Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-21 / 68. (3620.) szám
Róma és Belgrád Francia jegyzék Berlinben A népszövetség összehívását követeli Franciaország Laval elfogadja az orosz meghívást és Moszkvába utazik Francia és angol minisztertanács Simon berlini útja előtt és után háromhatalmi konferencia ül össze Parisban —aá— Prága, március 20, Olaszország uj oelgrádi követének barátságos felhívása a kerin- gőre valószínűleg nem talált süket fülekre Jugoszláviában — és most már egészen komoly formában lehet számolni azzal, hogy Olaszország Balkán-politikájában gyökeres változások jönnek. De nagyon valószínű, hogy ha Olaszország bizonyos engedményeket tesz a jugoszláv érdekek javára a Balkánon, a középeurópai kérdések rendezésénél fokozott mértékben fognak érvényesülni Róma szilárd és már többizben kellő nyomatékkai hangsúlyozott szempontjai. Ha pedig igy lesz, — aminthogy nem lehet kétséges, hogy Olaszország nem adja fel minden vonalon jól kiépített diplomáciai hadállásait és főleg nem tántorodik el azoktól az alapelvektől, amelyek tiz esztendő óta irányítják európai politikáját s amelyekért a júliusi osztrák események idején olyan határozottsággal szállott síkra, mint talán egyetlen hatalom sem Európában, — nos, akkor minden emberi számítás szerint Középeurópa uj rendjének gazdasági alappillére csak a római egyezmény lehet. A római egyezmény lesz a kiindulási pont és ekörül fog kije- gecesedni az uj helyzet. Aminthogy már kezdetben azzal az intencióval rögzítették le az érdekelt hatalmak a római egyezményben Magyar- ország, Ausztria és Olaszország gazdasági és politikai boldogulásának alaptörvényeit, hogy utat és módot nyissanak valamennyi középeurópai hatalom számára a csatlakozáshoz. A francia-olasz megegyezésnek pedig természetes következménye, hogy egyfelől Olaszország, másfelől Franciaország a köréje csoportosuló államokkal a közös európai érdekek oltalmazására igyekeznek szövetkezni. Olaszországé az érdem, hogy kezdeményező lépést tett a kis- antant felé és pedig olyan ponton, amelyen eddig a legélesebben ütköztek ki a két érdekcsoport ellentétei. Az ellentéteknek gyökere még abba az időbe nyúlik vissza, amikor Olaszország és Jugoszlávia közös nemzeti ügy szolgálatában harcoltak a Duna-monarchia ellen, — s teljes tárgyilagossággal el kell ismerni, hogy ebben az időben is Olaszország volt az, aki a békés megoldás érdekében nagy, — sőt igen nagy — áldozatokat tudott hozni. Amikor ugyanis arról volt szó, hogy a nemzeti álmok teljesedése után Olaszországnak is, de Jugoszláviának is múlhatatlan szüksége van békére, nyugalomra, az eredmények kicsiráztatásához szükséges békés napsütésre: Olaszország nagyhatalmi érdekei rovására tett koncessziókat. Megszűnt szorgalmazni a londoni egyezmény valöraváltását és Rapalloban jelentékeny koncessziók árán hozzájárult a Balkán konszolidációjának müvéhez. Hiba lenne tehát éppen ebben a pillanatban elfeledkezni arról, hogy Olaszország kétizben is hozott áldozatokat azért, hogy a Balkánon helyreálljon a rend és nyugalom. S ha most egy töb mint tízéves intervallum bizonyos kérdésekben élesen szembe is állította Olaszországot azzal a hatalmi csoporttal, mely a Balkánon a túlsúlyt kezében tartja, — nem lehet elfelejteni azt, hogy az irányzat, amelyet Olaszország a Balkán felé képvisel, mindig békés volt és főleg mindig szem előtt tartotta azokat a nemzeti érdekeket. amelyeknek csorbítatlan érvényesülése nélkül aligha lehetett volna tartós békét teremteni a Balkánon. Olaszország most sem tesz egyebet, mint követi hagyományos Balkán-politikájának irányelveit és megragadja az első olyan kedvező lélektani pillanatot a béke helyreállítása érdekében, amelyet számára a jugoszláv politikai rendszer enyhülése felkínál. Ne feledjük ugyanis el, hogy Olaszország a radikális és imperialista színezetű jugoszláv diktatúrával szemben egészen más helyzetben volt, mint Jeftics jelentékenyen mérsékeltebb és bizonyos mértékben demokratikusabb alapokra helyezkedő Páris, március 20. A francia kormány a szerdai minisztertanácson elhatározta, hogy a német védkötelezettség ujrabevezetésének ügyét haladéktalanul a népszövetségi tanács elé terjeszti. Kedden egész nap folytak a diplomáciai tárgyalások Páris, London és Róma között. Laval Campbellel, a brit nagykövetség vezetőjével utoljára este fél tizenegy órakor tárgyalt. A keddi tárgyalások folyamán a hatalmak elvben elhatározták, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország még Simon berlini utazása előtt összejön és a nagyhatalmi konferencián tisztázza a helyzetet. A megbeszéléseket eredetileg egy északolaszországi városban akarták megtartani, hogy Mussolini is részt vehessen rajtuk. A csütörtöki alsóházi ülés és Simon londoni elfoglaltsága miatt ezt a tervet nem valósíthatták meg. A konferencia valószínűleg Pá- risban fog lefolyni. Sir Simon talán személyesen jelenik meg, vagy ha ez lehetetlen, Edent küldi az értekezletre. Az olasz kormányt Suvich vagy Aloisi báró képviseli. Sir John Simon kedden délelőtt és délután többször fogadta Corbin londoni francia nagykövetet és Grandi olasz nagykövetet, valamint Sir Georg Clerket, a Londonban időző párisi angol nagykövetet. Edén Majszkit, a londoni szovjetnagykövetet fogadta. A francia jegyzék A napok óta várt francia minisztertanácsot ma délben tartották meg. A francia kormány fölülvizsgálta a Berlinbe küldendő jegyzék szövegét, amely udvarias, de rendkívül határozott. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a békeszerződések katonai határozarendszerével szemben. S ha Olaszország le is mondott a londoni egyezményben a javára kikötött területi eredményekről, valószínűleg nem volt hajlandó lemondani azokról az elvekről, amelyekre ez az egyezmény felépült s amelyeknek latbavetése döntötte el annak idején Olaszország beavatkozását a világháborúba. Rapalloban Olaszország képviselője nagyon emelkedett szempontot képviselt Jugoszláviával szemben, amikor kijelentette, hogy sokkal nagyobb értékkel bir Olaszország számára, ha szabad kijáratot talál egy békés szomszéd felé, mintha ellentétes érdekek drótsövénye veszi körül. Ezzel határozottan utalt arra, hogy nem akar a lengyel korridor mintájára Dalmáciában ütköző- falat emelni önmaga és a Balkán nagy szláv nemzete közé. Csakhogy sokáig viselkedett úgy Belgrád, mintha a fal, amiről Olaszország lemondott, mégis csak ott meredne az Adria partján. Pedig Olaszországnak nagy érdemei voltak a fainak egyoldalú felmondása a nemzetközi jog szempontjából törvényellenes cselekedet volt. Németország ezzel a lépésével megszegte 1932 decemberében adott genfi szavát, amelynek értelmében a birodalom megígérte, hogy az egyenjogúságot mindig párhuzamossá teszi az európai biztonság megszervezésével. A jegyzéket a francia kormány azzal fejezi be, hogy mivel Németország cselekedetéről előre nem tudott, nem tekintheti azt fait accomplinak és nem teheti az eljövendő tárgyalások alapjának. Páris, március 20. A brit kormány kívánságára a három nyugati nagyhatalom március 23-án Párisban konferenciát tart Angliát Edén főpe- csétőr, Olaszországot Suvich államtitkár képviseli. Rómából érkezett jelentés szerint a szombaton megtartandó háromhatalmi konferencia előkészíti Simon berlini utazását. A másik három- hatalmi konferenciára azonnal Simon Berlinből való visszatérése után kerül sor. Átnyújtották a francia jegyzéket A francia kormány délután két órakor elkészült a Németországhoz intézendő jegyzék megfogalmazásával és Francois Poncet nagykövet azt szerdán délután át is nyújtotta Berlinben. Franciaország panasza a népszövetségnél a ver- saillesi békeszerződés 11., 