Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-24 / 71. (3623.) szám

VÁLASZTÁSI Ma: JAROSS ANDOR Az általános titkos választójogon alapuló csehszlovákiai pártrendszer ismétlődő tü­nete, hogy a hat évre megválasztott nemzet­gyűlés és a nyolc évre megválasztott szená­tus nem éri meg alkotmányos megbízatása határidejét, hanem néhány hónappal vagy évvel (a szenátus esetében) korábban adja meg az alkalmat a polgároknak Ítéletük meg­fogalmazására, Nagy mértékben hozzájárul ehhez a sok pártból álló kormánykoalíció, melynek alkotó pártjai menekülni igyekez­nek az uj választásokat megelőző időben nagyobb horderejű elhatározásoktól, mert ezekben a hónapokban mindinkább elhomá­lyosul a koalíció gyakran az államérdekkel azonositott kollektív érdeke és előtérbe nyo­mul az egyes pártok sajátos, a választók hangulatával befolyásolt népszerűségi együtthatója. Már az elmúlt év utolsó hónapjai is a jövő választások közeledésének jegyében teltek el, ez évben pedig úgyszólván pianisszimóra halkult a parlamenti munka, ellenben for- tisszimóba csapott át a pártok szervező, agitáló és a nép kegyét megnyerni akaró külső munkája. Hónapok óta választási ké­szültség van kint a kerületekben : minden párt szemlét tart hívei fölött és a nagy vá­lasztási csatához már úgyszólván felvonultak a szembenálló haderők. A magyar nemzeti kisebbség szempontjá­ból végtelenül fontos minden olyan, a népi erőt kifejezésre juttató megnyilatkozás, mely alkalmat ad nekünk nemzetileg hü, öntuda­tos tömegeink újbóli számbavételére. Eddig töretlen az a vonal, mely a világháború utáni marxista hullám lelohadása óta a fejlődő nemzeti öntudat mentén állandó erőgyara­podást tudott csak elkönyvelni. Mi ezen nem csodálkoztunk, csodálkozni legfeljebb azok tudtak, akik az ellenünk irányított sajtó mérgező nyilainak egy puhább öntudat paj­zsát tudták csak szembeszegezni, mely itt- ott engedett a kilőtt nyíl erejének. A jövő választásokkal kapcsolatban hónapok óta folyt a sajtó utján a morális gyengítés pergő­tüze. A magyar nyelven megjelenő kor­mánysajtón kívül a csehszlovák sajtó is sokszor úgy emlékezett meg a magyarság ellenzéki pártjairól, melyek tömegeik egy ré­szét elvesztették. Az öntudatos magyar köz­véleményt hidegen hagyták ezek a célzatos hírek, mert erejének, összetartásának tuda­tában nem is vette komolynak. Ezt a közvé­leményt tehát nem kell megnyugtatni, a meg­nyugtatás tehát azoknak szóljon, akik ide­gesebben reagáltak az álhireknek és akik­nek az egyénisége hajlik a rosszatsejtés görbéje felé. A választások kiírásának bizonytalansága a magyarság pártjainak is készültséget pa­rancsolt. Széleskörű, nagy seregszemlét tar­tottunk az elmúlt hónapokban, ez a sereg­szemle még folyamatban van, de a kép már kialakult: a kisebbségi magyarok eddig nem látott és nem tapasztalt egységben áll­nak mögöttünk. Azok, akik egy-egy szer­kesztőség szinte elefántcsont-toronyszerű elszigeteltségében, a magyar néphez vezető minden kapcsolat nélkül, néhány önmagát szellemóriásnak hivő ember fantáziájának vetületeként kiagyalták a papirosmagyart, majd csak akkor fognak felocsúdni, ha el­jön az eredmények számbavételének napja. Nem véletlen, nem egyszerű hangulat az oka a kisebbségi magyar társadalom kiala­kuló egységének. Ennek pozitív lélektani és társadalomtani okai vannak, melyet a ki­sebbségi sors — ha bizony nem is keztyüs kézzel —■, de akarva, nem akarva munkált, mint ahogy a szélvihar is kellemetlen tüne­tek között hozza nekünk a frissítő, uj leve­gőt. A magyar társadalom tagozottsága az államfordulat idején sajnálatos valóság volt. Erős osztályöntudat választotta el a vagyo­nos polgári osztályt, melyhez a volt nemes­séget is hozzászámitom, a földet művelő fa­lusi parasztembertől, de a saját földjét öntu­datosan művelő kisgazda is osztálygőggel nézett le nem egyszer a proletár gyári mun­kásra vagy nincstelen zsellérre. A kisebb­ségi magyar nemzeti vagyonban bekövetke­zett változás leszegényitette a volt nemest és polgárt. Az adóterhekkel és egyéb gazda­sági nehézségekkel küzdő kisgazda kezdte sorstársának nézni a földmunkást és a gyári munkalehetőségét elveszített városi prole­tárt. Összeomlottak az osztályharcra fel­Páris, március 23. Suvich olasz külügyi államtitkár szombaton délelőtt fél tízkor Pá­rásba érkezett. Ezután, 11 óra 20 perckor megkezdődött Laval, Suvich és Edén há­romhatalmi konferenciája, amely délután tizenhét óráig tartott, amikor hivatalos kom­münikét adtak ki a történtekről. A kommü­niké szerint a február 3-iki francia—angol megállapodások és a január 7-iki olasz— francia római szerződés problémáira vonat­koztak, azaz az általános biztonságra, a fegyverkezések korlátozására, Németor­szágnak a népszövetségbe való visszatéré­sére, a nyugateurópai légvédelmi szerző­désre, a keleteurópai és a középeurópai pak­tumokra. Ezenkívül Franciaország népszö­vetségi panaszáról is tanácskoztak. A párisi angol nagykövetségen tegnap este kijelentették, hogy a brit kormány ál­láspontja február 3 óta nem változott és Anglia ma is százszázalékosan a francia— angol nyilatkozat alapján áll. Laval, Edén és Suvich összejövetelének a francia sajtó nagy jelentőséget tulajdonit, mert a három nagyhatalom szoros együtt, működését szembeötlő manifesztációnak tartja. A lapok megállapítják, hogy Francia- ország és Olaszország között a legtökélete­sebb összhang uralkodik és hamarosan si­kerülni fog szétoszlatni azt a kis felhőt, amely az elmúlt napokban a francia—angol eget elborította. Sir Austin Chamberlain pénteken Bir­minghamben kijelentette, hogy Anglia a leghelyesebben teszi, ha figyelmezteti Né­metországot, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket nem tűrhet. Minél nagyobb ve­szedelembe kerül a béke, annál inkább össze kell fogni azoknak az államoknak, amelyek a békét akarják. A Petit Párisién azon a véleményen van, hogy a comói konferencia időpontját Laval, Suvich és Edén már ma megállapítja. A má­sodik konferenciát nem szabad elhalasz­tani, mert Simon berlini utjának eredménye már a jövő szerdán ismeretes lesz. Nem le­hetetlen tehát, hogy Simon és Laval már a jövő hét végén Comóba utazik. A rendkí­vüli népszövetségi tanácsülés összehívására valószínűleg csak Lavalnak Moszkvából való visszatérése után kerül a sor. Laval azonnal a comói konferencia után Mosz­kvába utazik. A népszövetségi tanács je­lenlegi elnöke, Tevfik R. Arras török nép- szövetségi megbízott kijelentette, hogy a népszövetségi tanács összehívása valószínű­leg április első hétében történik meg. Tegnapi számunkban részletesen ismer­tettük Laval kamarai beszédét, amelyet az olasz—francia római szerződés ratifikálásá­nak vitája alkalmával általános külpolitikai problémákról mondott. A kamara késő este az afrikai kérdésekről szóló római szerző­dést 555 szavazattal kilenccel szemben elfő-* gadta. Ez a többség egyike a legnagyobbak­nak, amelyeket a francia kamara az utóbbi években ismert. A tavaszi k§ifireicla»siai§u (sp) Edén, Suvich és Laval mai párisi tár­gyalásával megindult a váratlan tavaszi kon- ferenciaszezón, amelyet a német általános véd- kötelezettség ujrabevezetése határozott meg. A közeli hetekben, rövid tizennégy nap alatt, az előjelek szerint nem kevesebb, mint tiz fontos nemzetközi konferencia folyik le, amelyek cél­ja, hogy megtalálják a kivezető utat a nemzet­közi politika jelenlegi zsákuccájából. Villám­gyorsan egymásután következnek ezek a kon­ferenciák, el sem képzelhető, hogy az állam­férfiak miként bonyolítanák le fontos ügyeiket, ha történetesen nem élnének a huszadik szá­zadban és nem volna repülőgép. Néha a minisz­terek rá sem érnek már visszautazni hazájuk fővárosába, mint például holnap, a mai első konferencia után Edén lordpecsétőr, aki vasár­nap reggel Amszterdamban csatlakozik a Ber­linbe siető Sir Simonhoz. A mai első konfe­renciát a berlini angol-német konferencia köve­ti hétfőtől szerdáig s valószínű, hogy ez a kon­ferencia lesz valamennyi közül a legfontosabb. Egy-két nappal Berlin után az államférfiak megtartják a második háromhaíalmi konferen­ciát, azaz sorrendben a harmadik konferenciát a jelenlegi szezonban. A comoi fontos összejö­vetel után azonnal sor kerül a negyedik kon­ferenciára: Edén moszkvai útjára. Az ötödik konferencia az angolok és a lengyelek között folyik le Varsóban, a hatodik az angolok és a csehszlovákok között Prágában, a hetedik, amely szintén egyike lesz a legfontosabbaknak s nem lehetetlen, hogy egy uj katonai szerző­dést fog eredményezni, a franciák és az oroszok között bonyolódik le Laval küszöbönálló moszkvai útja alkalmával, a nyolcadik a nép- szövetségi tanács rendkívüli ülése lesz, amelyre azonnal az előbb felsorolt konferenciák után sietnek a külügyminiszterek még április első he­tében Genfbe, a kilencedik az a tervezett uta­zás lesz, amely Jefücset Rómába vezeti s amely szintén egyike lesz az utóbbi évek legnevezete­sebb közeledési kísérleteinek, a tizedik végre az angolok által tervezett általános európai bizton­sági konferencia, amelynek létrejötte természe­tesen függ az előző kilenc konferencia ered­ményétől s attól, vájjon Németország és Len­gyelország hajlandók-e résztvenni benne. Tiz konferencia aránylag rövid idő alatt: ilyen élénk diplomáciai tevékenységre alig van példa az utóbbi években. Pedig a várható kisebb fontos­ságú konfereneiázásokat nem is számítjuk, igy például Titulescu körutazását Európa főváro­saiban, vagy Schuschnigg kancellár újabb ter­vezett római útját. Németországból érkezett liirek szerint Hitler most már egész határozot­tan meg akarja látogatni Pilsudskit s ha a jelek nem csalnak, a közeli hetekben erre a tizenhar­madik konferenciára is sor kerül. Az újságol­vasó figyelmesen követi az eseményeket s egy­előre nem foglal állást a diplomaták immár ör­dögi iramban száguldó tevékenységével szem­ben. Reméljük, hogy a számtalan konferenciá­ból megszületik az, amiért minden történik, de ami eddig még soha nem született meg: az álta­lános európai béke, a biztonság megszervezése s az európai légkörnek az a szolid és mindenkit bizalommal eltöltő nyugalma, amelyet annyira várnak a kontinens agyongyötört népei. Franc a-fengye! Eure’edés Páiis, március 23. A Daily Telegraph varsói munkatársa szerint Lengyelország és Francia- ország között a viszony az utóbbi hetekben (FOLYTATÁS a 2. OLDAL H, HASÁBJÁN.) ^ ^ Mai számunk a Képet Héttel 23 oldal - £ra 2'— Ke-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­71 SZám * ^aS**rna** * Előfizetési árj évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága 1U Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre évente 450, ^ SzloVCTlSzkÓi és rUSZinSzkÓÍ mCLgUCirsáí* alicel2, IL emelet « Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • f ° Prága II., Panská ulice 12, HL emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOlitlKCLi TlCLüÍt<ll)jQ. ® ® TELEFON; 303 11. • • Egyes sxám ára 1.20 KC, vasárnap 2.-KZ. r r r SÚRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Edén szigorú utasításokat visz Berlinbe Francia-angol-olasz megegyezéssel ért véget az első párisi konferencia Lenpyei-francia közeledés! - Tiz konferencia készül - A párisi kommüniké Olaszország mozgósította az É9íí-es

Next

/
Thumbnails
Contents