Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-28 / 74. (3626.) szám
1935 március 28# csütörtök* 'Krxgai-Mag^arhí rlap 9 SzmHÁzKönW-KoLTaRA pgmagEBsammmessBSBSBBaeBBSBBss*w*v**"m*BBSlssm*BBFP^£m*a~mm"^sm Budapesti színházak — Ot bemutató — Budapest, márdus 27. Igazán a rossz- akarat sem foghatja rá a budapesti színházakra, hogy nem dolgoznak. Pénteken egy, szombaton négy bemutatóelőadás zajlott le. Kissé sok is egy kritikusnak, ha lelkiismeretesen akar megfelelni hivatalának. Az öt premiér közül azonban kettővel hamar végezhetünk. Az egyik Korcsmáros Nándor Simon Judit dmü háromfelvonásos szinjátéka, amely filléres vállalkozók kezén, filléres előadásban látott napvilágot a Városi Színházban. Az embernek a szive sajog belé, ha látja, hogy a nemzeti ajándéknak beillő bérletet ilyen tiszavirágéletü produkdóval hasznosítja a bérlő, aki — ugy- látszik — önhibáján kivül kénytelen a mai súlyos viszonyokkal igy megküzdeni. A budapesti Városi Színház — néhány nivós koncertet és külföldi vendégszereplést leszámítva — az év túlnyomó részében nem tölti be azt a hivatást, amelyet annak idején alapitói neki szántak. Forgótőke és művészi elhivatottság nélküli bérlők kezén, amilyen Sebestyén Géza és utána Feren- czy Károly is volt, ez a színház teljesen elvesztette a közönség szemében a hitelét, amelyet azután még jobban aláásott a Labriola-féle varieté-vállalkozás, amely sok érdekeset produkált ugyan, de amelyik szintén képtelen volt anyagi kötelezettségének megfelelni. Pedig ez a színház volna az egyetlen alkalmas épület a budapesti ünnepi játékok megrendezésére, amiről mindig sok szó esik, de a sok beszédet sohasem követi a komoly akarás és tettrekcszség ... Szóval a Városi Színházban mutatták be szombaton este a „Simon Judit"-ot, amelyet szerzője Kiss Józsefnek ismert gyönyörű balladájából formált színdarabbá. Korcsmáros Nándor elég ügyes ru- tinié ahhoz, hogy ilyen — nem is egészen könnyű — feladattal sikeresen megbirkózhassék. A darab megcsinálása körül nem is volna sok baj. De az egész valahogyan érdektelen. Nem a mai közönségnek való. És hiába áldozza tehetségét a cimszerepet játszó Molnár Aranka és hiába játszik nagyon jól Zátony Kálmán és F. Sziklay Szeréna asszony, nem sokan lesznek, akik kíván- csiak arra, hogy Judit hová tette első gyermekét. Nem is szólva arról, hogy egy másik budapesti színházban, a Bethlen-tériben, ugyancsak most játszanak két zsidótárgyu darabot, amelyek közül az egyiket, a „Péntek este" dmüt, Szomo- ry Dezső irta valamikor régen, a másik pedig Ossip Dymov három képből álló orosz-zsidó szinjátéka, a „Szomorúságának énekese", amely Laczkó Géza művészi fordításában a „Joske" dmet kapta, de — ugylátszik — ez a két darab sem lesz soká „állóképes" annak ellenére, hogy, a mint mondják, az előadás nagyon jó Nem olyan időket élünk, hogy túláradó jókedvünket szomorúsággal kellene megfékezni. Éppen ellenkezően. ★ És ezt a célt szolgálja a másik szombaton bemutatott vidám zenés történet, amely az ugyancsak jobb sorsra érdemes Fővárosi Operettszin- házban Grand Colé dmen kerül színre. A darab, amely tulajdonképpen csak keretül szolgál két boszorkányos Ügyességű és ötletes zongora-humoristanő, Lily és Emmy Schwarz, produkciója részére, a pesti kávéházi életet viszi a színpadra. Török Rezső -és Kellér Andor, a két szövegíró, sok jókedvvel és főleg sok realitással oldotta meg feladatát és Komjáti Károly zenéje is igazi, jó muzsika. De azért az egész úgy, ahogy van, életképtelen volna, ha a két ördöngős, csufolódó zongoristanő szereplése és ritka utánzó készsége nem robbantaná ki a jókedv és kacagás viharát a nézőtéren. Pedig a darabban magában is olyan nevek szerepelnek mint Rátkai Márton, Dénes György, Verebes Ernő és Somogyi Nusi. Ahogyan az egyik Schwarz leány, nem tudom hamarjában, melyik, Alpár Gittát és Gaál Frandt utánozza, az egyenesen kápráztató. Mindent egybevetve azonban, szomorúan jellemző a színház vezetőségére, hogy művészi munka vagy legalább annak látszata helyett, artista mutatvánnyal csalogatja a közönséget abba a színházba, ahol még néhány évvel ezelőtt, a Vigszinház égisze alatt, a legszebb ope- retteelőadásők és a legforróbb sikerek zajlottak le. Vagy színházat csinál valaki vagy orfeumot. De akármelyiket akarja, azt jól csinálja és ne bizza színészek életét egy-egy attrakcióra, hívják azt egyszer Alpár Gittának, másszor Bársony Rózsinak, vagy, mint ebben az esetben, Lily és Emmy Schwarznak. De ettől a művészet-erkölcsi ellenvetéstől eltekintve, a Fővárosi Operettszinházban vidám estét tölthet el az ember. ★ Most aztán rátérhetünk a komolyabb művészi eseményekre. Ezeknek sorában — a bemutatás időpontját tekintve — legelőször a Magyar Színház uj darabjáról számolunk be. Szentpétervár Tíz képre tagolt színmű, amelyet — a szin- lap tanúsága szerint — Oszip Vronkov és Pavel Rourke nevű oroszok Írtak. Azért hangsúlyozom, hogy a „szinlap tanúsága" szerint, mert erős kétség merült fel aziránt, hogy ez a két iró egyáltalában élt volna vagy élne. Egy bizonyos csak. A darabot a kitűnő Hevesi Sándor fordította és ő is rendezte. Mondani sem kell talán, hogy nagyszerűen és a színpadi hatás teljes kihasználásával. De hallgatva a darabot, nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy Hevesi Sándornak a fordítás munkájánál sokkal nagyobb köze van a darabhoz. És ezzel az érzéssel nem állok egyedül. Nem is lehet ezen csodálkozni, mert manapság szinte divat, hogy egyik-másik darab igazi szerzője költött név vagy nevek mögé bújik. Nem állítom, hogy most is ez történik, de bizonyos, hogy Vronkov és Rourka nevű színpadi Írót — legalább itt Budapesten — senki sem ismer. A darab az orosz-japán háború idejében játszódik és szereplői kivétel nélkül annak a kornak ismert alakjai. Miklós cár, Lopu- hin, az Ochrana főnöke, Burzev, a forradalmár újságíró, Gapon pópa, Gorki, Szipjagin herceg, Szavinkov és a hírhedt Azev, akik a darabban szerepelnek és Plehve gróf, a félelmetes rendőr- miniszter, akiről a darabban szó esik, mindmegannyi ismert embere volt a régi cári birodalomnak. A „Szentpétervár" történésének középpontjában a hírhedt Azev (Aszjov) áll. A félelmetes forradalmár és az Ochrana besúgója, aki merényleteket tervez és hajtat végre ugyanakkor, amikor a legveszedelmesebb forradalmárokat a titkos rendőrség kezére juttatja. Ennek az elszánt, kétszínű, merész, kegyetlen és lelkiismeretlen embernek az élete és bukása adja a darab gerincét, amely a maga izgalmas helyzeteivel nem egyszer a grand guniol határát súrolja. A Magyar Színház kitűnő, gyorsan perdülő előadásának középpontjában Tors Jenő alakítása áll. ö játsza Azev szerepét. Meggyőzően, jellegzetesen, félelmetes realitással és démoni erővel. Nagyon emberi és meggyőző Földényi László Burzevje és bensőséges, átéléssel teljes Makay Margit, aki Lyuba alakjában a forradalmár nő minden ön- feláldozását kelti életre. Beregi Oszkár igazi ochranafőnök és Justh Gyula is elsőrendű Gapon pópa szerepében. Pataky Miklós a cár élethü maszkjában és rövid szerepében igen jó. A darab a bemutatón nagyon tetszett a közönségnek. * Hunyady Sándorral megesett, ami ritkán esik meg egy színpadi szerzővel. Második darabját játszák ugyanabban az évadban. Néhány héttel ezelőtt mutatta be a Vigszinház „A három sár- kány“-t és most, szombaton, ugyanaz a színház, de az erre a célra kibérelt Pesti színházban, hozta színre Lovagias ügy dmü háromfelvonásos életképét. Hunyadi legújabb munkája nem nagyigényü munka. Mulatta- tásra szánt kis történet, amelyben pesti kispolgárok kispolgári módon intézik el a maguk „lovagias" ügyét. A lovagias ügy alapjául ebben az esetben egy pofon szolgál, amelyet Virág ur, egy cégnek harminc esztendő óta szolgálatában álló főkönyvelője kap a főnök öccsétől, akit oktalan és félszeg féltékenységi rohamában súlyosan megsértett. A féltékenység oka Giziké, a formás, kissé felületes, cinikus, de gyakorlatiasan gondolkozó gépirókisasszony, akit a családos, öregedő Virág valami végzetes szenvedelemtől űzve, imád. És most itt áll megszégyenültem, elveszett minden. Giziké és talán még az állás is, mert a főnök az öccs pártjára áll. Ám a pofonnak egészen más következései lesznek. Virág urat ez a pofon, hogy úgy mondjuk, kijózánitja komikus szerelméből, az irodában meg részvétet kelt iránta. És ebből a részvétből fejlődik ki azután Virág ur anyagi és erkölcsi jóléte. Fizetés- emelést kap, a főnökkel összetegeződik és a pofont osztogató fiatalembert mint vejét ölelheti keblére. Amint látható, a történet egészen egyszerű. Vér nem folyik a pofon nyomán, a lovagias ügy segédek és párbaj nélkül intéződik el. Hunyady Sándornak ebben a darabjában nem is a darab a fontos, amely három rövid felvonásban vonul el előttünk. Fontos az a derű, az a ro- konszenv és szeretet, amellyel eleven alakjait beszélteti, fontos az a kedves, tragikomikus hang, amely a történetből kicseng és fontos az a néhány igazán a mai életből ellesett jelenet, amely a darabot iró munkájává avatja. De a legfontosabb, hogy ennek a rövid, kis történetnek az eljátszására olyan színészek állanak rendelkezésre, mint Kabos Gyula, aki Virág alakjának megformálásában remekel, vagy Gombaszögi Ella, aki az irodakisasszonyból hamisitatlan pesti figurát állít elénk. Sitkey Irén egy Vágónéval megjátszott süket-beszéd jelenetben kitűnő. Murati Lili, Ráday Imre, Gárdonyi Lajos és Mály Gerő szereplői még a darabnak, amelyet Tarnay Ernő igen gondosan és ötletesen rendezett és amelyik szombati bemutatóján zajos sikert aratott. ★ Az ötödik premiér az Andrássy-uti Színháznak hozott nagy sikert. Hans Járay bécsi színésznek „Ist Geraldine ein Bengel?“ dmü háromfelvoná(*) Mihola Gyuszi sikerei. Miihola Gyula, a komáromi diaiköltő magyar nótáit ma már nemcsak Szlovén szkóu. hámom Magyarországon is jól ismerik és szívesen éneklik. Néhány nótáját már gramofonie mezre is felvették. Gyakran szerepel a ■rádióban, muzsikál, szöveget ir, énekel és hegedül és így négy oldalról fogja meg a hallgatót. Néhány évvel ezelőtt kezdett dalokat inni és egy alkalommal Serese Rezed buidia,pesti zeneszerző Komáromban „felfedezte11. Budapesten azonnal kiadták három nótáját ée a prágai magyar főiskolások eled Mibőla-eetje után eor került a második nótáé-füzetre. A harmadaikat már a budaipesti Rózsavölgyi kiadó adta ki. Miihola zenekarával szerepelt Prágában, Pozsonyban és Komáromban. M egz e né si tette Pataky József egyik színmüvét és huszonegy dalt irt a darabhoz Komáromban ezt a darabot sokszor adták éld. E siker után Rózsavölgyi Miiholának újabb nótásfüzetét adta ki. Ekkor már ismert név és Győrben volt egy forró- sikerű hangversenye pesti oigánybanda kísérettel. lüUS-ben a budapesti rádió nótapályázatán „A te mosolyodban1* dmü dalával kótezerötszáz pályázó közül a harmadik dijat és egy díszoklevelet nyert. Nótáit a Színházi Élet is már többször hozta mellékletül. Márdus közepén a prágai rádióban játszott és Zoltán Irén egyik hangversenyén szintén énekelt néhány dalt Mibala Gyuszitól. A budapesti Rádióujság tánc zenepályázatán díszoklevelet nyert. Legújabban a tánczeneszerzésnek szentelte magát. , (F. E.) (*) Egy híres négerszinész halála, Newyork- ból jelentik: Richard B. Harrison, aki egy modern néger misztériumban az Ur szerepét játszotta, rövid betegség után az egyik newyorki kórházban meghalt. A hetvenéves néger színész két héttel ezelőtt betegedett meg. Szerepét, amely teljesen kimerítette, kilenc esztendőn át pontosan ezerhatszázötvennyolcszor játszotta és egyetlen előadást nem mulasztott el. Ez a parádés szerep „A kies mezők" cimü misztérium férfi-főszerepe volt. Ezt a misztériumot öt esztendő óta játszák megszakítás nélkül Newyork- ban és az itt szereplő néger színtársulat ezzel az egy darabbal kétszáz amerikai vidéki várost járt be. A bevétel kilenc év alatt hárommillió dollárt tett ki. Harrison fiatal korában rikkancs és szállodai szolga volt. Hatvanéves korában lépett színpadra és Shakespeare-darabokk^l kezdte alakításait. (*) Szlovenszkói magyar staggione. Tudósitónk jelenti: Szlovenszkói magyar színészek staggione társulata Hunfalvy Frigyes vezetésével márdus 30-án Szencen a Franciska-otthon színháztermében, márdus 31-én pedig Vágsellyén a Katolikus Körben vendégszerepei. A staggione tagjai sorában többek között Tarka Dóra és G. Parányi Piri foglalnak helyet. A társulat szlovenszkói körútja alkalmával Galántát is meg fogja látogatni. (*) Legújabb filmhirck. Norma Shearer néhány nap múlva Londonba érkezik, ahol egy uj Metró-filmben, a ,.Marié Antoniette“-ben fogja a női főszerepet játszani. Lajos szerepét Charles Laugbton játsza. — Elisabeth Bergner uj filmje most nagy sikert aratott Londonban. A kiváló német színésznő nemsokára megkezdi Londonban Bemhard Shaw „Szent Johanná"-jának filmfelvételeit. — Maurice Chevalier e héter érkezik visz- sza Párisba, ahol két filmben fog fellépni, majd Londonba utazik, ahol Kordánál fog filmezni. — A Liszt-filmet, amelyet Konrad Veidtel a főszerepben Korda műtermében állítanak elő, a Jud Süss rendezője, Mennes rendezi. — Rouban Mámul! sin, Gréta Garbó rendezője, aki Jelenleg Werfel egyik regényének filmváltozatán dolgozik Hollywoodban, a jövő hónapban Párisban és Londonban fog egy filmet rendezni. — A moszkvai filmkongresszuson Kiss Eszter magyar ftlm- szinésznő is résztvett, aki már tíz éve Párisban él és több nagy szerepet Játszott. sós vigjátékát mutatták be, amely Barabás Lóránt rendkívül ügyes és a darab szelleméhez mért kitűnő fordításában Geraldine címet kapta. A vígjáték Bécsben közel százötven előadást ért meg. A szombati magyar előadás láttán ez a kivételes siker érthető. Mert a vig- játék nagyon mulatságos és nagyon ötletes. A házassági háromszög problémáját tárgyalja, amelyet a francia vígjátékokból tulon-tul ismerünk. Csakhogy Járay ezt a háromszöget — hogy is mondjuk csak? — szabálytalanul állitja be fölényesen elmés és vidám házassági komédiájában. Az ember a végén nem tudja biztosan, csakugyan angyal-e Geraldine, vagy pedig őt is eléri a — háromszög végzete. A Vaszary János által rendezett kitűnő előadásnak címszereplője Honthy Hanna, aki sokszor méltatott művészetének varázsával, frisseségével ruházza fel a fiatal szépasszony alakját. Kívüle még a mindig szép és érdekes Székely Lujza, a nagyszerű humoru Gőzön Gyula, Kertész Dezső és Delly Ferenc játszanak a darabban. A bemutatóelőadáson a siker teljes volt. (*) Kelemen Klára budapesti zongorahang- versenye. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A szlovenszkói származású Kelemen Klára most tartotta meg bemutatkozó hangversenyét a budapesti Zeneakadémián. Zsúfolt terem előtt volt alkalma megmutatni művészetét. Technikájával bravúrosam interpretálta Bach kromatikus fantáziáját és fugáját és pompásan érzékeltette annak mámden mélységét. Liszt Ferenc H-moll szonátája álltaimat adott a művésznőn élt arra, hogy határozott, de amellett meleg billentyűkezelését csillogtassa. Különösen Beethoven Apassionata szonátájának lendületes előadása ragadta magával a közönséget, önálló színezése és a mii teljes átér zése különösen az allegro-tétel tragikus motívumának kihangsúlyozó erejében érvényesült. A prestónál a hangok gyöngyszemek módjára peregtek ujjal alatt. Chopin F-dur balladája, Fis-diur nocturnóija és egy polo- naise-je isimét más oldaliról mutatta be művészetét. Az osztatlan nagy síiker után ráadásokkal kellett honorálnia a zugó tapsot. A forró sikerről a budapesti sajtó nagy elismeréssel irt és Kelemen Klárát a beérkezett zongoraművészek közé sorolja. (M. K.) (*) „Az ismeretlen leány" Prágában* A prágai Német Színház pénteken mutatja be Molnár Ferenc „Az ismeretlen leány" cimü darabját, amely már eddig is nagy sikereket aratott. Az előadáson valószínűleg több bécsi szülész is közreműködik. (*) Chevalier emberi figurát akar játszani. Chevalier — amint már jelentettük — szakított Hollywooddal. Sem sikerei, sem a pénz nem elégítette ki ambícióit. Egy interjúiban most azt mondotta, hogy nem érzi magát elég fiatalnak és elég tehetségtelennek áhhoz, hogy ostoba operettfigurákat játszón. Most egész erejét annak fogja szentelni, hogy emberi alakokat hozzon a színpadra és a vászonra. Irigység fogja el, amikor olvassa, hogy francia kollegái a nagy francia drámaírók müveit játszák filmen, neki pedig fantasztikus egyenruhákban kell a felvevőgép elé állnia. Határozottan kijelentette, hogy lemond a nagy jövedelemről, hazamegy Franciaországba és ott eljátszik néhány kedvére való szerepet. (*) Mistinguett, az okos mama? A párisi Non- veantés-szinlház most mutatta be Lajtai Lajos „Tontom11 cimü operettjét A párisi kritika kedvezően bírálta az újdonságot és megemlékezik Lajtai első francia operettsiikeréiről, a „Katinkáról11 ■is, amely annak idején a szerencsétlen Stavisky- ezinlházban került bemutatóra. Az Excelsior kritikusa szerint a szerző Mistinguiettről irta az operett szövegkönyvét és a lap megállapítja, boigy az operett mama-szereplőjében rá lehet ismerni Páris híres revüsztárjára. Pedig André Barde .,Az okos marna11 cimü magyar operettből irta a „Tonto,n“-t és Békeffy István, az eredeti darab szerzője, nem gondolt Mistinguettire. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA DUNASZERDAHELYEN: Szerda : Fizető vendég. Csütörtök : Lívia, a cirkusz csillaga. Péntek: Naplemente előtt. Szombat d. u.: Szeressen kedves, este : Aranybárka. Vasárnap d. u.: Tabáni orgonák, este: Aranybárka. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Cseljuszkin. érdekfeszitő orosz film. A KASSAI CAPITOL-MOZGó Énekek éneke. , Marlene Dietrich legújabb filmszenzációja
