Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-03 / 53. (3605.) szám

1935 március 3, vasárnap. ^rxgm-A\ag5lscrhielsb 11 fktö$eu Utó vétíudÁ Az egész országban változékony, esős időjárás uralkodik. Szliács kisebb zivatart jelentett. A hőmérséklet enyhe, a maximum Ungvárott 6 fok volt a fagypont felett. — Időjóslat: Továbbra is változékony, nyugaton hűvösebb, mint keleten. Ml Nátha, katarrhus kezelése Rhinosannal. A RhinosaD tudományos alapon van fölépítve, használata egyszerű, hatása biztos, a Rhino- san belélegzése által bevonódik az orr nyál­kahártyája egy kellemes anAszeptikus párá­val és rövid pár óra alatt megszünteti a nát­hát ée katarrhust. Meghűlésnél 3—4 csepp Rhinosant zsebkendőre cseppentve mélyen belélegzünk- Ezt naponta többször megismé­teljük. Az infekció rövidesen megszűnik. — Egy üveg Rhinosam ára 12 korona. Kapható: Vörösrák gyógyszertárban, Bratislava, Mi- hálykapu. Összeszurkálta részeg apját egy nyit rak örnyéki gazdalegény Nyitra, március 2. (Saját munkatársunktól.) A közeli községiben id. Barancsik János nyug­díjas hivatalszolga együtt lakott fiával és leányával, akikkel különösen az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban volt összetűzése. Az öreg ember ugyanis nagyon szerette az italt és J majdnem minden nap részegen tért haza a korcsmából. Gyermekei attól tartottak, hogy az öreg elissza kis vagyonkájukat és ezért napirenden voltak a veszekedések. Az elmúlt napok egyikén id. Barancsik János ismét részegen támolygott haza. Mikor a kom yhaijtóihoz ért, Ma Hamza Gyula nevű barátjával átuyalábolta az öreget. Együtt becipel tők a lakásba, az ágyra fektet­ték, s kezét-lóibát összekötözték. A fíiu később felkapott egy konyhakést, nekirontott tehe­tetlen apjának és a fejébe, majd a kezébe szúrt. Ezután egy vasbotot kapott fel és azzal is végigverte az öreg embert, aki vér- beborulva, eszméletlenül terült el az ágyon. A legény ekkor barátja és nővére segítségével átkutatta az öregember zsebeit, kivette pénz­tárcáját, amelyben mintegy száz korona volt. Órákig hevert eszméletlenül az öregember, míg végre Ma megkönyörült rajta, kimosta és bekötözte sebeit. A csendőrség hamarosan tudomást szerzett a brutális támadásról és kihallgatta a szereplőket. A csendőrség úgy a két legény, mint a leány ellen megindította az eljárást, de egyelőre nem tartóztatták le őket. Kétszáz évvel ezelőtt foglalta rendszerbe Linné Károly a természet három nagy birodalmát Gombócz Endre egyetemi tanár beszél a Systema Naturae jelentőségéről ° ■ Látogatás a Magyar Nemzeti Muzeum növénytári osztályán, ahol Kossuth Lajos herbáriumát őrzik xx Opera-bál előtt keresse fel a több dlij- és diplomával kitüntetett Béres hölgy­fodrászt, aki garantálja az Ön sikerét. Kassa, Andrássy-palota. — Titokzatos revolveres dráma a pesti korzón. Budapesti ezerk esz tőségünk jelenti telefonon: Ma reggel véres revolveres dráma- játszódott le a Váci-ueca és a Gyöngyös-ucca sarkán. Biutko- vács Anna 20 esztendős újpesti urileány több re- volverlövéssél súlyosan megsebesített egy Mohá- csy József nevű fiatalembert., akit eszméletlenül szállítottak a kórházba. A merénylő leányt a rendőr őrszem elfogta, s akkoT látta, hogy a leány ruhája teljesen véres. Kihívta a mentőket, akik a a leányt is beszállították a kórházba-. A leány mellén és bal vállán revolverlövésből származó több sebből vérzett. A leányt kihallgatták, de nem akart-a megvallani, hegy a merényletet máiért kö­vette el, csak annyit mondott, hogy sajátmagára is ő lőtt. A fiatalember állapota rendkívül snlyo-s, kihallgatni még nem lehetett, ugyhoigy a tragé­diát egyelőre titokzatos rejtély fedi. xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar­ral szemben a PARK-NAGYSZÁLLÓBAN meg­találja