Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-22 / 69. (3621.) szám

4 T>R&<M-MA&fcOi-HIRLAP 1935 márcfas 22, ptatéu párt. Itt dr. Schmidt Károly körzeti alelnök is­mertette az aktuális politikai kérdéseket. Lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után Reichel Kál­mán körzeti titkár főképpen kulturális kérdé­sekkel foglalkozott.. Ezután megejtették a tiszt- újításokat, amelyen egyhangúlag a következő­ket választották meg: Elnök lett Fábián János, alelnök Matók János, titkár Köpencei József, jegyző Spányik Sándor, pénztáros Tomusz Jó­zsef, ellenőrök Szarka János és Kuzma Pál. Nemespann (nyitrai járás) községben Csé- falvay Géza titkár részvételével ejtették meg a tisztujitást, amelynek során elnököknek vá­lasztották meg Csuthy Sándort és Búzás Imrét, alelnök Varsányi Béla, titkár Csiffáry Rezső, jegyző Csiffáry Gyula, pénztáros Lapocka Fe­renc, ellenőrök Mácsay Károly és Kósa Antal. Ugyancsak megejtette helyi tisztujitását a vöki szervezet is, ahol a pártközpontot Furdanich Aladár titkár képviselte. Diszelnöknek válasz­tották meg Hideghéhty Boldizsárt, elnök ifj. Dö­mötör János, alelnök Mózes János, jegyző Dö­mötör István, pénztáros Hegedűs János, ellen­őrök Hegedűs István és Dömötör János. A magyar nemzeti párt uj szervezetei Kassa, március 21. A magyar nemzeti párt kassai kerületéhez tartozó összes járásokban állandóan folynak a tisztujitások és uj helyi­szervezetek alakitása. Mindama magyar községekben, amelyek ed­dig a kommunisták, vagy az agrárok táborá­ban voltak, a lakosság tekintélyes része csat­lakozik a magyar nemzeti párthoz és meg­alakítja a párt helyiszervezetét. Az elmúlt napokban a bodrogszentesi magyar­ság csatlakozott a magyar nemzeti párthoz és a népes értekezleten megalakították a helyi­szervezetet, melynek tisztikara a következő lett: Elnök Kulcsár B. Sándor, ügyvezető elnök Illés József, titkár Kulcsár István, pénztáros Oltman Bertalan, ellenőrök Mihalik Ferenc és Kulcsár Ferenc. Az alakuló gyűlésen Kiss Gé­za Lajos körzeti titkár volt jelen. A magyar nemzeti párt nyilvános népgytilést tartott a nagymihályi járásban levő Hegyi köz­ségben Csörgő Jenő elnöklése mellett. Az ak­tuális gazdasági és politikai kérdésekről Papp Mihály körzeti elnök, Lakatos János, deregnyői, alelnök és Haraszthy György titkár tájékoztat­ták a nagy számban megjelent hallgatóságot. A lelkes lefolyású gyűlés után megalakították a párt helyiszervezetét és megválasztották a kővetkező tisztikart: El­nök Jantó Endre, alelnökök Kastély István és Hrinyó Sándor, jegyző Révész Gyula, pénztá­ros ifj. P. Csörgő Mihály, ellenőrök Kanócz István és Penczák János, titkár Csörgő Jenő, gazda id. Jaso Mihály. A párt zsarnói helyiszervezete is népes érte­kezletet tartott és megválasztotta az uj tisztikart: Elnök G. Kiss József, alelnök Németh Gyula, jegyző Kádár Lajos, pénztáros Kádár Gyula, titkár Mártha Bertalan. Mexiúi isko'ásgyermekek halálra kövezték tanítójukat, mert az vallástalan szellemben oktatta őket Queretaro (Mexikó), március 21. Egy közeli falu iskolájának tanulói behatoltak tanítójuk la­kásába és halálra kövezték a tanítót. A megdöbbentő gyilkosságot megelőzően a tanu­lók és szüleik leveleket intéztek a tanítóihoz, amelyekben halállal fenyegetik meg, ha nem szünteti be ed­digi vallásellenes tanitási módszerét. A falu lakossága egyáltalán nem akadályozta meg a tanulókat tettük végrehajtásában, sőt nem akadt senki sem, aki a megölt tanító holttestét elszállította volna. Alig néhány nappal ezelőtt Quereta/robaai holtan találtak meg egy tanárt, aki szintén a vallás- ellenes és szocialista tanítási módszer híve volt. A környék lakossága régen ellene fordult ennek az oktatási szellemnek és más módon is kifejezésre juttatta ellenszenvét a vallásellenes oktatás iránt. A bűncselekmény, amelyet a tenulógyermekek hajtottak végre, óriási megdöbbenést kelt egész Mexikóban. Ismét hullarészeket találtak egy londoni külvárosban London, március 21. A Grand Union csa­tornában, Brentford külváros közelében a játszó gyermekek egy