164. és 213. cikkelyére fog hivatkozni. Laval elfogadta a moszkvai meghívást A francia minisztertanács elhatározta, hogy elfogadja a szovjetkormány meghívását és Ladélszláv egység megvalósításában is, sőt abban is, hogy a horvátok és szerbek között támadt ellentéteket az első esztendőkben nem egyszer sikerült elsimítani. S amikor Pasics és Trumbics sehogysem tudták megérteni egymást, — mert Pasics nem tudta megemészteni Trumbics „osztrák mentalitását", Trumbics pedig Pasics „orientális módszereitől" húzta fel az orrát, — az olasz kormány megbízottja szoktatta egymáshoz tapintattal és csökönyös, szívós rábeszéléssel a feleket. Az olasz sajtó tehát nem minden ok nélkül beszélt hálátlanságról Rapallo után, amikor a nagylelkű gesztusok nyomán nem sok elismerés fakadt és a délszláv imperializmus egyre élesebb hangokat kezdett pengetni. S persze, néha Jugoszláviának is volt oka a panaszra, amikor az olasz diktatúra keményen lépett fel és éreztette erejét épen azokon a pontokon, ahol az uj délszláv állam bizony mindig elég gyenge volt DeA kamara állásfoglalása Francia parlamenti körökben valószínűnek tartják, hogy a kamara már pénteken foglalkozni fog a helyzettel. Franklin-Bouillon összegyűjtötte a megfelelő aláírásokat, hogy keresztülvigye interpellációjának azonnali letárgyalását. A szenátus szerda délutáni ülésén három interpelláció foglalkozott Franciaország nemzetvédelmének problémájával és a versaillesi békeszerződés megsértésével. A kormány nevében Fián din miniszterelnök válaszolt az interpellációkra. val a közeljövőben Moszkvába utazik. Az ut időpontját egyelőre még nem határozták meg. Két konferencia lesz London, március 20. A brit kabinet ülése ma csaknem két óra hosszat tartott. A miniszterek kizárólag külpolitikai kérdésekről tanácskoztak. Az ülésen megjelent Edén főpecsétőr is. A brit külügyi hivatal közli, hogy a közeljövőben a három nagyhatalom Párisban két konferenciát tart. A március 23-iki konferencián, amely Simon berlini utazása előtt fog lefolyni, Edén képviseli az angol kormányt, aki még szombaton este visszautazik Londonba és vasárnap Simonnal együtt Berlinbe utazik. A második konferenciát Sir John Simon Berlinből és Lord Edén Moszkvából és Varsóból való visszatérése után tartják meg a három nagyhatalom képviselői. Németország örömmel üdvölí a háromhatalmi konferencia tervét Berlin, március 20. A német diplomáciái levelező hivatalosan nyilatkozik a szombatra Edén, Laval és Suvich párisi konferenciája *KV,V Ma: Képes melléklet » 16 oldal, ára Ki 1.20 j| Ja 1 XIV. évf 68 (3620) szám • Csütörtök • 1935 március 21 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki* külföldre: évente 450, SzloVCTlSzkÓi és TUSZinSzIzÓl magUarság allcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. • S Prága II, Penské ultce 12, III emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFONI 30311 •• Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.- Ki. 8ÖROÖNYCIM HIRlflP PRflHR. hát a történelem eseményei bebizonyitották, hogy az ellentétek soha nem voltak konstitucio- nális természetűek és csak a politikai atmoszférának kellett megváltozni ahhoz, hogy az eredeti barátságos elgondolás ismét átvegye a koman- dót. Dehát természetesen soha nem elég az egyik fél engedékenysége és toleranciája. A múlt ezer és egy példája igazolja, hogy minden bajnak a forrása az. volt, hogy az egyik fél gyengeségnek fogadta a másik fél engedékenységét. Elmulasztotta alkalmazni az átfogóbb és nagyobb szempontokat s mindig a legközvetlenebb napi távlatba akarta beszorítani az egész történelmi világképet. Ez nem megy, ebből soha nem született egészséges kezdeményezés és az ilyen módszer nem alkalmas arra, hogy az egymásrautalt népek felismerjék közös érdekeiket és felsorakozzanak a közös cselekvés platformjára. —///-----
