Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-20 / 67. (3619.) szám
Sztratoszféra (s. I.) Olvashattuk néhány nappal ezelőtt, hogy Wiley Post, a félszemü pilóta, a nagy távolsági világrekorder, újabb nagyszerű vállalkozást hajt végre. A sztratoszférában akarja keresztülrepülni az amerikai kontinenst, hét óra alatt akarja megtenni az utat, amelyet eddig a leggyorsabb vonat is csak napok alatt tudott befutni. Kétszer startolt már a pilóta a merész útra. Először rögtön a start után kénytelen volt leszállni, másodszor már messzire jutott és csak az oxigén hiánya miatt kellett a földre ereszkednie. A jelek amellett szólnak, hogy a kitartó és elszánt ember, akit a szerencse is kisér, hamarosan eléri célját. Müvét folytatni fogják egyéb vakmerő, később már kevésbé vakmerő vállalkozók is és nem szükséges túlságos merészség a jövendöléshez, hogy az emberi tudomány rövidesen a sztratoszférát is besorozza a forgalom lebonyolításának terepei közé. Eddig a földön, a föld alatt, vizen, viz alatt, a levegőben — és most a levegő fölött fog közlekedni az ember, fognak rohanni az egyre sebesebb motoros jármüvek. A sztratoszféra nem ismeretlen fogalom többé. A tudósok fedezték fel azzal az elvont és ártatlan céllal, hogy a kozmikus jelenségeket vizsgálják és kibővítsék az ember tudását a világmindenségről. A tudósok -nyomában következtek a sportemberek. Először csak számítottak, terveztek, mig most Wiley Post valóban útnak indult, hogy ~~ a sztratoszféra viharmentes nyugalmát kihasználva — újabb sportrekordot állítson fel. A sportemberek nyomában fognak következni a vállalkozók, megalakulnak majd a nagy részvénytársaságok, az ,,Első Amerikai Sztratoszféra-Forgalmi Co Ltd“, a „Transatlantic Stratosphere Trust“ és társaik. Eddig nem volna semmi baj. Azonban még egy jelenség kisért a sztratoszféra történetében. párhuzamos árnyékként a tudósok és sportemberek vállalkozásaival. Alig múlt el az első izgalom Piccard híres kísérlete után. máris lapjelentések láttak napvilágot, amelyek arról szóltak, hogy a sztratoszféra birtokbavételével kísérletezik — a hadügyi tudomány is. A légiháboru szakértői gyorsan szemet vetettek a felfedezett uj területre, gyorsan kiderítették, hogy a sztratoszféra nyugalma és viharmentessége nagyon is jó arra a célra, hogy onnan zúdítsák alá a vihart a földre. Nem csak a nyugalom, nem csak a gyors haladás lehetősége csábította őket, hanem legfőképpen az a körülmény, hogy a sztratoszférában észrevétlenül száguldhatnak a bombavető repülőgépek, észrevétlenül közelithetik meg a városokat és üzemeket, amelyeket el akarnak pusztítani, a ,,gyáva“ lakosság nem riadhat fel a figyelmeztető szirénák hangjaira, nem ölthet gázálarcot és nem menekülhet a földalatti betonfedezékbe. Igen, a sztratoszféra „ideális" támadási terep a légiháboruban. Tudomány? Sport? Közlekedés? Itt van a haditudomány, amely rögtön kinyújtja kezét a tudósok, sportemberek és közlekedési szakértők felfedezései után. Nem érheti szemrehányás, sietnie kell. hogy meg ne előzzék, azé az eredmény, aki elsőnek tudja kihasználni a felfedezést. A különbség az, hogy mig a tudomány, a sp<?rt, a közlekedés uj eredményeiről azonnal értesülünk. addig a hadi technika a legnagyobb titokban dolgozik és csak itt-ott szűrődik ki valami újsághír az elvi elgondolásOrom Berlinben, csalódás Parisban A franciák felháborodással fogadták az angol-német közeledés hirét Sir Simon március 24-én utazik Berlinbe - Hitler az angol-német szövetségről A szerdai minisztertanács után Franciaország egyedül fog Berlinben tiltakozni Pár is, március 19. Tegnapi számunkban jelentettük* hogy a német általános védkötelezett- ség bevezetésével kapcsolatban Anglia hétfőn este jegyzéket intézett Németországhoz és tiltakozott a versaillesi békeszerződés katonai cikkelyeinek egyoldalú megsértése ellen. Ugyanakkor azonban, mint jelentettük* kérdést intézett a berlini kormányhoz, vájjon ezek után hajlandó-e tovább tárgyalni az általános európai béke megszervezéséről a február 3-i londoni francia- angol jegyzőkönyv alapján. Amikor a válasz az éjjeli órákban Londonba érkezett* a kormány Illetékes tényezői nyomban kijelentették* hogy ezek után Sir Simon angol külügyminiszter berlini utazásának útjában nincsen akadály s a külügyminiszter Edén főpecsétőr társaságában vasárnap, március 24-én a német fővárosba utazik. Mint tegnapi számunkban jelentettük, ezek után az sem lehetetlen* hogy Németország hajlandó visszatérni a népszövetségbe. Anglia előre tudott a német tervről? A villámgyorsan Berlinbe küldött angol jegyzék 8 az arra adott kielégítő német válasz* valamint az angol kormány azonnali elhatározása, hogy Sir Simon utazását nem fújják le* a szenzáció erejével hatott a világsajtóban és mély megdöbbenést okozott Párisban, Az angolok állásfoglalása csaknem ugyanolyan szenzáció, mint amilyen szenzáció a német védkötelezettség bevezetése volt s azt a látszatot kelti* mintha az angolok már előzetesen tájékozva lettek volna a német törekvésekről és nem kifogásolták azokat. A francia sajtó ma elkeseredetten megállapítja, hogy ezek után a nyugati nagyhatalmak, vagy a versaillesi szerződés aláíróinak közös és energikus tiltakozásáról szó sem lehet többé s a franciák kénytelenek egyedül tiltakozni a német fővárosban. Egyes lapok Párisban nyíltan arról beszélnek, hogy az angolok elárulták a francia ügyet s Németország felé orientálódnak. Szem- melláthatóan az angolok helyeslik a német fegyverkezést* mert benne ellenerőt látnak a francia- orosz-kisantant és a balkáni blokkal szemben. Az angol politika régi alapelve az úgynevezett európai egyensúlyi helyzet, amely szerint béke csak akkor létezik Európában, ha egyforma erős és egymáshoz viszonyítva egyensúlyban levő blokkok léteznek, azaz egyik csoport vagy nagyhatalom sem tud akkora hatalmat összpontosítani, amivel magához ragadhatná a kontinensen a hegemóniát. A francia-orosz blokkal szemben Anglia szükségesnek látta a németek megerősítését s ezért egyezett bele simán a német fegyverkezés fait accompli-jába. A francia sajtó rohama Anglia ellen ról. A viharmentesség, a gyorsaság és az észrevétlenség olyan előnyök a hadászatban, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni és igy bizonyosra vehető, hogy már nagy méretekben folynak a kísérletek arra, hogy a sztratoszférát az esetleges háború számára foglalják le. Sajnos, alig van uj találmány, uj felfedezés, amely sikere után ne tenné meg ezt a végzetes kanyarulatot. A találmányok és felfedezések legnagyobb része az emberiség boldogulását célozza állítólag, de a jobb életet jelentő uj felfedezés születése pillanatában már magában hordja a halál csiráját is. Bizonyos, hogy sem Piccard, sem Wiley Post nem gondolt a sztratoszféra hadászati lehetőségeire. A felfedezők csak az életet, a fejlődést látják ; —• az emberi kishitűség az. amely visszafelé fordítja a boldogulást jelentő uj eszközt, önmaga, saját melle felé. hogy magát ölje vele, aheA párád lapok elismerik ugyan* hogy az angol magatartást elsősorban a választások előtti hangulat határozza meg. Ennek ellenére az elküldött jegyzék óriási csalódást keltett Francia- országban, ahol általában azt várták, hogy Anglia csatlakozni fog a nagyhatalmak közös és határozott tiltakozásához és Sir John Simon legalább is elhalasztja berlini útját. Mindez nem történt meg. A Journal szerint az angol jegyzék tiltakozása édeskés és jelentéktelen. Ilyen körülmények között a lap szerint közös ünnepélyes tiltakozásról szó sem lehet többé. A Petit Párisién sajnálkozva állapítja meg, hogy az angolok, akik máskor rendkívül kényesek szoktak lenni, nem ütköznek meg a németek diplomáciai udvariatlanságán. Anglia ki akar békülni Némteországgal, Az Echo de Paris a lehető legélesebb hangon ir az angolokról, Kifejezi, hogy az angol kapitulációt Pá- ris nem várta. A Berlinhez intézett jegyzék meglepetést és zavart keltett, annál inkább, mert néhány hétig úgy látszott, hogy az angolok szeme kinyílt és meglátták a Németország részéről fenyegető veszedelmet A német zsarolást és erőszakoskodást az angolok tapssal és kitüntetéssel fogadták. Ezek után nem marad más hátra, minthogy a franciák keressék a Szovjetoroszország- gal. a kisantanttal és a Balkán-államokkal való lyett, hogy az élet lehetőségét teremtené meg általa. Még azokat a találmányokat is, amelyeket egyenesen a hadászati tudomány hivott életre, a nagyhatású robbanószereket, de még a mérges gázokat is az emberiség boldogulására lehetne felhasználni, — például uj, vad területek birtokbavételére. De ma még fordítva áll a dolog : a legártatlanabbaknak látszó felfedezések is rögtön azt a gyanút, azt a kérdést támasztják bennünk, hogy milyen formában fordul majd életünk ellen az uj felfedezés. Az elmúlt évtizedek gyors technikai fejlődése nem hozta meg a várt könnyebbséget az emberi életben, az uj termelő eszközökkel bánni nem tudó emberiség gazdasági válságot és nyomort idézett föl a boldogulás helyett. —1 ehhez csak állandó, egyre növekvő háborús félelmet párosít a nagy technikai felkészültség az egész Föld lakosszoroaabb együttműködést és megyorsitsók az Olaszországgal való tárgyalást Az Excelül or közli, hogy a francia minisztertanács csak szerdán foglalkozik a helyzettel. Laval a Németországhoz intézendő tiltakozó jegyzéken kívül a minisztertanácson indítványt fog tenni a rendkívüli népszövetségi tanácsülés összehívására is. Hitler állítólagos nyilatkozata a várható német-orosz háborúról Berlin, március 19. A hivatalos német sajtóiroda közli: „A Daily Telegraph berlini munkatársa szerint a birodalmi őrség vezetőségében a szombati kiáltvány miatt bizonyos bizonytalanság uralkodik. A birodalmi őrség nem 500.000, hanem csak 300.000 főnyi hadsereget kíván, mert nehéz tüzérség terén még nagy hiányok mutatkoznak. A tábornokok a tankok számának fölemelését követelik. Hitler legutóbbi magánbeszélgetéseiben kifejezte, hogy Nagybritániával mint katonailag kiváló erős nemzet vezetője akar tárgyalni. Azt óhajtja, hogy Anglia Németországban értékes szövetségest lásson. Németország semmiesetre sem akar nyugat felé terjeszkedni, de a német-orosz háborúra a legközelebságában. A sztratoszféra felfedezésének tudományos jelentőségét még nem tudjuk, a sztratoszférában való gyors közlekedés még a jövő zenéje, de már dolgozik bennünk a félelem : nem jelent-e újabb borzalmakat háborúk esetén a sztratoszféra ? Ha uj rádióhullámokkal kísérleteznek, amelyek az érintkezést volnának hivatva megköny- nyiteni, ott van nyomában a kérdés, hogy nem uj halálsugarat fedeztek-e fel és ha a tudósok rakétát akarnak a holdba röpíteni, ijedten kérdezzük, nem a földre hull-e az vissza, hogy pusztítson ? A magasságok felé tör az ember tudományával és mindig újabb felfedezésévei. de a földhöz tapadó lélek még nem tudja követni ezeket a magasságokat, — igy történik, hogy az emberi szellem szikrájából gyilkos golyó válik, amely az ember saját fejére hull vissza. % * XIV. évf- 67 (3619) szám • Szerda • 1935 március 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség. Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Kt, külföldre: évente 450, A szloveTlSzkÓÍ és rUSZÜlSzkÓi 1710,21]CLrsá2 x!Icel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévra 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • . % ^ ^ Prága II, Panská alléé 12, ÜL emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11 © # ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KE. 8ŰRGÓNYCIM HÍRLAP, PRflHfl,
