Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-15 / 63. (3615.) szám

4 Teljesen meg akarja változtatni a falu képét Le Corbusier, a modern építkezés atyja A francia parasztok megirigyelték a városi étet „boldogságát* ■ Oszlopokra épített házak, központi fűtés, betonozott udvar a parasztgazdaságokban Községi magtár, bérház, szinházterem, garázsok a falu központjában Páris, március 14. Az wtóbbi évedben egyre ismertebb lett az egész világon Le Corbusiei svájci építész neve, akit a modern építészeit meg­teremtőjének tekintenek. A nagynevű építész né­hány évvel ezelőtt azzal vonta magára a figyel­met, hogy bátor és megalkuvás nélküli tervet dol­gozott ki Pádé váróé újjáépítéséiről. A tervet a párisi iparmű vezeti kiállításon mutatta be 1925- bem. Hatalmas vihar keletkezett a merész terve- set körül. A legtöbben utópiának tekintették a javaslatot, viszont nagy lelkesedés támadt azok között, akik valóban a város jövő fejlődését is­merték fel a terveikben. A város szociális körül­ményeinek, a városi életnek teljes megváltozta­tását vetítették a nézők elé ezek a tervrajzok. A Mrés építész most ugyanilyen bátor és elképzeléssel akarja meg­változtatni a falusi építkezést és ezáltal az egész falusi életet Is. Az ember azt hinné, hogy elsősorban a falu lakói fognak tiltakozni az ilyen tervek ellen., pedig ép­pen ellenkezőleg, maguk a francia parasztok hívták fel az építész figyelmét a nézetük szerint tarthatatlan falusig állapotokra. — Nézze meg a mi paraisztházainikat, mezőin­ket, falvainkat! — irta nemrégiben egy gazdál­kodó Le Corbusier-nek. — Az ón falumban va­csora közben leszakadt egy ház mestergerendája és a tető agyonütötte a család valamennyi tagját. Minden ház veszélyben forog, A falumban erősen pusztít a tuberkulózis és minden gazdálkodót szívbaj fenyeget. A francia vidék sorvadóban van. Szükségünk van az uj parasztházra, az uj falura! A Loire vidékéről származó levélíró meglepő Javaslatokat tett. Központi fűtést kívánt, oszlo­pokra épített házat, hogy a lakóknak ne kelljen térdig gázolniuk a szemétben és a trágyában, ha­nem tisztán és egészségesen élhessenek, miint a városi lakosok. A felvetett gondolatok eddig meg­oldatlan modern problémákat nyitottak feL A vá­rosok zsúfolva varinak emberekkel, akik odase- reglenek, hogy szerencséjüket keressék, anélkül, hogy megtalálnák azt. A levélíró szerint vissza kellene őket telepíteni a faluba, ahelyett, hogy sötét külvárosokban zsúfolják őket össze. Az autó is lényegesen megváltoztatta az egész közle­kedést, mert eddig a vasút hosszú ideig megszün­tette a város és fain harmonikus viszonyát. A közölt gondolatok alapján Le Combuener alaposan foglalkozni kezdett a falu átépítésének gondola­tával és végleges terveket dolgozott ki. Központi fűtés a parasztházakban 1— Az uj paTasztház nem az építész fantáziája, — írja a tervezetben az építész. — A falusi ház éppen olyan természeti tüne­mény, mint a föld emberiessé változott arca, valamilyen mértani növény, amely épp úgy hozzátartozik a tájhoz, mint a fa, vagy a domb és egyben épp úgy kifejezi az ember jelenlétét, mint a bútor vagy a gép. A bátor kijelentésben figyelmet kelt a technika kapcsolata az uj szellemi elképzeléshez. Az egész elmúlt tél folyamán tanulmányozta az építész egy Loire melletti faluban a paraszti életet és a fa­lusi élet körülményeit és csak ezután készítette el részletes terveit. A falusi ház ezek szerint eh sősorbam lakásul szolgál. A parasztok azt kíván­ták, hogy oszlopokra tervezzék az uj házat, hogy igy megszabaduljanak a talaj nedvességétől. Ez­által az uj ház úgy épül, hogy a lakók áttekint­hetik az utat és a vidéket. Az oszlopok alatt zaj­lik le nyáron a házi élet jelentős része. Itt fog­nak enn\ inni, pihenni, itt lesz a nagymosás is. Télen viszont az előcsarnok a házi élet központja, e körül csoportosulnak a hálószobák éB a mosdó- helyiségek, külön a férfiak és külön a nők szá­mára. A veszedelmes nyitott kandallót modern fűtési módszer váltja fel, amely megfelel a központi fűtésnek. A világosság széles ablakokon árad be a szobákba. Az udvar betonozott, jobbra kocsiszín van a szekerek és eszközök szá mára, balra vannak az istállók. A háziállatok nem a« udvaron keresztül, hanem a másik oldalon lévő kijáraton át egyenesein az uccára járnak ki, A falu megváltozott képe Az uj falu főuccájáról elágazó ut vezet közvet­lenül a községi magtárhoz, amely a falu legfonto­sabb épület lesz- Ehhez közel istállók és benzin- kutbal felszerelt garázsok lesznek az átutazók számára. Ezután következik a fogyasztási szö­vetkezet, a postahivatal, az iskola, a községháza és a könyvtárépület, amelyben előadó- és színház­terem is lesz. E házakhoz csatlakozik a bérház, mert ilyen is lesz. Negyven lakás lesz benne. A parasztok maguk kérték, hogy nagy bérházat, tervezzen az építész, amelyben egyesíteni lehet a szétszórt kicsiny, egészségtelen házak lakóit. — A kicsiny házakban rossz az élet — mond­ják — a kor vívmányaiból semmit sem élvezünk bennük. Sokkal kellemesebb együtt élni egy nagy házban, amelyben minden kényelem megvan. Mi falusi lakosok nem hiszünk többé a kunyhó boldogságában. Az uj tervek ellen különböző kifogások menüinek fel, de mindenki óvakodik attól, hogy megsirassa a falusi élet tűnő romantikáját. A paraszt egyéb­ként sem találta olyan Tomantékíusnak ezt az éle­tet, mint a városi ember. Le Corbusier terved szerint egyébként nem fognak eltűnni az összes parasztházaik a föld színéről. Minden esetre rendkívül érdekes, hogy a kor legnagyobb építé­sze a legkomolyabb formában foglalkozik a far hasi élet megreformálásával és utat nyitott a ko­moly megbeszélésnek. larosst kétheti, Koczort négyheti államfogházra Ítélte a rimatzombati birétág Rendtörvényes ügyek a magyar nemzeti párt multévi peisöci és rimaszombati népgyüléséből kifolyólag Rimaszombat, március 14. A rimaszom­bati kerületi bíróság most tárgyalta Jaross An­dor tartománygyiüési képviselő és Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő rendtörvényes ügyét. Mindkettőjük ellen az volt a vád, hogy a magyar nemzeti pártnak a múlt évben Pelső- cön tartott népgyülésén államsértő kifejezése­ket használtak. A vád szerint Jaross a trianoni határokról úgy beszélt, hogy azzal közbékehábo- ritást követett el, Koczor pedig a földreformmal, a jövedelmi adó kivetésével kapcsolatban, vala­mint a magyaroknak az állami szolgálatban való alkalmazása kérdésében olyan képet nyújtott hallgatóinak, mintha a magyarsággal szemben igazságtalanság történt volna. Jaross a tárgyaláson a váddal szemben azt hangoztatta, hogy inkriminált szavaiban mind­össze annyit mondott, hogy a trianoni határokon Innen élő magyarságnak itt kell gyökeret vernie, hogy fennmaradását biztosithassa. Koczor Gyula beismerte, hogy valóban beszélt a földreform­mal, a jövedelmi adóval és a magyarok állami alkalmazásával kapcsolatos sérelmekről, de állí­tásait legmesszebbmenően hajlandó hivatalos ok­mányokkal és más Írásbeli bizonyítékokkal iga­zolni. A bíróság elutasította Koczomak a bizonyítá­si eljárás elrendelésére vonatkozó indítványát, mire a vádlottak védőügyvédje, dr. Törköly Jó­zsef nemzetgyűlési képviselő elmondta védőbe­szédét. A bíróság a vádat beigazoltnak találta s Jaross Andort föltétlenül tizennégynapi államfogház­ra, Koczor Gyulát pedig szintén föltétlenül ti­zennégynapi elzárásra ítélte. A kerületi bíróság ezután tárgyalás alá vette Koczor Gyulának egy másik rendtörvényes ügyét, melyet a múlt esztendőben mondott ri­maszombati beszéde miatt indítottak ellene. A vádirat szerint Koczor a földreformmal kapcso­latban azt mondotta, hogy a magyarok nem kap­tak földet, hanem ügyvédek és miniszterek kap­tak s ez a főoka a magyar földműves nyomo­rának. Azt is mondotta, hogy a magyar gazdák kétszer annyi adót fizetnek, mint a cseh gazdák, mert mig Szlovenszkón holdanként 1400 korona volt p jövedelmi adóalap, addig Morvaország­ban hektáronként volt ugyanannyi. Koczor el­ismerte, hogy foglalkozott a vádpontokban fog­lalt kérdésekkel, de állításait bizonyítani