Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-17 / 65. (3617.) szám

12 TOiAfíAI:MA&£ARHlRIiAI> 1935 március 17, vasárnap. Társadalmi Élet # A SZMKE nyitrai műkedvelői gárdája vasár­nap fél S órán kezdette] megismétli az „Iglói diá­kok" előadását az Iparba?. nagytermében. Az elő­adás iránt ez alkalommal is óriási érdeklődés nyil­vánul meg. # A Rozsnyói Egyházmegyei Föolíáregyesület e nap okiban tartotta meg évi rendes közgyűlését a püspöki leánynevelő intézet, uj dísztermében. Elsőnek Dittel István pápai pneMtus, az egyesület főigazgatója szólott és tolmácsolta Bubrucs Mi­hály püspök főpásztori üdvözletét és áldását. Majd Kirecibner Zsigmondié elnök asszony nemes szel- leimii megnyitója következett. Be-nkoncb Gr ki óné titkári jelentéséből iinpozá-msain bontakozott ka az a nagyvonalú tevékenység', melyet a* Oftáregy- let kifejt. — Némethy Jánoené gondoson összeál­lított pénztári jelentése az egyesület, anyagi hely­zetéről adott megnyugtató képet. Novelly Malvin gondnokaid a kézimunka-műhely nagyszerű ered­ményei tevékenységéről számolt be. Az Oltár­egylet szervezeti életének benső munkáját 25 ter­jesztőn ö végzői Lukács Edit vezetése mellett, A ietentkezések köszönettel és örvendetes tatom ásni vétele után Kirschner Zeigmondné a közgyűlés eM terjesztette a szegény templomok segélyezé­sére vonatkozó javaslatot, melyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Végül dr. Privitzky Gyula pápai kamarás, kanonok-plébános az 01- tánegylet ügyvezető igazgatója emelkedett szó­lásra. ét- átfoglaló méltatás keretében adott, még egyszer teljes képet, az Oltárogylet áldásos mű­ködéséről, nagy feladatainak jelentőségéről, s megköszönte a tisztviselői kar és a tagok lelkes iigybuzgailmá t és önfeláldozó munkásságát-. # A téesői református ifjúság a Leánykörrel karöltve vallásos estét rendezett. A bevezető zsol­tárének után Isaák Imre esperes-lelkész beszél: az ifjúsági munka fontosságáról. Majd Rózsi Irma leánykori tag szavalata után a vegyes-énekkar éne­kelt és Katona János ifjúsági tag szavalt. A kör műkedvelői ezután a Legényfurlang c. népszínmű­vet játszották nagy sikerrel. A szereplők kivétel nélkül jól állták meg helyüket. Géezi István és Ko­vács Piroska szavalatai után ismét a vegyeskar énekelt. A vallásos est Vasé József segédlelkéez zárószavaival ért véget. Vass József volt különben a szépsikerü vallásos est rendezője. Az önkéntes adományokból befolyt tiszta jövededelmet az ifjú­sági kör céljaira fordítják. # A kassai evangélikus Diakonissza nőegylet vasárnap, március 17-én délután <5 órai kezdettel az iskolaépület. (Malom-ucca 28. I. ént) nagyter­mében Fábry Viktor eperjesi ev. lelkész közre­működésével vallásos estét rendez. Pontos meg­jelenést kér az elnökség. # A zsigárdi katolikus iskola növendékei már­cius 24-én és 25-én este hét órai kezdettel újból be­mutatják a „János vitéz“-t. Jegyek előre válthatók * római katolikus iskolában. # A kassai Ifjúsági Mária Kongregáció felkéri mindazokat az urakat, akik a kassai premont­reiek vezetése ■ alatt álló ifjúsági Mária-kor.g-re- gációnak 1905 óta tagjai voltak, hogy b. címüket és a kongregációban viselt tisztségüket — tekin­tettel a május hónap folyamán rendezendő 30 éves jubileumra — e hó végéig az Ifjúsági Má­ria Kongregáció vezetőségével (Koiico-KaBea., Stefamik-u. 71. premontrei rendüláz) levélben tu­datni szíveskedjenek. # A kassai Jótékony Zsidó Nőegylet népkony­hája javára műsoros tánc-estélyt rendez március 30-án, szombaton a Rercsényi-uccai Kassai Tár­saskör nagytermében. A Nőegylet április elsejéig akarja nyitva tartani népkonyháját, amely fele­kezeti különbség nélkül kétszáz ebédet- oszt ki naponta. A népkonyha fenntartása termée-xeteeen tetemes összegekbe kerti] s a Nőegylet a gyűj­tésen kívül különféle rendezésekkel igyekszik előteremteni a szükséges .pénzt. A március 30-iki estélyen szórakoztató műsor s Engel Ernő dzeesz- zenekarának muzsikája várja a közönséget, amely bizonyára ezúttal is teljes számban felvonul a Nőegylet jótékony munkájának tinnoga-táeéra. # A lontói katolikus Legényegylet a közelmúlt bán alakult meg s máris elismerésre méltó, tekinté­lyes magyar kultuimunkát fejt ki. Az Ipolymenti község magyar lakosságának meleg érdeklődése mellett a frasang folyamán egy kabaiéeetet és egy műkedvelő szinielőadást rendezett. Mindkét elő­adásnak nagy sikere volt « az egész jövedelemét! az uj egyesület kulturcéljaira fordították. Úgy az egyesület megalakítása, mint az előadások mc-g-j rendezés-e körül nagy’ érdemeket szerzett Pálinkás j Ferenc ig.-tanitó. j # A kassai Zsidó Leányegylet szezónzáró álar­cos bálja ina, szombaton este folyik le a Sdba&k ház-szálló nagytermében. Az előkészületek utón itélTe a bál e-zidén is a teljes ©iker jegyében fo­lyik le s azon a kassai fiatalság jelentékeny résre ad találkozót egymásnak. Szir?HÁz-Kőr?yv-Kai>TüRA Budapesti színházak Henry Bernstein húromielvonásos színmüve, a „Reménység“ a Vígszínházban * Budapest, március 16. Hiába, az idő mind- [ nyájunk felett eljár. Az ember, hallgatva Bern- j stein uj színmüvét, az ,,Espoir“-t, amely Har-; sányi Zsolt költői fordításában a „Reménység" j címet kapta, meglepetten tapasztalja, hogy „A tolvaj", a „Baccarat" egykoron világszerte ün­nepelt szerzője irodalomra adta a fejét. Eddig arról volt híres, hogy témái feldolgozásánál a szenzációs tálalásra, az idegfeszitő jelenetek halmozására vetette a fősulyt, hogy a nézőt nem engedte lélegzethez jutni az állandó és túl­fűtött izgalomból, amely a színpadról feltartóz- hatatíanul megrohanta, — most, ötvenedik élet­évén túl, hirtelenül lehiggadt, megcsendesedett és beéri egy francia polgári család belső életé­nek feltárásával. Igaz, hogy ezt is remekül csi­nálja. Ezt is olyan vonzóan, olyan érdekesen, olyan szellemesen és a színpadi hatás olyan biz­tos kimérésével csinálja, hogy egy pillanatra sem szűnik meg érdeklődésünk. Pedig a téma nem is olyan különös; majdnem azt lehetne mondani, hogy mindennapi. Adva van egy öregedő, szelíd, munkájának élő férj, Goinart tanácsos, aki maga a jóság, a megértés és megbocsátás és aki rajongással sze­reti feleségét és két leányát, akik közül az egyik mostohaleánya. És adva van a kritikus korban lévő feleség, aki még mindig nagyon szép, élet- sóvár, aki nem akar és nem tud megöregedni, barátot tart és éli a maga gondtalan életét ab­ban a második házasságban, amelyben