Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-27 / 73. (3625.) szám

•PRXGAI-MAGtARHlRIiAR 3 1935 március 27, szerda. ítélet, melynek fontos külpolitikai következményei lehetnek Négy halálos ítélet a memeli náci-pörben Nemzeti szocialista aktivitás Litvániában - A Saar-szavazás után: a Memel-kérdés? Kovno, március 26. A hadbíróság kedden dél­előtt tíz órakor ítéletet hozott az úgynevezett Memel-pörben, amelyben a Sovog-nevü német nemzeti szocialista szervezet tagjait vádolta ha­zaárulással és a Memel-terület erőszakos elsza- kitásának kísérletével a litván bíróság. Négy Vádlottat, Bollt, Walter Priesst, Henrich Wan- nagatot és Emil Lepát féme-gyilkosság miatt ha­lálra ítélték, mig Wallat Jánost és Ernőt élet­fogytiglani fegyházra, dr. Neumannt és Bertu- leitet, a Sovog vezetőit, egyenként 12 évi fegy­házra. Hét vádlottat egyenként tízévi fegyház­ra, báró Sasst, báró Roppot, Rehberget és Gro- nenberget, a keresztényszociális népközösség vezetőit egyenként nyolcévi fegyházra és va­gyonuk elkobzására ítélték. A további vádlottak közül Dresslert és dr. Herbert Boettchert nyolc-nyolcévi fegyházra ítélték, de büntetésüket átváltoztatták börtön- büntetéssé. Ugyanakkor a biróság kijelentette, hogy a két utóbbi érdekében kegyelmi kérvény­nyel fordul az állam elnökéhez. Néhány más vádlottat fölmentettek. A halálraítélteket azzal vádolták, hogy né­met birodalmi tényezők megbízásából a Mérnél- területen féme-gyilkosságot követtek el. Miért formál jogot Német­ország a Memei-fSídre? A memeli hazaárulási pörben hozott halálos ítéletnek nagy külpolitikai jelentősége van. Mint ismeretes, a pör hosszú idő óta folyik. Az is ismeretes, hogy a német külügyminisztérium a Saar-kérdé8 elintézése után figyelmét a Memel- problémára fordította. A Keletporoszország északkeleti csücskén lévő volt német területnek 150.000 lakosa van. A kis föld 1918-ig a kelet­poroszországi tartomány egy részét alkotta, majd a versaillesi békeszerződés értelmében le­szakadt a birodalom testéről. A Memel-vidék 1923-ig francia közigazgatás alatt állott. A ha­talmak szándéka az volt, hogy Danzig mintájá­ra szabad államot teremtsenek a területből, de az 1923 januárjában kiütött puccs Litvánia szá­mára megszerezte a vidéket és a nagykövetek konferenciája a fait accomplit elismerte. Litvá­niát ugyan kényszeritették, hogy messzemenő autonómiát adjon a Memel-földnek és az úgy­nevezett memeli alkotmányt Anglia, Francia- ország és Olaszország, valamint Japán együtte­sen garantálja, de a németek azóta sem szűntek meg a területet visszakövetelni és hivatkoznak arra, hogy a versaillesi szerződés nem intézke­dett világosan a Memel-föld sorsáról. A kis országrészt németek és litvánok lak­ják. A németek száma az 1912-es népszavazás szerint 48 százalék volt, mig a litvánok csak 23 százalék németet mutatnak ki e vidéken. Hitler hatalomrakerülése után két párt alakult itt. Az egyik Sass evangélikus lelkész és dr. Neumann vezetése alatt állt, teljesen a Führer-elven szer­vezkedett meg és összeköttetést tartott fönn a német nemzeti szocialista párttal. Néhány hó­nappal ezelőtt letartóztatták a memelföldi nem­zeti szocialista párt vezetőit és hazaárulással vá­dolták őket. A biróság előtt a tanuk azt vallot­ták, hogy a vádlottak erőszakos utón el akarták szakítani a Memel-földet Litvániától és Német­országhoz csatolni. E célból az SA mintájára