Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-23 / 70. (3622.) szám

Félmunka

(-nyei) Prága, március 22. Senki sem állíthatja, hogy Csehszlovákia gazdasági politikáját csak az ötletszerűség jellemzi. Nem csak a szakember, hanem a figyelmes újságolvasó is tisztában van azzal, hogy a válság enyhítése érdekében az illetékesek számos tervet- és tervezetet készítettek s ugyancsak számos nagyjelentőségű intézkedést foganatosítottak. A rendeletek és a törvények megalkotása során nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy Csehszlovákia gazdaságilag nem egységes jellegű állam, hanem főképpen mezőgazdasági és ipari, foglalkozást űző társadalmi rétegekből éli. E két termelési csoport érdekei látszólag ellentétbe kerültek egymással, ezért elsősorban ezeket az érdekellentéteket igyekeztek elsimítani s csak azután lehetett olyan intézkedéseket foganatosítani, melyek hol az egyik, hol a másik csoport érdekeit szolgálták s kifejezett céljuk a válság enyhítése yolt.

Talán éppen a kompromisszumos kiindulópontnak tulajdonítható, hogy egyetlen intézkedés, egyetlen nagyjelentőségű lépés sem járt százszázalékos eredménnyel, noha alapjában érintette az eddig fennálló gazdasági rendszert. A kereskedelmet egészen közelről érintő gazdamoratóriumról nem is beszélve, nem lehet mindennapos, jelentéktelen eseménynek nevezni a gabonaértékesítés rendszerét gyökeresen megreformáló és a terménykereskedelem szabadságát korlátozó gabonamonopólium bevezetését s nem lehet bagatelizálni a korona devalválását

sem.

A devalválás a köztársaság minden lakosát érintette, hiszen a korona nemzetközi értéke máról-holnapra egyhatoddal csökkent. Valamennyien meghoztuk az áldozatot, hogy megszüntessük a csehszlovák valuta belföldi és külföldi vásárlóereje közötti disz- paritást és ezzel elősegítsük a csehszlovákiai gyáripar exporttevékenységét. A devalválás tagadhatatlanul eredményeket hozott. A valutaszabályozást követő év egyes havi mérlegeiből látjuk, hogy az előző év passzív egyenlegei miként változtak aktívvá s miként gyarapodik Csehszlovákia külföldi követeléseinek összege. A devalválás lendületes cselekedet volt, egy nagy nekiiramodás záróakkordja. Záróakkord, mert eddig nem történt olyan intézkedés, mely lehetővé tette volna, hogy az exportipar teljes mértékben kihasználja a devalválás által szerzett előnyét. A csehszlovákiai áru nemzetközi viszonylatban olcsó és versenyképes, de ez még nem elegendő, ha nem biztosítjuk számára az elhelyezési piacokat. Rendes kereskedelmi szerződések utján szerzendő szabad piacok kellenek a kivitel intenzívvé tételéhez, nem pedig kompenzációs egyezmények, mert a kompenzációs alapokon történő árucsereforgalomban nem a minőség és az ár játsza a főszerepet. A valutaszabályozást követő hónapok mérlegének egyébként kedvező adatai — sajnos —• nem bizonyítják a külkereskedelmi forgalom élénkülését, sőt ellenkezőleg, a volumen csökkenéséről tesznek tanúságot s azt bizonyítják, hogy a mérleg aktívuma nem annyira a kivitel fellendüléséből, mint a behozatal megszorításából adódott. Az sem örvendetes, hogy az aktívum nagy része befagyott követelések alakjában külföldön fekszik s e követeléseket csak fokozott importtal realizálhatjuk. Nem örvendetes, de nem baj, mint a hogyan az sem lenne nagy baj, ha az egész világnak

Lord Edén Parisba utazott

Tizenöt évfolyamot soroznak

Németországban

Anglia a második háromhatalmi konferencia után általános európai biztonsági konferenciát tervez - Az angol-német flotta aránya 1:3 lesz

Edén prágai látogatásának céljai

Páris, március 22. Az Oeuvre értesülése szerint Németország Franciaország genfi demarsa előtt a következő javaslatokat akarta tenni Angliának.

1. Németország hajlandó visszatérni az általános lefegyverzési konferenciára és a minőségi lefegyverzés alapelvét újból elfogadni, valamint leszállítani a hadseregek effektiv állományát.

2. Németország ünnepélyesen lemond arról, hogy fölvesse a demilitarizált zónák kérdését, azaz kijelenti, hogy a demilitarizált zónában az úgynevezett zöld rendőrséget sem tartja fönn és nem épit erődítményeket.

3. Németország bizonyos feltételek mellett visszatér a népszövetségbe. A francia kormány tegnapi genfi demarsa után természetesen erről a német javaslatról egyelőre nem lehet szó.

4. Németország hozzájárul a nyugateurópai légügyi paktumhoz.

Az Echo de Paris berlini munkatársa szerint Göring tábornok, aki a birodalmi főva- dászmesteri tisztet is betölti, megtiltotta, hogy a Rajna jobb párját vadászati célokra külföldieknek adják bérbe. A háború után ugyanis számos külföldi, főleg franciák és svájciak magas bérek ellenében vadászati célokra kibérelték a demilitarizált zóna egy részét. Á lap szerint a tilalomra azért került sor, mert Németország nem akarja, hogy a külföldiek bepillantást nyerjenek a demilitarizált zóna közelében lévő erődítési munkálatokba.

A Matin szerint Neurath birodalmi külügyminiszter a francia jegyzék átnyujtása- kor a francia nagykövetnek kijelentette, hogy Németország nem veti föl a demilitarizált zónák kérdését. Ugyanilyen nyilatkozatot tetv a német külügyminiszter Cerruti olasz nagykövetnek is.

mindenesetre már most tisztázni kell, hogy az egyoldalú elhatározás hibája meg ne ismétlődjék. A Times szerint Németország a versaillesi békeszerződés további megváltoztatását is követelni fogja, igy elsősorban a Memel-kérdés likvidálását. Tragikus volna — írja a lap — ha Németország megismételné háboruelőtti hibáit és félremagyarázná az angol közvélemény mentalitását.

Edén egy napig less Parisban

London, március 22. Illeíékes körök kijelentik, hogy Edén főpecsétőr berlini, moszkvai és varsói látogatása után április 4-én reggel Lengyelországból jövet Prágába érkezik, azaz elfogadja a csehszlovák kormány meghívását. Ugyanaznap este tovább utazik Londonba.

Edén prágai utazásának hire nem érte váratlanul az angol közvéleményt. Az utazásra a moszkvai és a varsói úttal kapcsolatban mindig gondoltak Londonban. A csehszlovák kormánnyal való tárgyalások újabb korszakát jelentik Nagybritannia ama politikájának, amely a biztonsági paktumok megkötése érdekében tájékozódni óhajt aí egyes államok felfogásáról. Ugyanakkor az ut a kisantant és Anglia közötti diplomáciai viszony továbbfejlesztését jelenti. A nagy európai utazások után valószínűleg egy északolaszországi városban megtartandó nagyhatalmi konferencián, amelyre Simon szerint Németországot is meghívják, végérvényesen felülvizsgálják az események nyomán keletkezett uj helyzetet.

Simon as an?o5 k&ipo ii ka céljairól

London, március 22, Sir John Simon az alsóház tegnap esti ülésén alapvető nyilatkozatot tett Anglia külpolitikájáról. Mindenekelőtt kijelentette, hogy az angol külpolitika célja a pro- plémák megegyezés utján való megoldása, azaz

(FOLYTATÁS a 2. OLDAL II. HASÁBJÁN.)

hitelbe adnánk árut, csak induljanak meg a gépek, búgjanak a motorok és legyen munka. A külföldi követelés előbb-utóbb jó pénz lesz, de menthetetlenül elvész az a sok millió, amit az állam nem produktív segély alakjában kénytelen a munkanélküliek százezreinek adni.

Hogy a devalválás egymagában nem segít, belátták csakhamar és életre keltették a kiviteli Intézetet. Az exportintézet feladata az elvesztett piacok visszaszerzése és uj piacok akvirálása. E fontos szerv megalakulása óta már néhány hónap eltelt, tevékenységéről azonban nem tud egyebet a nagyközönség, mint hogy a kiviteli intézet beköltözött a prágai mintavásár palotájába

és telefonszáma 00—00. E négy nullán kívül egyéb nem vált ismeretessé.

A segiteniakarás igyekezete a gyáripari téren foganatosított intézkedésekkel párhuzamosan kiterjedt a mezőgazdaságra is. Nem kellett különösen éles szem annak a meglátásához, hogy a mezőgazdasági termelés és értékesítés válsága a legsúlyosabb. Már nem lehetett kárörömmel beszélni annak az időnek az elmúltáról, amikor „a gazda egy mázsa búzáért zongorát kapott cserébe" és ráadásul aranyórát lánccal adott neki a kiéhezett vevő. Ilyen jó idő soha sem volt, de éppen a gyáripar és a kereskedelem aranykorszakának nevezhető az a rövid ideig tartó konjunktúra, amikor a gazda kiruházkodhatott, fölszerelhette birtokát gazdasági gépekkel és arra is maradt pénze, hogy zongorát, képet, aranyórát és diszkötéses Petőfit vásárolhasson. A gazda nem tette ládafiába a bankót, hanem forgalomba hozta, keresethez juttatta az ügynököt, a gyárost, a piktort, a kereskedőt. Az általános válság ma sem lenne olyan nyomasztó, ha a gazdának lenne pénze. Ha a gazda vásárolhatna, egyszeribe visszaesne a csődök és a fizetésképtelenségek száma és a munkanélküliség sem lenne olyan probléma, mint amilyen. Nem egyoldalú intézkedés a gazdatársadalom fölsegitése, hanem érdekében áll valamennyi gazdasági rétegnek a mezőgazdasági termelés rentabilitásának helyreállítása. Ezt a célt az illetékes tényezők értékesítési monopóliumok révén vélik elérni. Nem termelési és értékesítési, hanem csak

Ma; Nagy rádió melléklet

~ 18 oldal, ára Ki 1.20

Mki jn JR I XIV. év' 70 (3622) szám • SSOHlbat • 1935 március 23

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* ' Szerkesztőség Prága 1U Panská

évre 76, havonta 26 Ki., külföldre évente 450, A SzloVCtlSzkÓi és rUSZlTlSzkÓi TTLCLPlJQTSáQ allcel2, IL emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . ö Prága II., Panská ulice 12, HL emelet.

R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFONi 303-11 ••

■gyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM HiRlflP PRRHR.

A német hadsereg és flotta megszervezése

tékben, mint ezt a kvóta megengedi, s a flottaépitkezésekhez csak évek múlva kezd hozzá. Németország állítólag nagy súlyt helyez a kisebb hadihajótipusokra, főleg a Deutschland nevű páncélos cirkálóhoz hasonló hajókra és a tengeralattjárókra. Hitler Wiesbadenben a párt legmagasabb hivatalnokaival arról a tárgyalási taktikáról tanácskozik, amelyet a küszöbönálló konferencián az angol miniszterekkel szemben követni fog.

A Times szerint a német hadiflotta tetemes megerősítésére föltétlenül sor kerül. Ez a kényes kérdés lesz Simon és Hitler meg- I beszélésének első fontos pontja. A kérdést

Berlin, március 22. Illetékes körökből származó vélemény szerint az 1910-től 1914-ig terjedő évfolyamokat hat hónaptól egy évig terjedő időre hívják be az uj német hadseregbe, a fiatalabb évfolyamokat egy évre. Az 1900-tól 1909-ig terjedő évfolyamoknak három hónapig kell szolgálmiok. Zsidók nem teljesítenek katonai szolgálatot.

Az United Press jól értesült forrásból azt hallja, hogy Németország a berlini megbeszéléseken az angol külügyminiszternek a 3 : 1-es arányt fogja ajánlani az angol, illetve a német hadiflotta részére. Németország kötelezné magát, hogy flottáját az elkövetkező években nem erősiti meg oly mér-