Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-24 / 71. (3623.) szám

1935 március 24, vasárnap.

13

SZTOHÁZ-KönW-KUbTLIRA.

atgrafgr—aawea——wmM

A ,,Ny Urai írók Könyve“

■ Ériékes novellák, tanulmányok és versek ■

Prága, március 23. A Nyitrai írók Könyve, amely egy Inét előtt hagyta el a sajtót, valóban meglepetést jelent a szlovenszkói magyar olvasóközönség számára. SchÖpflin Aladárral az élén busz nyitrai ée Nyltráról elszármazott magyar író V'Omú fel a könyvben, amely antológiái szempontból kitünően van összeválogatva ée meglepő keresztmetszetét adja a Nydtra vároBából ée földjéből kinőtt magyar irodalomnak. A közönség honorálta a szerkesztőbizottság fáradozását é6 olyan érdeklődés nyilvánult meg az uj könyv iránt, hogy az első kiadás néhány nap alatt teljesen elfogyott, ami valóban szokattam a ezlovenszkód magyar kisebbségi irodalom berkeiben.

Halasi Lipót fordításában Jankó Jesensky egy szép vemse nyitja meg a kötetet. Halasi Lipót csendesszavai ée flinomtollu nyitrai iró volt. — SchÖpflin Aladár „Nyitrai emlék" címmel Igen kedves visszaemlékezést közöl gyermekkoráról, amelyben elmondja élete első ée utolsó megvesztegetési bűncselekményét, leírja a szép házat, amelyben mint gyermek lakott és rámutat azokra a hatásokra, amelyektől további pályáján sem tudott szabadulni. — Verő Géza, az ismert nevű nyitrai költő anyjának dedikált egy verset, amelynek utolsó két sora meggyőzően csendül az olvasó fülébe: „Jaj nekem, jaj százszor, mert meghalt az anyám!** — Ethey Gyula kiváló kvalitásait a PMH olvasók özön sége jól ismeri. Nincs ma jobb ismerője a régi szlovemezkói magyar világnak nála, aki nagy buzgalommal és fáradsággal bújta a levéltárakat és nemcsak adatokat halászott ki belőlük, hanem szívvel irt tanulmányai a régi világ levegőjét és mentalitását, a régi alakokat és a nagy kortörténeti megmozdulásokat revelálják. Ethey a nyitrai antológiában ,.A becsület foltja" címmel irt kis novellát és történelmi tanulmányt.-— Risnyovszky Endre „Liszt és Chopin versengése" címmel irt novellát a kötetbe, amely különös aktualitást nyert Rolváry Géza Chopin-filmje révén. A novella élénk és a szerző jól használja ki a két nagy művész között lejátszódó epizódot. — Dailos István „Hassan bég levelet irt" cimü történelmi Írása 1586 táján játszik. Érdekes, eddig

Mm MsM Mimim

Páris, március 23. A párisi magyar kolónia felkérésére Mécs László a napokiban három előadást tart Párisban.

Az első szavaló est a párisi Magyar Háziban lesz már ma este.

Az estéiyt a franciaországi magyar egyesületek szövetsége a párisi katolikus magyar misszióval karöltve rendezi. Az estély fő- programszánna Mécs László szavalata lesz.

Mécs László ezen kívül be fog mutatkozni a párisi Sorbonne-on is március 29-én este. Ez alkalommal az estély védnökségét Ver- dier bíboros, Páris hercegérseke cs gróf Khuen-IIéderváry Sándor párisi magyar királyi követ vállalta. 3!árcius 26-án az Institute Catholiqueben rendez ünnepi estélyt a papköltő tiszteletére a magyar katolikus misszió párisi tanulmányi szerve s az ünnepély védnökségét Baudrillac pre- látus, a francia katolicizmus egyik nagyra- becsjilt személyisége vállalta.

Mécs László előadásai iránt nemcsak a párisi magyar, de a francia közönség körében is rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg annál is inkább, mert ez alkalommal Mécs magyar szavalata mellett költeményeit nagyszerű francia fordításban is interpretálni fogják.

elég ismeretlen adatokat tartalmaz ez az irrás a török világból. — Márton völgyi László a nyitrai uj magyar líráról írt érdekes tanulmányt. Reviczky Gyulával foglalkozik elsőnek ebben az esszében. Elmondja, hogy még 1918-ban márványtábla érkezett Budapestről, amelyet Reviczky Gyula szülőházán kellett volna elhelyezni, de erre máig nem került sor. Az érdekes, hosszulélekzetü tanulmány azokkal a költőkkel foglalkozik, akiket születési vagy lelki szálak fűztek Nyit rához. — Dombay Hugó „A kesztyű" cimü novellája kedves és hangulatos írás. — Lósy Béla „KasznáT ur megveszekedéee" bővelkedik jóízű humorban. — Ungváry Ferenc „Ázsia hív" című vázlata élénk és ötletes. — Thuróczy Tibor „A kudarc" címmel irt élénken lüktető novellát. — Érdeklődésre tarthatnak számot Kenedy Erzsébet, Hevessy Sári, Horváth Nándor, Mittuch József, Verő Géza, Pécsi Jenő' kis novellái. — Ungváry Ferenc „Színházi tragédia, anno 1934“ címmel irt érdekes kis történetet a vidéki színészet köréből. — Dailos István „A nyűtravidéki palócok" cimü tanulmánya igen alapos irás. amely ebben a kategóriában egyenesen hézagpótló. Pontosan számol be népszokásokról és babonákról, a nép különböző farsangi és aratóünnepeiről, szüreti mulatságokról ós virtuskodásról. Különös érdeklődésre tarthat számot a tanulmány ama része, amelyben a keresztény ünnepekkel foglalkozik a népszokások alapján. Az építkezésekről, a díszítésekről és a népviseletről irt részek valóban újat jelentenek ■ezen a téren. A rimbeszedett felk ősz Ön tőket (amelyek eredetileg dialektusban vannak írva) a dialektus mellőzésével ismerteti. Az értékes tanulmányt a nyitravidéki palóc nyelvjárásról szóló ismertetéssel zárja le. — Stiii Jenő Gandhiról irt tanulmányt. — A kötetet Hevessy Sári, Sáffár Kornél, Kenedy Erzsébet, Forbát Imre, Verő Géza, Dailos István vered és Halasi Lipót és Ungváry Elemér versfordításai teszik teljessé.

A kötet Nyitrán jelent meg Risnyovszky János kiadásában és az ízléses címlapot Slamka Lajos nyitrai festőművész tervezte. A szép kiállítás megfelel az értékes könyv tartalmának. n. p.

Meghalt Moissi

Bécsi jelentés szerint egy ottani szanatóriumban tegnap ««te ötvenöt éves korában meghalt Alexander Moissi, a mai színpad egyik legnagyobb és legjellegzetesebb színésze.

(*) A Toldy Kör Rákóczi-emüékünnepe. Pozsonyból jelentik: A Toldy Kör II. Rákóczi Ferenc halálának 200-ik évfordulójára ünnepélyt rendez a következő műsorral: Március 30-án, szombaton este 7 órakor dr. Sziklay Ferenc kul- turreferens vetltettképes előadása „Kassa szerepe Rákóczi életében" elmen a Kereskedelmi Testület nagytermében (Goethe-ucca 15). Belépés ingyenes. Március 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Rákóczi-matiné a Vigadó kistermében. Közreműködnek dr. Jankovics Marcell, Galambos Béla, Gasparek Tibor, John Elemér, Nógrády Ferenc, Pongrácz Miklós, Brei- ter-Szélessy János, Ostermuth Izabella és Platt Mary. Jegyek a matinéra 1—10 koronás árban elővételben kaphatók a Stampfel-kÖnyvkereske- désben (Mihály-ucca).

(*) Bulla Elma első filmje. Budapestről jelentik: Bulla Elmát szerződtette az Universal- gyár európai produkciója. Joe Pasternack, az Universal budapesti producere kötötte meg a szerződést a fiatal művésznővel, akinek első filmjét Bolváry Géza rendezi. A film másik sztárja Gustav Fröhlich lesz és a filmet a buda- ( pesti Hunniában fogják forgatni.