rohamcsapatokat szerveztek, fegyvert gyűjtöt­tek, éjszakai gyakorlatokat tartottak és lövész­árkokat ástak. A pör folyamán a memeli német konzult azzal vádolták, hogy ő pénzelte az ak­ciót és számos egyéniségnek megígérte, hogy a Németországhoz való kerülés után előkelő né­met állami állásokat biztosit számukra. Négyéves reformprograméi jelentett be Gömbös A nemzeti egység pártiénak budapesti monstre-gyOlése Eckhardt éles polémiája Bethlennel a diktatúráról Budapest, március 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzeti egység pártja a kormány csaknem vala­mennyi tagjának részvételével tegnap dél­után monstre-gyűlést rendezett a nemzeti lovardában. A gyűlésen mintegy tízezer ember jelent meg, de rengeteg sokan künn­rekedtek, akikhez hatalmas megafonokon közvetítették a lovardában elhangzott be­szédeket. Sok ismert politikus-személyiség is megjelent. A gyűlést Zsitvay Tibor nyitotta meg. Beszéde elején bejelentette, hogy Hóman kultuszminiszter hirtelen megbetegedett s ezért nem jelenhetett meg a gyűlésen. Zsitvay beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzeti megújhodás hirdetésében Buda­pestnek mint az ország fővárosának kell elől haladnia. Néhány, a terembe furakodott nyilaske­resztes zajongani kezdett és lármával igye­kezett megzavarni a gyűlés rendes mene­tét. A zavargókat azonban hamarosan el­távolították. Tizenötmillió pengős beruházásra készül a kormány Zsitvay e kis incidens után nyugodtan foly­tatta beszédét. Kijelentette, hogy a --ti egység pártja a békés összefogást hirdeti, a többi párt azonban harcot hirdet. Utána Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter tartott programbeszédet. Kijelentette, hogy mindent a nemzeti sorsközösség szempontjából kell tekinteni. Magyarország alapja az agrár társadalom, de már erősen iparosodó agrárországgá kezd át­alakulni. Az agrarizmusból egyedül nem lehet megélni, ezért szükség van iparra és kereskedelemre is. A kormány programja a béke, a rend és a nyu­galom fönntartása. Józan pénzügyi és pozitív gazdasági politika szükséges. Bejelenti, hogy tíz-tizenötmillió pengős beruházásokat fog eszközöltetni a kormány a közeljövőben és az ország fővárosa is húszmillió pengős köt­vénykölcsönt vesz fel beruházási célokra. A gazdasági vérkeringés felfrissítését fogja cé­lozni a 18 milliós valorizált életbiztosítás kifi­zetése is. Az egyke ellen a kormány adójavas­latot készít, amely a nagy családoknak adókedvezményt bizto­sit. Harcot hirdet a siberek ellen. A pénzügyi kor­mány legfőbb gondja a pengő értékének fenn­tartására iránytű. Ezután Gömbös Gyula miniszterelnök emel­kedett szólásra, aki még Zsitvay beszéde alatt érkezett a gyűlésre. A miniszterelnök első szavai elvesztek az óriási éljenzésben és tapsban, amellyel a közönség spontán ünnepli Gömbös Gyulát. Miért nem választatott Gömbös 1932-ben Gömbös Gyula beszéde elején a házfeloszla­tást indokolta meg. Amikor 1932-ben átvettem a kormányt, — mondotta egyebek között a mi­niszterelnök, — akkor barátaim mind azt kíván­ták, hogy azonnal választassak. Akkor azon­ban úgy Ítéltem meg a helyzetet, hogy nem lett volna helyes a választás. A nemzet akkor még nem ismerte a programunkat s akkor még mi sem voltunk annyira áthatva, mint most attól Németországról szólva kijelentette, hogy Né-1 metország egyenjogúságot kért, majd amikor azt nem kapta meg, szuverenitására hivatkozva megadta önmagának az egyenjogúságot. Magyarország ezen az utón Németországot nem követheti, mert Magyarország tagja lé­vén a népszövetségnek, ehhez fordul ugyan­ezzel a kéréssel és Magyarország reméli, hogy támaszkodva nemes olasz barátaira és mind­azokra, akik eddig is Magyarország barátai­nak bizonyultak, célt is fog érni. A politikai kérdések mellett azonban gazdasági kérdéseket is fel fog vetni a magyar kormány, mert lehetetlen, hogy kizárólag politikai szem­szögből nézze a maga életét. Magyarország nem­zetközi relációkban gazdaságpolitikai szempont­ból is hangsúlyozni fogja a maga érdekeit. Ezen a téren nem szatócskodni kell, hanem bátor megoldásra van szükség, mind pénzügyi, mind gazdaságpolitikai téren. Ehhez merész és bátor férfiak kellenek. Azokra értem ezt, — mondotta Gömbös Gyula a továbbiakban, — akiknek ke­zében van Európa sorsa. Nekik kell erélyesen és bátran hozzálátni a nehéz problémák meg­oldásához, nem pedig egyes államok kicsinyes I a gondolattól, hogy nemzeti egységre van szük­ség. Meg kellett szokni, meg kellett tanulni a stílust. Amikor azonban láttam, hogy a régi stílus egyik-másik képviselője állandóan kellemet­lenkedik akár az egységes párt kebelén belül, akár a parlamentben, akkor láttam, hogy el­érkezett a választás ideje, a nemzetnek kell eldöntenie, hogy ki mellé áll. Jellemző politikai partnereimre, akik velem szemben állanak, de majd minden nap bizalmuk­ról biztosítottak, hogy egyikük átment a ve­lünk szemben álló pártba pártigazgatónak. A miniszterelnök ezután külpolitikai kérdé­sekről szólott. Kijelentette, hogy az európai helyzetet súlyosnak minősiti. Súlyosnak azért, mert akik Európa válságát meg akarják oldani, nem a megoldási lehetőségeket keresik, hanem taktikai alapon mindig más nemzetek gúzsba­kötésén törik a fejüket. Aki Európa helyzetét meg akarja oldani — úgymond — annak első­sorban az igazságtalanságokat kell kiküszöböl­nie és azokat a megaláztatásokat, amelyekben az úgynevezett legyőzött államok részesülnek. szempontjait tartani szem előtt. Mi minden külpolitikai kérdésben higgadtan, de önérzetesen fogunk fellépni. Higgadtan azért, mert nem tartozunk a nagy­hatalmak közé s önérzetesen azért, mert ezer­éves történelmi múltra tudunk hivatkozni. A magyar nemzet nem arra hivatott, hogy rab­szolgaságban sínylődjön, hanem arra, hogy Isten által rendelt történelmi elhivatottságának meg­felelően megállja a helyét. Nem lesz rövidéletű az uj parlament A miniszterelnök ezután az uj parlament mű­ködéséről és programjáról mondott néhány szót. Érdekes volt az a kijelentése, hogy az uj parlament nem lesz rövidéletü, mert a kormánynak föltett szándéka, hogy ez a par­lament intézze el a reformgondolat jegyében álló egész feladatkört. Ezért, úgymond, négyéves munkaprogramot ál­lított fel. Exmek célja az, hogy minden munka­társ megkapja a maga penzumát, mit és mikor kell neki elvégeznie. Emellett természetesen a Magyarország és a fegyverkezési egyenjogúság mindennapi élet szükségleteiről is gondoskodni fognak. A miniszterelnök végül az egész nemzetet egy táborba szólította és összefogásra hivta föl. Eckhardt: Diktatúrái nem fogunk tűrni! Kecskemét, -március 26. Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére tegnap Kecs­kemétem mondott prograimbesaédet. Eckhardt beszédében egyebek között ezeket mondottat — Bethlen azt mondotta, hogy Gömbös és én diktatúrára szövetkeztünk, holott éppen megfordítva áll a dolog. Diktatúrát, — legyen az párt, — vagy személyi vagy bank — vagy kartelldiktatura — mi nem fogunk tűrni. Nincsen okunk Gömbös jószándékában kétel­kedni, de tudijuk, hogy a miniszterelnök a legnagyobb nehézségeket éppen saját táborá­ban fogja találni a képviselőijelöltekként fel­léptetett bankvezérek és ot+fe lej tett régi kép­viselők soraiban. Botránnyal végződött a legitimisták miskolci gyűlése Miskolc, március 26. Tegnap a legitimista párt tartott választási gyűlést Miskolcon. A gyűlés botrányos verekedéssel és a rendőrök közbelépésével végződött. Már Grieger Miklós beszédénél többen zajongani keadtek, amikor Grieger Németországot támadta és azt mon­dotta, hogy Magyarországnak és a magyar törekvéseknek csaknem minden országban vannak barátai, csak Németországról nem mondható ez. A gyűlés után az uccán egy csoport fiatal­ember megtámadta a legitimistákat és nagy kötegekiben vágta feléjük saját röp­céduláikat. Csakhamar parázs verekedésre került sor, mire kivonult a rendőrség és nagyinehezen szétoszlatta a felizgatott tömeget. Az uccai harcnak több könnyebb sebesültje volt, aki­ket a kórházban bekötöztek. Bethlennek Nagykanizsán egy eüenjelöltje van Budapest, március 26. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Ma délben kellett be­nyújtani az ajánlási iveket azokban a nyílt sza­vazó kerületekben, amelyekben április 3-án lesz a választás. Nagykanizsán gróf Bethlen István 5379 ajánló aláírást nyújtott be. A kerületben benyújtotta ajánló-ivét Arady An­tal is, aki Bethlen István gróffal szemben mint a nemzeti egység pártjának nemhivatalos je­löltje lép föl. Arady 800 ajánlást nyújtott be. A nyilaskeresztesek Nagykanizsán kiestek a je­lölésből. A Budapest-kömyéki választókerületben, ahol már szombaton benyújtották az ajánlóiveket, a választási biztos öt párt ajánlását fogadta el. Ennek alapján a Pestkörnyéki kerületben résztvesz a vá­lasztáson a nemzeti egység pártja, a keresz­tény párt, a szabadelvű demokrata párt, a nemzeti szocialista párt és a szociáldemokrata párt. Debrecenben is benyújtották már az ajánlá­sokat. Itt a nemzeti egység pártja 17.000 alá­írást, a független kisgazdapárt 9000, a szociál­demokrata párt 6458 és a nemzeti szocialista párt 4264 aláírást nyújtott be. A francia és angol sajtó Gömbös budapesti bestédéről Páris, március 26. A francia sajtó részletesen ismerteti Gömbös Gyula tegnapi beszédét, de különösebb kommentárt nem fűz hozzá. Csupán azt emelik ki a francia lapok, hogy Magyarország a fegyverkezési jogegyenlősé­get a népszövetség révén akarja elérni. A ,,Matin“ római tudósítója szerint olasz po­litikai körökben olyan hírek terjedtek el, hogy hamarosan szőnyegre kerül a magyar védköte- lezettség visszaállításának ügye is. London, március 26. Az angol sajtó is hasonló szellemben ir Gömbös Gyula magyar miniszter­elnök tegnapi budapesti beszédéről és szintén csak azt emeli ki, hogy Magyarország a nép- szövetséghez hü marad és ott fogja kérni egyen­jogúsítását. Szófiában halálra Ítéltek kél kommunista katonát Szófia, március 26. A rendőrség az ország területén több kommunista szervezetet leplezett le. A megindult vizsgálat során eddig három- százharminc embert tartóztattak le. A szófiai haditörvényszék két katonát halálra ítélt kom­munista propaganda miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents