Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-17 / 65. (3617.) szám

ÉRSEKÚJVÁR

ír fa : S zva iító Pál

Egy hónapja annak, hogy lent jártam Szlovenszkó legjellegzetesebben alföldi, magyar városában, csikorgó tél volt, tíz fok hideg, s aki meg is szokta a hegyek és erdők téli hóbirodalmát, érdeklődő szemmel nézte a fehér síkot, amely szikrázó cukortengerhez hasonlóan ragyogott a tiszta, kék ég alatt, alig-alig némi változással felületén, egy faluval, egy házzal, egy fával, néha- néha ködmönös, feketesüveges, lassú emberekkel. Érsekújvár hivatalos jelzője is az, hogy „alföldi város". Házai alacsonyak, uccái eltulzottan szélesek és egyenesek. Építkezési remekmű kevés van benne, tör- zsökös lakosságának nagyrésze parasztere- detü. S amikor eljöttem Érsekújvárról, nagy, boldog élmény emlékét hoztam magammal. Magyar ifjúságot találtam ott, realista nemzedéket, mely hordani tudja a sorsot, s vita- lizmusából messzevivő szárnnyal bontakozik ki a magyar jövő.

A város az elmúlt három-négy év alatt valóságos magyar központtá fejlődött ki, nemcsak kulturközponttá, hanem életközponttá is, ahol számos kisebb-nagyobb nehézség ellenére a magyarok, főleg a magyar fiatalok tudnak és akarnak élni, s biztos kézzel formálják egyéni és kollektív létüket. Példaadás és mintakép lehet Érsekújvár. Sokáig gondolkoztam azon, hogy melyik délszlovenszkói város mutatja meg a legtisztábban a szlovenszkói magyarság arcát, azt az arcot, amely szembe néz a sorssal, fiatal és életképes. Sehol nem találtam meg oly egységesen és oly széles körökben, amit kerestem, mint Érsekujvárott. Ha egy várost ki kellene építeni a magyar kisebbség centrumának, ahol élete és fejlődése meleg otthont talál, úgy elsősorban Érsekújvár kerülne számításba, mert itt halmozódott össze a legtöbb fiatal magyar energia, a legtöbb kedv és lendület a feladat teljesítéséhez. Tíz fiatalemberrel jártam az uccá- kat. Mesélték, hogy Érsekújváron könnyebben mennek a dolgok, mint másutt. Harminc előadást rendeztek egyetlen szezon alatt, mindegyik tele volt. S a teremben nemcsak könnyes szemű nénikék, nyugdíjas bácsik ültek, hanem komoly fiatalemberek, akik minden egyes témát megvitattak és megemésztettek. Az érsekujvári diákok, akiket évekkel ezelőtt a pozsonyi és a prágai egyetemen ismertem, meglehetősen biztos polgári állásokban helyezkedtek el szerényen, de szívósan, s valahogy egy lóhosszal megelőzték a megélhetési küzdelemben más városok velük egykorú diákjait. Amellett a magyar élet ápolásában is megelőzték őket egy fejhosszal, nem mondható tehát, hogy az eredményt politikai kompromisszumokkal érték el. Kétségtelen, hogy Érsekújvár Szlovenszkó relatívan legegészségesebb magyar városa.

Vibrál, mozog, kristályosodik benne a fiatal magyar élet, összetart, barátkozik, nem ismer társadalmi gátlásokat. A legritkább és a legértékesebb magyar tulajdonságot láttam megtestesülve e fiatalságnál: a józanságot. Magyar realizmus ! Hányszor idéztem e bűvös szót, amely alig-alig élvez vendégjogot a mi romantikus tájainkon. Érsekújváron megvolt. Szinte egyenruhás rendben sorakozott föl mindenkinél, akivel beszéltem. A Bafa-cipős magyar ifjúság ebben a városban felnőtt már, s úgy nőtt föl, hogy Bat’a-cipőjét néha már drágábbra

cserélheti. A fejlődés, a növekedés általános, s ami a legfontosabb, uj magyar rétegek kapcsolódnak be a kisebbségi életbe, a

lentről jövő utánpótlás itt nem akadt el, mint sok más helyen.

Érsekujvárott láttam a szlovenszkói uj magyar középosztály kifejlődését, s ez egyike volt a legérdekesebb kisebbségi változás-élményeimnek. Tulajdonképpen ez az, amiről beszélni akarok. A régi magyar középosztály sok helyütt legyengült, néha

parlagiasodik. E középosztály sarjai hazulról megszokták, hogy sima jólétben éljenek, s akadnak közöltük, akik abban a pillanat-, bán, amint életnívójukat nem találják meg a kisebbségi sorban, elvesztik a talajt a lábuk alatt. Ezért van az, hogy a régi középosztály uj nemzedékének fejlődését aggodalommal figyeljük. Érsekujvárott valami más törHitler bevezette az általános védkötelezefiséget

Kiáltvány a német nemzethez - Tizenkét hadtestből és harminchat hadosztályból áll az uj áilandé hadsereg

(Lapzártakor érkezett.)

Berlin, március 16. Hitler kancellár pénteken délután váratlanul megszakította betegszabadságát és visszatért Berlinbe. Pénteken este és éjjel fogadta a kormány több tagját és megbeszélte velük a nemzetközi helyzetet. A tegnapi előzetes tanácskozások után szombaton délben 1 órakor német minisztertanács volt, amelyen a kormány egy fontos törvényt határozott el és megszövegezte a néphez intézendő kiáltványt. A kora délutáni órákban már nyilvánvaló volt, hogy az uj határozatok korszakalkotó jelentőségűek.

Hitler vasárnap délben résztvesz a berlini állami operában rendezendő gyászünnepségen, majd visszautazik Münchenbe és folytatja betegszabadságát,

A külföldi sajtó képviselői szombaton délután váratlanul a propagandaminisztériumba kérettek, ahol a propagandaminiszter a következőket közölte velük: Németország bevezeti az általános védkötelezettséget. A törvény, amelyet ma délben egy órakor határoztak el s amely Hitler és valamennyi birodalmi miniszter aláírását viseli, a következő három cikkelyből áll:

1. §. A véderőnél való szolgálat az általános védkötelezettség alapján történik.

2. §. A német békehadsereg létszáma tizenkét hadtestre és 36 hadosztályra oszlik, beleértve a csapatrendörséget.

3. §, A birodalmi hadügyminisztert felszólítják, hogy minél előbb mutassa be a birodalmi kormányban az általános védkötelezettség szabályozására szolgáló kiegészítő törvényeket

A törvény közlésével egyidejűleg a kormány kiáltványt intézett a német néphez, amelyben kifejezi, hogy a versaillesi békeszerződés lefegyverzési rendeletéit a volt antant-hatalmak sértették meg, amennyiben egyoldalúan fegyverkeznek és hallani sem akarnak az általános lefegyverzésről.

Paris, március 16. A francia kamara hosszú éjszakai vita után ma hajnalban 354 szavazattal 210 szavazattal szemben (helyesbített jelentés szerint 350 szavazattal 196-tal szemben) bizalmat szavazott Flandin kormányának. azaz elfogadta a kétéves katonai szolgálat törvényjavaslatát. A bizalmi indítványt radikális szocialista részről tették meg. Az indítvány kifejezi, hogy a kamara helyesli a kormányelnök nyilatkozatát és kifejezi bizalmát. A kormány ellen a kommunisták, a szocialisták és a neoszocialisták szavaztak, valamint a radikális párt bal szárnya és a jobboldali pártok néhány töredéke.

Az éjszakai vita előtt valamennyi frakció megállapodott végérvényes állásfoglalásában. A vita mindvégig nyugodt lefolyású maradt. Feltűnést keltett Paul Reynaud-nak, a jobboldal egyik vezérének nyilatkozata, amely általánosítani óhajtotta a kétéves katonai szolgálatot, továbbá Franklin Bouillon radikális nacionalista képviselő tüzes beszéde, amelyben Németország fenyegető fegyverkezéséről emlékezett meg. Daladier, a radikális párt bal szárnyának vezetője kifogásokat

emelt a kormány javaslata ellen. Daladier- nek Herriot válaszolt, aki már a radikális párt klubülésén hevesen összecsapott a bal- szárny vezérével. Herriot nagy beszédben ecsetelte, hogy miért követeli a kormány és valamennyi felelős államférfin a katonai szolgálati idő meghosszabbítását. Szovjet- orcszország hadseregét 600.000 főről 940.000-re emelte. Miért nem tehetné meg Franciaország ugyanazt, amit a szovjet megtehet és szükségesnek lát? Herriot Anglia és a többi demokratikus állam példájára is utalt. Louis Marin, a jobboldal egyik legtekintélyesebb tagja rövid beszédében ugyancsak a kormányjavaslat mellett nyilatkozott. A szavazás előtt utolsónak Maurin tábornok, hadügyminiszter és Flandin miniszterelnök folyamodott a képviselők jobb belátásához.

Flandin érvelése

A kamara tegnap délutáni ülésén Flandin miniszterelnök megtette régvárt nyilatkozatát a katonai szolgálat meghosszabbításának kérdésében. Kifejtette, hogy a kormány az áprilisban bevonuló kontingens szolgálati idejét 18 hónapra óhajtja fölemelni, a jövő években bevonuló kontingensek szolgálati idejét pedig két évre. így maradna 1939-ig. Azonkivül a szolgálat-megkezdés korát fokozatosan 21 évről 20 évre akarják leszállítani és a tartalékosok gyakorlati idejét meghosszabbítani. Flandin elsősorban Németország példájával érvel. Kifejtette, hogy a birodalom 1936-ban 600.000 főnyi hadsereg fölött fog rendelkezni, ruig a francia hadsereg létszáma ugyanakkor 208.000 le6z. A szolgálati idő meghosszabbítását a gyenge ujoncévfolyamok is indokolttá teszik. A kormány nemzetközi utón óhajtja garantálni Franciaország biztonságát, de addig, amig e célját eléri, hosszú idő múlik még el és igy gondoskodni kell a belső' biztonságról is.

Flandin beszédére elsőnek León Blum szocialista vezér válaszolt kétórás nyilatkozattal. Elvetette a kormány javaslatát, mert céltalannak tartja. Franciaország biztonságát szerinte egyedül a nemzetközi európai biztonsági rendszer tudja garantálni, amelybe Hitler országát is be kell kényszeriteni.

(FOLYTATÁS a 2. OLDAL ü. HASÁBJÁN.)

Mai számunk a Képet Héttel 28 oldal - JCra 2'— KI

Előfizetési ár» évente 300, félévre 150, negyed- # Szerkesztőség: Prága II, Panská

évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre; évente 450, SzlöVCTlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi mCLQllCLTSág alicel2, IL emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 K£. • .. . ö Prága II., Panská ulice 12, HL emelet.

R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 303-11. • *

Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHR.

I francia kamara megszavazta a kétéves katonai szolgálati időt

Herriot támogatja Flandint - A kormánymellett 354-en, ellene 210-en szavaztak - Az eredmény Isafása Berlinben