bőröndöt találtak, amelyben emberi holttest részei voltak. A fej, a két lábszár és egy kéz hiányzott. A megindult nyomozás során az a vélemény alakult ki, hogy e hullarészek ahhoz a holt­testhez tartoznak, amelynek egyéb részeit három héttel ezelőtt egy vasúti kocsiban találták meg. A órásai MÁK nívós kulturesttel ünnepelte meq tízéves jubileumát Megújult munkakedvvel, friss erővel indul neki a fejlődés uj korszakának a magyar főiskolások prágai egyesülete Prága, március 21. A prágai Magyar Akadé­mikusok Köre fennállásának tízéves jubileuma alkalmából tegnap nagyszabású és nívós kultur- estélyt rendezett. A műsoros kulturest abból a szempontból is nagyjelentőségű, hogy a magyar főiskolások réglátott nagy tömeg­ben vonultak fel s ezzel mintegy dokumentálták azt az újjászüle­tett ügybuzgalmat és munkakedvet, amely ma fokozott mértékben eltölti a prágai magyar fő­iskolásokat s ami azzal a reménységgel tölthet el bennünket, hogy a prágai Magyar Akadémi­kusok Köre uj virágzásának korszaka előtt áll. A magyar főiskolás klubhelyiségeket zsúfolá­sig megtöltő közönség soraiban ott láttuk westersheimbi Wettstein János meghatalmazott minisztert, Magyarország prágai követét, Ghy- czy Jenő magyar királyi követségi tanácsost, Jaross Andor tartománygyülési képviselőt, a magyar nemzeti párt országos ügyvezető elnö­két, Keresztury József református főesperest, az országos keresztényszocialista párt szenátorát, Guzmann Miksán ét, Guzmann kassai nyugal­mazott ezredes nejét, Forgách Gézát, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztőjét, Floch István szerkesztőt és parlamenti klubtitkárt, Gogolák Lajos, az ismertnevü fiatal magyar tudóst stb. A kulturestet Ónody Zoltán orvostanhallgató, a MÁK elnöke meleg üdvözlő szavakkal nyi­totta meg. A műsort néhány szóval bevezette ezután Schleicher Pál tanárjelölt, a MÁK kul- turreferense. Majd dr, Szvatkó Pál, a Prágai Magyar Hírlap külpolitikai szerkesztője ült az előadóasztalhoz s „A magyar XIX. század“-ró! tartott lebilincselően érdekes és tudományos alapossággal felépített előadást. A nagyértékti tanulmány gondolatmenetét alább próbáljuk föl­vázolni: Szvatkó Pál előadása A magyar XIX. század szellemtörténelmi raj­zánál az előadó Szekfü magyar történelmének hetedik kötetéből és a cseh Macourek magyar történelméből indul ki. Keresi annak okait, hogy mi határozta meg a XIX. század páratlan ma­gyar fellendülését. Megállapítja, hogy a XIX. század elején jelent­kező nemzeti eszmének dinamikáját a magya­rok elsőnek kapcsolták be történelmükre s ez­zel nagy előnyre tettek szert a Duna meden­céjének többi népével szemben. Hogy ez a megelőzés megtörténhetett, a magyar­ság annak köszönheti, hogy a múlt század ele­jén egy aránylag kiépített és a fejlődést hordoz­ni tudó osztállyal rendelkezett: a nemességgel. A nagy magyar fellendülés második kritériuma az volt, hogy a XIX. század elején páratlanul tehetséges generációk jelentkeztek. Az előadó ezután Unamunoból kiindulva a ge­nerációs elméletet fejtegeti s rámutatott, mint példára, a cseh történelem generációs fejlődé­sére. A cseh történelem európai jelentősége a huszitizmus volt, amely után tespedés állott be. Uj alkotó generáció csak Masarykékkal jött el s fölfrissitette a cseh nemzet életét. A magyar történelemben Szent István és az Anjouk hatal­mas államalkotó és államstabilizáló tettei után a Hunyadiak és a XVI. század hőseinek a tö­rökökkel szemben kifejtett ellenállása a nagy vi­lágmértékkel mérhető tett, amely ugyan passzí­vabb, mint az aktív cseh huszitizmus volt, de hasonló jelentőségű. Az elfáradás után a ma­gyar nemzet uj nagy generációja hatvan-hetven évvel az uj cseh generáció előtt jelentkezett, a múlt század elején, s amit véghez vitt, nem du- namedencei kollektív — hungar — történelem volt már, hanem tisztán magyar nemzeti akció. A nagy generációkban két elv hullámzott, az optimista idealizmus, amely ragyogott, de rombolt s a pesszimista realizmus, amely szür­ke maradt, de épített. Az elsőt Kossuth és Petőfi szimbolizálja, a