Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-29 / 75. (3627.) szám

Titulescutól Edenig A nagy európai mplomaia-vándorlás újabb állomása Edén Moszkvában Ünnepélyes fogadtatás - - Tárgyalások Litvinovval és Kalininnal Az angol kormány csak Edén visszaérkezése után dönt (sp) Prága, március 28. Örömmel ragadjuk ki Titulescu pozsonyi nyilatkozatának azt a részét, amelyben a ro­mán külügyminiszter kifejti, hogy a közép­európai államok nyílt együttműködésének hive s nem akarja Európát ellenséges tábo­rokra bomlani látni. Ez okos hang és kö­vetendő feladat. A közeljövőben látni fog­juk, hogy a szavakat mennyiben követik tettek, de valahogy remélni merészeljük, hogy az angol kormány szinte heroikusnak nevezhető békemunkája, amely egyformán kiterjeszkedik Párisra, Berlinre, Genfre, Stresára/ Moszkvára, Varsóra és Prágára, nem marad pusztába kiáltó szó és feltétlen eredményhez vezet. Ha a közeljövőben csak annyi meglepő és váratlan mérséklés és ja­vulás következik be az európai politikában, amennyi például tegnap történt Pozsony­ban Titulescu eléggé éles pályaudvari nyi­latkozata s a mérsékelt hangú, engesztelő esti kommüniké, — sőt a Carlton erkélyé­ről elmondott népgyülésszerü és mégis aránylag enyheszólamu beszédek — kö­zött, akkor megelégedhetünk és bizhatunk a jövőben. A pozsonyi összejövetelnek talán legér­dekesebb különlegessége a hangerőváltozás reggel és este között. Nem tudhatjuk, mi történt a tanácskozásokon, ami a mérsék­lést meghatározta, de örülünk neki. A mai izgatott helyzetben már az is sok, ha felelős államférfiak megállapítják, hogy „sikerül a békét megőrizni", s a cél Európában nem az ellenséges táborok kiépítése. A német hadkötelezettség ujrabevezetése után, ami­kor mindenki „komplikációkról" és a „ka­tonai frontok kikristályosodásáról" beszélt gondterhes fővel, jólesik a hetekig hangoz­tatott uj frázisok ellenkezőjét hallani: a ki­békülés óhaját minden fait accompli elle­nére. A katonai szervezkedés célszerűsé­gébe vetett bizalom helyett a pozsonyi összejövetelen a középeurópai államok együttműködésébe helyezett bizalomról be­széltek. Abban a néhány szóban, amit Titu­lescu a békéről és az együttműködésről mondott, bent érezzük az angol diplomácia európajáró útja sikerének előrezgését : amit a pozsonyi kommüniké akar, ugyanaz, amit Anglia óhajt: ellenséges táborok helyett együttműködést, háborús készülődés helyett nyugodalmas békét. Március 16-ika előtt szokásos frázisnak tekinthettük volna a kommüniké szép sza­vait. De azóta a helyzet megváltozott. Az izgatott hangulatban más kommünikék hir­telen megteltek kardcsörtetéssel, asztalra- csapással, fenyegetéssel, mert a versaillesi békeszerződés megsértése után „más lett a helyzet", s nem diplomaták, hanem katonák kezdtek beszélni. Egyedül Anglia őrizte meg változatlan nyugalommal a régi hangot és követte a régi eszményt, az együttmű­ködés politikáját. Bosszankodtak is maga­tartásán azok, akik némi kravált óhajtottak a március . 16-iki német bejelentés után. Anglia hidegvére megmentette a békét, s örömmel állapítjuk meg, hogy a március 16-iki bejelentés ellenére a kisántánt is ki­tart a régi vonal mellett, s Anglia mintájára, mintha mi sem történt volna, optimizmussal nyilatkozik a béke megtartásának lehetősé­géről, az együttműködés reményéről és el­ítéli a katonailag farkasszemet néző ellensé­ges táborok kialakulásának az utóbbi na­pokban annyifelé nyíltan dicsért és óhaj­tok munkáját* “ Moszkva, március 28. Edén főpecsétőr csü­törtök délelőtt Moszkvába érkezett. A pálya­udvaron fogadtatására megjelentek a szovjet­kormány képviselői, az angol nagykövetség tagjai, a külföldi és a szovjetoroszországi sajtó képviselői. A ceremóniamester helyettese a a szovjetkormány nevében a pályaudvaron üd­vözölte Edent, Délben megtörtént az első esz­mecsere Litvinov és az angol miniszter között A tanácskozások délután