Moissi Triesztben született, apja nagykereskedő volt, anyja Florenzből származott. Első tanulmányait Triesztben és Grázban végezte, de nemsokára a színház bűvkörébe jutott. Tizenhat éves korában Bécebe jött, beiratkozott a zenedébe és tenor- énekes akart lenni. Ezek az énektanulmányok rá I nyomták bélyegét későbbi karrierjére. Világhírűvé ; vált hangja tenorhang, színpadi játéka zenei játék volt. Az első bécsi időben operettekben statisztált, majd később szinte villámgyorsan megtanult ncme- i tül és egy napon lerongyolta^ érkezett meg Prágá- i ba, ahol az akkori német színház híres igazgatójának, Angelo Neuimannak kertelés nélkül bejelentette, hogy feltétlenül a Franz Moor szerepét akarja eljátszani Schiller „Haramiá‘*-jában, u'.ána pedig , Shakespeare III. Richárdját szemelte ki a maga | számára. Angelo Neumann zsenialitása mellett tesz j tanúságot, hogy a lerongyolt kezdöszinészt azonnal j szerződtette.

Barátai felismerték a benne szunnyadó zsemali- | tást és már egy évre rá a fiatol Max Reinhardt i Bérlinbe vitte Moissit. Reinhardt és Maximillian Harden karolták fel Berliniben és minden éles kritika és a berlini közönség ellenkezése dacára addig | tartották, amig végül is győzedelmeskedett és nemcsak Berlint, hanem ez egész világ színházi közönséget meghódította.

Moissi színpadi szerepei megszámlálhatatlanok. Sok figurát alakított, sokféleképpen játszott és számtalan regiszter ura volt. Játszotta a klasszikusokat, az oroszokat, Wedekindet, a moderneket, játszott Berlinben, Bécsben, Prágában és Salzburgban az ünnepi játékokon. Salzburgban legnagyobb teljesítménye Hofmannsthal „Jederm&nn" cimü világhírű misztériumának főszerepe volt.

Salzburggal kapcsolatban kellemetlen afférja támadt. Moissi ötvenéves korában regényírásba fogott ég hogy a helyszínen tanulmányozza alakjait, Salzburgban a szülészeti klinikára ment, ahol végignézett egy szülést. Ez a lépése arra vezetett, hogy a sajtó heves támadásokban részesítette a nagy színészt, úgyhogy Moissinak többé nem lehetett az ünnepi játékokon fellépnie. Mikor 1082-ben Reiohenbergben vendégszerepeit, az ottani ifjúság a színházban Moissi-ellenes botrányt rögtönzött, amelynek számos letartóztatás volt a következménye.

Moissi sohasem foglalkozott politikával, azonban impulziv módon nevét mindig rendelkezésére bocsátotta azoknak, akik a humánus világözemlé!et‘‘-et hirdették. Sokan kommunistának nézték Moissit, aki pedig nem volt más, csak szivvel-lélekkel művész és a nagy örök költői eszmék apostola.

1931 ben Moissi „A nagy fogoly** címmel Napo- leon-drámát irt, amelynek azonban nem volt sikere. Mikor Hitler unalomra jutott, Moissi elhagyta Németországot. Anyanyelvén kezdett szerepelni és olyan sikereket aratott az olasz színpadokon, m:nt annakelőtte Németországban. Legutóbbi terve az volt, hogy egy sfcigiona-táreulattal beutazza Európát. Moissiva! egy zseniális színész és egy okos, tiszta ember szállt a sírba. Felesége Johanna Aerwin színésznő. Moissi lánya Beate Moleen néven Berlinben szerepel mint színésznő.

Utolsó akarata szerint holttestét elégetik. Tegnap délelőtt, néhány órával halála előtt a bécsi szanatóriumba Mussolinitól távirat érkezett, aki gyore javulást kivánt Moissinak.

MUSSOLINI KÍVÁNSÁGÁRA OLASZ

ÁLLAMPOLGÁRNAK NYILVÁNÍTOTTÁK A HALOTT MŰVÉSZT

Trieszt, március 23. Az Alexander Moissi haláláról szóló hírrel majdnem egyidejűleg érkezett meg Triesztbe a hir, hogy Mussolini kívánságára Moissit olasz állampolgárnaik ismerték el.

(*) Érdekes film készül az osztrák hadsereg történetéről. Becsből jelentik: Érdekes sajtóbemutató volt egy bécsi filmszínházban. A bemutatott film címe: „Az osztrák hadsereg keletkezése és fejlődése". A filmet 85.000 méter régi filmből állították össze. A bemutatott film számos részletében természetesen magyar vonatkozású Is, mert az egykori osztrák-magyar hadsereg magyarországi gyakorlatait is bemutatja. Igen érdekesen mutatja a régi hadsereg keletkezését és korhű egyenruhákban vonulnak fel az évszázadok előtti bandériumok. A film nagy tetszést aratott.