kényelmét. Leszállított árak. E lap elő­fizetőinek 20 százalék engedmény. — Rágalmazásért Ítélték el a csendőr­szuronyba futó betörőt. Beregszászi tudósítónk jelenti: Baksa Mihály betörés miatt körözött munkás a múlt év januárjában egy éjszaka a királyházai Tiszaiadon egy csendőrjárőrrel ta­lálkozott szembe. A csendőrök szuronyt fogtak rá s megadásra szólították föl. Baksa a sötét­ségben ide-oda ugrálva ki akart csúszni a csend­őrök gyűrűjéből, de a vaksötétben egyenesen nekirohant az egyik csendőr szuronyának és súlyosan megsebesült. Mikor fölépült, hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a csendőröket. A hadbíróság a csendőröket föl­mentette a vád alól, az ügyészség viszont ha­tósági személyek rnegrágalmazása miatt vádat emelt Baksa ellen. A beregszászi kerületi bíró­ság tegnap nyolc havi börtönre ítélte el a vád­lottat. Budapest, március eleje. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Kétszáz esztendővel ezelőtt egy nemes arcélü, sudár növésű fiatal svéd tu­dós, — 1735 julius tizedikétől karácso­nyig — megírta doktori értekezését: „Systema naturae sive regna tria naturae systematice pro- posita per classes, ordines, genera et species" címen. Ennek a könyvnek kétszázéves jubileu­mát ünnepli az idén a tudományos világ. Vannak könyvek, amelyek az emberiség törté­netében többet jelentenek, mint a hadvezérek­nek sok-sok cselekedetet. Könyvek, melyek évszázadokkal lendítették előre az emberiség szellemi és lelki fejlődését. Szent Ágoston önvallomásai és az Isten orszá­gáról Írott könyve, Aristoteles bölcseleti mun­kái, Plátónak az államról írott müve, Aquinói szent Tamásnak Summája, Kempis Tamásnak Krisztus követése, Newton kosmografiája, Kepp- ler nagy csillagászati müve ... Ki tudná hirte­lenjében felsorolni az örökké élő könyveket, amelyeknek sorában méltó helyet foglal el a Systema Naturae, mert hiszen ez az a sönyv. amely megtanította az emberiséget a természet világában, különösen a növények birodalmában való tájékozódásra. Egy könyv, amely alig fér az asztalra A nevezetes és tudományos jelentőségű év­forduló alkalmából, amelyet különösen Svédor­szágban fognak megünnepelni, meglátogattuk a Magyar Nemzeti Múzeumnak a budapesti Aka­démia épületében elhelyezett növénytári osztá­lyát. hogy Linné-ereklyék után érdeklődjünk. Dr. Gombócz Endre egyetemi tanár, a Termé­szettudományi Társulat főtitkára a könyvtár egyik barátságos szobájában fogadott és elénk tett az asztalra egy óriási terjedelmű könyvet, amelyet alig foghatnánk hónunk alá. De csak a hossza meg a szélessége ilyen im­ponáló, egyébként mindössze kilenc nagy folio-lapból áll. De ezen a kilenc foliólapon a természet három hatalmas birodalmának egész területe össze van foglalva, A könyv a Systema Naturae első leydeni kia­dásának fakszimiléje, amelyet a svéd akadémia 190?-ben. Linné születésének második centen- náriumán adott ki és küldött meg a világ min­den tudományos intézetének. Rézmetszet az első lap: Carolus Linneus képe „in his i^apland Dress", — mondja az aláírás. Lapföldi öltözetben, oldalán a növénygyüjtő do­bozzal, balkezében az általa felfedezett linnea borealis-szal. A címlapon a cim alatt a 104-ik zsoltár 24 versét olvassuk latinul: Oh Jehova, quam ampla sunt opera tua, quam ea omnia sapienter fecisti, quam plena sunt terra possessione tua. (Mily számtalanok a Te müveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg és betelt a föld a Te gazdagságoddal.) Aki rendszert vitt a káoszba — Szokatlan alakú doktori disszertáció ez — mondja Gombócz professzor, — de szokatlan a belseje is, mert: ime csupa hatalmas táblázat és minden táblázat után rövid pontokba összefog­lalva a leszűrt megállapítások. Linné jelentősé­gét ekkor ismerjük meg igazán, ha azt vizsgál­juk, mi volt előtte ... Kis ideig keresgél a könyvek között és az egyik állványról leemel egy kopott bőrkötésű, öreg könyvet. — Ez itt Bauhinus Gáspárnak a munkája, amely 1671-ben jelent meg. . „Pinax" a cime: Bauhinus is megelégelte már a botanikában mu­tatkozó káoszt és igyekezett rendet teremteni, de ez nem sikerült neki. Linnének kellett jön­nie, hogy a káosz megszűnjék. Az elnevezések körül nagy rendszertelenség uralkodott. A nö­vényeknek, hogy úgy mondjam, nem volt veze­ték- és keresztnevük, mindenféle önkényes nevet találtak ki számukra és minden szerző másként nevezte őket. — Linné ismerte fel a tudományos botanika első feladatát: rendszert hozni be a káoszba! Fő érdeme és nagy tehetsége a rendszerezésben rejlik. Sokan gúnyolták is érte, szinte szálló­igévé vált: „Deus creavit, Linneus disposuit." (Isten te­remtett, Linneus rendszerezett.) Abban a korban nem tekintették tudományos foglalkozásnak és érdemnek a rendszerezést, le­nézték Linné munkáját, pedig a botanikának akkor az volt a főfeladata, amit ő csinált. Rövid és velős igazságok — Linnének nagy érdeme volt, hogy lapidá- ris stílusban, pontokba foglalva adta elő mon­danivalóit, olyan klasszikus tömörséggel, mint előtte egyetlen egy természetiró sem. — A Systema Naturae legfontosabb és leg­maradandóbb része, ami a növények birodalmá­ra vonatkozik. Linné tudta, hogy rendszere nem a valódi összefüggéseket fejezi ki, hanem sokkal inkább gyakorlati értéke és jelentősége van. Maga is systema artificale-nak és nem natura- le-nak hívja rendszerét és ebből a gyakorlati szempontból ma is van jelentősége, mert köny- nyüvé teszi a virágos növények meghatározá­sát és itt-ott egy-egy növénymeghatározó ma is Linné rendszerének alapján készül. Az ő rend­szerével sikerült a virágos növényeket — a vi- rágtalanokat akkor alig ismerték — 24 osztály­ba csoportosítania a porzók száma, hosszúsága, összenövése s a virágban elfoglalt helyzetük alapján. A Systema Naturae alapján aztán fel­állították a legnagyobb részt ma is érvényben lévő növénygénuszokat és növényfajokat. — Ezenkívül nagy érdeme a binomenális nö- menclatura bevezetése. Minden fajnak két nevet adott: egy génén- cusat és egy specifikusát. Például a burgonya-solanum tuberosum, solanum a genus, tuberosum a faj neve. Ezzel száműzte a botanikából a frázisokat. — Az ő természetleirásai rövidek. Az egyes fajokat két-három mondattal jellemzi, mert meg­látja a leglényegesebb tulajdonságokat. Kötetek helyett lapokra szorítja az anyagot. így tudja összefoglalni a közel 7000 ismert növényfajt két kis kötetben. Könnyű volt eligazodni ennek az alapján. Az ember megnézi, hány porzója van a virágnak? Hatporzós. Ennek alapján megke­resi az ember az osztályt, aztán a genust és a fajt. Olyan könnyűvé vált a növény meghatáro­zása a systema naturae segítségével, mint a gye­rekjáték. Az érdekes magyarázat ezzel véget ért. Gom­bócz professzor ur kalauzolásával ezután végig­néztük az értékes könyvtárat, amely a háború előtt London és Páris után a harma­dik helyen állott Európában. Alapját a nagy terészetbarátnak, Haynald bíbo­ros-érseknek adománya vetette meg. Ugyancsak az ő herbáriuma igen értékes állománya a nö­vénytár egymillió lapnál többet kitevő gyűjte­ményének. Itt őrzik Kossuth Lajos herbáriumát is, és még sok, rendkívül érdekes és értékes lát­nivalót. Títulescu a középeurópai gazdasági együttműködéssel párhuzamosan politikai közeledést is kíván Bukarest, március 2. Titulescu külügymi­niszter az egyik bukaresti lapban cikket irt a dunai államok gazdasági együttműködé­séről, Titulescu cikkében kijelenti, hogy a gazdasági együttműködés a legjobb eszköz a dunai államok helyzetének megjavítására s egyszersmint fontos lépés az általános jó­lét elérésére. Románia már kezdettől fogva őszinte hive volt a termékeny középeurópai együttműködésnek, — folytatja tovább a román külügyminiszter, — de természetesen ki akartuk zárni a vitát a jelenleg fennálló jogrendről. A fenti értelemben létrejött meg­állapodásoknak azonban minden érdekelt fél gazdasági érdekeit egyformán tekintetbe — Fogházbüntetés az eltávolított zászló miatt, Nyitrai munkatársunk jelenti: Cser get. János, a galgóci munkásszövetkezet elnöke és Kiss Gyula munkás került tegnap az itteni bíróság elé, mert az október 28-i államünnepen a szövetkezet épü Jetére kitűzött lobogót eltávolították. A vádlottak azzal védekeztek, hogy a munkások kényszeri tet­ték őket a zászló bevételére. A munkások azzal ér­veltek, hogy e munkásszövetkezet házára csak vö rös lobogót „szabad" kitűzni. A bíróság Cserget Já­nost egy havi feltétlen, társát pedig egy havi fel tételes fogházra ítélte. xx 72 éves vagyok, 52 évesnek látszom, 32 évesnek érzem magam, áíióta a CIGELKA jódos gyógyvizet haszná­lom. — Ruhákat csalt ki egy szélhámosnő — félévi börtönt kapott. Nyitrai munkatársunk jelenti: Kö­zölte g PMH, hogy Kauzál Mária állásnélküli cse­léd néhány héttel ezelőtt Pöstyémben ruhákat csalt ki egy Drahovszkyné nevű asszonytól, majd Szent- péter községbe ment, ahol Pazsik Anna nevű ba­rátnőjétől is különböző ruhanemüeket csalt ki az­zal a mesével, hogy Csehországba utazik állásba. A osendőrség hamarosan elfogta és pénteken Ítél­kezett felette a nyitrai kerületi bíróság. A beisme­résben lévő vádlottat hat havi börtönre ítélték. | — Elitéltek egy sikkasztó postaküldöncöt. Nyit­rai munkatársiunk jelenti: Hornyák Tamás nagy­báb i volt postaküldömc az ügyészség vádirata sze­rint 1933-ban elsikkasztotta a Kaduc János gazda részére érkezett 400 koronás pénzküldeményt, majd egy földműves asszony által rábízott 76 koronát sem adta fel a postán, hanem a korcsmába vitte. A bí­róság tegnap Ítélkezett fölötte és az enyhítő körül­mények figyelembevételével három havi fogház- büntetéssel sújtotta. — Kiszolgáltattak egy többszörös bűnöst Cseh­szlovákiának. Komáromi tudósítónk jelenti: Nem­régiben közöltük, hogy Gulyás Kefei Endre „köz­ismert" komáromi fiatalember, akinek már szá­mos elintézetlen ügye van a hatóságok előtt, a ko­máromi rendőrség elől — valószínűleg a vasúti ko­csik alatt — Magyarországra szökött. Gulyás Ke­fei Endre többször volt büntetve lopásért, rendzava­rásért s különösen a gabonaraktárak feltörésében specializálta magot. Ismerte Komárom orgazdáit s könnyű volt túladnia az értékes zsákmányon, amelynek megszerzésére tolvajszövetkezetet alakí­tott. Legutóbbi tolvajlásait főképpen azért követte el, hogy színházba járhasson s a kedélyes színházi esték után ment újabb gabonatolvajlásra. Színhá­zi rajongása annyira vitte, hogy legutóbb már kö­rözte a rendőrség s ő titkon még megjelent a szín­házi karzaton, hogy utoljára kitapsolhassa magát. Gulyás Kefei Endre Esztergomig bujdokolt, ahol elfogták. A kiadatási eljárás nem tartott sokáig: ma már a komáromi ügyészség fogházában ül s vár­ja ügyeinek tárgyalását. kell venniök. Az ilyen megállapodások al­kalmasak arra, hogy a politikai nehézsége­ket jelentékenyen lecsökkentsék. Ha jóhi­szeműen és lojálisán alkalmazzák ezeket a megállapodásokat és széles alapokon való­sítják meg, akkor e megállapodások a je­lenleg fennálló határok elszelíemesitéséhez vezethetnek. Mint már többször hangoz­tattam, — fejezi be cikkét Titulescu — ké­szek vagyunk arra, hogy a jelzett irányban haladjunk, de a közeledést nemcsak gazda­sági térre akarjuk korlátozni, mert külön­ben erőfeszítéseink nem vezethetnek siker­re és az ut végén megint csak a nyomorral találkozunk és az ennek nyomán járó hábo­rúval.

Next

/
Thumbnails
Contents