má­sodikat Széchenyi és Arany. A század Széchenyi titán! pesszimizmusával és tragikus realizmusá­val végződik, amely Vörösmartyban, Kölcsey- ben és Wesselényiben nagy elbontásokhoz ve­zet, folytatódik Kossuthék szilaj és holtpontra futó antitézisével, amelyet azután a Bach-kor- szak tanulságai után a Deákok, a Baross Gábo­rok és az Eötvösök szintézise fejez be: az uj optimista realizmus, amely távol áll Széchenyiek pesszimizmusától, de természete­sen sokkal nyérspolgáribb. Széchenyi vetett a magyar ugaron, Kossuth volt a tavaszi vihar és zápor, Deák a meleg napfény, amely után csak az ősz jöhetett. Az 1867-től 1914-ig terjedő kor a magyar történelem legeu­rópaibb és leggazdagabb korszaka volt, mint­egy a magyar történelem kiteljesedése. De az ebben az időben behordott termés meg­rothadt a raktárokban, mert az idő magában hordta a bomlás csiráit. Mi okozta azt, hogy a megkezdett nagy század nem folytatódott? Talán az, hogy a nagy generációk elfáradtak, talán az, hogy a nemesség, amely a század elején biz­tosítani tudta a magyarság dunamedencei nagy előnyéit, nem adta át helyét kellő időben más osztályoknak s nem tudott kifejlődni a modern nacionalizmust hordozni hivatott széles réteg, a polgárság. Ezek a problémák azonban nem tar­toznak már a XIX. század kérdései közé. Dr. Szvatkó Pál magasnivóju előadását őszin­1 te élvezettel hallgatta a közönség s az illusztris előadót lelkes ünneplésben részesítette. Ezután Orbán László mérnök ,,A prágai MÁK tízéves történetét" ismertette érdekes előadásá­ban. Bátor kritikus-szemmel vezette végig a hallgatóságot a főiskolás mozgalmak események­ben gazdag decenniumán. Beszámolójánák rövid vázlatát itt adjuk: Beszámotó a MÁK tiz esztendeiéről A tizesztendő^ prágai MÁK életében három jelentős korszaköt különböztethetünk meg. Az első a megalakulástól (1925) 1928-ig tartott. Ez volt az útkeresés kora. Legnagyobb hiba az volt, hogy nem adtak eszmei tartalmat a moz­galomnak. Kiemelkedő tény volt az 1927 már­cius 18-án rendezett Rákóczi-ünnepély. A második korszak a MÁK virágzásának ide­je, amely az első kassai kongresszustól (1928) a komáromi kongresszusig (1932) tartott. Eb­ben az időszakban alakult a MÁK 24 tagú ze­nekara, cigányzenekara, tánczenekara és ének­kara. A Társadalmi Nagybizottság támogatá­sával sikerült berendezni a Phönlx-palotában a nagyszerű klubhelyiséget is. A könyvtár kibő­vítése is erre az időszakra esik. 112 napilap és folyóirat járt ekkor a MAK-ba. Az egyesület két reprezentációs bált is merészelt rendezni és nem fizetett rá. Két nagyszabású kulturest is tarkítja a krónikát. A kulturestéken nagynevű művészek és előadók szerepeltek. Ezen idő alatt alakult meg a MÁK férfi és női sportszakosz­tálya is. A kulturmunka még intenzivebb mértékben indult meg, mint a társadalmi. A MÁK szabad­Jarass és Keresztury A kulturest ünnepélyes hangulatát emelte Jaross Andor tartománygyülési képviselő és Keresztury József szenátor spontán felszólalá­sa. Mindketten a szlovenszkói magyar társadalom és a Tár­sadalmi Nagybizottság nevében forró nemzet­testvéri szeretettel üdvözölték a jubiláló prágai MAK-ot s lelkes helyeslés mellett fejtegették annak sors­döntő fontosságát, hogy a magyar főiskolások egyetemének keretében nem kisebb nevek tar­tottak előadást, mint Móricz Zsigmond, Hun- garicus Viator, ifj. Hegedűs Sándor és a ma­gyar politikai és gazdasági élet kiválóságai. A szemináriumnak megalakítása is ebbe az idő­szakba esik. Hét szeminárium működött a MAK-ban (közgazdasági, jogi, orvosi, techni­kai, irodalmi, történelmi és női szeminárium). Az 1930—31. évben a MÁK tagjai 82 szeminá­riumi előadást tartottak. Az aktív kulturmunká- ban 47 főiskolás vett részt. Sajnos, nem várt változás állott be 1932-ben. A továbbfejlődés helyett uj korszak kezdődött: a hanyatlás kora. A világnézeti harcok lehetet­lenné tették az összmunkát. Nagy a hanyatlás minden téren, s az előző korszak lázas tevé­kenységéből úgyszólván semmi sem maradt Be­bizonyosodott, hogy csak a minden politikai és vallási ellentétet