Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-01 / 51. (3603.) szám

4 Typa:GAlA\M'»^ARHIRLAI> 1935 márdtM í, péntek. VILÁGGAZDASÁG? Irta: Dr. Horváth Lajos Illusztris kassai cikkírónk alábbi olkke bevezetésfii szolgál egy na* gyobb cikksorozathoz, amely a napi eseményekkel kapcsolatban nem szak­ember számára Is könnyen érthető módon megismerteti a ma aktuális gazdasági fogalmakat és problé­mákat. Ha eltűnődik az ember a mai idők bajai felett, meglepi egy nagy ellentmondás. Hogy lehet az, hogy éppen a mai nemzedék, amelynek már-már teljesen sikerül a természet erőit sa­ját céljaira fordítani s e törekvésében napról- napra njabb eredményeket mutathat föl, oly szánalmasan tehetetlen sokkal könnyebbnek látszó feladatokkal: az embereik egymás kö­zötti viszonyának rendezésével, hogy úgy mondjuk: házi perpatvarainak elsimításával szemben. Pedig az ellentmondás csak látszóla­gos. A természet erőit ezért sikerül mindjob­ban meghódítani, mert ezt a hadjáratot az ér­telem vezeti. Társadalmi kérdésekben azonban nem az értelem, hanem az indulat erői döntők. Naivitás azt hinni, hogy csak fel kell ismerni valamely társas baj okát, csak rá kell mutatni az orvoslás helyes módjára s a gyógyulás mindjárt megindul. Ellenkezőleg. Nehéz volna a társadalmi kérdések szövevényeinek egyet­len oly pontját találni, melynek nem lenne meg a minden részletre kiterjedő vizsgálata, jól át­gondolt és Isziabatosan kidolgozott szakirodai­ma. Nem a megismerés, a tájékozottság hiánya az oka tehát annak, hogy problémáinkkal oly nehezen tudunk megbirkózni. Azt, hogy mit kellene tenni, látjuk, csak éppen megtenni nem vagyunk képesek. A társas élet ugyanis az emberi lélek indulati tényezőin épül föl. A sze­retet és gyűlölet, a vonzalom és az idegenke­dés, a bizalom és a gyanú, a harag, félelem, rajongás, tömegbüvölet erői sokkalta fonto­sabbak és döntőbbek, mint az értelem erői: a megismerés, belátás, megfontolás, céltudatos­ság. Indulati erőket észokokkal legyőzni nem lehet. Az érzelem ellensúlyozására csak egy másik, erősebb érzelem alkalmas. Ezt minden népszónok ösztönösen tudja, óvakodni fog attól, hogy hordón állva magyarázhasson. On­nét csak kiabálni szabad: vad, nyugtalanító, éles, rikító, nyers, gúnyos vagy forró, de min­dig felkorbácsoló szavakat és — soha egy ér­vet. Mindig csak állítani, sohasem bizonyítani — vagy éppen cáfolni. Van azonban a társas együttélés bonyolult szövevényének mégis egy ágazata — és pedig nagyon jelentős ágazata, — ahová az indulat­nak nem szabad bemennie és ha bemegy, baj van — és ez a terület a: gazdasági élet. A ja­vak termelésének és megosztásának kusza tör- i vényszerüségeit csak az éles, minden szenve­délytől mentes, hideg értelem ismerheti meg. Nem csoda, hogy azok az angol emberbarátok, akik a múlt század első felében, a világhíres angol gazdasági forradalom idején, a szivükön ! keresztül és mindinkább növekvő aggodalom­mal figyelték a törvények rideg kérlelhetetlen- ségét, — borzalmas tudománynak („dismal science“) nevezték a közgazdaságtant. A fi­lantrópia szempontjából igazuk is volt. A köz- gazdasági élet alapelve ugyanis homlokegye­nest ellenkezik az altruizmussal, lévén maga a hideg érdek. A helyes gazdasági életet egye­dül a haszon szempontjai irányíthatják. — Minden más szempont csak zavart okoz. A ha­szon rideg elvén egy csodálatos szervezet épült föl: az ipar- és kereskedelem nemzetközi szervezete, amelynek megvannak a maga szi­gorú kánonjai, mint a legszigorúbb szerzetes rendnek. És mégis rideg haszonéivüségen nyug­vó közgazdaság a legüdvösebb az államra és a társadalomra és minden olyan ország, amely a közgazdaság sajátos követelményeitől eltérő s azokkal sokszor ellentétes eszközökkel akarja a termelő energiákat a saját célja felé terelni, a saját akaratának igájába hajtani, előbb- utóbb tapasztalni fogja, hogy célját el nem érte, nem használt, hanem csak ártott magának. Az a gigantikus szervezet, amelyet világgaz­daságnak neveznek — alig