Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-14 / 62. (3614.) szám

T>R\GAlMAf,^AR-Hl RLAP 1935 március 14, csütörtök. Nonarchista hangulat Görögországban (sp) A Görögországból jövő legújabb hírek szerint az ország további nagyjelentőségű bel' politikai események küszöbén áll, Mint ismere­tes, Csaldarisz, a diadalmaskodó miniszterelnök, a rojalista párt vezére és Zaimis, a köztársasági elnök ugyancsak monarchista érzelmű, Venize- losék a forradalmat éppen a köztársaság nevé­ben kezdeményezték, mert véleményük szerint a görög köztársaság Csaldarisz lassú, de szívós tevékenysége következtében veszélybe került, A legutóbbi két választáson a rojalisták abszolút többséget kaptak s Venizelos republikánusai ve­reséget szenvedtek. Biztosra vehető, hogy a re­publikánusok erőszakos zendülése után a mo- carchista hangulat még inkább talajt nyert az országban. Nemzetközi vagy egyéb politikai akadályai a királyság kikiáltásának nincsenek. Az athéni információk szerint csupán az uj király személye körül vannak nézeteltérések. Az ország egyrésze György volt király visszahívását óhajt­ja, másik része szívesen látná, ha az angol király negyedik fia, Kent hercege kerülne trónra. Mint ismeretes, a kenti herceg nemrég feleségül vette Marina görög hercegnőt, az exkirály kö­zeli rokonát. Az energikus és céltudatos görög hercegnő állítólag már a házasság előtt mindent elkövetett, hogy egyengesse az utat férje trón- rakerülésének. Az angol királyi család nem el­lenzi az eszmét s Görögországot is büszkeséggel töltené el, ha az angol király fia vállalná a gö­rög királyságot. Az athéni nagykapitalista körök rendkívül szívesen látnák a kenti herceget, mert Angliától is nagy gazdasági előnyöket harcolhat­nának ki. Már most is komoly összeköttetés lé­tezik a görög közgazdaság és az angol közgaz­daság között. Ha Görögország mintegy Anglia protektorátusa alá kerülne, az ország hatalmas fejlődés előtt állana. Venizelos és társai állító­lag annyira veszélyesnek látták a helyzetet s a monarchia kikiáltását annyira küszöbönállónak, hogy utolsó kétségbeesett lépésre ragadtatták magukat a köztársaság védelmére. A forrada­lom leverése után Athén lakossága teljesen mo- narchisztikussá vált s a kormány semmit sem tesz az uj hangulat ellen. A tegnapi és mai ün­nepi diadalmenetekben a menetek élén vitték György király hatalmas képeit s mindenütt meg­éljenezték az arcképet Athén uccáin megjelent a kék-fehér szin, a régi monarchia színe, ame­lyet előbb tilos volt mutatni. Az előjelek után nem lehetetlen, hogy Csaldarisz és Zaimis, a két mon*"’Msta vezér, felbuzdulva az elért sikeren és felháborodva a köztársaságiak erőszakos csinytevésein, komolyan hozzáláttak a királyság visszaállításának munkájához. Az egyetlen ne­hézséget ezen a téren az jelenti, hogy a monar­chista érzelmek nem egy, hanem két személy köré csoportosulnak s igy könnyen újra vesze­delmes megoszlás támadhat a görög népben. Végétért az ostromállapot Athén, március 13, & görög sajtóiroda köz­li: Az ország valamennyi temploméiban hálaadó istentiszteletek voltak. Az athéni katedrális ün­nepi miséjén a kormány tagjai is részt vettek. A háborús állapotokat megszüntették. A hajó és légi forgalom újra meg^idult. Két magasrangu forradalmár tiszt tegnapelőtt öngyilkosságot kö­vetett el, mert nem,-'akarta megadni magát. A szárazföldön és a /Szigeteken teljes rend és nyu­galom uralkodik./ Április 28-ára, illetve május 5-ikére jósolják a nemzetgyűlési választásokat Albizottságok elé utalják a kormányjavaslatokat Prága., március 13. A törvényhozó testületek egy­re nehezebben működnek. A kormány egész csomó törvényjavaslattal örvendeztette meg mind a két Házat, a javaslatok azonban az albizotfságokben akadnak meg. Egyre általánosabbá válik az a nézet, hogy a mai nemzetgyűlés már aligha végez ér­demlegesebb munkát, szinte a tavaszi levegő hoz­za magával a választási láz mikrobáit. Nem csodál­ható, ha a parlamentnek bizottsági ülésektől egyébként nagyon is hangos folyosóin ismét oly hírek terjedtek el, hogy a nemzetgyű­lést még márciusban feloszlatják 8 az nj nemzet­gyűlés választását április 38-ra, esetleg május el­ső vasárnapjára tűzik ki. Ettől az elhatározástól az agrárpártot csak az tartja vissza, hogy ilyen módon a május elseje közelében tartott választások nagyon „vörös“ jellegűek vol­nának és az időponttal a szocialisták malmára haj­tanák a vizet. Egyes agrárpárti tényezők már szán- ják-bánják, hogy a választást nem április 14-re írat­ták ki. A mai napon különben több bizottság tartott ülést. A véderő bizottság a repülő s más hasonló támadások ellenes védeke­zésről 6zóló kormányjavaslatot — albizottsághoz utalta. Beavatottak szerint a javaslat ott várja be az uj nemzetgyűlést. A költségvetési bizottság ugyancsak albizott­ságot létesített az önkormányzati javaslat meg­tárgyalására. Az albizottság ma megkezdte mun­káját, kiszivárgott hírek szerint azonban itt is na­gyon kevés a remény, hogy az önkormányzatok gazdálkodását még a mai nemzetgyűlés rendez­hesse. A külügyi bizottság vita nélkül fogadta el a csehszlovák—fnancáa repülőegyezmény pótjegy­zőkönyvét, mely az Air Francé társaság állami támogatását tartalmazza. A csehszlovák köztár­saság s Franciaország 1:4 arányban segélyezi a repülőtársaságot, Legfeljebb azonban évi 4.6 millió koronával, ezzel szemben a társaság bizo­nyos csehszlovák légi vonalakon télen is állandó járatokat köteles fenntartani. — Ugyancsak vi­ta nélkül fogadta el a bizottság a lengyel keres­kedelmi szerződés pótjegyzőkönyvét, amely a csehszlovák szénnek, zselatinnak és cellulózénak biztosit vámkedvezményt, viszont Csehszlovákia a lengyel kéneavat, nitrogéntartalmú * anyagokat, szupenfoszfátot és mész nitrátot engedi be szer ződéses vám ellenében. A Itöllségvefésf albizottság egyhangú eg elfogadhatatlan­nak taitla a pótadók ui határai Prága, március 13. A költségvetési bizottság albizottsága az önkormányzati testületek gaz­dálkodásáról szóló novellát ma általánosságban vitatta meg. A hivatalosan kiadott jelentés sze­rint egyhangúlag arra a meggyőződésre jutott az albizottság, hogy a mai gazdasági válságban szó sem lehet a községi és járási pótadók oly­mértékű emeléséről, amilyeneket a kormányja­vaslat említ. Az álbizottság holnap megkezdi a javaslat részletes vitáját A német légi flotta problémái Páris, március 13. Göring tábornok a Daily Mail munkatársának interjút adott a német légi fegyverkezésről s mintegy hivatalosan bejelen­tette, hogy a birodalom a versaillesi szerződés­sel ellentétben serényen folytatja a légügyi fegy­verkezést. Göring a részletekről nem nyilatko­zott, de elmondta, hogy uj minőségében, mint a légvédelem tábornoka, minden erejét a német repülőgépflotta kiépítésére fordítja. A feltűnő nyilatkozat nagy visszatetszést keltett Párisban és León Poincaré berlini francia légügyi attasé azonnal demarsot intézett a német léghajózás- ügyi minisztériumhoz és felvilágosítást kért. Poincarét nem Göring fogadta, hanem a mi­nisztérium államtitkára, aki értesítette az atta­sét, hogy hamarosan megjelenik a német katonai repülésről szóló uj törvény, amely tájékoztatni fogja a franciákat. Nagy izgalom Franci'országban Páris, március 13. Az a berlini nyilatkozat, ameJy szerint április elsején a német hadseregbe hivatcilosan beillesztik a légi flottát, nagy nyug­talanságot keltett a francia lapokban. Az Echo de Parks szerint Németország nem leplez többé és nyiltain bejelenti, hogy semmibe se veszi a versaillesi 4>ékeszerződés katonai klauzuláit. A béke megtervezése a lap szerint a szerződések tiszteletbentai yásán alapszik. Ha a szerződése­ket megsértik,' újabb bonyadalmak keletkeznek Európában. A figaró szerint Németország most sérti meg előszője hivatalosan a versaillesi szer­ződést. A lap fölweti a kérdést, hogy miként fog Franciaország, Anjglia és Olaszország válaszol­ni. A Jour szerint S^ir John Simont Berlinben fait accomplit elé állítják . HacOona’á Istfeg és' vissza vouul London, március 13. M TacDonald miniszterel­nök ismét megbetegedett. BV eavatott körök szerint a miniszterelnök egészségi állapotára való tekin­tettel kénytelen lesz megválom hivatalától. Az ál­talános vélemény szerint György király májusi jubileumáig MacDonald mar Arid hivatalban, majd júniusban helyét átveszi Baldl°win. Az sem lehe­tetlen, hogy csere történik s F mig Baldwint mi­niszterelnökké nevezik ki, MacDonald a titkos tanács lordelnökségét veszi át. ^ ...........■■in ...... n i,,i ■ ,i„i ......... ■­(4 5) — Igazán ennyi hősiességet, ennyi lélek­jelenlétet nem tételeztem fel magában, Juanita. És tudja-e, hogy milyen szép? Hogy veszedelmet jelenthet minden férfira, aki­nek a közelébe kerül? Még reám is, aki pedig felül tudok emelkedni ilyen földi dolgokon. Juanita egy pillanatra megrémült, mert erre a fordulatra nem volt elkészülve. Mi történik, ha a férfi követelővé válik, ha erő­szakoskodni kezd? Ez volna az a narancshéj, amelyen a Jól kitervelt dolog felborulhat. A kámzsás férfi mintha megérezte volna, mi megy végbe Juanita lelkében, meg­nyugtatta: — Ne tartson semmitől. Én sohasem fogom elveszíteni a fejem, mint a többiek, akiket varázslata alatt tartott. És most legyen szives tárcsázza fel von Munckendorfot, illetve Wikenas főhadnagyot és adja tudtára, hogy milyen nagy bajban van. Mondja azt, hogy az ismeretlen vérszopó karmai közé került, hogy most egy őrizetien pillanatban magára maradt és telefonálni tud. Kérje őt meg, hogy jöjjön kiszabadítására. Helmwarth-ucca 4. Harmadik emelet. Jobbra eső ajtónyilás. Egy szóval maga kitűnő színésznő, pompásan el fogja játszani ezt a szerepet anélkül, hogy k ilön utasításokat adnék. Felállt az asztal mellől és odatolta Juanita elé a telefont. A leány most látta, hogy a kámzsás kéz a masrasba emelkedik és egy kékes-szimü acélcső szegeződik rá. Milyen biiveletes hipnózist gyakorol a meglepett, védtelen emberre a kis mozdulatlan kör, me'vben. mint valami peri*’’ ónban, látni az élet villámgyorsan lepergő jeleneteit s aj halál üres szemét. A cső öhle olyan óriásira nőtt a leány szemében, mint a barlang be­járata és engedelmesen nyúlt a kagylóért. A férfi pedig fenyegető hangon szólalt meg: — Semmiféle egyéb figyelmeztetést sem, mert azonnal lövök. XXXII. Wikenas befejezte előkészületeit és még egyszer végigmérte magát a tükörben. A szemlével meg volt elégedve, a szmoking tökéletesen feszült meg daliás termetén, a kis csipkés selyemkendő, melynek csücskén E. monogram volt, kíváncsian és elegánsan kandikált ki a kendőzsebből. Hét óra volt éppen, a legfőbb ideje, hogy induljon, mert az asszony fél nyolcra várja vacsorára és egy randevúra készülő szerelmes asszonyt soha­sem tanácsos megvárakoztatni. De nem is illik. Óvatosságból még egyszer megtapogatta zsebelt, hogy rendben van-e minden? Igen az egyik zsebben ott lapul meg a kloroformos üveg és az álrac, a másikban egy kis üve- gecske, valami titokzatos folyadékkal tele, mely bódulatot okoz és önkívületi állapotba hozza az embert. A nadrág hátsó zsebében pedig ott voLt a megbízható browning, amely még sohasem hagyta cserben és amelyet Wikenas félelmetes biztonsággal kezelt. — Lovag még aligha tartott szereimesé- hoz, minden erkölcsi gátlás felszabadult mint én,------állapította meg derűsen Wike­na s. — Most, hogy annyira közel jutott céljá­hoz minden erkölcsi gátlás felszabadult I benne. Nem érzett &ejutna leikiisméiéifurda- lást, csak a nagy, a szent célt látta rnagaj £>JÓ J előtt, amelyért ő, íme most, életét is kockára veti. Színházba, szórakozóhelyre sem indulhat nagyobb lelki nyugalommal egy gavallér, mint ahogy ő készül most a végzetes útra. Ebben a pillanatban csöngött a telefon. — Ugyan ki lehet, az, aki most háborgat, — bosszankodott Wikenas, — de azért le­emelte a kagylót. A következő pillanatban arca feszült izgalmat árult el, látszott rajta, hogy amit hall, teljesen kiforgatja iménti fölényes nyugalmából. Mert a telefoniban egy kétségbeesett, halál- félelemben vergődő hang nyöszörgő tt. — Wikenas, édesem, egy-két pillanatom van, jól figyelj. A főnök hatalmában vagyok... Helwarth 4. Harmadik emelet. Jobb ajtó... Halálosan ... Jaj, már itt is van ... Wikenas kétségbeesetten kopogtatta a kagylót, hallózott, de mindhiába. A telefon néma volt már és halott. Kétségbeesetten meredt maga elé a férfi. Tűd'ta, érezte, hogy a szeretett lény rettentő veszedelembe került. Segíteni kellene rajta minden áron. De akkor a kötelesség, a kapott parancs! Mitevő legyen, mitevő legyen? öles lépésekkel járta végig a szobát, amikor hir­telen mentő gondolata támadt. Felhívta Praller doktort. — Doktor ur, kétségbeejtő helyzetbe kerül­tem, segítenie kell. Azonnal értesítse vendé­gét, hogy mi történt... A doktor kétségbeejtő nyugalommal vála­szolt. | — Negyed nyolcra jár az idő és önnek nem lehet most más gondolata, mint a kapott pa­rancs végrehajtása. *Nem tudok elképzelni olyan kétségbeejtő helyzetet, amely miatt azt elhanyagolhatná... — Doktor, az Isten szerelmére, legyeu ember egy pillanatig és ne csak lélektelen gép. Juanita bajban van, Juanitát meg kell menteni. — Hogy törődhessem én vele? Mi dolgom ezzel az üggyel? — Kérem, értesítse a vendéget, akit ma önhöz vittem, hogy szerencsétlenség érte Juanitát, foglyul ejtették és Ilelwartlh-ucca... Az összeköttetés megszakadt és Wikenas kétségbeesetten tárcsázott kétszer, háromezer ' egymásután. A szám csörgött, 6 jjjsörgött, de a kagylót ott a túlsó végen már ne -m vették fel. — Hát akkor megmentem énjj magam, — fakadt ki elkeseredett kiáltással* Wikenas. Ebben a pillanatban azonban „maga előtt látta Parpiras szigorú, de mégis .„atyai jóság­gal telt arcát, szinte hallotta soksá oros haza­fias erkölcsi intéseit... És Wikenajpsban győ­zött a kötelességteljesités. Bérkocsinál hozatott és elindult Margotean ezredes villája a felé ... Ugyanabban az időben a Margót an-villa közeiéiből egy másik autó indult útjaira. Há valaki egyszerre pillantott volna a k^[ tét kocsi belsejébe, ugyancsak elcsodálkozik, m vert az, aki a villához közeledett és az, aki /“•most a város felé hajtat, hajszálig hasonlít ©gy^Iámásra. Mint egyik tojás a másikra. Talán az an tyjuk sem ismerné meg, hogy melyik az ő i. gazi gyermeke. Munckendorf ül ebben a kocsik )arP akinek elég volt annyit hallania, hogy J* . ua_ nita veszedelemben forog és már kész a po_ minden ördögével szembe fordulni, hiszer|7 1 a { leány is mindent kockáztatott az ő megmia en" tésére. k. Zúgva-búgva rohant az autó a legrövidebbje utón, a kis Minva pariján a Helwarth-ucc—'a felé. Nem tellett bele negyedóra és már meg állott a megadott cim előtt. Munckendorf ki­fizette a kocsit, aztáu b ét-három lépcsőfokot ugorva egyszerre rohant fel a harmadik eme- ■> letre. Szinte félős volt, hogy a rozoga lépcső­ház összeomlik a döbbenetes lépések súlya alatt. Odaért az ajtó elé és megnyomta a csengőt. Azt gondolta, hogy nem nyitják ki az ajtót, de kész volt hatalmas vállát neki- fesziteui az ócska deszkának, hogy betörje azt, ha nem nyitják meg. De az első csenge­tésre megnyílt az ajtó és ő ott volt a szűk előszobában. Nekirontott a legelső ajtónak, amely szembe volt vele és benyitott rajta, de ez a szoba iii-es volt. A második ajtóhoz ro­hant, de ott már nem kellett, erőszakot alkal­maznia, ez az ajtó tárva-nyitva volt. Betop­pant a szobába, de az első pillanatban cso­dálkozva hőkölt vissza. Egy kámzsás férfi ült az asztal mellett és Juanita ott feküdt a kere- veten, bágyadtan, kétségbeesett arccal, mint­ha minden reménységét elvesztette volna. (Folytatása következik.) % és akasztófát Venizelosznak. Csaldarisz, Kon- dylis és Metaxas társaságában gyakran megje­lent háza erkélyén és fogadta a tömeg üdvöz­lését. 2 j nliTTn vT07i»iya WiLLfAM CROOKE KÉM REGÉNYE A UUMU JaJÚMUA

Next

/
Thumbnails
Contents