Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-26 / 72. (3624.) szám

BERLINBEN (sp) Prága, március 25. A két nagy külpolitikai tárgyalás közül, amelyet a nemzeti szocialista Németország közvetlenül külföldi hatalmakkal folytatott, az egyik : a lengyel—német, jól végződött, a második : az olasz—német, rosszul. Most a harmadik s talán a legjelentősebb közvet­len kéthatalmi konferencia folyik Berlin­ben : a német—angol, s kíváncsian várjuk az eredményeket. A birodalmi sajtó nem túl­zottan optimista, az angol sem az. Csupán a francia lapokat tölti el meglepő aggoda­lom, mert a párisiak jól ismerik a közvetlen érintkezésbelépések veszedelmét, az ilyen­kor keletkező „kedvező atmoszférát14, s kü­lönben is szinte túlzott respektusuk van Hitler „személyes varázsa44 iránt, amellyel állítólag mindenkit levesz a lábáról, akivel készéi. A franciák csaknem elárulják magu­kat. Csaknem kimondják, hogy nem szeret­nék, ha Berlinben „sikerülne a békét bizto­sítani'4, amennyiben a két tárgyaló partner megegyezne és esetleg békés mederbe te­relné a német védkötelezettség ujrabeveze- tése után kitört szenvedélyek áramlását. Erre francia felfogás szerint nincs szükség, lárma kell és népszövetsége jó prókátor- módra nyargalni kell a paragrafusokon, mert nem a tartalom a fontos, ami esetleg lehet a békés kompromisszum, hanem a forma, a nagy elv, amit Németország meg­sértett. Az angolok más elképzelésekkel jöttek Berlinbe, de tévedés volna azt gondolni, hogy a szükséges óvatosság nélkül fognak tárgyalni. Magábanvéve a tárgyalás létre­jötte nem bizonyít semmit. Emlékezetes, hogy Mussolini és Hitler 1934 júniusában lezajlott velencei találkozásakor a világsajtó egy része már a „fasiszta világántánt44 megszületését látta. Az eredmény az ellen­kező lett: a velencei találkozáskor kezdő­dött a két rokonmentalitásu és addig a köl­csönös ünneplés légkörében élő ország ut­jának kettéválása. Sir Simon és Lord Edén barátságos mosolya a tempelhofi mezőn, S az a meglepődött öröm, ami a két angol sima arcán tükröződött, amikor Berlin népe mindenfelé spontán ünneplésben részesítette őket. szintén nem jelenti még a kész ered­ményt. Viszont tény, hogy Hitler Wiesba- denben Ribbentrop barátjával három napig valóságos lelki előmeditációt tartott a ber­lini konferencia előkészítésére, és kétségte­lenül olyan békülékeny javaslatokkal jön elő, ami meglepi az angolokat. London nem ellenzi a német fegyverke­zést. A brittek évszázadok óta az úgyneve­zett „európai egyensúly44 hívei, azaz nem szeretik, ha a kontinens káoszából valami­képpen kiemelkedik egy hatalom, vagy egy hatalmi csoport, amely erősebb a többinél, esetleg erősebb, mint a többi együttvéve. Az olasz politika módszere ilyenkor az, hogy rendszerint odaorientálódik, ahol a* evidens fölény van, az angol politika útja merőben más: ügyesen és óvatosan, de határozottan a fölényes erő ellen fordul s megszervezi az ellenállást. Az utóbbi év­ben, Barthou megjelenése óta, a francia biok túlereje aggasztani kezdte az angolokat, különösen Szovjetoroszország bekapcsolása és váratlan katonai fellendülése óta. Európai egyensúlyról szó sem lehet, ha az egymilliós orosz hadsereg és a hétezer repülőgépes francia hadsereg közös táborban van, Né­metország pedig gyenge és leszerelt. Né­hány százezer német katona, jó néhány né­A berlini angol-német konferencia első napja Sir Simon Hitlernél A vasárnapi fogadtatás — Hétfőn egész nap folytak a tárgyalá­sok - A németek nem túlzottan optimisták - Francia idegesség Berlin, március 25. A német főváros va­sárnap óta az angol államférfiak látogatásá­nak hatása alatt áll. Simon vasárnap reggel 10 óra 15 perckor indult Londonból Ber­linbe s a repülőtéren a következő utolsó nyilatkozatot tettet — Nem számolok azzal, hogy azonnal eredményt érünk el. A probléma túl bonyo­lult és terjedelmes ehhez. Mindazonáltal ösz- szes erőnkkel harcolni fogunk, hogy elérjük közös célunkat i a béke biztosítását. Délben Amszterdamban a Parisból jövő Edén beszállt Sir Simon repülőgépébe és a két miniszter folytatta útját a német fővá­rosba, ahová 17 óra 30 perckor érkezett. A tempelhofi központi repülőtér óriási meze­jén sokezer főnyi tömeg fogadta az előkelő angol vendégeket. A hivatalos személyisé­gek között volt Phipps angol nagykövet, Neurath birodalmi külügyminiszter és Meis- ner államtitkár, aki Hitlert képviselte. A kancellár testőrségének első osztaga alkotta a diszőrséget a repülőtéren. Sir Simon gépe pontosan a kitűzött időben simán leszállt. Elsőnek a kivonult testőrszázad parancs­noka tett jelentést az angol vendégeknek, majd a hivatalos személyiségek fogadták a két minisztert. Minden oldalról újságírók és filmemberek rohanták meg a gépet, míg a vendégek az elősiető autókra szálltak. Sir Simon és Lord Edén azonnal az Adlon­met tank és repülőgép ismét egyensúlyba billenti az angolok szerint a kontinens mér­legét, s ezért elvben nem ellenzik a német fegyverkezést. A németek ismerik az angol politikai fel­fogásokat, —■ s igy került sor a védkötele­zettség ujrabevezetésére és utána a berlini német—angol konferenciára. Ha a német hadsereg meg tud maradni ama keretek között, amelyeket az angolok elfogadhatók­nak tartanak és sikerül a versaillesi béke- szerződés formális megsértésére valamiféle flastromot találni, akkor nincs baj s a ber­lini konferencia eredményes munkát végez­het, ámbár fixformáju angol—német meg­egyezésre a franciák és az olaszok miatt ekkor sem kerülhet sor. Ha a németek am­bíciói tulcsigázottak és a birodalom Ver­sailles megsértését presztízs-kérdésnek te­kinti, akkor az angolok visszavonulnak és a franciákra bizzák az ügy likvidálását. Ami veszedelmes fordulat volna. Egyszóval Ber­linben az dől el, vájjon az angolok vállal­ják-e a közvetítő-szerepet Berlin és ellen­felei között, vagy sem. J szállóba hajtatott, amely előtt ugyancsak nagy embertömeg várakozott rájuk és él­tette az érkezőket. A világsajtóban tegnap óta fokozott mér­tékben folyik a találgatás, hogy mi lesz a berlini ut eredménye. Németország állítólag javaslatot tett, hogy a biztonsági szerződés rendszere helyett az európai hatalmak kös­senek tiz-huszéves támadást kizáró szerző­déseket, olyanokat, mint Németország kö­tött Lengyelországgal. Az angol követelé­sek négy pontból állanak, 1. Az angolok rá akarják bírni a némete­ket, hogy visszatérjenek a népszövetségbe. 2. A keleti és a dunai paktum aláírását javasolják. 3. A lefegyverzés tekintetében követelik, hogy Németország ne zárkózzék el a nem­zetközi együttműködéstől és vegyen részt a lefegyverzési konferencián. 