Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-27 / 73. (3625.) szám

Paris választani kénytelen London vagy Moszkva hozott Befejezés előtt a berlini konferencia A tárgyalások nagy titkolódzás mellett kedden egész nap folytak Ebéd az angol nagykövetségen - - Különféle kombinációk Kedden rendkívül súlyos volt a helyzet „Az angolok komorak és gondterhesek" Német memorandum a birodalom külpolitikai cédáiról te az európai megegyezést A francia lapok el- ismerik, hogy a német taktika rendkívül ügyes és könnyen kellemetlen helyzetbe hozhatja Fran­ciaországot. Kedd délután Berlin, március 26. A német-angol megbe­szélések ma délelőtt három óra hosszat tartottak. Fél kettőkor megszakították a tárgyalásokat és a brit nagykövetségen ünnepi ebéd volt, amelyen a kancellár vezetésével megjelentek a német mi­niszterek, a párt és a hadsereg vezető egyénisé­gei. A tárgyalásokat délután folytatták. Sir John Simon szerdán délután indúl Berlin­ből vissza Londonba, mig lord Edén kedden este elutazik Moszkvába. kancellári hivatalban folytatódtak a megbeszélé­sek, ami általános meglepetést keltett, mert úgy volt, hogy Sir Simon a kora délutáni órákban kirándul Potsdamba. A kirándulás időpontja egyelőre ismeretlen. Londonban határozottan megcáfolják azokat a híreket, amelyek szerint Sir Simon és Edén biz­tosították Hitlert, hogy Nagybritannia nem kép­viseli a javasolt keleti paktumban a garancia és a kölcsönös megsegítés elvét. A „kisebbségi szakgrémium1* (sp) Prága, március 26. A világesemények áramlása bizonyos mértékig eltérítette a nemzetközi közvéle­mény figyelmét a kisebbségi kérdésekről, ami természetesen nem azt jelenti, hogy e problémák megszűntek égetők és alap­vetők lenni. Legfeljebb annyit, hogy még nagyobb és még égetőbb kérdések mar­cangolják egy idő óta Európa testét, mint amilyen a kisebbségprobléma. Az elsőség szomorú dicsőségét szívesen átengednők másoknak, ha időközben a mi kis „másod- rendü“ ügyeink nem válnának saját egyéni szempontunkból egyre bonyolultabbakká. Ha tehát a nemzetközi politika előterébe más ügyek is csúsztak, a kisebbségek nem szűntek meg önmagukkal törődni, egymás­sal érintkezni, bajaikat és nehézségeiket egymással megbeszélni, — sőt a megnehe­zült körülmények között egyre tisztábban látják, hogy a saját erejükből, a saját vita­iizmusuk töretlen energiájával kell kiépíte­niük azokat a fórumokat, amelyek segítsé­gével lassan-lassan elérik az európai köz­véleményben és politikában azt a helyet, amely megilleti őket, s ahonnét biztosabb kézzel menezselhetik sorsukat. Az Európai Nemzeti Kisebbségek Kon­gresszusa, ez az immár csaknem tízéves in­tézmény, amelynek megteremtésében és ve­zetésében Szüllő Géza is vezető-szerepet játszik, páratlan vitalizmussal és befelé irá­nyuló munkával folytatja tevékenységét, s éppen az utóbbi napokban tájékozódhat­tunk azokról a jelentős eredményekről, amelyeket elért. A kongresszus vezérkara ma másképp dolgozik, mint előbb. A nagy manifesztációk, a világ közvéleményéhez való folyamodások ideje lejárt, hiszen a vi­lágpolitika káoszának uj lármájában a riadt illetékesek alig hallanák meg a kon­gresszus szavait. Csendes, de annál inten­zivebb belső munka folyik. — A probléma, amely a kisebbségek nemzetközi védelmé­nek hathatósabbá tétele érdekében e belső munka közben felmerült, a következő volt: miként lehetne olyan pártatlan nemzetközi fórumot teremteni, amely alaposan, tárgyi­lagosan és nagy erkölcsi tekintéllyel felül­vizsgálná a kisebbségi sérelmeket, kidol­gozná, lerögzítené, megállapítaná azokat, ítéletet hozna, s magas erkölcsi autoritásá­val, óriási publicitásával mintegy a világ színe előtt elitélné azt, aki nyilvánvalóan és a kisebbségi jog paragrafusaiba ütközően vét a kisebbségek biztosított jogai ellen ? Az eredeti terv az volt, hogy a népszö­vetség külön kisebbségi titkárságot állít föl, amelybe valamennyi állam és kisebb­ség tagokat delegál, s ez a hivatalos testü­let fog foglalkozni a kisebbségek problé­máival. Ezt a tervet keresztülvinni egyelőre nem sikerült. A Kisebbségi Kongresszus mozgékony vezérkara más utakat-módokat keresett, s arra a belátásra jutott, ha a népszövetség nem hajlandó a központi ki­sebbségi szervet felállítani, megteszik ezt a saját erejükből a nemzetiségi kisebbségek, amennyiben megteremtik azt a nemzetközi fórumot, amely körülbelül ugyanolyan álta­lános és objektív, nagy nemzetközi szakér­tőkből álló és magas erkölcsi alappal rendel­kező volna, mint a tervezett népszövetségi fórum. A Nemzetiségi Kongresszus választmá­nyának legutóbbi, február 17-én és 18-án Berlin, március 26. Kedden délelőtt ne­gyed tizenegy órakor a kancellári hivatal­ban folytatódtak az angol-—német tárgyalá­sok. A megbeszélésen ugyanazok a szemé­lyek vettek részt, mint tegnap. Párisban a tegnapi megbeszélések ered­ményét a következőkben látják : Németor­szág hajlandó visszatérni Genfbe, ha a nép­szövetségi paktumot elválasztják a ver- saillesi szerződéstől. A dunai paktumról Hitler azt mondotta, hogy fölöslegesnek tartja. Németország nem engedi meg, hogy a nagyhatalmak beavatkozzanak Ausztria belpolitikájába. Azt követeli, hogy Ausztria polgárai szabadon nyilvánítsák véleményü­ket. A Journal munkatársa berlini diplomá­ciai körökben úgy értesül, hogy a német kormány népszavazást követel Ausztria számára, amelynek segítségével a nemzeti szocialisták hatalomra kerülnének és a csatlakozást megvalósítanák. Hitler elutasít minden olyan paktumter­vet, amelyben Szovjetoroszország is helyet foglalna. Németország nem hajlandó a szov­jettel politikailag együttműködni. Hitler vé­leménye szerint a szovjet Európa szempont­jából óriási veszedelmet jelent és Németor­szág kizárólag azért fegyverkezik, hogy a béke és a civilizáció őre lehessen Oroszor­szággal szemben. A fegyverkezések korlá­tozásába Hitler csak akkor egyezik bele, ha Németország katonailag és a légi fegyver­kezés terén teljes paritást ér el Franciaor­szággal. Beleegyezik a nagy támadó fegy­verek ellenőrzésébe és megszüntetésébe, de csak azzal a feltétellel, ha Franciaország ka­tonailag nem fog együttműködni a többi ál­lammal. „Német manéver** P á r Í s, március 26. A mai lapok rendkívül rosszalólag imák arról a „német manőverről", amelynek célja az, hogy elválassza Londont Pá- ristól, illetve nyílt állásfoglalásra bírja a franciá­tartott ülésén Szüllő Géza, Wilfan, Schie- mann és Ammende elgondolása alapján a terv pozitív formákat kapott. Az elnökség elhatározta a kisebbségek „Nemzetközi Szakgrémiumának“ megszervezését. Ez a szakgrémium, ismétlem, körülbelül, ugyan­az volna, mint a népszövetség tervezett ki­sebbségi titkársága. A kisebbségek delegá­tusain kívül a legnagyobb európai szak­embereket, mint például Lord Cecil-t, Dickinsont, a Sorbonne leghíresebb jogá­szait, híres politikusokat, tudósokat, nem­zetközi tekintélyeket bevonnák tevékeny­ségébe, kapcsolatot tartanának a komoly kát, hogy ki mellé állnak, London mellé, vagy Moszkva mellé. A Journal szerint Németország