folytatódtak. Este Litvinov ünnepélyes fogadtatást rendezett Edén tiszteletére. A megbeszélések pénteken is folytatódnak, majd péntek este a moszkvai operában ünnepi előadás lesz. Szombaton Edén Sztálint látogatja meg, este az angol nagykövet­ség rendez fogadtatást, amelyen a teljes szov­jetkormány megjelenik. Vasárnap a szovjet­orosz és a külföldi sajtót fogadja az angol mi­niszter, este pedig tovább utazik Varsóba. Moszkvai tartózkodása alatt a főpecsétőr Vo- rosilowal és Kalininnal is tárgyal. A tanácsko­zásokon résztvesz Kresztinszki, továbbá Majszki londoni orosz nagykövet és lord Chilston moszkvai angol nagykövet. Radek álláspontja Radek Károly, a szovjetkormány hivatalos publicistája, aki mintegy a németországi Ro- senberg szerepét tölti be Oroszországban, ma nagy cikket ir az angol politikáról. — A békés versengés és a békés győzelmek útját többre becsüljük minden másnál — írja Radek — és ép azért örülnénk, ha az európai kapitalista országok legerősebb nagyhatalmával megegyezhetnénk a békepolitika biztosítására és a béke ellenségeinek letörésére. Ha ez igy tör­ténne, Anglia is a legjobban szolgálná érdekeit A szovjetkormány hajlandó a béke megszilárdí­tásának munkájában komolyan és hátsó gondo­lat nélkül együttműködni Nagybritániával. Az Izvesztija ugyancsak ünnepli Edén moszk­vai tartózkodását és megállapítja, hogy az oro­szok annyi tisztelettel fogadják Nagybritánia képviselőjét, ahogy egy nagyhatalom képviselő­A pozsonyi nyilatkozattal a kisantant mintegy csatlakozik az általános angol tö­rekvésekhez, amelyek a béke és az együtt­működés megmentésére irányulnak. Ami a középeurópai helyzetet illeti, valóban meg­van minden ok, hogy a kisantant ezt tegye. Magyarország és Bulgária példásan visel­kedtek és spontán módon kijelentették, hogy nincsen szándékukban a német min­tát követni és egyoldalúan felbontani a békeszerződések katonai záradékait. Ma­gyarországon egyébként a választási agitá­ció túlfeszített légkörében sem hangzott el semmi olyan, ami a kisantant államokat nyugtalaníthatná, sőt számos nagytekinté­lyű politikus és képviselőjelölt szájából be­szédeket hallottunk, amelyek a lehető leg- objektivebben és legmérsékeltebben, néha egyenesen meglepően szólnak a magyar- kisantant viszony problémáiról. Ebben a viszonylatban tehát a lehető legigazságta­lanabb lett volna, ha a pozsonyi összejöve­telen más hangot használnak, mint & bá­jét fogadni kell. Edén azt mondotta, hogy Ang­lia üdvözli a keleti paktumot, mert a biztonsá­got erősiti s az oroszok teljesen hasonló véle­ményen vannak. Az orosz és az angol politika nemcsak Európában, hanem Ázsiában is sok­helyütt találkozik s éppen ezért komolyan fog­lalkozni kell a felmerülő problémákkal. Sir Simon beszámol útjáról London, március 28. Sir Simon Berlinből való visszatérése után Londonban minisztertanács volt, amely rövid ideig tartott A Daily Tele- graph megállapítja, hogy a kormány tanácsko­zása azért tartott rövid ideig, mert döntés mind­Moszkva, március 28. Edén és Litvinov első találkozásával kapcsolatban illetékes körök úgy tudják, hogy a külügyi népbiztos azt kérte Angliától, hogy bírja rá Lengyelországot a ke­leti paktum elfogadására. Ezenkívül Litvinov szeretné, ha Anglia előkészítené „a távoli kelet London, március 28. Hivatalos angol körök í a következőkben foglalják össze Sir Simon ber­lini utjának eredményét: „A cél az volt, hogy az álláspontokat tisz­tázzák. Mindkét állam az európai béke biztosí­tására és megerősítésére törekszik, de a mód­szerek tekintetében a nézetek rendkívül elté­rőek. Mig a brit megbízottak a kollektív bizton­sági rendszer alapelvét védelmezték, a németek megformulázták külön céljaikat, amelyeket sze­rintük csupán a független német külpolitika ér­het el. A keleti paktum, az osztrák be nem avat- kozási szerződés, a lefegyverzés és Németor­szágnak Génfbe való visszatérése