4. Németország írja alá a nyugateurópai légügyi paktumot. A tárgyalók: Hitler. Ribbentrop, Neurath, S mon, Edén és Phipps Berlin, március 25. Hétfőn délelőtt 10 óra 45 perckor Hitler kancellárnál megkezdőd­tek a német—angol tárgyalások. Hitler mel­lett Sir John Simon, lord Edén, Sir Eric Phipps, továbbá Neurath birodalmi külügy­miniszter és Ribbentrop, Hitler külpolitikai tanácsadója vett részt az első értekezleten. Rövid ebédszünet után a kora délutáni órák­ban folytatódtak a tárgyalások. Német politikai körökben nem számolnak megegyezéssel vagy megállapodással. Az illetékesek már azt is eredménynek fogják tartani, ha a német—angol eszmecsere foly­tatódik. A németek állandóan hangsúlyoz­zák, hogy a védkötelezettség bevezetésével nem teremtettek fait accomplit és hajlandók a fegyverkezés nagyságáról és kiterjedésé­ről, valamint az egyes katonai kategóriák­ról tovább tárgyalni. A német sajtó az angol diplomatákat ba­rátságosan fogadja. A Scherl-féle „Mon- tag“, amely eddig nem igen rokonszenvezett a külföldi diplomatákkal, ma Hussong tol­lából vezércikket közöl, amely rendkívül dicsérően szól Sir John Simonról. Mindazon­által sem a „Montag", sem a többi lap nem túlzottan optimista. A lapok rámutatnak Anglia nehéz helyze­tére Franciaországgal szemben s egyúttal arra a tehetetlenségi törvényre, amely ti­zenhat év óta jellemzi az európai politikát. Eddig mindenki megszokta, hogy a belső ellentmondásokat és ellentéteket a legyő­zőitek számlájára írják és az ő terhűkre egyenlítsék ki. Versailles óta az angol— francia ellentét természetesen kimélyült s ezzel számolni lehet. Párís a rejtett célt keresi Péris, március 25. A francia lapok nyugtala­nul tekintenek a berlini tárgyalások elé, mert a véleményük az, hogy Németország ügyesen fá­radozik Anglia és Franciaország elválasztásán. A birodalom hajlandó bizonyos fokig koncesz- sziókat adni a brit kívánságoknak, úgyhogy az angolok nehezen tarthatnak ki francia barátsá­guk mellett, A Petit Párisién szerint Németor­szág taktikája az, hogy komoly ellentétet te­remtsen Franciaország és Anglia között. A lon­doni minisztereknek a birodalom valószínűleg érdekes javaslatokat tesz, de olyanokat, amelye­ket Franciaország nem fogadhat el. A biroda­lom csak akkor hajlandó koncessziót tenni, ha a többi hatalom kötelezi magát, hogy nem köt katonai természetű szövetségeket és ha Fran­ciaország végleg föladja a szovjet felé irányuló politikai és katonai közeledési kísérleteit. Április 15-én ül össze a seníi tanács Ankara, március 25. Rusdi Arras török kül­ügyminiszter a népszövetségi tanács jelenlegi el­nöke minőségében a tanács rendkívüli ülését áp­rilis 15-re hívta össze. Az összejövetel kizárólag a francia panasszal fog foglalkozni. Lengyelország is tiltakozott Berlinben? Berlin, márdus 25. A berlini lengyel nagykö­vet szombaton fölkereste Neurath külügymi­nisztert és kicserélte vele nézeteit a nemzetközi helyzetről, úgy, ahogy az a német védkötelezett­ség ujrabevezetése után alakult A Journal berlini munkatársa ezzel a látoga­tással kapcsolatban úgy értesül, hogy a lengyel ( nagykövet tiltakozott a német védkötelezettség ujrabevezetése ellen és közölte, hogy a német rendszabályok Lengyelországban komoly nyug­talanságot keltettek, mert a közvélemény a ver­saillesi békeszerződés megsértését látja benne. Neurath az ismert német érvekkel válaszolt a lengyel nagykövet tiltakozására. á % XIV. évf‘ 72‘ <3624) szám • Kedd • 1935 március 26 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség. Prága ll„ Panská évre 76, havonta 26 KC* külföldre; évente 450, SzloVCUSzkÓi 6S rUSZÍ7lSzkÓÍ TTlCiPlJCirság sllcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ö Prága II., Panská ulice 12, HL emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja •• TELEFON; 303-11. • * Egyes szám ára 1.20 KCt vasárnap 2.- KE. 8ÜROÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfl.

Next

/
Thumbnails
Contents