hajlandó fegy­verkezését ugyanarra a nagyságra korlátozni, mint amekkora Franciaország fegyverkezése, de csak akkor, ha nem jön létre Oroszországgal a támadást kizáró szerződés. A Journal szerint a franciák nagy hibát követnének el, ha úgy állí­tanák be a dolgot, mintha Moszkva vagy London között választanának. Az Oeuvre szerint a né­met javaslatok azt fogják elérni, hogy London a küszöbönálló strézai konferencián nyomást fog gyakorolni Franciaországra, hogy válasszon Nagybritánnia, vagy Szovjetoroszország között Ha Franciaország Oroszországot választja, ak­kor őt teszi felelőssé azért hogy lehetetlenné tet­Berlin, március 26. Amikor Sir Simon és Edén délben kijöttek a délelőtti tárgyalásokról, nem nyilatkoztak az újságíróknak, akik megál­lapították, hogy az angol államférfiak rendkívül komoraknak és gondterheseknek látszanak. Az angol nagykövetségen tartott ebéd néhány perc­cel három óra előtt befejeződött Elsőnek Hitler hagyta el a nagykövetség épületét és visszauta­zott a kancellári hivatalba. A német kormány tagjai követték, mig az angol miniszterek az épületben maradtak. Délután négy órakor a Berlin, március 26. A késő délután kiszi­várgott hírek szerint az angolok azt javasolták Hitlernek, hogy memorandumban fektesse le Németország külpolitikájának céljait s ugyanott tegyen konstruktív javaslatokat. A mai tárgyalá­sok sokkal súlyosabbak voltak, mint a tegna­piak. A hadiflotta tekintetében Hitler hangsu­nemzetközi szervezkedésekkel, mint pél­dául az Interparlamentáris Unióval, az In­ternational Law Association-nel, a Nép- szövetségi Ligákkal, azaz mintegy széles­körű döntőbíróságot létesítenének, amely foglalkozna a kisebbségek panaszaival s ország-világ előtt állást foglalna ügyes- I bajos dolgaikban. Lehetetlen, hogy a világ közvéleményé­ben nyomtalanul tűnjenek el a nagysulyu egyéniségekből álló grémium döntései. Le­hetetlen, hogy az óriási publicitással ren­delkező testület — amelynek vezérkarában természetesen helyet foglalnának a legna­lyozta, hogy a német tengeri fegyverkezés ki- fejlesztése hosszú évek kérdése. A fegyverkezési kérdésben Hitler egyelőre nem tett szenzációs javaslatokat. A kancellár álláspontját a követ­kezőkben szabad összefoglalni: „Teljes lefegy­verzés, ha a többi állam is leszerel, intenzív fegyverkezés, ha bármelyik nagyhatalom foly­tatja intenzív fegyverkezését." gyobb sajtóvállalatok képviselői is, vala­mint a világ néhány vezérpublicistája — ne gyakorolna átformáló hatást a világ köz­véleményére a kisebbségi kérdések viszony­latában, Ha a Szakgrémium megvalósul, s tényleg oly átfogó lehet, mint a kisebbségi 1 kongresszus tervezi, s a nagy intenzitással máris megindult európaszerte megnyerő és beszervező munka Ígéri, akkor a kisebbségi ügy olyan prókátort kap, akinek hangja messzehangzó és döntő erejű lesz. A tervezett grémium természetesen óva­kodni fog a túlzásoktól. A benne lévő nagy­tekintélyű és higgadt személyiségek garan­^ a XIV. évt. 73. (3625) szám • Ssercia • 1935 március 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* , r , Szerkesztőség; Prága lLPanská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre, évente 450, SzloVeTlSzkÓÍ 6S TUSZÍnSzkÓÍ TTlCLVlJCirsáQ *llcel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ..... 0,7 ö Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 30311 • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KE. SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, P R A H A.

Next

/
Thumbnails
Contents