kérdésében a német és az angol álláspont között kevés az ke hangját, mert ezzel talán ismét kedvező hangulatokat ástak volna alá. örülünk, hogy nem igy történt. A minden ellenére békés együttműködést óhajtó angol politika legrokonszenvesebb képviselője Edén lord, néhány nap múlva Prágába érkezik, hogy a csehszlovák kor­mánnyal és rajta keresztül a kisantanttal tanácskozzék a követendő európai politika kérdéseiről. Reméljük, hogy neki is a po­zsonyi kommüniké alapmotívumait fogják hangoztatni: a béke megőrzésébe vetett hitet, az együttműködés lehetőségét és az ellenséges táborokra való oszlás elutasítá­sát. Akarva, nem akarva összefüggést lá­tunk a pozsonyi előjáték és a küszöbön álló prágai angoí-kisantant tárgyalások között. Azt is tudjuk, hogy Edén prágai utjának eredményétől sok minden függ Csehszlo­vákia külpolitikájában, sőt — s ez talán a legfontosabb — belpolitikájában is. Ha Edén békítő, kiegyenlítő, a túlzásokat ke­rülni akarót a végletes eszközöket elvető addig nem történik, amig Edén vissza nem ér­kezik Moszkvából, Varsóból és Prágából. Az általános helyzetet csak a főpecsétőr vissza­érkezése után lehet áttekinteni. Simon mai alsó­házi nyilatkozata éppen ezért csak formális jellegű és nem tartalmaz lényeges elhatározáso­kat. A kormány véleménye szerint a diplomá­ciai eszmecsere befejezéséig az alsóházi vita fölösleges és nem mozdítaná elő a folyamatban levő tanácskozásokat Az angol király délben 45 perces külön audien­cián fogadta Sir John Simon külügyminisztert, aki beszámolt berlini tanácskozásainak ered­ményéről. Locarnóját", amely garantálná Szovjetoroszor- szág keleti határait, s amelyben Anglián és Oroszországon kívül Japán és az Amerikai Unió vennének részt. Ezenkívül számos kisebb jelen- jelentőségű orosz-angol kérdés került meg­vitatásra. I összhang. A keleti paktummal szemben hangoz­tatott német fenntartások régen ismeretesek. A lefegyverzési kérdésben a birodalom elvben a fegyverkezések korlátozása mellett foglal á’lást és hajlandó mindolyan fegyvernemről lemonda­ni, amelyről a többi hatalom is lemond, de a bi­rodalom a teljes egyenjogúság álláspontján áll és azt a jogot követeli, hogy önvédelmi szem­pontból olyan fegyveres erővel rendelkezhes­sék, amely megfelel a szomszédok fegyveres erejének. Hir szerint Hitler kijelentette, hogy hajlandó koncessziókat tenni különböző téren és felsorolta azokat a feltételeket, amelyek be­tartása mellett Németország visszatér a nép­szövetségbe." irányzata megértésre talál Prágában, — amit a kedvező előjelnek látható pozsonyi konferencia után remélni merészelünk, — akkor a választások előtti hangulat meg­enyhül, a külpolitikai feszültség leépítése érdekében semmiféle tulerélyes lépésre nem kerül sor, s igy platform keletkezik’ a to­vábbi európai tárgyalásokra, amelyekbe Németország is bevonható volna. Ha a ha­talmak Anglia vagy a pozsonyi határozat mintájára békét hangoztatnak és semmi olyat nem tesznek, ami a memelvidéki Íté­letekhez hasonlóan fölöslegesen ingerelné az amúgy is agyonidegesitett német közvé­leményt, akkor, — de csakis akkor — re­mény van, hogy a birodalom bevonható az általános európai eszmecserébe s megnyer­hető azoknak a kompromisszumoknak, amelyek egyedül alkalmasak a TitulescO által is hangoztatott eszményeknek, a bé­kés együttműködésnek és az egységes eu­rópai front kialakulásának sikeres mej- valósitáaárá* J ~ Az első hivatalos angol összefoglalás a berlini eredményről Edén közvetít Moszkva és Varső között? Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloVCTlSzlcÓÍ €S niSZÍjlSzJcÓÍ TTICLPUCLTSQ.2 alléé 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • Jt ® Prága II., Panská ulice 12, III emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. pOlltlkcii TlQpitCLpjo. •• TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. 8ŰROÖNVCIM HIRLRP. PRflHfl.

Next

/
Thumbnails
Contents