mindent megkap, amit a polgári otthon és jólét nyújthat, csak éppen azt a boldogságot nem, amelyre vá­gyik. E két házastárs között áll a két leány; Catherine, az asszony első házasságában szüle­tett gyermek és Solange. Ez az utóbbi egészen anyja leánya. Éppen olyan felületes, élveteg, a flörtnek, mulatságnak és sportnak élő, mig az idősebbik szelíd, csendes, magábavonuló. akár­csak a mostohaapja. ök ketten a család Hamu­pipőkéi. Az anya nem szenvedheti Catherinet és a leány is — csodálatosképpen — inkább a mostohaapjához húz. Solangenak vőlegénye van; Georges Keller festő és tervezőművész, aki alapjában véve becsületes, dolgos, törekvő ember és aki ráeszmél arra, hogy Solangeban nem találja meg azt az élettársat, akiről ő a há­zasságban álmodozik. Ösztönösen Catherine fe­lé vonzza a szive és amikor megbizonyosodik felőle, hogy viszontszeretik, feloldja Solange- zsal kötött eljegyzését és feltárja szivét a mos­tohaapa előtt. Goinart, ez a mindent megértő és mindent megbocsátó ember a fiatalok párt­jára áll. az anya ellenben hallani sem akar er­ről és tajtékzó gyűlölettel fordul Catherine és Georges felé, akik igy tönkreteszik Solange bol­dogságát és jóhirét. Hogy’ a két szerelmessel mi lesz. — az nem érdekli Thereset, az asszonyt és az anyát, neki csak Solange fontos és — ő ma­ga. így jutunk el a dráma csúcspontjához, ahon­nét azután a szerző — a harmadik felvonásban — szédületes gyorsasággal leröpit bennünket Catherine és Georges már megtörtént házassá­gához, amelybe végül is bele kell nyugodnia az asszonynak és amelybe könnyű szívvel nyug­szik bele Solange is annál is inkább, mert uj férj jelölt tűnt fel a láthatáron. És boldogan lát­ja a fiatalok egyesülését az apa, akit kiábrándí­tott az asszony léha élete és akit éltet az a re­mény, hogy az ember a gyermekeiben és az unokáiban talál kárpótlást az élet sok-sok gyöt­relméért és csalódásáért. Amint látható, nem világotrengető dolgokról esik szó ebben a darabban, amelyben a remény­séget a fiatalok képviselik ugyan, de amelynek hősei nem ők, hanem a házaspár. Vagy még inkább az asszony, aki — nem tudni, miért — az első házasságából született leányát gyűlöli és gyötrí ugyanakkor, amikor minden szeretetét és gyengédségét rápazarolja a másik leányára. Hogy ennek az érzésnek mi a lélektani magya­rázata, erről sem ő nem ad számot, sem mi nem kapunk reá magyarázatot. Talán abban a ha­sonlóságban rejlik a helyzet kulcsa, hogy So­lange mozgásában, természetében, életfelfogásá­ban egészen az anyjára ütött és minden skrupu- lus nélkül, látja, tudja, sőt előmozdítja anyjának egy Antoine Flamery nevű kétes egzisztenciáju úrral való viszonyát. Catherine pedig éppen az ellenkezője anyjának és féltestvérének. A másik hőse a darabnak — mint mondottuk — Goi­nart, az apa. Ez a csupa-jóság-ember, aki elné­ző és megbocsátó még a feleségével szemben is, mert... “éppen a kritikus korban van, amikor a józan ész az asszonyt elhagyja*és a szeszély lesz úrrá felette". A Vígszínház előadásának két tartó és messze j renyio oszlopa 1 okes Anna es öomlay Artúr, ! a házaspár két megszemélyesítője. Tőkés Annát ■ talán még sohasem láttuk ilyen nagynak és i ilyen tökéletesnek, mint ebben az anyaszerep­ben. Szép és elegáns és még szerepének nem éppen rokonszenves részében is közvetlen, fi­nom és meggyőző. Művészi pályájának egyik legnagyobb és legmegérdemeltebb sikerét aratta. Somlay emberábrázoló művészete egyenesen döbbenetes. Ahogyan Goinart alakját megmin­tázza és ahogyan ezt az alakot a darabon ke­resztül elénk vetíti, az valóban a monumentali­tás mesgyéién jár. A darab sikere ennek a két nagyszerű művésznek köszönhető és rész jár be­lőle Tarnay Ernőnek, aki az előadást kiváló hozzáértéssel, finom Ízléssel és biztos, csalhatat­lan megérzéssel rendezte. A többi szereplőről — sajnos — nem sok jót mondhatunk. Agai Irén színtelen, Murati Lili viszont tulszines, bár er­ről nem annyira <3, mint a szerepe tehet, Somló István (Georges) tehetséges, de nem az az alak, akire ebben a darabban szükség van . .. Mégis, mindennek ellenére, a Vígszínház előadása bár­mely európai színpadnak becsületére válnék, olyan egységes és olyan érdekes és szép. Királyhegyi Pál húromielvonásos komédiája a Belvárosi Színházban A budapesti Belvárosi Színházzal ebben az évadban másodszor esik meg az a csoda, hogy rossz darabbal nagy sikert arat. Az első volt „A vallomás", amelyet Bulla Elma nagy művészete vit diadalra és amelyiket még ma is zsúfolt há­zak előtt játszanak, a másik a minap bemutatott komédia: „A becsület nem szégyen". Mindjárt hozzátehetjük, hogy a siker sem. Mert ezt a si­kert is egy olyan nagyszerű színész alakítása váltotta ki, amilyen Páger Antal. A darab ma­ga, amelyet egy Amerikát járt szerző, Király­hegyi Pál próbált több igyekezettel, mint ered­ménnyel egységes egészbe fogni, műfaja szerint talán gangszter-szatirának nevezhető. Egy ame­rikai milliomos-fiu tönkremegy (— mint a da­rab végén kiderül, lelkiismeretlen ügyvédje előre megfontolt szándékkal tönkreteszi) és éppen ön- gyilkosságra gondol, amikor egy joviális betörő (ez is csak Amerikában képzelhető el) az abla­kon át bemászik hozzá és a szeme láttára ki­fosztja. A fiú szó nélkül tűri, hogy kirabolják és csak az apjától örökölt zsebóra részére kér kegyelmet a kedélyes betörőtől. Ez azonban az órát is elviszi. A fiú, hogy ezt a családi ékszert visszaszerezze, a komornyikja társaságában, éj­nek idején elmegy a betörő lakására (a betörő ugyanis nála hagyta, „letette" a névjegyét) . és ebben a „tisztes", „polgári" lakásban meglátja a betörő leányát. (Erről is kiderül, hogy nem is a leánya.) Meglátja és — beleszeret, sőt a ked­véért betör a —- saját lakásába, amelybe — időközben sok minden történik — mér beköltö­zött az uj gazda: a hűtlen ügyvéd. A végén per­sze minden rendbejön; a betörő leányából mil- llomosné lesz és a hűtlen sáfárról kiderül, hogy többszörösen büntetett gonosztevő. Ennyi tör­ténik a darabban. Lehet, hogy valamivel több, vagy valamivel kevesebb. Igazán nem fontos. A fontos az, hogy ebből a darabból, ebből a vala­miből hangos sikert vált ki Páger Antal játéka. Egy kedves, részeges fiatalembert játszik, aki — legalább a darab folyamán — soha sem jó- zanodik ki. És Páger ezt a részeges figurát any- nyi ragyogó ötlettel, mulatságos kiszólással, ka­cagtató mozdulattal, annyi közvétlenséggel, ked­vességgel, természetességgel, annyi