Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-10 / 59. (3611.) szám
^RKGAI-MA!6YflR-H!W.«I» 1935 március 10, vasárnap. fáikét szeljük át a tegnoggoíl távolságéi? Ida: Vku&auec PM Korda Sándor jő ötletéről beszélgettünk a minap nagyobb társaságban: hatalmas filmen dolgozik, amely tulajdonképpen két szervesen összefüggő filmből áll: az egyik az emberiség jövője száz év múlva, — Wells regénye után, a másik a repülés története Ika- rusztől napjainkig. Egy utópia és egy megvalósult utópia. Valaki egy angol lapból felolvasta azt a hirt, hogy Clam Soha, ejtőernyős ugróbajnok repülőgépen a Florida államban levő Daytona Beach mellett 12.000 láb magasságba szállt fel és ott a gépből kí- ugorva sajátmaga készítette szárnyakkal repült a földre vissza. A hatszor három láb méretű denevérszárnyak aluminiumkeretek közé szorított repülőgépszárny-vászonból készültek. Ezeket a szárnyakat a ugróbajnok vállaihoz erősítette és karjaival és lábaival mozgatta Őket. Tizenkétezer láb magasságból körülbelül 2000 lábnyit zuhant és akkor szárnyait kibontva repülni kezdett, csalódásig utánozva a sirály repülését. Végül megunta a mulatságot és ejtőernyőjét kinyitotta és lassan a földre szállt. Kijelentette, hogy tetszésszerinti ideig maradhatott volua a levegőben, de nagyon fázott. Reméli azonban, hogy nincs távol az az idő, amikor az emberek nem repülőgépen, hanem szárnyakkal közlekednek a levegőben. A hírhez még az volt hozzáfűzve, hogy a bravúros teljesítmény nyomán ankétot rendezlek arról a kérdésről, hogy mi izgatja jobban a közönséget, illetve mit szeretnének jobban az emberek: gépen repülni vagy Ikarusz utópiáját megvalósítani és saját szárnyakon szelni át az űrt? A kérdezettek három negyede a saját szárny, tehát Ikarusz utópiája mellett döntött. Hiába valósult meg az álom, lelkileg nem elégíti ki az embert — felelték igen sokan — mert Ikarusz kísérlete nem volt egyszerű technikai bravúr, hanem ősi pszichológiai ösztön revelálása. Az ember szállni akar, de nem is annyira a repülés kedvéért, hanem mert lelkileg erre készteti az, amit Sokrates úgy fejezett ki, hogy ismerd meg tenmagad. Volt olyan is az ankétrésztvevők között, aki százszázalékban filozófiai térre vitte át a kérdést, anélkül, hogy tisztán meg tudta volna ezt okolni. Mikor szeljük át a legnagyobb távolságot? Emberek, akik ma néhány óra alatt Amerikából Európában termünk, még mindig azt kérdezzük, amit Sokrates kérdezett, akkor is, ha a legbravurosabb technikai teljesitmé-1 nyekkel állunk szemben. Sőt éppen Clam Sohn, a bravúros teljesítmény hőse az, aki ezt a problémát régi tartalmával és uj formában felvelette. Mert Ikarusz korában más hangja volt ennek a kérdésnek, Akkor még azt remélték, ha megvalósul a merész görög utópista álma és az ember valóban repülni fog, mint a madár, Sokrates kérdésére is meg lesz a felelet és a legmélyebb probléma megoldódik magától. Hogy erre gondoltak, világosan kiderül Platón sok mondásából: azt hitték, hogy technikai fölénnyel az emberi lélek meggyőzhető és legyőzhető. Nem ! igv történt, sőt az eredeti eszme ellentéte j következett be, mint mindenkor, ha eszme I megvalósul. A repülőgép az embereket sok-; kai jobban eltávolította egymástól, mintsem valaki is gondolhatta volna és ahelyett, hogy egységbe foglalt volna szertehulló élet- és földrészeket, még jobban széttépte őket. Talán erre gondolt az uj amerikai csoda- repülő, amikor előbb megmutatta, hogy megvalósította Tkaruszt, de aztán ankétot rögtönzött egy lényegében filozófiai kérdésről, amelyre a mutatvánnyal kapcsolatban a rekordok korában senki sem gondolt volna. A Korda-film Ikarosznál kezdi, Leonardo kísérletein folytatja és végül bemutatja a szellem győzelmiét az anyag fölött. így hangzik a hivatalos megjelölés. Pedig nem a szellem győzelme ez és főképpen nem az anyag fölött — ezt kívánja hangoztatni a maga módszerével filozófáló Clam Sohn amerikai légiakrobata, aki azért mutatja be az eddigi legnyaktörőb'b repülést, hogy utána sokratesi kérdéssel lepje meg az ámuló tömeget: Mikor szeljük át a legnagyobb távolságot: azt. amely embertől emberhez vezet? Korda filmjeit finom szkepticizmus és ennek nyomán mosolygó irónia jellemzik, ő többet akar nyújtani filmnél és vizuáLis mulat tatásnál, szinte azt lehetne mondani, hogy filozofál. Sokan ezt rossznéven veszik tőle, mert azit mondják, ha film, akkor legyen film és ne filozófia. Ugyanezt mondják sokain azok közül, akik résztvettek a repülést követő ankéten. Persze, a siker meggyőz és elballgattat- ja a kritikát. Korda esetében az a siker, amellyel éppen ez a filmes filozófia meghódította a világot és uj hangot vitt bele a filmbe, Clam Sohn esetében pedig az a siker, amely mutatványával járt. Mindkettőnek joga volt hozzá, hogy felvessen egy ócska kérdést, mondván; íme, ez az ócskaság még változatlanul fontosabb annál, amit korunk, a film és a repülés kora mint teljesítményt nagyra tart. Sokrates fontosabb mint Ikarusz. Ha ezt ma hivatásos filozófus mondaná, mosolyogva napirendre térnének egy ember felett, aki nem halad a korral. Kellemes meglepetés és a filozótta számára is fontos, hogy olyan szakmabeliek teszik fel a kérdést, akiknek nincs közük a filozófiához, azaz úgy j van közük hozzá, hogy a filozófiát megkerű- j ük és oldalba tárna dják azokat, akik minden- j re inkább vannak elkészülve, csak nem filo-i Óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosice Üveg — porcellán — villany csillárok! HlllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllilllttfllllllllHlllllllllllttlllllllllllllllllll|||||lt!lllll||||||||||||||||l|||lllllllllllltlllllllllllllllltllllli Modern képkeretezés, üvegezés RIIIIIIIHItllllllillllllllllllttlllHIIIIUII|INIIIIIIIIIIIItlllllllUlllllllllllllllllllltllUUUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlllHllllilllllílllllllll!llllll|lltllllllllll!ll Telefon 2423 Alapítva 1833 U..................... . ..................... ' ....................... .ii. ' .... 1. zó fiára, amikor bravúros fiLmről és bravúros repülésről van szó. Egy repülő akrobata megvalósítja Ikarusz utópiáját és megkérdezi az emberektől, vájjon valóra váltható-e Sokrates lelki utópiája? Egy filmrendező erre az utópiás költő regényének a megfilmesítésével válaszol és távol- balátóan vászonra vetíti az emberiséget száz esztendő múlva. Korda szkeptikus, Wells is az. Clam Sohn a legszkeptikusabb, amikor azt mondja, hogy közeinek érzi azt az időt, amikor az ember a saját szárnyán fogja átrepülni a teret, de szerény iróniával ankétot rendez arról a kérdésről, amire nincs csak sokratesi felelet. Költő, filmes és repülő- akrobata áll össze, hogy ott folytassák, ahol Sokrates abbanhagyía. Az ankét megadta a választ. Érdeklődéssel várjuk, mit hoz a film. Amerikába repülni már nem tartozik az emóciók közé. A távolbalátás sem izgat már senkit túlzottan. Körforgás után ott tartunk, hogy újra az ember és az emberi lélek került az érdeklődés középpontjába. TEREFERE Irta: Kosztolányi Dezső Tapasztalt barátunk igy oktatott bennünket. Sokféleképen lehet udvarolni a nőknek. Elsősorban úgy, hogy közöljük velük szerelmünket. Ez a legközvetlenebb módszer, bár nem mindig célravezető. Toggenburg lovag például egész életében hallgatott, némán követte várkisasszonyát s egy reggel holtan találták ablaka előtt, úgy, hogy üveges szemével, utolsó pillantásával is elérhetetlen eszményképére meredt és holtában mintegy az örökkévaló szerelem szobrává magasztosult. Ez a módszer ma már kissé regényes s idejét múlta. De még mindig akadnak oly akik mellette kardoskodnak. Szerintük er is meg van a maga tagadhatatlan előnye. Ha a régimódi költőket nem hallgatták meg és visszaküldték levelüket, akkor cselhez folyamodtak, versekben öntötték ki szivüket s olvasóikkal — a tanárokkal, az öregkisasszonyokkal és a sajtkereskedőkkel — külön tudatták azt a titkot, amelyet nem súghattak az imádott hölgy fülébe. így gyakran megtörtént, hogy ez legutoljára értesült, milyen viharokat támasztott egy lélekben akkor, amikor már mindenki tudta ezt s az egykori kedves, mint élemedett matróna, mint irodalomtörténeti múmia tipegett el görcsös botjára görnyedve egy kései és merőben jelképes találkára, a költő szobrának a leleplezésére. Ez a módszer egyáltalán nem ajánlható. Sokkal inkább ajánlható a kis és nagy ajándékok küldözgetése, mely meglepetést kelt s nemzetközi nyelven fejezi ki figyelmünket, hódolatunkat. Ezt a nyelvet a nők — az ő csodálatos és megmagyarázhatatlan ösztönükkel — egyformán megértik az egész világon. Az indus Kamasutram s a latin Ars amandi, Ovidius remeke határozottan az ajándékok mellett foglal állást. Goethe is ezt tanácsolja Faustnak Mephistopheles által, aki mint ördög, szakértő ilyen ügyekben. Egy ajándékra sohase lehet azt mondani, hogy „üres szólam". Az ajándék tett. Ha pedig az ajándék egy ötvenezerpengős betétkönyv, egy villa, vagy egy nagyobbacska földbirtok, akkor nem. is tett, hanem hőstett. Az, akiről most beszélni akarok nektek, szintén az ajándékozás hive. De szegény. Olyan : szegény, hogy az állandó föl-föllobbanő szerelménél csak a szegénysége nagyobb. Mit tesz .tehát? Hallgassátok meg. Az ő módszere valóban eredeti. Egyszer, amikor majd 1 vénkoromban tankönyvet irok a szerelemről, föltétlenül külön fejezetet szentelek neki. ő többnyire virágokat küld. De nem úgy, mint ti, akik betelefonoztok, vagy bementek egy virágkereskedésbe, megrendeltek néhány gizgazt, vagy salátát, átköttetitek valami aranyszalaggal, kifizetitek és névjegyetekkel eljuttatjátok rendeltetési helyére. Ez csakugyan lelketlen, gyári áru. Olyan unalmas, mint egy iskolás vers, olyan nevetséges, mint az a levél, melyet a szerelmi levelezőből Írnak ki. Az én fiatal ismerősöm egyéni, elmés, drámai. Becsönget a hordárja a kedves lakására s a névjegyével átnyújt neki egyetlen szál szegfűt. Tíz perc múlva ugyanaz a hordár ismét becsönget és átnyújt egy másik szegfűt. Tíz perc múlva a harmadikat hozza. Megint tíz perc múlva a negyediket, megint tíz perc múlva az ötödiket, megint tiz perc múlva a hatodikat. Rendszerint harminc szál szegfűt küld. Minthogy ezzel a módszerei egy óra alatt csak hat szál szegfű kézbesíthető, öt egész óráig foglalkoztatja a nőt, öt egész óráig tart, amíg ez a sok egyenként érkező virág mintegy akadályokon keresztül a kedves felé liheg, összeilleszkedik, kiteljesedik s a maga természetes módján csokorrá bokrosodik. Úgy hallom, hogy ez a módszer általában tetszik. Sok gyöngédség van benne. Olyan, mintha minden szál virágot a küldő maga tépne a mezőről. Ilyen csokor többet ér egy virágoskertnél. Üzemköltsége csekély. A szegfű, a névjegy és a hordát olcsó. Más ötletei is vannak. A nő pont délben egy csöpp ezüstkanalat kap. Nem tudja mire vélni. Egynegyed egykor megérkezik egy kávésfindzsa alja. Félegykor maga a findzsa. Háromnegyed egykor egy kockacukor, egykor a másik kockacukor, egynegyedkettőkor a harmadik s félkettőkor, amikor a nő már az ebédje végére ért, megjelenik a szomszédos étterem szakácsa, fehér sapkában s a párolgó vörösréz edényből a findxsába tölti a frissen főzött, forró tör^kfeketét. Ez a téli ötlet. Nyáron ugyanezt lehet csinálni a fagylalttal. Nem folytatom tovább. Csak még annyit, hogy minden kornak meg-megvan a maga ízlése. Úgy látszik ez az Ízlés 1935-ben. Nem érzelmes: tréfás, nem művészi: büvészi. Erősen moziszerü. Azokra a rajzokra emlékeztet, melyek a mozi vásznán a szemünk láttára születnek meg. Egyébként óriási sikere van vele. Legalább is neki. Próbáljátok meg talán ti is. MAGYAROSAN A magyar konyha magyartalansága. Budapestről írják: A „magyar41 konyha magyartalanságát támadja a „Magyarosan'’ cimü budapesti folyóirat 'legújabb ezáma. A vendéglők étlapjai hemzsegnek a teljeeem felesleges köretektől (borda, karaj), filéktől (ezelet), mayonmaí&e-ektől (annyi mint olajvaj), vermout'hoktól (üraiös). De elég bármely szakácskönyvet találomra kinyitni, hogy tömegesen találkozzunk olyan élősdfekkel, amelyek jó magyar kifejezéseket pusztítanak ki: boiuillon (húsleves), eoufflé (felfújt), c/hamipigno-n (csiiperkegomba), átpasezdrozni (áttörni), haché (vagdalék) puré (pép). Háziasszonyaink a csirkét prézli'ben panirozzák, eőt grillirozzák (roston pirítják), ham and eggeet (tojásos sonkát) sütnek, karácsonykor peiglit készítenek s vigyáznak rá, hogy a dornszt jó legyen, a sparherd jól fütsön és az eszeájg tiszta legyen. — Ebből az ismertetésből is látjuk, hegy a „Magyarosan44 cimü akadémiai nyelvművelő folyóirat a nyelvterület „culináris44 ágára kitér jedőeű is végzi nyelv tiszti tó munkáját. Szútáa/áftp Az ablaktáblákon a pár esőcsepp Szorgalmasan még Morse-jelt kopog. A veszély elmúlt s tompa, kis dobok A pergő jégszemek s egyre erősebb A fény, mely árnyat a falhoz lapint. A macska ott a kuckón meg se moccan De egyre szemtélenebbül és hosszan Kedvenc trilláját Rittyenti a pinty. És nem is félelmetes már a villám S csak úgy rebbenti meg ideges pillám, Mint tükör, mikor fénnyel enyeleg. Már zsong a táj, műsorán t egyveleg. S a szivárvány diadalíve alján Az áhítat vonul a Csoda balján. SEBESI ERNŐ. Baden Powell az öregcserkészek stockholmi összejövetelén Stockholm, március 9. Az öregcser készek nemzetközi összejövetelét az idén Svédországban tartják meg julius 29. és augusztus 5. között. A kiküldöttek a Stockholm könnyékén fekvő szigetek egyikén, az Ingaroe-sziigeten ütnek tábort. Az ingaroei tábornak külön postahivatala, tüzőrsége, telefonszolgálata és kórháza lesz. Három alkalmi lapot adnak ki; angol, francia és német nyelven. A táborhelyhez uj utakat épiienek, a sziget mellett állandóan tartályihajó tartózkodik friss ivóvízzel. A nemzetközi táborozásra negyvenkét nemzetet hívtak meg a svédek. Eddig már busz ország jelentette be részt vételét s a rendezője szerint mintegy ötezer öregcser készre" számítanak. A legnépesebb a brit csapat lesz, amelynek 2200 tagját külöuhajó szó Hit ja Stockholmiba. A tengerentúlról Kanada. India, Burma, Dél-Afrika, Egyiptom, Dél- Rhodiézia jelentkezett a táborozásra. A stockholmi táborozáson megjelenik a világ főcserkésze, Baden Powell is, aki az augusztus 3-íól 8-ig tartó vezetőértekezleteu is résztvesz. Az értekezletei a stockholmi képviselőháziban tartják meg s a napirend legfontosabb pontja a jamboroeek átszervezésének a kérdése lesz. Minden nemzet hat kiküldöttel képviselteti magát a vezetők értekezletén. A nemzetközi öcegcserkész-összejövetel vezetője Gusztáv Adolf herceg, a svéd trónörökös legidősebb fia. A táborozás berekesztése után az Öregcserkészek két napot Stockholmban töltenek s ebből az alkalomból augusztus 6-án nagyszabású ünnepségei rendeznek a stockholmi olimpiai stadionban. 4