kíván­ja s kéri ezért a bizonyítási eljárás elrendelését, továbbá Hodzsa és Bradács minisztereknek ta­nukul való beidézését, akikkel a sérelmek orvos­lásáról a magyar nemzeti párt megbízásából tár­gyalt. A bíróság a bizonyítási eljárást ebben az ügyben sem rendelte el s dr. Törköly József vé­dőbeszéde után Koczor Gyula volt nemzetgyű­lési képviselőt föltétlenül újabb tizennégynapi elzárásra ítélte. Egymilliót költöttek a tátrai vállalatok a Fis-versenyekre 19 25 százalékos adóelengedést kérnek a sikertelenség miatt A Tátraszövelség közgyűlése tiltakozik a drágaság vádja ellen ótátrafüred, március 14. (Saját tudósítónk­tól.) A tátrai fürdők és szanatóriumok szövet­sége most tartotta dr. Szontagh Miklós főor­vos elnöklése alatt évi rendes közgyűlését. Az évi jelentést, amely részletesen foglalkozott az­zal a nagy munkával, amelyet a szövetség az elmúlt évben is a Tátra érdekében végzett, Vág. H. Lajos igazgató, szövetségi titkár ter­jesztette elő. Megállapította Vág, hogy első­sorban az idegenforgalmi propaganda egyesíté­sére, az erők összepontositására és az eredményes propaganda érdekében meg­felelő anyagi eszközökre volna szükség. Minden szimpátia és támogatás mellett, amellyel a Tátraszövétség a törvényes alap megtekintésére tekint, meg kell állapítani, hogy a törvényalkotási törekvések ezt a leg­fontosabb szempontot szinte teljesen mellőzik. Végeredményben a már meglévő szervezetek mellé az uj törvény egy újabb organizációt fog lé­tesíteni, azonban nem ez a cél és nem ez az a mód, amellyel az idegenforgalmat fejleszteni és ab­ban a nagy versenyben, amelyet az államok most az idegenért folytatnak, Csehszlovákia idegenforgalmát biztosítani lehet. Az erők és az anyagi eszközök koncentrálására és a pro­paganda hatásossá tételére van szükség. Fog­lalkozott ezután a jelentés azzal a munkával, amelyet a Tátraszö vétség a FIS-versenyek előkészítése körül végzett és megállapította, hogy azzal az 500.000 ko­ronával együtt, amelyet a tátrai telepek a FIS-versenyekre való tekintettel építésekre és átalakításokra kiadtak, a Magas Tátra egymillió koronát fordított a FIS-versenyek céljaira* Ha most bizonyos oldalról a FIS-versenyek csekély látogatottságát azzal indokolják, hogy ennek a tátrai árak az okai, akkor ezt a vádat a legerélyesebben vissza kell utasítani. A tátrai telepek árai a FIS-versenyek alatt nem halad­ták felül a főszezónban érvényes árakat, sőt sok esetben mélyen alattuk maradtak. A Tátra drágaságéról szóló híresztelések egyáltalában nem állják meg a helyüket és nem a tátrai árak okozták, hogy a FIS-ver­senyek látogatottsága annyira gyenge volt. Ez a híresztelés súlyosan károsítja a Magas Tátrát és ezért tiltakozni kell ellene, annál is inkább, mert a Tátra a nagy áldozatok után, amelyeket a FIS-versenyek érdekében hozott, nem érdemli meg, hogy most még meg is káro­sítsák. A jelentés ezután ismertette azt a propagan­damunkát, amelyet a szövetség a Tátra és a FIS érdekében kifejtett. A sajtóosztály (dr. Ne- meny) 439 közleményt küldött ki, amelyek bél­és külföldi lapokban összesen 18.440-szer je­1935 márdus 15* péntek. lentek meg, ezenkívül 63 vetitettképes és 19 rá­dióelőadást rendezett a Tátráról. Megemléke­zett a jelentés a lengyel határátlépés megköny- nyitésére, a Németországból, Magyarországról, Ausztriából és Romániából a Tátrába irányuló idegenforgalom biztosítására és emelésére való munkálatokról és mindarról, amit a szövetség tett, hogy a Tátra gazdasági helyzetét bizto­sítsa. A jelentés kapcsán, amelyet a közgyűlés kö­szönettel vett tudomásul, Polnisch Artúr Igaz­gató Indítványára elhatározták, hogy a FIS-versenyek anyagi sikertelenségére és a Tátra nagy pénzügyi áldozataira való tekin­tettel a pénzügyminisztertől a folyó évre 25 százalékos adóelengedést kérnek a tátrai vál­lalkozások számára. Ez az adóelengedés egyaránt vonatkozzék a kereseti, forgalmi és a házbéradóra. A FIS-ver­senyek kapcsán még az is megállapitást nyert, hogy azok a támadások, amelyek egyes lapok­ban a Tátraszövetség sajtóreferense, dr. Ne- mény Vilmos ellen megjelentek, minden alapot nélkülöznek és hogy őt az újságírók vezetésé­vel és informálásával a „Svaz Lyzafű" bizta meg. A tisztikart választotta meg végül a közgyű­lés. Elnök lett dr. Szontagh Miklós, alelnökök Országh György és Polnisch Artúr, titkár Vág. H. Lajos, pénztáros Prouza Lajos, ügyész dr. Forberger Béla, ellenőrök Lichtág Károly, Opatrny János és Móry János. Hitt imák a lapok? A VÁLASZTÁSOK SORRENDJÉRŐL a NÁRODNI OSVOBOZENI a®l írja, hogy oz egyik vasárnap a nemzetgyűlési, a következő va­sárnap pedig a járási és tartományi választásokat tartják meg. A választásokra a beiügymániszté- liium teljes gőzzel készül. Konmá n y k örö k ben őzt 'hangoztatják, hogy a nemzetgyűlésnek mindvégig munkaképes fegyelmezett testületnek kell marad­nia s igy iis keli be végezni tevékenységét, kü­lönösen pedig valamennyi kormány javaslat el­intézendő. A lap szerint az önkormányzati no­vella sorsa fogja megmutatni!, hogy a koalíció valamennyi pártjában megvan-e a kormány által összeállított egész mamkiaipnogra/ra teljesAtésé/hez S;z ük séges készség. A KÜLFÖLDIEK ELLENŐRZÉSÉRŐL szóló ja/va&latfai kapcsolatbon a LIDOVÉ LISTY vezető helyen követeli oly intézkedés bevezetését, hogy minden idege® bizonyos meghatározott időközökben ismételtem legyein köteles bejelente­ni, miből él, kitől milyen óimén kap pénzt, kivel érintkezik a külföldön és az állam területén. Az emigránsok nemcsak azért jelenítenek veszedel­met, hogy megeszik a saját polgáraink előtt a ke­nyeret, hanem azért is, mert nemkívánatos esz­méket terjesztenek közvetlen környezetükben e beteg gondolatokkal mételyezik meg a belföldie­ket. — A NÁRODNI POLITIKA vezető helyén dr. Bauer a most tárgyalt idegenellenőrzésá ja­vaslatok megszigorítását követeli, különösen fö­löslegesnek tartja a két hónapi határidő adását tartózkodási engedélyek kérelmez éséhez. Szerinte teljesen elegendő néhány napos határidő. Nem szabad azonban hallgatni arról sem — írja dr. Bauer, — hogy egyes rendházak ma is Ausztriá­ból hívnak be ide noviciiusokot, hogy a kolostor jellege német maradjon. — A cikkíró valamennyi idegen állampolgár pontos regiszterének feltfekte- tését követeli. MÉG MINDIG HENLEIN A német agrárpárt országos párfcvezetősége a DEUTSCHE LANDPOST jelentése szerint tegnap tartott konferenciáján a miesjárásd pártniapnak a homifnomittal való egyesülése tárgyában hozott ha­tározatát megsemmisítette, azokat tudomásul nem vette. Az üggyel az országos oá^’v^tőség már­cius 20-án tartandó értekeziete 1c 'kozná fog. Az országos pártvezetőség ismételten megállapít­ja, hogy a német gazdapárt február 19-én ter­jesztette elő az együttműködésre vonatkozó ja­vaslatait s azokra máig Henleintól nem kapott választ — A LIDOVÉ NOVINY értesülése sze­rint Hanreieh képviselő a miult napokban Aschban személyesen tárgyalt Henleinmal s arra igyeke­zett őt rávenni, hogy közös listával ind/uiljon a német gazda párttal. E lop szerint azonban oly hírek íb vannak, hogy Hanreach az agrárpárt morva szárnyának vezére, Stoupal tartományi képviselő megbízásából tárgyalt Hemleinnal. Stou- paí a Henleinnal való megbókülésben az agrár­párt politikai befolyásának nagy erősödését látja e evégett szeretné megnyerni Hemleint a német agrárokkal való közös listának. Stoupalmak ezt az eljárását nem helyesli eddig az egész cseh agrárpárt^ ennek ellenére jelentős kilátásai van­nak. A SZLOVÉNSZKÓI VÁLASZTÁSI KERÜ­LETEK MÓDOSÍTÁSA A cseh agrárpárt kibővített, elnökségének teg­nap tartott ülésén a VENKOV jelentése szerint, dr. Öera^ belügyminiszter jelentésit tett a kül­földiek jelentkezéséről és nyilvántartásáról, a politikai pártok regisztrálásáról és számozásáról, a 8zlovenszkói választási kertiletek rendezéséről s más államipolitikon kérdésekről. (Beavatottak' szerint e „más áliompolitikai kérdések'4 legfon­tosabbika, a ruszimszkói autonóm földművesszö- vetség erőteljes tértfoglalása.) Veszélyben a falu romantikája

Next

/
Thumbnails
Contents