Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-24 / 71. (3623.) szám

1935 márcLu 2'y vasárnap. iMfflpyy- ~wrr?TT".* .: , , ,. , ^ ^^OAí/v»A.\j^Ak HikíiÁÖ AUTARKIA Irta: Dr. Horváth Lajos A szlovenszkói ipar ma és 50 év előtt Amikor ezt a férfias zengésű szót Aristote- lee a görög nyelv csengő pörölyén először ki­kalapálta, nem sejtette, mivó lesz az ö mély ée finom gondolata a huszadik század emberének fejében. A kifejezés szószerinti jelentése: ön­elégültség. A görög bölcs értette alatta a kivé­teles telkeknek felülemelkedését a napi lót ki­csinyességein; azt a ritka adományt, hogy szel­lemük szükségleteit önmagukból tudják fe­dezni és nem szorulnak idegen segítségre. Ha- bent sua fata... A gondolatoknak épp úgy, mint a könyveknek meg van a maguk szomorú sor­sa. A nagy gondolatok merészen iveit, széles, nyilt homlokok mögött születnek, világosság­ban és tiszta levegőben és ha ebben a nékik oly rokon környezetben megnőttek és meg­izmosodtak, akkor kezdődik tragikus vándor­lásuk mindig laposabb é6 laposabb homloko­kon keresztül... amignem maguk is egészen ellapulnak. így lesz Arietoteles autarkiájából a husza­dik század gazdaságpolitikusainak autarkiája. Ebben a jelentésben értik alatta a közgazdá­szok valamely gazdasági területnek azt a tö­rekvését, hogy minden gazdasági szükségletét a saját területén belül, a 6aját eszközeivel, a saját erejéből állítsa elő; a szükségleteknek és a termelésnek méreteit olykópen hozza egy­mással egybehangzásba, hogy se kiviteli fölös­lege ne mutatkozzék, sem pedig bevitelre ne szoruljon. A klasszikus közgazdaság ezt a zárt gazdasági egységet a „robinzoni gazdaság*4 név alatt általánosítva vette elméleti elkép­zeléseinek mintájául és kísérletezett rajta, olyformán, mint a fizikus tette, amikor a sza­badesés törvényeit a lejtőn gördülő kő segít­ségével saját maga által felállított föltételek között vizsgálta s igy sikerült fölfedeznie. Elméletileg nincs semmi akadálya annak, hogy valamely területet lezárjunk s azon ro­binzoni gazdálkodást folytassunk. Nagy terü­letek , zárt geográfiai egységek, impériumok, gyármatállamok, melyek érdekhálózatukat az egész világon saétteritették és emberfeleslegü­ket határaikon belül könnyen és haszonnal he­lyezhetik el: Amerika, Anglia, Oroszország megengedhetik maguknak ezt a kisérletezést, anélkül, hogy nagyobb kárát vallanák. De ki­sebb, túlnépesedett országok, ha nem .akarják népességüknek nagy részét éhenhaláera Ítélni, a megmaradottaknak pedig életszínvonalát erősen leszállítani, — lázas, forradalmi meg­rázkódtatásokkal időnkint meg-megszággatot.t senyvedésbe süllyeszteni, — óvakodjanak et­től a fantomtól, amely a háború gőzétől kó- tyagos Pythiák fejében született. Az autarkiás hóbortnak van egy huneutkás, mondhatni galíciai formája, amikor a kis autar­kiás a feleslegeit mindenáron el szeretné sütni. — de a behozatalt nem engedi meg. A mostani kereskedelmi szerződések fényes példái az ily fajta kísérletezéseknek. Sok haszon belőle nincs, mert a kereskedelemben talán még in­kább, mint bárhol, érvényesül az az igazság, hogy olyan szerződést, amelyből az egyik fél­nek csak jogai, a másiknak csak kötelességei vannak, jobb meg ee kötni. Do, ut des, — facio, ut faciae, vagyis semmit ingyen, mindent meg­felelő ellenszolgáltatásért, — ez minden egész­séges gazdaságpolitikának az alapja. Az autarkia fogalmát a szakemberek az el­méletből jól ismervén, annak mai megjelenési formája sem tartogat meglepetéseket számuk­ra. Annál jobban leköti azonban ez a jelenség annak a figyelmét, aki azt nem pusztán gazda­sági szempontból nézi, hanem a társadalmi fej­lődés irányára igyekszik belőle következteté­seket vonni. A társadalmi problémák figyelőjét régóta foglalkoztatja az a két, egymással hom­lokegyenest ellentétes áramlat, amely a mi mostani, kétlaki világunkban viaskodik. — Egyrészről a technika mértani haladvánnyal fokozódó növése megszüntet minden távolságot és azt, ami eddig elérhetetlen vcflt, kézzel fog­ható közeibe hozza; mágikus hatalma Összezsu- goritja a glóbust, és hihetetlen mértékben ki­szélesíti az emberi penetrációt a két végletbe: a mikrokozmoszba és a makrokozmoszba. De ugyanakkor egy gonosz fantom beterel ben­nünket különböző karámokba, beskatulyáz öt­letes cimkék alatt amelyek ötven év múlva csodálkozó mosolyt csalnak majd a boldogabb utódok ajkára és szószerint megismételteti ve­lünk Tantulus epe^ztő kínjait: dúsan terített asztal mellett koplalunk, gyöngyöző kristály- kelyhek 67:nültig telt italával az ajkunk előtt szomjan halunk. Hamlet úgy érzi, hogy Dánia egy nagy börtön. Goethe falakat lát Le omolni ée helyükbe még magasabbakat nőni és bennük embereket szűk cellákba zárva. Rabindranáth Tagore szomorú embere jut az eszünkbe, aki add;g kovácsolta ellensége részére a súlyos bilincseket; amignem azok a saját csuklóján, bokája körül fonódtak össze. Mefisztofelesz szamarai vagyunk: rossz szel­lemünk kopár legelőnkön körbe vezet, mig köröskörül üde, buja pázsit. a tavaszi vetést és a bumnyaüitetést Ungvár, március 23. A hirtelen tavaszi me- 1 íegre változott időjárás lehetővé tette a vetési és burgonyaültetési munkálatok megkezdését. A vetési és az ültetési munkálatok a Tisza men­tén, továbbá Beregszász, Nagyszőllős és Mun- ! kács környékén már lendületteljesen folynak, j Az időjárás megfelelő, de a gazdák szárazságtól tartanak. Kárpátalja északon fekvő területein ; még nagymennyiségű hó van s a tavaszi gazda­sági munkálatok megkezdéséről még szó eem I lehet. A magasabban fekvő vidékeken csak ép- . riiis közepe táján kezdik meg a vetési és a ! burgonyaültetési munkálatokat. (Svájc árellenőrző politikája.) A svájci minisz­tertanács a napokban elhatározta, hogy messze­menő ellenőrzést fog gyakorolni az árak felett. Erre az elhatározásra az adott okot, hogy — mint a kormány hivatalos közleménye megjegyzi, — a svájci árszint már a háború előtt is lényegesen magasabb volt a külföldinél s ez a különbözet a háború utáni inflációs időben, majd most a kül­földi valuták leértékelése következtében még nagyobb lett. A svájci bevitel korlátozása, amely már több, mint 400 árunemre terjed ki, egyre drágitja az életet. A tulmagas áTak elsősorban a kivitelre dolgozó Iparokat és az ország szem­pontjából döntő gazdasági jelentőségű idegenfor­galmat bénítják meg 8 igy okvetlenül szükség van az állam ármérséklő beavatkozására Meg­jegyzi a közlemény, hogy a kartelek megszünte­téséről nincs szó, hanem csak a kinövések eré­lyes letöréséről. Az árak. ellenőrzése azonkívül nem fog kiterjedni a munkabérekre, a lakbérekre és azokra az árukra 6em, amelyek különös vám­védelmet élveznek. (A német—jugoszláv kölcsönös áruforgalom to­kozása.) Berlinből jelentők: Posse államtitkár Schacht birodalmi bankelnök és gazdasági minisz­ter nevében nyilatkozatot tett a jugoszláv sajtó számára, amelyben hangsúlyozta Németország ée a Dunamedence gazdasági egymásrautaltsá­gát. Különös jelentősége van ezért annak, hogy a német—jugoszláv kereskedelmi szerződés lehető­ségeit a két ország teljes mértékben kihasználta. Samow miniszteri igazgató a nyilatkozattal kap­csolatban közölte, hogy a német—jugoszláv kli- ringben ezidőszerint 15 millió márkás passzívum mutatkozik Németország hátrányára Ezt nem a jugoszláv import korlátozásával, hanem a német kivitel fokozásával fogják kiegyenlíteni. (Amerikai arany a mexikói jegybank ércfede­zete.) Washingtonból jelentők: Az Egyesült Ál­lamok kincstári hivatala Roosevelt elnök jóvá­hagyásával aranyat adott el a hivatalos har­minc ötdolláros áron a mexikói nemzeti banknak, hogy lehetővé tegye, hogy a bánik aranykészletet létesítsen bankjegyforgalma fedezésére. Ez volt az első nyilvános amerikai aranyeladás az arany- készlet államosítása óta. (A világpiacok áruindexszáma.) A világ piacok áruindexszáma a Csehszlovák Nem­zeti Bank tanulmányi osztályának jelentése szerint a következőképpen alakult (1927 ja­nuár = 100): 1. számú manitóbaibuza már­cius lönám 33.07 (március 9-én 33.30), 2. szá­mú hard wánter búza 41.32 (42.20), 2. számú rozs 33.06 (35.09), cseh cukor ab Hamburg 16.76 (16/58), centrifugál nádcukor ab New- york 38.05 (37.74), amerikai standard gyapot 52.40 (57.19), egyiptomi gyapot 35.51 (36.89), 64. számú Tops-gyapju 30.10 (29 84), 40. szá­mú Tops-gyapju 27.43 (27.23), standard réz 29.00 (29.00), standard WiEhe petróleum 46.44 (46.12), crepe standard kaucsuk 17.40 (18.18), príma juta 30.34 (29.28), 4. számú Santos- kávé 23.63 (28.68), cipőtalpbőr 45.09 (44.73), angol borjubőr 49.60 (49.18), admirality se- cond szén 50.29 (49.87). (ötmiBiárd leva kár érte tavaly a bolgár gaz­dákat.) Szófiából jelentik: A kereskedelmi mi­nisztérium hivatalos statisztikai adatai szerint a tavalyi szárazság következtében a bolgár gaz­dákat kereken ötmilliárd lévás veszteség érte. Irta: Mészáros Hugó Pozsony, március. A csehszlovák statisztikai ál­lamhivatalnak az ipari üzemek 1930 május 27-i álla­potáról szóló és most megjelent közleményei érde­kes összehasonlítási alapot adnak a szlovenszkói ipari üzemek fejlődéséről az elmúlt 50 év során. A Magyarországon 1880-ban megejtett népszám­lálással kapcsolatosan elsőizben készült egy ipars'a- tisztikai felvétel is és miután ennek adatai városok, járások és megyék szerint részletezve voltak, képet alkothatunk a mai Szlovenszkón fennállott helyzet­ről. Megállapíthatjuk, hogy 1880-bnn a mai Szlovenszkó területén &i előállító ipar te­rén (tehát a kereskedelmet, a hitelügyleteket, a biztosítást, az egészségügyet és egyéb kulturális célokat szolgáló foglalkozást nem tekintve) össze­sen 37.486 önálló üzem létezett; 1930-ban 50,030 ilyen önálló üzem számla Itatott Ez 33.4 százalékos gyarapodásnak felel meg. ötven éves időtartamra, melybe három, alapjában véve igen kedvező gazdasági konjunktúra esett, ez annál kevésbé mondható kedvezőnek, mert ezen idő alatt a lakosság száma lényegesen jobban emelke­dett, úgy hogy valóságban visszaesésről van szó. 18804>an egész Magyarországon ez iparstatisztika szerint összesen 2157.886 önálló, szigorúan vett pro- duktiv-iparüzem létezett, minekfolytán a mai Szlovenszkónak megfelelő terület ezen üzemekben 14.5%-al részesedett (Horvót- és Szlavonország 124%-al, Fiume 1.17%-kal). Minthogy Csehszlovákiában 1939-ban összesen 378.015 ilyen önálló ipariizem szám láttatott, Szlo- venszkó a maga 50.030 üzemével már e«ak 13.2 - al részesedik. A történelmi országok ipari fejlettsége nyomja az arányszámot Szlovenszkó hátrányára. 1880-ban a mai Szlovenszkó területén az összla­kosság 4.64 -át tette ki az önálló ipart iiző lakos­ság; 1930-ban Szlovenszkó önálló ipart Uzö lako­sai a szlovenszkói Összlakosságnak már csak 1,5 -át teszik ki. 1880-ban Magyarországon a dunántúli területen a lakosság 3.64%-a, Erdélyben 3.93%-a, a Duna ée Tisza köziben pedig 6.27%-a volt önálló ipart űző. Az utóbbi terület kedvező arányrésze főleg Buda­pestnek volt köszönhető, mig a szlovenszkói terü­let elég kedvező arányrésze (4.64%) annak a körül­ménynek, hogy ezen a vidéken voltak a régi vidéki ipar főbb központjai: Pozsony, Kassa, Zólyom, Besztercebánya, Selmecbánya, Nyitra, Eperjes, stb. A mai kedvezőtlen arányszám nemcsak arra ve­zethető vissza, hogy az önálló ipart űzök száma a népesség szaporodásának aránya mögött messze visszamaradt, hanem arra is-, hogy az ipari fog­lalkozás egyáltalában visszament. Ami a* egyes iparágak részesedését ez össze* elő- állitó-ipar üzemeiben illeti, megállapítható, hogy 1930-ban az üvegipar képviselve volt 0.40%-kal (1880-ban még 1.87%-kal), a fémipar 12.6%-kal (1880-ban 10.9%-kal), a vegyészeti ipar 0.2%-kal (1880-ban 2.12%-k-al), a textilipar 4.6%-kal (1880- ban 4.42%-kaI). a papíripar 0.38%-kal (1880-ban 0.66%-kai), a bőripar 1,37%-kül (lS80-ban 3.13%- kal), a faipar 15.3%-ka! (1880-han csak 10.14%-k-al), a ruházati cikkek ipara 31%-kal (1880-ban 19 28%- j kai), az építkezési ipar 10%-kal (1880-ban 16.02%- j kai). A részesedési arány hanyatlott tehát főleg az üveg-, a vegyészeti-, a bőr- és az építkezési ipar­nál. Az ipari üzemek nagyságát illetően (t. i. a benne foglalkoztatott személyek száma szerint) a kifejlő­dés e következő: Szlovénokéban 1930-ban -az összes üzemek 50%- 1 át tették ki a segédszemélyzet nélkül dolgozó üze- i mek (1880-ban 63.8%), 39%-át tették ki a 2—5 sze­méllyel dolgozó üzemek (1880-ban 33.6%), 4.6%-ét tették ki a 6—10 személyt foglalkoztatott üzemek ) (1880-ban 1.45%), 1.5%-át tették ki a 11—20 sze­mélyt alkalmazott üzemek (1880-ban 0.57%), 1.1 %- I át tettékki a 21—50 személyt foglalkoztatott üzemek | (18SO-ban 0.32%) és kb. 1.1%-át tették ki a több mint 50 személlyel dolgozó üzemek (1880-ban 0.22%). Amig tehát a legkisebb üzemek részesedési arányszáma erősen visszament az 1880-iki állapot­hoz képest, addig a közép, főleg a 2—10 személy- lyel dolgozó üzemek és a nagyobb üzemek lénye­gesen tért hódítottak, ami a technika haladásával, a gépmnnka terjdésével áll összefüggésben. 1 Ami végül az ipari üzemekben foglalkoztatott munkaerőket illeti, a csehszlovák statisztika meg- ; állapította, hogy Szlovenszkőban 1980-ban a pro- I duktiv ipari üzemekben 219.159 személy dolgozott; j a régi magyar statisztika szerint a mai Szlovenszkó területén létezett eíajta üzemekben 1880-ban össze­sen 5S.783 személy talált munkát. Pozsonyban az ezen üzemekben működött szemé­lyek 1880-ban a város összlakosságának 20.27%-át tették ki. 1930-ban pedig 19.1 %^át. Az arányszám tehát nagyjából ugyanaz maradt, de tekintettel a lakosság nagy gyarapodására, ez azt jelenti, hogy a j lakosság körében az ipari foglalkozás mérve ha- i nyal lőtt. j (Sziovinszkón nem rosszabbodtak a gyümölcs* I termés kilátásai.) Pozsonyból jelentik: Az utóbbi ! hetek szokatlanul hideg időjárása Szlovenszkó gyümölcstermelő vidékeiről érkező jelentések szerint nagyobb kárt nem okozott A gyümölcs­termés kilátásai nem rosszabbodtak s kielégítő termés várható, ha az áprilisi időjárás nem lesz zordabb a márciusinál. Mit kapunk a valutákért? Prága, március 23. KS 100 pengőért ................................. 456.50 100 schilllngért ........................... 456.50 100 zlotyért ................................. 450.25 100 lejért ...................................... 15.45 100 márkáért................................ 888.— 100 dinárért ................................ 53.60 100 s vájci frankért...................... 773.50 100 francia frankért...................... 157.80 100 líráért ...................................... 202.40 1 amerikai dollárért .... 23.50 1 angol fontért........................... 113.625 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 23. kő 100 pengőért ................................ 459.50 100 schlllingért ...... 459.30 100 zlotyért ................................ 453.25 100 l ejért ...................................... 15.755 100 márkáért................................ 892.— 100 dinárért ....... 54.— 100 svájci frankért ..... 776.50 100 francia frankért...................... 158.40 100 l íráért ...................................... 203.60 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért........................... 114.625 mo ssa (Ausztria kereskedelmi tárgyalásai.) Béceből je­lentik: Az olasz beviteli korlátozások valamennyi osztrák áru számára, amelyeket nem védenek a régebbi kontingensek vagy kedvezmények, igen súly oá károsodást jelentettek. Ausztria jelenleg tárgyalásban áll az olasz kormánnyal, amelynek célja az, hogy Olaszországot kárpótlásul a szállí­tás vagy hitelnyújtás terén kedvezményekre bír­ja. A tárgyalások hír szériát kedvezően haladnak. A hétfőn kezdődő osztrák—csehszlovák tárgyalá­sok során a fizetőéi forgalom kérdését is rendezni akarják. Az osztrák kivitelre súlyosan neheze­dik az, hogy a prágai sillingárfolyamot 462.5-ről 448.5-Te szállították le. De ezenkívül is rendkívül sok technikai kérdés vár még tisztázásra a tár­gyalások során. Hollandiával azért kezdtek tár­gyalásokat, hogy az egyre szaporodó hollandi beviteli tilalmak mellett az osztrák kivitel érde­keit megfelelően biztosi teák. Ezirányban azon­ban még éppoly kevéssé elkerült eredményt el­érni, mint Dániával szemben, amelynek a sértés­éé zsirkontimgensek terén támasztott követeléseit nehéz összhangba hozni Ausztriának más álla­mokkal szemben vállalt szerződéses kötelezett- cégeivel. Már pedig Ausztria dániai kivitelét erő­sen veszélyeztetné, ha rövidesen megegyezésre nem juthat Dániával. (Száj* és körömfájás m prágai állatvásáron.) A prágai éllatvásár igazgatósága közli: A Prá­gába Importált Jugoszláviai sertések sorában száj- és körömfájásban szenvedő állatokat ta­lált a hatósági állatorvos. A prágai sertésvá­sárt fertőzöttnek nyilvánítja a hatóság. Serté­sek mától számított két hét tartama alatt csu­pán a prágai országos hivatal engedélye alap­ján hajthatók föl. A sertéskivitellel kapcsolatos kedvezményekről szóló rendelkezéseket és a ser- tésklviteli engedélyeket két hét tartamára ha­tálytalanították. — A hétfői prágai állatvásár fölhajtása 720 vágómarha lesz. (A múlt évben 12 százalékkal emelkedett a vi­lág hadianyagkereskedelme.) A berlini konjunk­túrakutató intézet számítása szerint az elmúlt esztendőben kereken 12 százalékkal emelkedett a világ lőfegyver-, lőszer- ée máé hadianyag ke­reskedelme. A legfontosabb hadtanyaggyártó ál­lamok kivitele 224 millióról 251 millió márkára emelkedett Ez az emelkedés annál feltűnőbb, mert ugyanakkor a világ kereskedelmi forgalma, a különböző korlátozások következtében kereken 4 százalékkal csökkent. Az elmúlt esztendő folya­mán Japán hadianyagkivi tele kétkarúi adrésszel, Olaszország ée az észak amerikai Egyesült Álla­mok hadianyagki vitele pedig több mint 25 száza­lékkal emelkedett. (Valutavllágbéke — módosított aranyalapon.) A washingtoni államkincstár részéről kijelentet­ték, hogy az amerikaii kormány reméli, hogy a világ módosított aranvalaoot fogod majd el. A nyár folyamán megindulnak a pénzrögzitő tár­gyalások Washington és London között. Az ame­rikai kincstár megkezdte az aranyeladást, ami arra a belátásra vall, hogy a nemzetközi arany­alapra való visszatérés az arany uj nemzetközi elosztását követeli. A p én/rögzítési tárgyalásokat júliusra vagy augusztusra várják, addigra re­mélhetőleg Anglia tisztázza majd pénzpolitikáját a domíniumokkal ée az aranvblokk helyzete is kialakul. (A román—jugoszláv fizetési forgalom újabb szabályozása.) Bukarestből jelentik: A fennálló román—jugoszláv fizetési megállapodás értelmé­ben a két ország közötti fizetési forgalmat — amint azt a román Nemzeti Bank közli, — a jö­vőben kliring utján bonyolítják le. A Jugoszlá­via felé irányuló román kivitel ellenértékét ennél­fogva a jugoszláv Nemzeti Banknál helyezik le­tétbe* a román Nemzeti Bank számlájára. Az el­számolást az 1 dinár egyenlő 2.944 lej törvénye­sen megállapított alapon ejtik meg. A kivitel el­lenértékéből a Nemzeti Bank saját számára 60 százalékot kap a,z ásványul a jkávitelbő! elért ősz- szegekből és 40 százalékot az egyél) kivitelből elért összegekből, mig a fennmaradó devizákat a jogosított bankok utján az exportőröknek utal­ják ki

Next

/
Thumbnails
Contents