Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-10 / 59. (3611.) szám
^I^<M/VYAC«ARHIRLAP ij 1935 március 10, vasárnap. K&ZCÍAZDA^Átf^ . mintavAsAr Irta: Temyei László Prága, március 9. Mire ezek a sorok eljutnak Szlovenszkóra és Kárpátaljára, a zlmankós, havas télutóban megnyílik a prágai tavaszi minta- vásár. A régi s az uj kiállítási területen és az imponáló méretű vásárpalotában megindul az élet, a sürgés-forgás és a mozgás. Ezrek vonulnak föl, s megnézik a csehszlovákiai gyáripar és a külföld újdonságait. A mintavásár vezérkara közben állandó permanenclában van, a sajtóosztály emberei lázasan dolgoznak, azután elkészül az első kommüniké, mely a sajtó és a nagy nyilvánosság tudomására adja, hogy a prágai mintavásár megnyitó napján ennyi és ennyi ezer ember jelent meg, de közölni fogja azt is, hogy a megjelentek legnagyobb része csupán tájékozódott s na- gyobbszabásu üzletek még nem jöttek létre. Az ilyesmi természetes is, hiszen a mintavásár első napjának látogatói jobbára csak nézők, a komoly üzletfelek a vásár későbbi folyamán jönnek és csak a vásáridő vége felé kötik meg üzleteiket. Árumintavásárt már a háború előtti időben is rendeztek, de a vásárok nagy konjunktúráját a háború utáni idők áruéhsége hozta magával. Az igazi konjunktúra 1920-ban kezdődött és 1929-ben ért véget. 1930 óta a mintavásárok jelentősége évről-évre csökken. A konjunktúra éveiben legnagyobb jelentősége a lipcsei mintavásárnak volt. Lipcse után a középeurópai városok sorában Prága, majd Bécs és Budapest következett. A német- országi infláció idején Lipcse hihehetlen forgalmat bonyolított le, ez a forgalom a márka stabilizálása után erősen visszament s Hitler uralomra- jutása után annyira hanyatlott, hogy a lipcsei mintavásár középeurópai vezetőszerepét a forgalmában időközben ugyancsak erősen legyöngült Prágának volt kénytelen átadni. Hasonló változás észlelhető bécsi és budapesti viszonylatban is. A bécsi mintavásár üzleti jelentősége ma már ugyszólván csak Ausztriára korlátozódik s még ama külföldi látogatók száma is erősen vlsszat esett, akik a mintavásár ürügye alatt néhány kedélyes napot szándékoznak Bécsben tölteni. A balkáni államokból összetevődő régi törzsközönség nem megy messzibbre Budapestnél, mert a szolidnak és megbízhatónak ismert magyar gyáripar teljesen kielégíti igényeit. A magyar gyáripari produkció az utóbbi évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül s a magyar áru az osztrákkal szemben nemcsak versenyképes lett, hanem sok tekintetben — főképpen árban — előnyösebben szerezhető be. A prágai mintavásár jelentőségét megalapozza az a körülmény, hogy a csehszlovákiai gyáripar számtalan iparágban olyat tud produkálni, mely minőség és ár tekintetében kifogástalan és verhetetlen. de ez a sok elsőrendű áru mégsem kerül olyan mértékben külföldié mint amilyen mértékben igényt tarthatna az exportra. Ennek egyedüli oka abban a szerencsétlen kereskedelempolitikai kátyúban van, amelyben nyakig benne vagyunk és amelyből nem tudunk kikerülni. Az áru minősége kifogástalan, az. ára nemzetközi viszonylatban elfogadható, sőt a korona devalválása óta olcsó s még sem veszi a külföld úgy, mint ahogyan 1930-ig vásárolta. Öt évvel ezelőtt még rendes kereskedelmi szerződések biztosították az árucsereforgalmat, ma pedig jobbára kompenzációs egyezmények alapján bonyolítják le azt. A külföldi vevő vételkedvét különböző devizakorlátozások tartják féken, ahol pedig nem ismerik a kompenzációs egyezmények rendszeri és nem alkalmaznak deviza- korlátozásokat, hanem még a liberális gazdasági politikához tartozó szabadkereskedelmi elv fenntartásához ragaszkodnak, ott hányadékrendszert honositotak meg, ami a bevitelt éppen úgy guzs- baköti, mint a kompenzációs rendszer. A szomszédos, de még a távolabbi államokkal való kereskedelmi forgalmunkban egyedül az az elv érvényesül, hogy csak annyit vesznek Csehszlovákiától, mint amennyit Csehszlovákia vásárol tőlük. Ebben a változott helyzetben a mintavásár jelentősége egyre jobban elvesz. Hiába rakjuk ki legszebb portékáinkat, a külföldi vevőnek legfeljebb a szive fájdul bele, de mégsem vásárolhat többet, mint amennyit minden mintavásár nélkül is venne, hogy a vásárolt áru értékének megfelelő ellenüzletet köthessen le csehszlovákiai partnerével. A sok milLós költséggel megszervezett és sok százezres költségvetéssel dolgozó prágai minta- vasár konjunktúrája elmúlt. Jól tudja ezt a mintavásár vezérkara is s ezért dicséretreméltó módon olyképpen igyekszik a változott viszonyokhoz alkalmazkodni hogy egyre jobban dombo ritja ki\ az eredetileg nemzetközi forgalomra berendezett mintavásár belföldi jelentőségét A prágai mintavásár Csehszlovákia legnagyobb országos vására lett, ahol a belföldi kereskedők megtekintik a gyárak portékáinak seregszemléjét s beszerzik szükségleteiket. A vásárral kapcsolatos utazási kedvezmény a kiváncsiak és az érdekeltek tömegeit Prága meglátogatására ösztökéli, Prágába jönnek a belföld „idegenjei", megtelnek a csehszlovák főváros szállói, nyolc-tíz napig kifejezetten jól megy a szórakozó helyeknek, megélénkül a forgalom és létrejönnek azok az üzletek, amelyeket mlntavásár nélkül nem egy I időpontban, hanem az esztendő különböző szakaiban kötöttek volna. A hivatalos megnyitó előtt az idén i6 sajtóre- repciót rendezett a vásár vezetősége. A fogadtatáson külföldi újságírók nem vettek részt, főleg azért, mert a város nem teljesítette egy méltányos kérésüket, de elmaradásukat a külföld érdeklődésének csökkenésével is magyarázzák. Az ünnepélyes banketten csak a belföldi sajtó képviselői vettek részt • Baxa főpolgármester nagybeszédében csupán a csehszlovák és a német újságíróknak mondott köszönetét megjelenésükért és azért az érdeklődésért, melyet a csehszlovák főváros mintavására iránt tanúsítanak. Rólunk, az ugyancsak meghívott magyar újságírókról valószínűen elnézésből nem tett említést. Baxa ■ vásárlási kedv fokozásáról beszélt. Azt mondta, hogy az embereknek többet kell vásárolniok, mert ba többet veszne^ akkor nagyobb munkaalkalmat adnak és ezzel csökkentik a munkanélküliek számát. Igazat kell neki adni, csak abban téved, ha azt hiszi, hogy a belföldi fogyasztás pótolhatja az elvesztett külföldi piacokat A munka- nélküliség csökkentése a gyáripari termelés emelkedésétől függ, a gyáripari produkciót csak a kivitel fokozódása élénkítheti meg, a kivitel rendes kereskedelmi szerződéseken alapuló szabadkereskedelmi forgalom függvénye, rendes kereskedelmi szerződést pedig csak akkor lehet kötni, ha pontot teszünk a gazdasági elzárkózás eddigi politikája mögé és partnereinknek is lehetőséget adunk arra, hogy exportcikkeiket nálunk elhelyezzék. Revízió alá kell venni az 1930 óta folytatott kereskedelmi politikát s a változott viszonyoknak megfelelő uj, de liberális gyakorlatot kell meghonosítani, akkor talán uj konjunktúra hajnala virrad föl s visszatér a prágai mintavásár nemzetközi viszonylatban értelmezett jelentőségének korszaka te. Megszigorítják a gabonamonopóliumról szóló rendeletét A Gabonatársaság megtorló intézkedésekkel szabályozhatja a terme ést és a gabonakereskedelmet Prága, március 9. Annak idején beszámoltunk arról, hogy a kormány a gabonamonopóliumról szóló rendelet módosítását elhatározta. A rendelet módosításának előkészületei most döntő stádiumba jutottak. A Gabonatársaság jogügyi bizottsága elkészítette a kormányrendeletet novelláját s a kérdést a Gabonatársaság március 18-ra összehívott igazgatósági ülésén fogja letárgyalni. A készülő rendelet módosításának egyik legfőbb célja olyan intézkedések foganatosítása, melyek révén a Gabonatársaságnak módjában lesz a termelést irányítania, illetve megakadályoznia a tulprodukciót. Ezt a célt a Gabonatársaság olyképpen kívánja elérni, hogy a gazdák termésének csak egy bizonyos részét fizeti meg készpénzzel, a többiért pedig denaturált gabonát adneki. Elméletben minden gazdának joga lés® rendes és átlagos termésének értékesítéséhez, csak annak a gazdának les® elhelyezési nehézsége, aki gaíbonatermő területeit a Gabona társaság intenciói ellenére növeli. A relatíve jó gabonaárak ugyanis arra csábítják a termelőket, hogy az eddiginél több gabonát termeljenek, s nem hallgattak a Gabona- társasáiTTa. amely több hirdetiméinyben kérte a gazdákat, hogy ne növeljék ga/bonatermő Élénk forgalom a beregszászi borpiacon Beregszász, március 9. (Saját tudósítónktól.) A beregszászi borpiacon hetek óta élénk üzleti tevékenység uralkodik. A történelmi országokból nagyszámban érkeztek borkereskedők, akik jelentékeny vásárlásokat eszközöltek. Az élénk kereslet következtében az árak megszilárdultak, sőt emelkedtek. Az árak kedvező alakulására irányító hatással van az egyre csökkenő kínálat, a készletek gyors apadása. A tavalyi szörnyű jégverés következtében Nagymuzsaly, Bene, Nagyszőllős termése legnagyobb részt elpusztult és igy e bortermővidék kínálata nem nyomja le az árakat. A vásárlások folytán beregszászi termelőknél nagyobb eladatlan bormennyiség már nincsen. Tiz év óta nem volt hasonló forgalom a beregszászi borpiacon. Az árak a tömegboroknál 300—350 korona körül mozognak hektoliterenként. A fajborok és a régebbi évjáratok természetesen megfelelő arányban drágábbak. A beregszászi borp'ac megélénkülése kedvező kihatással lesz Ruszinszkó többi borvidékére is. (Hanyatlott az államvasut teheráruforgalma. A csehszlovák államvasut vonalam február folyamán 300.915 teberáruszállitó vagont indítottak útnak. Ebből a mennyiségből 274.351 bel földi és 26.564 külföldi rendeltetéssel futott. Az előző hó adataihoz viszonyítva a teherárufor- galom 1894 vagonnal csökkent. Február folyamán 82.190 vagon 6zenet szállítottak az államvasutak. Ez a mennyiség 4220 vagonnal kisebb az előző év azonos szakában szállított szén mennyiségénél. (Uj szabadalom.) Nagy Károly sellyei építési vállalkozó é-s ácsmester „Hőszigetelő falazat és talajhurkolat“ cirmi találmányára csehszlovák szabadalmat kapott. területeiket. Kívánatos lenne, ha a Gabonatársaság eme jogát szabatosan meghatározná az uj rendelet, nehogy visszaélések történhessenek és a Gabonatársaság emberei vidékenként és esetleg politikai kulcs alkalmazásával határoznának abban a nagyfontosságu kérdésben, hogy melyik gazdától mennyit vásárolnak készpénzért é« mennyit ellenszámlás alapon. A most érvényben levő rendelet kimondja, hogy a Gabonatársasig a megvételre fölkínált nagyobb mennyiségeket nem köteles egyszerre, hanem csak negyedévi részietekben átvenmii. Ezzel szemben állítólag sok helyütt előfordult, hogy bizományosai a fölkínált mennyiségeket egy tételben vették át s ezzel megduz®as®tották a Gabonatársaság készleteit. A jövőben a társaság bizományosainak szigorúan be kell tartan lók a rendelet valamennyi rendelkezését és a megvételre fölkínált mennyiségeket négy egyenlő részletben negyedévi időközben kell átvenniük. A Gabomaíársaság neon hagyja jóvá azokat az üzleteket, melyek ellentétben lesznek ezzel a rendelkezéssel és kötelezni fogja a bizo- miányost arra, hogy a megvett gabonát saját költségére beraktározza s csak a rendelet által meghatározott időiben hozza forgalomba. (Élénk, változatos és tanulságos lesz a budapesti mezőgazdasági kiállítás zöldmező csoportja.) Budapestről jelentik: A magyar országos mezőgazdasági kiállításnak egyre fokozódó sikerrel rendezett része a zölídmezőgazdálkodás csoportja, amely a korszerű rét- és legelőgazdálkodás módjairól és eszközeiről nyújt tájékoztatást. Az idei kiállítás öt részre tagozódik. Ezek közül teljesen újszerű lesz a vízgazdálkodásra vonatkozó rész. A „Zöldmező pav?!km“ udvarán azokat az öntözési módokat fogják szemléltetni, amelyek a gazdának anyagi áldozatokba alig kerülnek. Ugyancsak a szabadiban elhelyezve, a másik csoport a legelőfásitás egyes módjairól fog tájékoztatást adná és azt az elvet fogja kidomborítani, hogy nem ■elég a fákat elültetni, hanem azokat védeni is kell. A zöldmező-mozgalom termelési részére vonatkozó anyag a pavilkrnban lesz elhelyezve. Itt ■különösem a fümagtermesztéssel kapcsolatos kérdések kerülnek bemutatásra. A termelési részről fokozatosan áttérve a takarmányozási kérdésekre, a zöLd-mez ők i állítás további anyaga a különféle szálastakarmányok értékének emelésá módjaival kíván foglalkozni. így tekintettel arra, hogy a kukoriicaszár kezelése és felhasználása sok helyütt még kívánni valót hagy maga után, azért ezt a kérdést részletesen fogja ismertetni a zöldmezők iállitás. Be fogja ezenkívül mutatná a kisgazdaüzemekben kevéssé ismert silózás kérdését is. (Félmillióval emelkedett a® érsekujvári Zsidó Hitelszövetkezet betétállománya.) Érsekujvári tudósitónk jelenti: Az érsekujvári Zsidó Hitel- szövetkezet Fuchs Ferenc elnökletével most tartotta idei rendes közgyűlését. A Hitelszövetkezet ebben az évben is 4%-06 osztalékot fizet részvényeseinek. A kitünően vezetett vállalat- gyors fejlődésnek Indult, s ma már számottevő szerepet játszik Érsekújvár gazdasági életében. Az intézet betétállománya az elmúlt üzletévben közel félmillió koronával emelkedett. Mit kapunk a valutákért? Prága, március 9. Ke 100 p«ng6ért ........ 444.50 100 sch'llingért ...... 453.50 100 zlotyért ........................... 452.25 10 0 lejért ............................... 15.225 10 0 márkáért........................... 913.— 100 dinárért ....... 53.55 100 svájci frankért.................. 775.50 10 0 francia frankért .... 157.80 100 Uráért..................................... 203.40 1 amerikai dollárért .... 23.30 1 angol fontért...................... 111.75 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, márciu6 9. Ké 100 pengőért............. 447.50 100 schillingétt ...................... 456.50 10 0 zlotyért ........................... 455.25 10 0 leiért ............................... 15.525 10 0 márkáért ...................... 917.— 10 0 dinárért ........................... 53.95 100 svájci frankért ..... 778.50 100 francia frankért .... 158.40 100 líráért ........................... 204.60 1 amerikai dollárért .... 23.50 1 angol fontért....... 112.75 (5 587 millióra emelkedett a bankjegyforgalom.) A Csehszlovák Nemzeti Bank március 7-i keltezésű most közzétett jelentése ezerkoronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,682.925 (plusz 128), devizakészlet é6 valutakészlet 259 280 (mínusz 24.361), egyéb készpénz 271.659 (mínusz 10.082), eszkontált' váltók 7Í7.041 (plusz 22.054), eszkontált értékpapír — (mínusz 6000), értékpapírokra nyújtott kölcsönök 413.736 (plusz 54.820), az állami baakjegyadósság maradványa 2,090.884 (minusz 621), egyéb követelés 664.493 (plusz 31.015). Tartozás: részvénytőke 405.000 (—), tartalékalapok és tartaléktőkealap 63.588 (plusz 3), bankjegyforgalom 5,537.876 (plusz 335.219), a hitelezők zsiróköveteléeei 695.734 (minusz 279.266), egyéb tartozás 3-47.820 (plusz 14.997). A csehszlovák korona aranyfedezete 42.7 százalék. (A prágai értéktőzsdén jegyzett értékek rentabilitásának indexszáma.) A Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztálya a prágai értéktőzsdén Jegyzett értékek rentabilitásának . indexszámát a következőkben adja (1927 január 3=100): Állam- kölesőnők építést aorsjegy nélkül március 8-án 97.536 (március 1-éo 97.477), beruházási értékek építési sorsjeggyel együtt 96.888 (96.955), belföldi bankok 100.881 (100.881), ipari és szállítási értékek 85.935 (85.882), a teljes tőzsdeindex 87 905 (87.876), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexszáma 68.814 (68.776), valamennyi államkölcsön rentabilitásának indexszáma 5.341 (5.344), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi értékek rentabi- : litásának indexszáma 3.314 (3.313). Az egyes ipar- í csoportok értékeinek analízise: cukorgyárak 61 816 | (61.726), élelmiszeripar 96.821 (97.691), vegyi ipar 136.601 (136.419), sörgyárak 84.077 (84.077), ép'tési ipar 72,268 (72.693), gépgyárak 66.755 (66.751), szövőipar 48.427 (48.596), szénbányák 76.170 (76.C82), fémipar 70.467 (69.560), különböző vállalatok 102.874 (102.977), ez ipari és szállítási értékek együttes indexszáma 85.935 (85.882). (Megszilárdult az angol font.) A mai prágai devizapiacon London 0.45, Newyork 0.07, Oslo 5, Stukkóim 5, Kopenhága 4, Berlin 1, Amszterdam 0.875, és Montreal 0.05 koronával javult. Zürich 0.50 és Varsó 0.50 koronával gyöngült. (Intenzív haltenyésztés indul Ruszinszkóban.) Beregszászi tudósitónk jelenti: A hegyi patakokban és folyókban felette gazdag Ruez:n szkóban a haltenyésztés elhanyagolt állapotban van. Tavi halgazdaság egy sincsen és a folyók halállománya gyarapítása és védelmére alig történik intézkedés. Értesülésünk szerint a jö vőben intenzív haltenyésztés indul meg Ruszin szkóban és e célból több. nagyobb terjedelmű tavi halgazdaságot létesítenek, ahol különösen a kitűnő kárpátaljai pisztráng tenyésztésére fektetik a fősulyt. A halásztavak létesítésével egyidejűleg a folyami halászat védelmére is megteszik a szükséges óvóintézkedéseket. (Vetőburgonya bevitele Olaszországba.) Rómából jelentik: Az olasz vámhivatalok felha tál mazást kaptak arra, hogy a vetőburgonya bevitelét korlátozás nélkül engedjék meg ak kor, ha a küldeményekhez csatolják a római Növényvédelmi Intézet előirt igazolványát. (Olasz nagybankok nem fizetnek osztalékot) Milánóból jelentik: A Banca Commerciale Ita- liana most tartotta közgyűlését és ezen elhatározták, hogy 1934-re nem fizetnek osztalékot. Az 5.4 millió lirát kitevő tiszta nyereséget az 1933-as 3.136 millió lírás szaldóval egyetemben az uj számlára fogják átvinni. Az igazgatóság ezt mértékadó tényezők egyenes felszólítására határozta el. — Más olasz nagybankok ezzel kapcsolatban ugyanígy döntöttek és nem fizetnek osztalékot.
