Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)
1935-03-01 / 51. (3603.) szám
Az orosz ember és a gép Sir Simon ismét Parisban Az utolsó simítások a berlini ut előtt A havadé! éves angol kBligynTniszter szBSsttsisppi a francia fővárosban innenii Lávái és Simon délutáni tárgyalásai - A legnagyobb eiíentét: a német-orosz probléma A beriini program négy sarkalatos pontfa Páris, február 28. Sír John Simon angol ij‘ügyminiszter csütörtökön délben egy órakor a párisi repülőtérre érkezett. Tiszteletére az angol nagykövetségen löncs volt, amelyen Laval külügyminiszter is részt vett. Ebéd után nyomban megindult az eszmecsere a két miniszter között. A tanácskozások eredménye már meglátszik abban az előadásban, amelyet Simon az esti órákban Parisban tart. A két külügyminiszter megegyezett Sir Simon március 6-iki berlini utazásának kérdésében is. Beavatott körök szerint az angol külügyminiszter berlini utazásának célja az, hogy tisztázza az angol diplomácia következő négy sarkalatos kívánságát: 1. A Németország, Lengyelország és Szov- jel Oroszország között lévő ellentéteket tisztázni kell és meg kell vizsgálni azokat az előfeltételeket, amelyek a három hatalom között megteremtik az elfogadható tárgyalási alapot. 2. Az angol miniszterek megtudakolják, hogy mik Hitler kívánságai a német hadsereg effektiv erejére és a birodalom standardjára vonatkozóan. 3. Anglia az eljövendő időben arra fogj törekedni, hogy Franciaországtól világosi és határozott nyilatkozatot kapjon a német fegyverkezési kérdésben. Angol kormány- j körökben jól tudják, hogy Franciaország kitart fegyverkezési túlsúlyának garantálása mellett és arra utal, hogy a kívánt fölényt a német lakosság számbeli túlsúlya és a birodalom ipari helyzete teszi indokolttá. 4. Anglia megkísérli, hogy a szovjetuniót i rábírja hadserege és légi flottája létszámá- j nak leszállítására, mert a német fegyverke- ! zési követelések mindig a szovjethadse-1 regre utalnak, valahányszor Németország biztonságáról nyilatkoznak. Ha Szovjet- oroszország leszerel, Németország is köny- nyebben adja meg beleegyezését a leszereléshez. Az United Press értesülése szerint mindazokat a problémákat, amelyek Simon berlini, varsói és moszkvai útja napirendjén szerepelnek, már most tisztázzák a megindult diplomáciai tárgyalásokban, úgyhogy Sir Simon aránylag elég biztos reményekkel indulhat európai kőrútjára. A keleti paktum megváltoztatásának oka (sp) Általános feltűnést keltett Európában a keleti paktum átalakításáról beszámoló Times-cikk, amelyről tegnapi számunkban beszámoltunk. Mint most kitűnik, az átalakítás elsősorban arra vonatkozik, hogy a többi európai hatalmakhoz hasonlóan Szovjetoroszországnak is tetemesen le kell szerelnie. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a német fegyverkezési kívánságok és az orosz fegyverkezés között szigorú összefüggés van. Valahányszor az európai baloldali sajtó szemére veti a birodalom illetékeseinek, hogy fegyverkezni akar, megfeledkezik arról a német érvelésről, amellyel a birodalom fegyverkezési szándékait alátámasztja. A birodalom szerint nyilvánvaló, hogy Németország és Szovjetoroszország között ma mélyreható politikai ellentétek vannak, amelyek köny- nyen kirobbanáshoz vezethetnek. Az európai politika alaptengelye a biztonsági kérdés lett s nem lehet csodálni, ha a franciákhoz hasonlóan a németek is biztonságukra hivatkozva óhajtják fegyverkezésüket. A német jegyzék váltig hangoztatja, hogy a veszedelem, amelytől Németország tart, nem nyugatról, hanem keletről jön. Nyugat felé bármily garanciát hajlandó Németország adni a nagy- és kishaíalmaknak, de követeli, hogy a keletről jövő esetleges veszély ellen védekezhessék. Senki sem vitathatja el, hogy Szovjetoroszországnak, — legalább is a közelmúltban — agresszív tendenciái voltak a nyugati kapitalista és fasiszta alakulatokkal szemben. Ha Németország biztonságáról beszél, akkor szeme előtt annak az óriási orosz hadseregnek képe lebeg, amelynek gigantikus arányairól és pompás fölkészültségéről éppen a legutóbb számolt be a hadügyi népbiztos a hatodik moszkvai tanácskongresszuson. Az orosz veszély fenyegeti Németországot, épp úgy, mint ahogy a német veszély Franciaországot fenyegeti. A francia fegyverkezést a német veszély determinálja, a német fegyverkezést a közvetlen közeiben kisértő orosz hadsereg. Követeléseikben a németek szerényebbek, mint a franciák. Valamennyi német jegyzék hangoztatja, hogy a birodalom korlátozza fegyverkezési követeléseit, ha garantálják biztonságát, illetve, ha az orosz hadsereg is leszerel. Illetékes angol körök, amelyek amúgy is túl nagynak látják már az oroszok fegyverkezését, bizonyos mértékig a magukévá teszik a német követeléseket s ezért történt, hogy az angolok és a németek közös erővel rá akarják bimi Franciaországot a keleti paktum tervezetének megváltoztatására. Ez a megváltoztatás abban állna, hogy Oroszországot köteleznék mai hadseregének tetemes leszerelésére. Nem valószínű azonban, hogy a szovjet a japán veszedelem jegyében hajlandó beleegyezni ebbe a korlátozásba s a franciák sem szívesen áldozzák föl azt a tetemes katonai fölényt, amelyet a mai katonai status quo alapján megkötött keleti paktum révén Németországgal szemben elérhetnek. „A brit parlamentarizmus rendszere* London, február 28. Sir John Simon ma ünnepelte 62. születésnapját. Kora reggel, amikor a külügyminiszter a croydoni repülőtérről elindult Franciaországba, a repülőgép előtt számosán üdvözölték. Mint ismeretes, Sir Simon este Parisban előadást tartott a brit parlamentarizmus rendszeréről. A csfitöriBk dé'u'áni pár si tárgyalás Páris, február 28. Laval külügyminiszter délben egy órakor érkezett az angol nagy- követségre, ahol résztvett a reggelin, amelyet a nagykövet Sir John Simon tiszteletére adott. A délelőtt folyamán Laval hosz- szantartóan tárgyalt a párisi orosz nagykövettel a február 3-iki angol—francia kommünikéről, különösen annak a keleti paktumra vonatkozó részéről. Laval és Simon tárgyalása délután kettőkor kezdődött meg és a késő délutáni órákig elhúzódott. (sp) Prága, február 28. Jóformán nap-nap után érkeznek Oroszországból a különféle kisebb-nagyobb szerencsétlenségek hírei. Ma vonat siklik ki az Uraiban, harminc halott. Két gyors összeütközik a Kaukázusban, tizennyolc halott. Leszakad az egyik újjáépített hid, nyolc halott. Felrobban és leég egy ceruzagyár Moszkvában, huszonkilenc halott. Nem akarjuk azt mondani, hogy Oroszországban talán több baleset történik, mint másutt. A szériatörvény véletlenségén múlhat, hogy most egyszerre nyolc-kilenc nagyobbarányu katasztrófáról érkezett hir Moszkvából. Voltak idők, amikor a Sors keze egymásután a francia vasutakra sújtott le, s Európa már szívesen csevegett a francia slendriánságról és tökéletlenségéről. Tá- : ,Vol áll tőlünk az általánositás. Az orosz baleseteknél csak egy jellemző, s erről akarunk szólni: valamennyi ugyanarra az okra vezethető Vissza, a hivatalnokok, a felelős intézők nemtörődömségére, gondatlanságára. Másutt az agyonhajszolt munka az anyagi eszközökkel való túlzott takarékoskodás, a konkurencia láza, a gépek túlterheltsége okozza a bajokat, az oroszoknál csak egy: a gépészek, a hivatalnokok, a mérnökök álmossága, a gépek és a szerkezetek elhanyagolt gondozása, a gépek iránt megnyilvánuló közöny, s az a csodálatos konfúzió, amely annyira jellemzi a fantázia logikai medrét nem ismerő parttalan eszmevilágban élő oroszt, az Oblomovot, aki egész nap tesz-vesz, s még sem jön ki munkájából semmi, vagy ha kijön, tökéletlen és zavaros lesz az eredmény. Az orosz nem szereti a gépet, ez magyarázza meg1 a vele való tökéletlen bánásmódot. Oroszországban járt barátaim és sok évet ott töltött nyiltszemü ismerőseim beszélik, hogy e szeretetnek a hiánya mindenütt fellelhető. Az orosz gépész vadonatúj mozdonyt kap, mesélik. Félév múlva a mozdony már rozsdás, a kazánt kiette a kazónkő. A fékek elromlanák, mert nem kímélik őket A gépész nem finom és odaadó szeretettel fékez velük, hanem megrántja őket, mint valamit, amire haragszik, s leikébe sohasem lopódzik a csaknem szerelemnek beillő vonzalom különös szentimentalizmusa, amellyel a nyugati masiniszta-népek már a gyermekkor óta körülölelik a szép, a kifényesített, a legdrágább jószágként kezelt technikai műszereket. A gép ugyanúgy az ember drága szolgája, mint hajdan az agrárvilágban az állat volt. Ahogy a huszár szereti és pucolja a lovát, ahogy a muzsik a szemefényeként ápolja a tehénkéjét, ugyanúgy vonzódik a technikus nép hü szolgájához, szelleme gyermekéhez, a géphez. Az orosz ember még nem jutott el e bensőséges gépszeretethez, s ezért van, hogy nem érti, s nem tud bánni vele. Hogy is szerethetné az orosz ember a gépet? Ki tanította volna rá, honnét vette volna alapjait? Hosszú, szinte évszázados munka volt, amig a nyugati fehéremberbe belenevelődött a gép iránti rajongás, amely alfája és ómegája mai technikai civüizációjának, néha boldog, büszke, szárnyaló szerelem, néha boldogtalan, amelyben az ember rabszolgája szerelme tárgyának s belepusztult a szörnyű függelmi viszonyba. Gondoljunk a mai gyermekekre. Autók zsongnak fantáziájában, hajók és repülőgépek, s egy-egy egyszerűbb technikai tényről a hatéves gyermek tájékozottabb, mint régistilü öreg barátja, a számtantanár. Mint ahogy a katonai hajlam benne él a háborút játszó gyerekben, ugyanúgy benne él nálunk a technikai hajlam is, s erre az alapbeállitottságra okvetlenül szükség van a későbbi életben. Ha a géppel akarunk nagyot elérni, ugyanúgy érvényes e viszonylatban a „szeressétek egymást" alapigazsága, mint az emberekkel való bánásmódnál. Nyugateurópában régi tradíciója van e technika-rajongásnak. Nálunk az emberek néha már életüket áldozzák föl a gépért — mint a napokban Codos és Rossi francia pilóták akarták megtenni rekordjavitó repülőgépükkel. A gép szeretete gyermekkori emlékünk. A nagy pionírok, a gépromantika lovagkorszakának hősei, a Verne Gyulák, a Barsini Luigik („Peking- től—Párisig automobilon") tették ezt, akik ma is úgy élnek emlékezetünkben, mint a letörülhe- tetlen erejű ősélmények. Verne Gyula és számtalan társa oltotta belénk a szeretet alapjait. Az oroszoknál hiányoznak az alapok. Ök más ideálokat hajszoltak, más ködökben nőttek feL Közömbösek a gép iránt, s most, amikor a szovjet révén hirtelen beleestek a legvehcmensebb gépcivilizációba, nehezen futják be a nálunk már elvégzett fejlődés útját. Hiányzik életükből a technikai gyermekszoba, s Innen magyarázható iCO* Ma^^ekmeJlékM ^ íví 51 (3603) síim * Péntek • Előfizetést árj évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ ^ Sxerkesitöség; Prága 11, Panská évre 76, havonta 26 KC., külföldre; évente 450, A $zlöVCTtSzkÓÍ CS HlSZlTlSzkÓi TTlCLPUCLTSá^ allcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • & pr4ga Panská uIlce 12> emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON. 3 0 3 -1 1, • A Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.- KE. SÜRGŐN YCIM HÍRLAP. P R fi h fl,