kizáró összmagyar érdek lehet a MÁK eredményes működésének alapja, A hanyatlás korának vigasztaló momentuma a magyar nemzeti iedológiáju Széchenyi-mozga- lom és „nemzeti csoport" megalakulása. Ez évben hosszas tárgyalások után végül új­ra sikerült megalakítani a minden ideológiai cso­portot magába foglaló választmányt. Adva van tehát az uj fejlődés lehetősége. Elsősorban szük­séges a három év előtti standard elérése. Zene­kar és énekkar létesítése, a könyvtár kibővíté­se, hetenként legalább két szemináriumi előadás megtartása. Azután szövetkezetté volna átala­kítandó a magyar diákmenza. A már végzett és kenyérhez jutott volt menzatagok fizessék visz- sza élvezett segélyeiket, hogy ezzel is lehetővé legyen téve a jövendő magyar főiskolás generá­ció tanulása. Az előadó végül megpendítette azt a tervet, hogy a magyar főiskolások időn­ként csehnyelvü tájékoztatót adjanak ki a ma­gyar kisebbség helyzetéről a cseh közvélemény felvilágosítása céljából Ének és zeneszámok Általános taps és tetszésnyilvánítás fogadta Orbán mérnök előadását. Majd Guzmann Te­réz, a kassai származású fiatal énekmüvésznő Ady-Reinitz-dalokat énekelt őszinte átérzéssel. A tehetséges énekesnő Isten-áldotta hanganyaga nagyszerűen érvényesült s a közönség az ének­számok szépségével nem tudott betelni. A forró ünneplésből kijutott a zongorakiséretet pompás precizitással ellátó Suhayda Máriának is. Szo- kolay Dóra Liszt „Rossignol“-ját adta elő pá­ratlan művészettel. A nagyszerű zongoraszámot a hallgatóság frenetikus tapssal köszönte meg. üdvözlő felszólalása komoly kötelességtudással és lángoló nemzet­szeretettel készüljenek fel a kisebbségi magyar közélet vezetésére. Hangsúlyozták, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai magyar társadalom testvéri együttérzéssel és szerető figyelemmel kiséri az ifjúság nemzeti szellemű mozgalmainak minden mozzanatát. Zugó, percekig tartó, lelkes taps és ünneplés fogadta a képviselő és szenátor beszédét s eb­ben az emelkedett, lelkesült hangulatban ért véget a jubi ünnepség. m Letartóztatták a tragikus véget ért vezérállamügy észhelyettes hrünni barátnőjét Brflnn, március 21. Dr. Vagács Antal ve- zérállamügyészhelyettest, akit — mint közöltük — holtan találtak meg hétfőn reggel lakásában, tegnap felboncolták. A boncolóotvosok megálla­pították, hogy a halált széngázmérgezés okozta. Tegnap végre kihallgathatták Rysanek Bozsena asszonyt is, akit ugyanabban a szobában talál­tak meg eszméletlen állapotban és aki az első két napon egyetlen szót sem volt hajlandó ki­ejteni. Az asszony tagadja, hogy bármi része Is volna dr. Vagács halálában. Elmondta, hogy vasárnap délután moziban volt, majd este hat órakor ment el a vezérállam- ügyészhelyettes lakására. Együtt vacsoráztak, majd együtt töltötték el az estét is. öt (az asz- szonyt) hirtelen rosszullét fogta el, lefeküdt a díványra és elveszitette eszméletét. Csak akkor tért magához, mikor már kórházi ágyon feküdt A rendőrség az asszony leveleiből igyekszik kideríteni, vájjon nem gyanusitható-e a gyilkos­sággal. E levelekből kiderült, hogy Rysanek Bozsena állandóim félt a szakítástól, annál is in­kább, mert dr. Vagács nősülni készült és egy trencsénl nőt akart feleségül venni Minthogy fennáll a lehetőség, hogy a vezérél- lamügyészhelyettest megmérgezték, a rendőrség Rysanek Bozsenát letartóztatta és az ügyészség fogházába szállította. Dr. Vagács holttestét Trencsénbe szállítják és ott fogják holnap, pénteken eltemetni. A ve- zérállamügyészhelyettes úgy tervezte, hogy nyu- galombavonulása után Trencsénben fog leteleped­ni és már villát is építtetett magának a V ág­menti városban. % Tiszta arcbőr \^S 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTÖL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az artíbőr észrevét­lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, örege* kinézée teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ára Kg 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTAR Bratislava. Mihálv-ucca 20.

Next

/
Thumbnails
Contents