nagyszerű megfigyeléssel, tréfálkozó kedvvel ruházza fel. hogy ebből az alakításából születik meg olyan siker, amilyenről a szerző még csak nem is ál­modhatott volna. Páger mellett még Partos Gusztáv remek .ka­binetfiguráját (egy Big Bil nevű betörő) kell említenünk. A többi szereplő — Turay Ida. Sol­tész Anni, Nagy György, Z. Molnár László — lehetetlen szerepében mindet megtesz, a mi tőle telik, — de Páger nélkül hol volna már ez a „darab"? ZÓLYOMI DEZSŐ. — Agyonforrázta magát egy katonai szakács. Komáromi tudósitónk jelenti; Tragikus szeren­csétlenség történt a komáromi 3. utászzászlóalj egyik konyhájában. Stránszky Ferenc, morva­országi születésű katonai szakács egy forróvizes fazekat akart felemelni, amelyben éppen leves főtt. A fazék tartalma ráömlött a katonára, aki súlyos égési sebeket szenvedett. A bajhoz hozzá­járult, hogy a szakácsnak szivgyengesége is volt s az ijedelem, valamint a súlyos égési seb meg­ölte a katonát. Holttestét Komáromból Morva­országba szállították vonaton. Egyetlen gyer­meke volt szüleinek. (*) A Kazinczy Társaság újonnan megválasz­tott választmánya hétfőn, e hó 18-án este 6 óra­kor tartja saját helyiségében (Kassa, Kovács-u. 10. sz.) első ülését. Tárgy: a választmány mun­kaprogramjának megállapitása. (*) A pozsonyi Keresztény Munkás-Dal- egylet március 24-én, vasárnap d. e. 11 óra­kor tartja ezévi rendes közgyűlését a Ven- tur-ucca 9. sz. alatti egyleti helyiségében, melyre a tagokat ezúttal is tisztelettel meg­hívja az elnökség. (*) Bazovsky Milos prágai kollektív kiállítá­sa, Bazovsky Milos, a fiatal szlovenszkóí festő- generáció egyik legtehetségesebb tagja, április­ban kollektív kiállításit rendez Prágában a Ma- zác-oégnél (Spáiená u.). Bazovsky erre a ki állításra az utolsó esztendők legjobb munkáit hozza magával, úgyhogy a reprezentatív kiál­lítás elé nagy érdeklődéssel tekinthet a kö­zönség. (*) Shakespeare gazdasági világszemlélete. Bu­dapestről jelentik: Hevesi Sándor a Magyar Köz- gazdasági Társaságban elaődást tartóit Sha­kespeare gazdasági vonatkozásairól. Hogy Sha­kespeare miért volt, egyúttal üzletember, miért adta el magát a színháznak, miiért elnéző összes munkáin keresztül a csavargó tolvajok és utón­ál! ók iránt, ugyanakkor miért könyörtelen a jog­szerű pénzszerzőkkel és puritánokkal szemben, — mindezt olyan gazdasági motívumokból és táv­latokból világította meg Hevesi, amelyek uj fényt vetnek Shakespeare életére és művészi fej­lődésére. Hevesi a „Velencei kalmárt egész kom­pozícióját úgyszólván abból a gazdaságii szem­szögből magyarázta, amely egészen uj vonásokkal gazdagítja Shakespeare drámaírói és költői mód­szerének felfogását. (*) Egy párisi színház az estélyi ruhás né­zőknek ajándékot ad. Párisban a tél folya­mán mozgalom indult meg, hogy a színház­ban a közönség estélyi ruhában jelenjen meg. A kérdésről ankétot is tartottak és vol­tak olyanok is, mint Decobra és Tristan Bemard, akik azt ajánlották, hogy legjobb lenne fürdőkosztüm bgn megjelenni. Most a Theatre Michel igazgatósága elhatározta, hogy minden nézőnek, aki estélyi öltözék­ben jelenik meg a színházban, ajándékot ad, (* Jugoszláviában tavaly százhét filmet ké­szítettek. A belgrádi