bólum. Athos aszkétaszigorának, a világ minden öröméről való lemondásnak. Kelet halálos nyu­galmának, Bizánc merev fanatizmusának ősi szimbóluma. A madridi Prado-muzeum, s Tőle- dc székesegyházának Greco-festette híres oltár­képein láthatunk hasonló keményvonásu aszké­taarcokat. S Pansélinos szentjeinek tanulmá­nyozásakor fogjuk csak megközelítően felfog­hatni azt a megrenditően rideg aszkétafelfogást, — Áthos szomorúan szép, — mindenről lemon­dó, — halkcsendes életét... S ilyen környezetben, ebből a keményre szán­tott talajból virágoztak ki a szebbnél-szebb le­gendák, — csokorba gyűjteni őket nem restel- tem húsz kolostor homályos boltiveit baran­golni be . .. Legtöbbjét maguk a szerzetesek mesélték, — könyvtáraik vásottfedelü foliánsaiból, oltárké­pek, sírkövek, kapuboltozatok kopott feliratai­ból betűztem. A legértékesebb, leggazdagabb anyagot azonban a russikoni kolostor könyv­tárosának, Páter Vasiliusnak útbaigazítására a könyvtárukban őrzött legendagyüjtemény, — Franz Spunda német tudós müvéből böngész­tem ki. Nem fogom minden egyes esetben idézni, — kötelességemnek tartom azonban leszögezni: az áthosi legendák legszebbjeit, leghitelesebbjeit Spunda könyvében találtam, a személyesen hal­lottakkal, s vonatkozó látottakkal kiegészítve, reá való hivatkozással adom a későbbiek során legendaszájon tovább ... * Csodatevő képekkel, Ikonokkal, — emlékek­kel, — tele van Áthos. A Krisztus utáni első évszázadok idején, ami­kor még tengerparti sziklák odúiban, erdők lombsátorában imádták a Panágia által meghir­detett egy igaz Istent, kopott Mária-képet ho­zott magával egy Áthosba zarándokolt szerze­tes. Barlangja oltárára helyezte, s halk dudolás- sal, szent imák morzsolásával töltötte előtte nap­jait. Panágiának szánt valami különös, szép szent dalon törte a fejét, s régi szent énekek összeillesztgetéséből próbált uj Mária-himnuszt szerzeni. Minden igyekezete dacára sem sike­rült azonban az Istenanyja fenségéhez méltó dallamot összeállítania. S látván az Ur az ő szent igyekezetét, leküldé hozzá kedvelt szolgá­ját, Gábor arkangyalt, ki is jelenté nékie: — Szent fáradozásaidról tudomást szerzett az Ur, s engem küldött megtanítani a vágyott dal­ra. Jól figyelj, — im halld az éneket... S hárfáját pengetve Gábor arkangyal elének- lé a Keleten mindenütt jólismert dalt: , — „Axion estin" ... „Méltónak találtatott Urunk anyját, a legszentebbet, legkedvesebbet, Isten szülőjeként dicsérni, áldani.. S jeléül, hogy tetszését nyerte a dal, mosoly­ra nyílt szája, glóriás fényben ragyogott a Má­ria-kép, — a barlang sziklaköveit illatozó ró­zsák fonták be. Nehogy a jámbor aggastyán gyengült eszével elfelejtse, mint puha viaszba, márványlapra irta fel ujjával az angyal énekét. A megrémült öreg a Protaton apátjának jelentette a csodát, s az „Axion estin" azóta liturgiájuk legszentebb da­la lett. A márványlapot Konstantinápolynak a törö­kök által való elfoglalásáig az ottani patriarchá­tus őrizte, az Aja Sofia székesegyház mecsetté való változtatásakor azonban a márványtömb számtalan darabra tört, morzsáiból, — beszéli a fáma, — Kelet egyházának minden papja őriz egy-egy darabot. Az „Axion estin" név alatt közismert kép az áthosziak, s az Áthosba zarándoklók legtisztel­tebb csodatevő képe lett, ünneplésére hódoló körmeneteket tartanak, — a zarándokok ér­Hollywood, Los Angeles, (Cal.), március. Lángban áld az