száz év fejlődésé­nek eredménye. Ez időre esik, hogy az egyes ál­lamok elkülönzöttsége megszűnik, a kölcsö­nös érintkezés fokozódik, a termelés állami szabályozásának, az ipari kötöttségnek: a céh­rendszernek, idejét az ipari szabadság kora váltja fel e az önálló, zárt gazdasági egysége­ket tevő egyes országok lassankint bekapceo lódnak egy folyton szélesbedő, majd az egész yilágot átölelő érdekhálózatba. Századunk kezdetén az egységesen vezetett Világgazdaság eszméje — úgy látszott — a megvalósítás fokára jutott. A legtöbb állam kereskedelmi politikáját az a törekvés irányí­totta, hogy ügyesen kapcsolódjék be a világ- gazdaság menetébe. Már ott tartottunk, hogy a forgalmi élet s ezt szabályozó rendelkezések nemzetközi egységesítésével a nemzetek fölötti egység szankcióit megalapozzuk s az egész em­beriséget a javak termelésének és megosztásá­nak gigantikus munkájában egy közös és egy­séges forgalmi jog védelme alá helyezzük, A nemzetközi munkamegosztás, a forgalom mindinkább növekvő könnyűsége, gyorsasága és biztonsága; a gondolatközlés technikájának rohamos fejlődése s ami ezzel együtt jár: a gazdasági értesültsóg megbízhatósága meg­adta az egységes világpiac megteremtésének feltételeit, amelynek hatása alól egy ország sem vonhatta ki magát. Minden jel arra muta­tott, hogy közel van az idő, amikor a világ összes dolgozói nagy, egységes, a Föld minden tájára kiterjedő háztartás nemzetek és világ­részek fölé emelkedő érdekközösségébe, egy nagyszerű világmunkaállamba egyesülnek. Mindezeket a 6zép reményeket a nagy háború tönkre tette. A világgazdaság finom érhálóza­tát 6zéjjeltépte és visszasüllyesztett minket mindannyiunkat az elszigeteltség: „autarkia“ — ahogy azt ma eufémiával nevezik — kezdet­leges állapotába. Infláció, defláció, stabilizáció, elearing, transfer, Stillhalte — magyarul: hitel- rögzítés — és még egy csomó más kétes értékű aj kifejezés és fogalom tarka köntösével igyekszünk elpalástolni azt a szomorú tényt, | hogy a nemzetközi kereskedelem ma a vad né­pek ceeregazdaságának szintjén mozog. A gazdasági vá’ság, amely ma az egész vi­lágon dühöng s minden biztató jel ellenére sem akar szűnni, — kell, hogy megnyissa még a leg- elfogultabb ember szemét Is és emlékeztesse ar­ra a készakarva elfelejtett tényre: hogy műve­lődésünk hordozója, a modern közgazdaság, élő szervezet, jnely hosszú fejlődés és az élet­viszonyokhoz való lassú alkalmazkodás utján fejlesztette ki finom és bonyolult óletmüsze- roit. Ennek a fontos szervezetnek életeleme a szabadság. Ha ettől mgfosztják, ha a pilla­natnyi célszerűség változó szeszélyei diktálta kényszerrendszabályok kalodájába zárják, — akkor életereje elapad s vele együtt hanyatlik az az energiakészlet is, amely részben, mint felbecsülhetetlen örökség, részben, mint jogos büszkeséggel vallott szerzemény korunk tudo­mányában, művészetében a egyéb társas be­rendezésében föl van halmozva. A közgazda­ság a világ véredényrendszere. Az életfentartó anyagok kicserélését, forgalmát bonyolítja le. Ha ebben a vérkeringésben zavarok állanak be, ha a főereket lekötik, a hajszáledényeket el­dugaszolják, ha a véráram az egyik helyen megtorlódik, a másik helyen elszikkad, — ak­kor a véredónyrendszer nem tudja élettani ren­deltetését elvégezni s a szervezet működésében beáll a zavar, bénulás, sorvadás és a hosszú hanyatlás. A világtest főeTei már hossza ideje le van­nak kötve, a természetes anyagcsere megbé­nult, lázak, vértorlódás az egyik helyen, fá­sultság és vérrenyhe6ég a másik helyen, vál­ság és konvulziók mindenütt: ez ma a világ gaz­dasági képe. És ez igy marad, amig orvos he­lyett kuruzslók kezében van a beteg. Amig nem engedik a teret át a tárgyilagos szakem­bernek. Átalakítják a pozsonyi színházat — bizonytalan a magyar sziniszezón sorsa Pozsony, február 28. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Jelentettük, hogy a pozsonyi városi színházat a nyá/r folyamán át akarják épiteni. Nevezetesen a színpad faszerkezetéi vasszerkezettel cserélik ki, uj villanyvilágitást vezetnek be, a nézőtéren is jelentős átalakításokat csinálnak, s többek között az emeleti páholyokat ülőhelyekre változtatják át. A munkálatokra négy ajánlat érkezett. A legolcsóbb a Kőiben és Danek- cég ajánlata: 314.000 korona. A város illeté­kes szervei a legközelebbi napokban dönte­nek véglegesen az ajánlatokról. Az „Esti Uj* ság“ szerint szó sem lehet arról, hogy Földes e nyáron a színházban tartsa meg a rendes idényét A szlovák színtársulat mindössze néhány hetet, a német színtársulat pedig mindössze 8 napot vészit a neki megszabott | időből. Ez®el szemben a magyar idény telje- ! sen kútba esik. Pótmegoldásként szó van i arról, hogy a magyar társulat az Iparpalotá­ban játszanék. Szepes László, a körözött járatiamé megjelent Budapesten — de csak átutazott Budapest, február 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nagy­arányú hitelezési csalással gyanúsított Sze­pes László gabonaügynök ügyében szenzá­ciós fordulat állott be. Ismeretes, hogy Bu­dapesten az a hir járta, hogy Szepes László, aki ellen a megkárositott svájci bankok bűn­vádi feljelentést tettek, Moszkvába szökött. A 8 órai Újság jelentése szerint Szepes László ma délelőtt megjelent a lap szer­kesztőségében. Azt mondta, hogy nem megy a rendőrségre, mert tovább kell utaznia az ártatlanságának bizonyításá­hoz szükséges okiratok beszerzése vé­gett. Nem lopott, nem csalt, nem szökött Mosz­kvába. csak Varsóban járt a saját nevére szóló, egészen szabályszerű útlevéllel. A külföldi betéteket megbízás alapján vette föl. A megbízást a betétesek személyesen adták. Szepes ígérte, hogy rövidesen ismét visszatér & akkor jelentkezni fog a rendőr­ségen és mindent tisztázni fog. Az ügynek másik érdekes fejleménye, hogy a Gltickstahl-iroda zsarolás miatt felje­lentést tett ismeretlen tettes ellen. Ez az iroda „Szepes László" aláírással ma a kövekező táviratot kapta : „Ne csinálja­nak tüzet, mert bankkimutatások fénykép­másolatait közlésre kiadjuk." — Mire jó, ha az ember revolvert tart éjjeli szekrényében a betörők ellen ? Po­zsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon : Novotny Sándor pozsonyi tanonciskolái tanító tegnap este hazatérve Kempelen- uccai lakására, a lakásajtót feltörve találta. Amint a lakásba lépett, egy ismeretlen em­ber revolvert szegzett homlokának, mire félre ugrott, közben a betörőnek sikerült el­menekülni. A tanító megállapította, hogy a merénylő az ö saját revolverével támadta meg, amelyet az éjjeli szekrény fiókjából emelt el. A betörő a revolveren kívül még! egy arany karikagyűrűt lopott. A rendőr-j ség megindította a nyomozást. — Jirsa Jaroszláv egy évi börtönbüntetése „feltétlen". Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi felsőbíróság Havle-taná- csa ma foglalkozott dr. Jirsa jaroszláv volt pénz­ügyi tisztviselő egyik fellebbezésével. Jirsát a kerületi bíróság betörés miatt két évi börtön­büntetéssel sújtotta. A felsőbíróság a büntetést egy évre csökkentette s a kerületi bíróságra bíz­ta a feltételesség kimondását A kerületi bíróság nem adott helyet a büntetés fölfüggesztésének, ez ellen Jirsa fellebbezett s a felső bíróság most a fellebbezést elutasította. Jirsa az egy évből már mintegy nyolc hónapot kitöltött s Így három­négy hónapja van még. Nátha, katarrhus kezelése Rhinosannal. A Rhinoean tudományos alapon van fölépítve! használata egyszerű, hatása biztos. A Rhino* san belélegzése által bevonódik az ott nyál­kahártyája egy kellemes antiszeptikue párá­val és rövid pár óra alatt megszünteti a nát­hát és katarrhust. Meghűlésnél 3—4 csepp Rhinosant zsebkendőre cseppentve mélyen belélegzünk Ezt naponta többször megismé­teljük. Az infekció rövidesen megszűnik. —< Egy üveg Rhinoean ára 12 korona. Kaphatót Vörösrák gyógyszertárban, Bratisl&va, Mi- hálykapu. tittt fonóit a A PÁRTREGISZTRALASI TÖRVÉNY kéuttésMI a LIDOVÉ NOVINY a kővetkezőket Írja: A politikai javaslatok közül a pártok