Junius 29.- és 30-án tartják Érsekujvárott az országos dalosünnepet

Pozsony, március 23. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség elnöksége e hó 13-án megtartott ülésén elhatározta, hogy Érsekujvárott ez év pünkösdjén tervbevett dalosünnepeí elhalasztja junius 29-ére és 30-ára. Ez elhalasztásnak az oka az, hogy Pünkösdkor ugyancsak Érsekujvárott tartja a magyar cserkész-szövetség évi kongresz- szusát s így e két magyar rendezés sok volna Érsekújvárnak, mert az elszállásolás, élelmezés, síb. nehézségekbe ütköznék. Az értekezlet megállapította a daiosünnep művészi előkészítésének elveit is, amelyet a szövetség e napokban közöl az egyes tagegyesületekkel. Végül előkéssiíette az értekezlet az alapszabályok módosításának kérdését is, meri szükségesnek látszik az elavult alapszabályoknak teljes átdolgozása.

A dalosünnepre való eddigi nagyarányú jelentkezés arra enged következtetni, hogy az ezévi dalosünnep nemcsak hogy nem marad hátra az eddigi rendezések mögött, hanem ellenkezőleg, valószínűvé teszi azt, hogy ez még nagyobb arányú lesz, mint az eddigiek voltak.

A Dalosszövetség elnöke, ügyvezető ab elnöke és főtitkára a napokban fog kiszál- lani Érsekújvárra, hogy ott az előkészítő munkálatokat a helyi bizottsággal karöltve megkezdjék.

(*) Ünnepi hét lesz júniusban Budapesten. Budapestről jelentik; A magyar fővárosban jun'us 6-i kezdettel ünnepi hetet rendeznek és ennek kimagasló művészeti eseményei a kővetkezők: 6-án a filharmonikusok hangversenye Szigeti József közreműködésével, 7-én magyar balett az Operabizban, 8- án Aida, 9-én Liszt-oratórium az esztergomi Bazilikában, majd sorra a következő napokon: magyar népdal, Verdi-opera Németh Máriával és Helge Rosswöoge-vel a főszerepekben, filharmonikusok Dohnányi vezénylete alatt, Pillangókisasszony, Lo- liengrin, klasszikus szonátaest, T«nnhftu6er és az egyes zenei események között kirándulások L:lía- füredre. a Balatonra, Esztergomba, Mezőkövesdre és a tatatóvárosi szabadtéri színpadihoz.

(•) Németország meg akarja vásárolni a krems- milnsteri koioetor rimkrónikáját. A krememünsteri kolostor blrotskában van 1697 óta a müncheni Henriknek hiree rtmkrónikája, rendkívül értékes, pergamenére irt kézirat, mely a világtörténetet német vegekben tartalmazza a világ teremtésétől Nagy Károly koráig. A müncheni állami könyvtár a monostornak 130 ezer sdhillinget kinál érte és hajlandó & kiviteli prémiumot, az eladási ár 10 százalékát is kifizetni. A monostor ezzel — a közvetítő költségek leszámításával — vagy 120 ezer sokilling- hex jutna, mely összeg a rossz anyagi viszonyok közé került monostor felsagitésére szolgálna. Az osztrák körök nehéz szívvel tekintenek e műkincs eladására, annyival inkább, mert újabb időben mér több osztrák műtárgy vándorolt ily módon külföldre, amelyek értéke az egymillió hárotnezáz- hatvanhét sdhillinget érte el. Németország, Csehszlovákia, Svájc és Anglia a fővásárlók.