egész erdő. A madarak ha­mar föl szállnak a magasba, ahol kövér felhő gomolyog, hegyes csőrükkel kiszúrják a felhőt és már zuhog is az eső és eloltja az erdőt. Vagy: az öreg Nép tűn nagy kövön ül a tenger fenekén és csinos dalt énekel, kitátja száját és a hang olyan hosszúra nyúlik, hogy közben be­úszik egy hal és békésen újra előjön, Nepfcun pedig még mindig énekel. Vagy: óriási szürke­medve üldözi a kis egeret. Repülőgépen követi mindenüvé, iáig végre a kis egér talál egy uj mosógépet, beleül és már el is repült rajta a medve elől. Vagy: egy csomó csontváz bált rendez és vigan táncol a sápadt holdfényben, lekapják láb-szár csontjukat és bordáikon xi'lo- fónkoncertet rendeznek. És ez nem egy kokaintól mámoros agy rém­képe: mindenki láthatja a legközelebbi mozi­ban, Disney megelevenített rajzain. Sok sok évvel ezebjpt középamerikai városka udvarán egy fiatalember szomorúan vett búcsút kis barátjától: egy kis egértől. A fiatalember Walt Disney volt és az egér: az eredeti Mikiegér, amely azóta alighanem elpusztult egy háziasz- szony egérfogójában, aki nem is sejtette, hogy milyen ünnepelt lény harapott bele a csapda sajtjába. Egy amerikai karrier indulása A Disney-család furcsa család volt. Nyugha­tatlan, egyre vándorolt s a fiatal Disney hol egy vidéki majorban futkározott a mezőn és barátkozott az állatokkal, hol pedig valamilyen nagyvárosiban élt, Csikágóban, Portlandiban, ahová éppen a család vándorolt. Még egészen kisfiú volt, amikoT rajzolni kezdett, de nem volt benne köszönet. Egyszer szülei élmentek hazulról és Walternek nagyon megtetszett a tiszta fehér, frissen festett fal. Nekiállt és ce­ruzával telerajzol] ta azokkal az állatokkal, amelyekre még a majorsági életéből emléke­zett. Alaposan elnáspángolták érte. Első nagy sikerét a portlandí borbélynál aratta, ahol apja mindig borotválkozott. Waiter unat­kozott, mig apját a borhely kapargatta, neki­állt és rajzolgatott. A borbélynak megtetszett a rajz és a kővetkező üzletet kötötte a tizéves Walterrel: minden héten köteles neki egy szép rajzot készíteni, amelyet a vendégek várako­zás köziben nézegethetnek. Ezért kap heten­ként 25 centet vagy egy-egy ingyen hajnyi- rást. Később a család visszaköltözött Csikágóba és Wa<!tért beíratták egy rajziskolába. A Dis- ney-családnak ,,rosszul ment", Walternek a rajzoláson? kívül pénzt is kellett keresni. mékkel, ékkövek százaival aggatják tele. Magát a képet sötétre fakitotta az idő, a Szent Szűz arca azonban időnként csodálatos fényben ra­gyog. A kép befeketedett részét arany és ezüst lemezek fedik, a keretet gyöngyfüzérek fonják be, a kép homlokán gyémántkő ragyog. * A templomkapu bejárata fölötti falfestményre hívja fel még figyelmemet, s magyarázza értel­mét kisérőm, az áthosi legendákat különöskép jól ismerő, értelmes, okos szerzetes. Mária halálát ábrázolja az Athosban „i kimi- sis tis theotoku"-néven emlegetett kép. A Szent Szűz ravatalát a tizenkét apostol áll­ja körül, — földre borulva hívők tömege imád­kozik, — s egy odafurakodott pogány, szent­ségtörő kézzel a szent halott teste felé nyúl. An­gyal csap rá az égből, villogó pallosával levág­ja a szentségtörő kezet. E kép másolatának minden áthosi kolostor­ban ott kell függnie. Egyetlen kolostorból hiány­zott csak a kép, — s a kolostor pusztult, — alapitóját, az utolsó orosz cárt megölték, lakói elhagyták, a kolostornak tönkre kellett men­nie ... * Kerepel, dorombol, — istentiszteletre hivja a szerzeteseket a simandron, — kisérő papom el­hagy, én is otthagyom a szerzeteslakta karyási részt. Gyalogosan járom be a környező dombot. Nagy némaság mindenütt, füvei benőtt kerti- utra tévedek, — üres épülettömb előtt állok meg. Szent András „Serail" néven ismert kolos­tora mered elhagyottan az erdő fái közt. Orosz­Koosls volt, meg csomagkihordó, keményen kellett dolgoznia és még nem nagyon gon­dolt arra, hogy a rajzolásból valaha vagyont fog keresni. Miikofr Amerika beleavatkozott a világháború­ba, Waiter mindenáron katona akart lenni. De minthogy csak tizenötéves volt, a hadsereg­be nem vetek föl. Végül is sikerült becsem­pésznie magát a Vöröskeresztbe és" át is vit­ték Franciaországba. Mikor Európába ért, a háborúnak éppen vége voOt, de az amerikai se­besültek hazaszállításában Walt Disney becsü­letes munkát végzett. Itthon újra szétnézett, hogy már most mihez kezdjen. Állást kapott egy rajzó ló irodában és ekkor nekilátott, hogy első rajzos filmjét elké­szítse. Vásárolt egy óeska filmfelvevőgépet és egy üres garázsban dolgozott éjjelente, mig végre elkészítette első kis filmjét, amelyet 150 dol­lárért eladott. De a roppant munka nem fize­tőd öt t ki. önállósította magát és egy kis tár­saságot alapított a rajzos filmek készítésére. A filmeket elküldték, a pénz egy részét sose kapták meg: a kis társaság hamarosan tönkre­ment és Walt Disney megint itt állt munka é6 kereset nélkül. Elhatározta, hogy Los Angelesbe utazik. Ekkor vett búcsút Mikiegértől s akkor még nem tudta, hogy neki fogja köszönhetni sze­rencséjét. Miki egér — az élő modell Disney egyszer elmesélte, hogy a garázsban berendezett műtermében az egerek mindig meg­dézsmálták ebédjét. Minthogy nagy állatbarát volt, olyan egérfogót szerzett, amely élve fog­ja meg az egereket. Meg is fogott jónéhányat. Nem volt szive elpusztítani őket, nagy fémládá­ban kis lakást rendezett be nekik és minden­nap hozott nekik ebédet. Egyik egeret annyira megszelídítette, hogy ott sétált rajztábláján, mig dolgozott 6 leg­följebb a ceruzákat rágta el szivesen, ha Wal- ter nem nézett oda. Ez volt a Mikiegér, akitől Olyan nehezen búcsúzott el, mikor elin­dult Hollywoodba, a szerencse felé. Disney első hollywoodi rajzos filmjének hő­se Oszvald, a nyúl volt. Nem keresett vele so­kat, mert a filmet minden joggal együtt adta el s igy az első nagyobb Összegen kívül más pénzt nem látott belőle. De azután kitalálta a Mikiegér alakját s akkor egyszerre megnyílt előtte a világ. Mikiegér neve eredetileg Mor- timer volt, Disney felesége keresztelte el Mi­kinek. Mikiegér, Minnie egér, Flip, a béka, Betty Boop, Bosko, mind ott készülnek Hofllywood­ország utolsó cárja alapította, s adományozta orosz szerzeteseknek a nagy pompával, sokmil­liós költséggel épült gyönyörű kolostort. Két­ezer szerzetes számára épült, ám rövid ideig lakták, kitört a háború, Oroszország tönkre­ment, a cári mecénást és családját Jekaterin- burgban vörösök golyói ölték meg. Athosban vagyona nem volt a szerzetnek, óriási jövedel­mét közvetlenül a cár zsebéből kapta, — a for­rás elapadt, a kolostor lakói koldusszegények lettek. Díszes palotába nem való koldus, — uj hívek Oroszországból nem jöttének, a megma­radt szerzetesek, hogy tovább tengethessék éle­tüket, Áthos többi kolostoraiba szegődtek el. S a pompázó épület azóta elhagyatott, üres, — hiányzott belőle az „i kimisis tis theotoku" Má- ria-kép, — nem volt, aki megvédje a magába- bizó, dölyfös szerzetet. De máskülönben is nyomasztó-csendes, szo­morú, ez az emberektől elhagyott, elvadult, ám vadságában is gyönyörüszép erdei vidék. A ko­lostor falára dús repkény szaladt, az udvar kő­kockáit ellepte a gaz, faragott kutján berozsdá­sodott a lánc, bozót nőtt a kertudvar falán. Fá­vá terebélyesedett rhododendron, elvadult aza- lea-bokrok virítanak szerteszét, —■ s az elmúlás legkiáltóbb jeleként egy felborult feszület romja hever a kolostorkapu előtt. A feszület Krisztus- feje köré valaki korálszemekből fűzött ezüst­keresztes olvasót csavart... Óriás-platán is terpeszkedik a kolostor elva­dult udvarán, s bár körötte ezernyi virág junius illatát ontja, — koronája rozsda, — s mint aranytollal megirt búcsúlevelek, — hull-hull, le­dőlt keresztre pereg elárvult, hervadó lombja. bar, egy szép fehér épületiben, ahol Walt Dis­ney műtermei vannak. S ebben a fehér házban száz és száz ember dol­gozik s mind Mikiből élnek, Waiter Disney kis egeréből, amely annyira sze­rette a ceruzát. Az „eleven rajzok* üzleti értékesítésének bizonyos nehézségei van­nak. Rövidségénél fogva csak mint kisérőfikn szerepelhet. Nem lehet a műsor főrésze és ezért természetesen a tantiémje is kisebb. A ta­pasztalat az, hogy egyedül a jó kísérő rajzos- film neim vonz közönséget a színháziba, igazi értéke csak mint kisérő attrakciónak van. Minthogy azonban — legalább Amerikáiban — a rajzos kisérőfilimet már szinte követeli a kö­zönség, Mikiegér, ha rém is nagy, de biztos és ái'andó jövedelmet hajt. Kivételesen sikerült ,jkartoa‘‘-ért persze nagyobb árat is lehet kap­ni, de az árak mégis korlátozva vannak. Walt Disney legnagycb sikerű filmjével, a „Három kis malac“-cal mindössze 25.000 dollárt kere­sett. A Mikiegér-filmek eredetileg némák voltak és mikor a hangosfilm bevonult a moziba, Dis­ney kitalálta a Silly Symphomies-t s mikor lát­ta sikerét, kezdte csinálni a színes rajzokat, bár munkatársai veszedelmes üzletnek tartot­ták. A zene és a színezés ugyanis anyina fo­kozta a film előállítási költségeit,.hogy a kor­látozott bevételi lehetőségek veszélyben fo­rogtak. Az „eleven rajz“-nak éppen úgy megvan a sztárja, mint a nagy filmnek. A Silly Symphonies egyideig jól ment sztár nélkül, de csakhamar kiderült, hogy hősök nél­kül csökken az érdeklődés. A rajzos film sztárjának, Mikinek, Minőinek, a malacoknak azonban hangjuk is van. Sőt. gyakran több hágjuk is. A vezető sztár hangja szinte mindig az üzem vezetőjéé. így például Mikiegér helyett mindig Walt Disney beszél. A rossz farkas hangját Pinto Colvig adja és mikor a farkas álbruihában jelenik meg és el­változtatja a hangját, akkor Biliy Bletchsr be­szél helyette. A „fréfacsináló" A rajzos film gyártásának egyik főtényezője a „tréfacsináló". öreg színészek, humoristák, komikusok ezek, akik ötlettel látják el Mikit és társait. És nincs az a képtelenség és valószínűtlenség, nincs olyan hazugság és lehetetlen ötlet, amit Miki ne tudna megvalósítani. A „tréfacsinálók“ szabadjára ereszthetik kép­zeletüket. És hogy milyen jól dolgoznak, bizo­nyítja, hogy Haraid Lioyd vagy a nagy Chap­Bemutatjuk olvasóinknak Walt Disneyt, a Miki egér, a rossz farkas, a három kis malac feltalálóját és tanulságos titkait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents