Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-10 / 59. (3611.) szám

1935 március 10, vasárnap*

TO«GAtMA<&AR-HlRLAP-"TlIREK—^

VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bolgárt) igen t. előfizetőinknek és olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszeres pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapn-ima 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek megbossíabhitisát is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha, II. Panská uL 12. LIL

iíízéieü kaptát

Március 10.

Dobóruszkan d. e. fél 11-kor, Becskán d. u. 4-kor az örsz. keresztényszccialista párt gyűlései Esterházy János, Keresztury József és Virágh Béla részvételével. .

Március 12.

Délután 3-órakor a kóp.viseloház. ülése.

— Interpellációk. Dr. Szüllő Géza nemzet- gyűlési' képviselő és társai a napokban interpellációt nyújtottak be. az iskolaügyi miniszterhez a szlovenszkól közkönyvtárakból kitiltott magyar könyvek tárgyában. Szüllő és törvényhozótársai egyúttal interpellációt nyújtottak be a belügyminiszterhez a szlovenszkói politikai gyűlésekkel kapcsolatban előfordult csendőri zaklatások miatt. — Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő és társai az iskolaügyi miniszterhez nyújtottak be interpellációt a makranci és csécsi magyar iskolák tárgyában. — Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai pedig a következő interpellációkat nyújtották be: a népjóléti miniszterhez a hadiözvegyek hadisegélyének állampolgárság hiánya miatti megvonása és a háborúban elesett katonák hozzátartozói járadékainak megvonása tárgyában: a vasütügyi miniszterhez Hülvely Mihály királyházi lakos, nyugdíjas vasutas- nyugdijának felemelése tárgyában; a külügyminiszterhez a Cu- rentul' dmü román lapnak’ a máramarosi ruszinokról szóló híradása tárgyában; a miniszter- elnökhöz a Schönborn-uradalom volt erdészei nyugdíjügye tárgyában;1 az összkormányhoz Nagyszőllős község pótadőinak visszatartása s ezáltal a szükséges beruházási munkálatok meg- akadályzása tárgyában, végül ugyancsak az összkormányhoz a kőrösmezei kincstári római katolikus iskola bezáratása ügyében. —- Az interpellációkat. azoknak; a hivatalos parlamenti nyomtatványok kozÖtt- Váló megjelenése' r: -után részletesebben is ismertetni fogjuk.' :'f- 1ri ■- ‘ ‘

*— Uj igazgatói kap a központi dohányjövedék. A lapok jelentése szériát Moravec központi dohanyjövedéki igazgató e napokban nyugalomba vonult. A Bohemia jelentése szerint utódjául Krátky pozsonyi vezsór- pón7Ügyigazgiatót szemelték ki. Viszont a Li- do’vé Noviny jelentése szerint a kormány máris kinevezte adminisztratív igazgatónak Melena Rudolf miniszteri tanácsost

— Meghalt Máramaros volt tiszti főorvosa. Győrből jelentik: Dr. U'hrmain® Henrik vármegyei tiszti főorvos csütörtökön réggel 58 éves korában Győrött szí vszélK üdéé ben hirtelen elhunyt. A tiszti főorvos — akinek halála széles körökben kelt nagy részvétet — Tömésvárott' született és ott volt egy ideig kórházi sejgédorvos^ majd Má- ramarosunegyebe ment főorvosnak. 1929-ben nevezték ki- Győrött vármegyei tiszti főorvosivá.

— Elkobozták a Magyar Néplapot, A pozsonyi államügyészség, az országos keresztényszocialista párt hetilapjának, a Magyar Néplapnak március 10-iki kelettel ma kiadott számát a vezércikk több kitétele miatt elkobozta. Miután az elkobzás a késő délutáni órákban történt, az elkobzott számból második kiadást nem adhattak ki. Az elkobzás ellen a lap kiadója fel folyamodással fog élni.

— Halálozás, özvegy Manczel Józsefié született Rábely Katalin 62 éves korában Miskol- j eon meghalt. Az elhunytban id. Rábely Mik-1 lés. rimaszombati lakos, a magyar nyomda-! szók szeniorja leányát, Rábely Károly, a Ri-! maszombati Polgári Kör elnöke; Lfj. Rábely i Miklós, lapunk rimaszombati bizományosa;: Volkó Viktorné és Rábely Eta testvérüket; j Számibafchy Viktor i.ró pedig nagyménjét gyá-1 szolja. Temetése nagy részvét mellett a mis- kori katolikus sirkertbeu ment végbe.

— A pécsi gyorsvonat Budapesten elgázolta a győri hadirokkantak szervezetének igazgatóját. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap este hét órakor halálos vasúti gázolás1 történt a kelenföldi pályaudvaron. A Bécs felölj berobogó vonat együk fülkéjéből egy ismeretlen j férfi szállt ki, de nem a szabályos,. hanem az 'él- j lenkező oldalon. Ugyanakkor futott ki a pály$- i udvarról a Pécs felé induló gyorsvonat, amelynek mozdonya a szerencsétlen férfit halálra , gázolta. Rövid vizsgálat után megállapították, hogy a szerencsétlenül járt vitéz Szabó Béla, a győri hadirokkantak nemzeti szövetségének igazgatója és társelnöke.

A zsidók Magyarországon

A magyar zsidóság útja

a gettótól a polgári egyenjogúságig

A budapesti zsidó-kongresszus alkalmából a „Zsidó Muzeum“ szenzációs kiállítás hereiében mutatta be a magyarországi zsidóság ezeréves történelmének dokumentumait

Budapest, március 9. (Budapesti szérkesztősé- günktől.) A magyarországi zsidóságnák nevezetes napjai zajlottak le az elmúlt héten: az ország mindén részéből összegyűltek a zsidóság képviselői, hogy egyetemes gyűlésükön a neológ zsidóság szervezeti szabályait- a kor követelményeinek megfelelően átalakítsák. Erre a kongresszusra már nagy szükség volt, mert a szervezeti szabályokat a magyarországi zsidóság első egyetemes gyűlése 1867-ben alkotta meg. Az azóta elmúlt 68 esztendő tapasztalatai pedig feltétlenül megkívánták a reformokat A kongresszussal kapcsolatban a pesti izraelita hitközség hatalmas épülettömbjében, elhelyezett Zsidó M u z e u m nagyon értékes kiállítást .. szervezett meg,

amelyben okmányok, kéziratok és nyomtatványok közszemlére tétélével mutatta be a magyarországi zsidóság ezeréves történetét, a magyar zsidóság történeti útját a gettótól a teljes polgári egyenjogúságig.

Üvegvitrinekben tárul, fel az. értékes anyag, amelyet a budapesti Országos Levéltár és a pesti hitközség levéltára nyitott meo az érdeklődők előtt. Az első okiratok az 1421, és 1438. évekből valók, a soproni zsidó bíró és zsidó albiró okmányai. , ,

A mohácsi vészig érvényben volt szabadalom- és kiváltásleyél értelmében a zsidók közvetlenül a krályi kamara tulajdona voltak, királyi jobbágyok, akiket a korona védelmezett jpin,- dénféle önkényeskedés ellen.

Nagyobb ügyekben a király maga, vagy főkancellárja, kisebb ügyekben a városok legelőkelőbb keresztény polgárai közül választott zsidóbíró ítélkezett felettük..

Az Árpádházi királyok alatt a zsidóság helyzete nagyon jó volt, ig(y például DL Endre a Pozsony számára kiadott szabadságlevélben kiemeli, hogy a pozsonyi zsidók a város polgárainak minden szabadságát élvezzék..

— -• •- -«* M - ’ ■ ■ft - $$$£ ' ítf ■ ' SE - 1 jC

Zsidók közjogi méltósága

A XIV. század második felétől a nádorok és tárnokmesterek soraiból rendelik ki az országos zsidóbírót és ez a hivatal egészen Zsigmond idejéig állott fenn. Mátyás király az úgynevezett zsidó prefekturát létesítette. Ott látjuk a vitrinben az első zsidó prefektusnak, a budai Mendel Jakabnak egyik oklevelét, rajta a pecsétjei, az egyiken, arcképe, a másikon címere.. A pecsét alapján készült el az az érdekes portré is, amely a nagytekintélyű, első zsidó prefektust ábrázolja és ott függ a kiállítási helyiségben.

A prefektus a zsidóságot hivatalosan képvi- sdte a király előtt, közjogi méltóság volt,, lovon járt és kardot viselt, bandérium kisérte, Ünnepélyes alkalommal, például a koronázási menetben bandérium élén, drága fegyverzetben jdent meg.

A fejlődés további foka az országos rabbiság létesülése. Werthejmei Sámuel kismartoni rabbit nevezik la először 1680 körül országos rabbivá, ott látjuk a díszoklevelet is, amellyel ez alkalommal Kismarton megtiszteli nagyhirii rabbiját. A következő oklevélből megtudjuk, hogy méltóságát veje, Eskelesz B. örökölte 1724-ben. A hivatal az ő halálával szűnt meg 1753-ban.

A török hódoltság után kezdődik Magyarországon a magyar zsidóság történetének legszo- inorubb fejezete. Kollonics a legridegebb bánásmódot javasolja a zsidósággal szemben, a városok nagyrésze kizárja őket, a bányavárosoktól csak’ hét mérföldnyire telepedhetnek le. Mária Terézia , 1749-ben meghonosítja a türelmi adót és egy 1755-ben Pozsonyban datált és 84 pecséttel ellátott okmányból látjuk, hogy a magyar zsidóság megbízottai megállapodást létesítettek a koronával az adó kivetése és megosztása tárgyában. . r

A toleranciális taksa teljesen törvénytelen volt,? azon a középkori jogelven alapult, hogy a zsidók megtürésükért kötelesek a kincstárnak közterheik mellett külön adót is. fizetni.

A magyar országgyűlés ehhez nem járult hoz- ' zá s a vármegyék is felzudultak ellene, mindazonáltal 1846-ig fennállott és be is hajtották, ezt a külön „zsidó adó“-t. II. József csupán a nevét változtatta meg kamarai adóra.

!f. József után

Tovább beszélnek az okmányok. A zsidók sorsa II. József" óta fordult jobbra. Ekkor költözhetnek be- a városokba is,

ekkor jelennek meg az első zsidók az ország fővárosában,

A kalapos király megengedi nekik az iparűzést, nemét. vezetéknevek felvételére és katonáskodásra kötelezi őket. Ott látjuk a nyomtatott és írott rendelete.it, az egyiken markáns aláírását isr ájoséphus RexV Halálos ágyán reformren- delefceit, melyekkel legalább is féíszázadott ugrott élőre,'egy tollvonással megsemmisíti, a zsidókra vonatkozó réndéleték -is érvényüket vesztik. Látjuk a petíciót, amelyet a-zsidóság, képviselői á Tekintetes Karokhoz és Rendekhez terjesztenek, hogy II. József rendeletéit ne von- jMTvíss^. v

Áz 1791 -es törvénykönyv kettényitott lapjain látjuk a 38. törvénycikket, „De JudaeisY amely meghagyta a zsidókat ugyanazon jogokban, amelyekben II, József részesítette őket.

Azok, akik már benn laknak a városokban, ott maradhatnak, de újak be nem költözhetnek.

Látjuk sorjában a zsidóság latin-, majd magyarnyelvű kérelmeit a XIX. század első felének reformgyüléseihez. Az 1839—40-es országgyűlésnek a zsidókkal rokonszenvező hangulata a zsidó vallás recipiálását és híveinek emancipációját hirdette.

Az első országos zsidó akció

A' negyvenes években kezdődik a zsidók nagyméretű magyarosodása. Pesten lelkes zsidók alapítanak egyesületet, hogy a magyar nyelvet hitsorsosaik között terjesszék. A szabadságharcban vérüket és vagyonukat áldozzák. Ezért a megtorlás sem maradt el. Hatalmas plakátot látunk, amelyet Haynau irt alá. Valami borzalmas kontribucióval sújtotta a pesti zsidóságot, csak úgy futtában jegyzünk ki néhány adatot:

40.000 kabátot, ugyanannyi cipőt, 30.000 vég fehér posztót, 60,000 alsónadrágot

és még mi minden egyebet kell adniok. A császár ezt a kontribudót 1,200.000 pengőforintra változtatja át, azzal a meghatározással, hogy ezt iskolai alappá kell változtatni.

Ebből létesül a rabbiképző és a tanítóképző. A kontribució összehozása és megosztása hozza össze először a magyarországi zsidóságot. Összegyűlnék a megbízottai, a „notablok" és amint a kézzel írt jegyzőkönyvből látjuk, meg osztják a sarcot az ország egész zsidósága között. Pest fizeti-a legtöbbet, 169.000 forintot, második helyen Pozsony áll 80,000 forinttal. Kassának csak 3200 forintot kell fizetnie, ott szegény és kisszámú akkor a zsidóság. A megyék közül a legnagyobb kontingens Trén- ..csent: (24.000 ;frt.) • és : Beteget (17.000) sújtja, de lingvár városa' egymaga ugyanannyit adóz, mint az egész beregi zsidóság.

A zsidó alkotmány

A kiállítás anyagának leggazdagabb része a zsidó alkotmány megszületésére, az első egyetemes kongresszus előkészületeire, munkálataira, eredményeire vonatkozik. Látjuk Chorinnak, Rapochnak, Mesielnek alkotmánytervezetét. Megindult a harc az orthodoxia védelmezői és a reformerek között

Szenvedélyesen folyik ez a harc a gyűléseken, a hitközségekben,. a sajtóban és mindkét tábor külön orgánumokat létesít.

Itt látjuk a híres „Pszak Bezdint'V A sárgult levelén héber betűk hirdetik a nagymihályi rabbigyitié3 szigorú határozatait a' reformerek ellen:. Nem szabád velük Szóba álJani. nem szabad velük égy templomba bemenni és együtt imádkozni. Tilos tiszta német nyelvért beszélni s tilos a magyar beszéd. Ez az intranzigens határozat

Spada, az utolsó korzikai bandita,

akit többszörös rablógyilkosságért halálra ítélték.

I 1856-ban született meg. Hasonló intranzigens szellemben harcol a „Hitőr'Y a Samri Hadasz, az orthodoxia szellemi fegyvertára, amely odáig megy, hogy egyik „Tárca" feliratú rovatában cikket közöl, amelyben követeli, hogy szüntessék meg a kultuszminisztériumot, mint a haladás ellenségét.

1867-ben megtörténik az emancipáció.

Most a zsidóság vezetői, a notablok. sürgetik a kormányt, hogy alkotmányuk megszövegezésére kongresszust hívhassanak össze. Az engedélyt megkapják. Megkezdődik a választási küzdelem. A röplapok, plakátok, vitairatok százai, a karrikaturák. maró szatírája mutatják, milyen hevességgel vívták’ meg ezt a harcot őszszel megtörtént a választás, a pesti vármegyeház: dísztermében összeült az első egyetemes magyar zsidó kongresszus,

amely a reformerek, az. orthodoxok és a status quo-beliek teljes szeparálódását hozza meg,

de megszületik a kongresszusi határozatok alapján

a magyarországi neológ zsidó egyház.

itt látjuk ennek a történelmi kongresszusnak minden okiratát, minden szabályzatát, melyek a hitközségek szervezetére, az iskolák szervezetére: és a választásokra vonatkoznak. I. Ferenc József király aláírása szentesíti ezt a 68 éve érvényben levő zsidó alkotmányt, amelynek reformján most dolgozott a magyar zsidóság második egyetemes kongresszusa.

— Hivatásos betörőt fogott el az eperjesi csendőrség. Tudósítónk jelenti: A csendőrök őrizetbe vettek egy gyanúsan viselkedő idegent, aki hosszas vallatás után elmondta, hogy Vall Jánosnak hívják és régóta betörésekből él. Meg- motozásakor nagyobb pénzösszeget találtak nála, amelyről viszont azt mondotta, hogy. tisztességes munkával szerezte. A csendőrség nyomozást indított annak, felderítésére, hogy milyen bűnök terhelik a betörő lelkét.

xx Szakorvosi kozmetikai készítmények fDr. Földes bőrgyógyász, Kosion. láhorat ór;m»rá-bó!) Arckrémek, szép!ökrémek, púder, areviz. hajszesz stb. Kaphatók a C-óreo Parfümériában Kosáré, Stefianiková 49. Postán utánvéttel. Prospektus ingyen.9