(*) A nagy olasz enciklopédia. A nagy francia emeiktopóddá, után az európai nemzetek egymásután adták ki enciklopédiáikat. A nagy európai népek között csupán az olaszoknak nőm volt enciklopédiája. Csak a ihábora után kezdtek hozzá a 'hiány pótlásához. Tröocani szenátortól indult ki & kezdemenyezée, de nemsokára a kormány vette kezébe a dolgot. Egy 1933 január 24-éo keit törvény intézetet állított fel a nagy enciklopédia megalkotására, öt nagy olasz pénzintézet egyenként ötmillió lírával járult hozzá a vállalkozóéihoz. Geufcile volt miniszter, az te mert filozófus kapott megbízást a munka irányítására. 1920-ben megjelent az első kötet 6 azóta minden három hónapban jelenik meg egy-egy. A teljes mü 36 kötetből fog állani. A nagy olasz enciklopédiát külön erre a célra felállított nyomda állítja elő Milánóban. Az egyes cikkeket a legkitűnőbb szakemberek írják, a fasizmusról szólót maga Mussolinii irta. A légi háborúról Balbo irt, a rádióról Marcona, a fu- turízmarsról Marimetti. Bár az enciklopédiát a kormány adja ki, minden politikai tant teljes pártatlansággal tárgyal. így például hosszú, teljesen pártatlan cikk foglalkozik Marx tanításával. Mussolini viszont csak két oldalt kapott s ez a két oldal sem más, mint hüvöe adathalmaz.

(*) Milyen lehetne a színház s milyen a valóságban? Budapestről Írják: Erről a témáról tartott előadást Kállay Miklós budapesti iró és kritikus. Kifejtette, hogy mennyire nincs egyéni karakterük az egyes színházaknak. Drámai színházak egyre-másra Illesztenek be operetteket és zenésjátékokat a műsorukba, közben pedig az operettszinházak sorra becsukják kapuikat. Megrögzött Idea, hogy a színigazgatók lebecsülik a közönséget, miután következetesen leszoktatták minden igaz művészetről és durva, vagy csípősen fűszerezett koszton tartották. Most az igazgatók csodálkoznak azon, hogy a közönségnek elment az étvágya.

(*) Stan nem válik Panfól. A Metró-gyér hivatalosan cáfolja azt a hírt, hogy Stan elválik Pantól és a vflághirü kómikuspár ezentúl külön lép fel. A Metro-gyár hollywoody stúdiójában most fejezték be Stan és Plán legújabb filmjét, amelynek cime „Egyszer volt, hol nem volt". Ezután megkezdik a két kómikus teljes estét betöltő vígjátékénak forgatását.

(•) Napoleon-kiállitás Páriában.. Párlsból jelentik: A párisi Nemzeti Könyvtálban most nyilt meg az a kiállítás, amelyet Napóleonnak leveleiből már régen készültek rendezni. Az anyag moet más értéke* tárgyakkal, festményekkel, könyvekkel, porcellán- nal és bútorral kibővült, amelyek kivétel nélkül Napóleon uralkodásának utolsó négy esztendejéből származnak. A kiállítás oélja Mária Lujza korának felelevenítése. A kiállítás Napóleont mint férjet és büszke apát mutatja be. Egy eddig ismeretlen festményen kedves családi idill keretében lehet látni a nagy hadvezért. Napóleon mereven, egy kicsit erőltetett mosollyal állt a fiatal császárné előtt. A kiállított tárgyak között van több kíöalaku vörösbőrbe kötött könyv. Ezek a császár, körülbelül ezer kötetből álló, tábori könyvtárából valók, amelyeket minden hadjáratra elvitt magával. Az összes kiállított levelet Napóleon maga irta. Levélpapírnak aranyszegélyü, kis oktávalaku egyes lapokat használt A levelek mind hibátlan állapotban maradtak meg, látszik, hogy az utóbbi században nem ■sokat forgatták őket. A császár kezeirása csaknem teljesen olvashatatlan és a francia szavakat gyakran olaszos helyesírással használja. Mária Lujza ezeket a leveleket külön titkárokkal olvastatta fel magának, akik hozzászoktak Napóleon kezeirásá- hoz.

A NYUGATSZLOVENSZKól MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA DUNASZERDAHELYEN:

Hétfő : Az abbé.

A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA:

A kölyök és én.

Chevaller uj filmje.

A KASSAI CAPITOL-MOZGó MŰSORA:

Péter.

Gaál Franci, Ráday Imre, Hans Járay és Ottó

Wallburg óriási sikerű filmujdonsága.

AZ UNGVÁRI MOZGOK HETI MŰSORA: VÁROSI:

Csütörtök—péntek—szombat—vasárnap, f. hó

21— 24-én:

Ave Caesar. (A Kereszt jegyében.)

BIO R A D I a

Péntek—szombat—vasárnap, f. hó 22—24-én; A farsang gyermeke.

TaAGAI-MAGkAR-HI Rliflp