re­gisztrálásáról szóló törvény tervezete áJfl az ér­deklődés előterében. Egyelőre neon határozták még ed, hogy etz az Intézkedés csak a kép viseJó- házi, vagy az önkormányzata testületi választá­sokra is vonatkozzék-e vagy nem. A nemzetgyű­lési választásokhoz a belügyminisztérium, az ön­kormányzati választásokhoz valószínűleg az or­szágos hivatalok végeznék a regisztrálást. Min­den esetre világos, hogy a regisztrálás tényéről csakis a minisztertanács fog határozni és pedig mindig valamennyi miniszter jelenlétében. Nincs megegyezés abban a kérdésben sem, hogy a re­gisztráláshoz elegendő lesz-e a pártprogram, vagy a párt szervezeti szabályának beterjesztése, avagy külön nyilatkozatot is megkövetelnek-e a párt politikai céljairól, elveiről, esetleg arányos pénz­ügyi garanciát is. Nincs még megállapítva a ha­táridő kérdése, amelyen belül a hivatalos hely­nek határoznia kell. A politikai minisztereknek ezekről a kérdésekről folytatott tángyalásoin vé­gül egy nagyon fontos elvi kérdés is eddől és­pedig az, hegy a hozandó törvény jogi szemé­lyeknek nyilvánitsa-e a politikád pártokat, aimi azt jelentené, hogy a politikád pártok megkapnák a jogi személyeket megillető összes kedvezményt és előnyt, de viszont bizonyos jogi kötelezettsé­geket is kellene váüainóok. Mindez edsősorban a pártok nevének védelmére vonatkozik. A kor­mányban nincs egységes nézet a másik két ja­vaslat kérdésében sem, különösen ami a válasz­tási törvény novelláját ée a kvórumot illeti. Ái együk nézet szerint a kvónuimot egységesen kel­lene meghatározni pontos számmal, a másik né­zet szerint százalékokiban fejezendő ki — A CESKÉ SLOVO szerint a választási törvény no­vellája különösen a prágai két választókerület uj beosztását hozná. E lap szerint a regisztrálási törvény kérdésében vitás az is, hogy pártjegy- zékeh, regisztert vagy pártanyak ön yvet fektes­senek-© feL — A NÁRODNI OSVOBOZENI a vá­lasztási törvény esetleges novellizálása esetére a listák kötöttségének enyhítését sürgeti úgy, mint az a községi választásoknál történt meg. Ilyen intézkedéssel a lap szerint az ellenzéki agitáció együk erős fegyverét lehetne ártalmatdanná tenni. MÁSFÉL ÉVTIZEDES AZ ALKOTMANYTÖRVÉNY A csehszlovák alkotmárnytörvényt 1920 feb­ruár 29-én hozták, vagyis az ma tizenöt éves. i Ebből az alkalomból a VENKOV rövid cikkben egyebek között ezeket Írja: Hiba, hogy nálunk nem kultiválják az alkotmány hagyományát. Az alkotmánytörvény számos oly polgári jogot sza­bályoz, amelyet mindenegyes polgárnak jól kelle­ne ismerni és tudná. Jó volna, ha az alkotmány- törvény még köztünk élő megszövegezői, így Hötzl tanár és mások, a rádió s rövid ujságköz- lemények utján magyarázatokat adnának az al­kotmánytörvény egyes intézkedésedhez, ezzel nép­szerűsítenék e törvényt s magyarázatuk feltét­lenül autentikus volna. A LIDOVÉ NOVINY vezető helyén WeyT egye­temi tanár, az alkotmánytörvény egyik szöve­gezője méltatja e müveit. Különösen azt emeli ki, hogy az alkotmány törvény legnagyobb érdeme a roosseoui politikai individualizmus szelleme, amely akkor vert gyökeret, amikor a kollektávizmus ha­talmas előretörést tett. A ZSIDÓK a pozsonyi POLITIKA értesülése ezerint az idei nemzetgyűlési választásokiban nem vesznek részt önálló párti listával. A POLEDNI LIST szerint a zsidó politikusok e kérdésiben ugyan még nem nyilatkoztak, valószínű azonban, hogy önálló listát nem állítanak. Ezt bizonyítja az & körül­mény is, hogy a kormán ypárbok valóságos had­járatot indditottak a zsidó szavazók megnyeré­sére. AZ IPARISKOLÁK MEGSZÜNTETÉSÉT javasolja az A-ZET szerint a technikusok szövet­sége a e tárgyban memorandumot dolgozott ki a kormány számára. A beadvány inkább tüntetés kivám lenni, hogy a kormány az Ipariskolák ab- szolvenseit következetesen mellőzi s nem adja. meg nekik a középiskolásokat megillető jogokat, különösen az állami szolgálatban, de a közelet más torén sem. Emiatt az ipariskolák tanulóinak száma egyre csökken.

Next

/
Thumbnails
Contents