hivatalos sajtóügynökség jelentése szerint Jugoszláviában élénk lendü- tet vett a filmgyártás. Tavaly 107 filmet állí­tottak elő, amelyek legnagyobb része hangos­film volt.. — Ez a hivatalos jelentés nagy cso­dálkozást fog előidézni mindenütt., mert például Magyarországon tavaly igen élénk volt- a film­gyártás és mégsem csináltak többét, tizenöt filmnél. Bimwiwigaiaafefe. (*) Olvassuk és terjesszük a „Magyaro­san" cimü nyelvművelő folyóiratot* Minden öntudatos magyar kötelessége terjeszteni a nyelvünk tisztaságáért és fejlődésének biz­tosításáért küzdő „Magyarosan" cimü nyelvművelő folyóiratot, mely 9000 pél­dányban lát napvilágot. Az I., II. és III. tel­jes évfolyam (132, 128, illetve 168 oldal terjedelemben) megrendelhető Walla Fri­gyes Magyar Könyvesboltjában (Pozsony, Ventur-u. 9). Ára évfolyamonkint 8 ko­rona ; portó külön 4 korona. (*)’Dr. Wick: „Hitünk védelmének könyve". Dr. Wick Béla, pápai kamarás, kassai teológiai ta­nár müvét adta most ki a Sajó-Vidék könyvkiadó- vállalat. A könyv igen .praktikusan van összeállít­va. Tényleg hitvédelmi könyv. Nem száraz tudo­mány, hanem élvzetes olvasmány és kátekirm ús­sz eriien ad feleletet és felvilágosítást a következő kérdésekben: Bajok, Becsület, Becsületesség, Bib­lia, Birálgatáe, Böjt, Bölcs, Bucsuhirdetök, Bűn, Cél, Csalihatatlaneág, Csoda, Darvinizmus, Egyház, Egyenlőség Egyházállam, Egyh. vagyon, Egységesség Elfogultság, Elfogulatlanság, Ellentmondás, Embrió, Emberiség kora, Erkölcs, Erkölcstelenség, Érze­lemvilág, Ész vallása, Evang. szabadság', Evolúció, Fanatizmus, Fejlődési Elmélet. Felebaráti szeretet. Felvilágosul tság, Feminizmgr ' Q tan, Fölíámadás, Galilei, Gondolkodás, Gondviselés, Gyónás, Hagyo­mány, Haladás, Halál, Halotthamvasztóé, Házasság, Hazafiság, Hit, Hilközömbösség, Hittitkok, Hugeno- ták, Hús, Index, Inkvizíció, Ima, Iskola, Jézus, Jé­zus föltámadása. Jézus testvérei, Jó cselekedetek, Jólét, Jézus, Józsua, Kiközösítés, Korszellem. KönyvHlalom, Körmenetek. Középkor, Kultúra, La­tin nyelv, Lélek, Máriakultuez. Megtestesülés, Meg­értés, Mise, Művelődés, Művészet, Nemi felvilágo­sítás, Nyomor, Nép. Nők. Oltáriszentsóg. Öngyil­kosság, önmegtartőzkodás, örök büntetés, össze­tartás, Papok, Párbaj, Pápa csalhat atlansága, Po­kol, Polgári házasság. Politika. PurgatóTium, Rab­szolgaság, Reformáció, Spirit izmus, Szabad aka­rat, Szabad gondolkodás. Szabadkőművesség, Sza­bón kutatás, Szekularizáció, Szentek, Szenteskedés. Szentirás, Szeretet, Szertartások. Templomba] ár ás, Teremtés, Tetzel, Tisztitóhely, Történelem, Tudo­mány, Tulajdon, Túlvilág. Türelmetlenség, Úrva­csora, Utolsó kenet. Vad népek. Vallás. Vagyonkö­zösség. Véletlen, Világuralom. A nagyon szép kiállí­tású könyvnek portóval együtt csak 15 korona az ára. A könyv a szent Ágoston társulat szent Pál irodalmi szövetségének egyik 1935. évi tagilletmé­nye is. A szent Pál irodalmi szövetségnek csak 66 korona az évi tageógj dija s ezért naptárt, jó kato­likus könyveket mintegy 100 korona értékben kap­nak a tagok. Bővebb felvilágosítást Potoceny Jó­zsef oroz. igazgató ad Rozsnyón. Masaryk-tér 4., ahol tagul is lehet jelentkezni. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents