Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-09 / 34. (3586.) szám
MacDonatd intelme Az angol miniszterelnök a légvédelmi szerződés jelentőségéről Órák alatt elpusztulhatnak a világvárosok a jövö háborújában Egyedül az uj szerződés akadályozhatja meg a veszedelmet MacDonald biztosra veszi, hogy Némái ország visszatér Genf be A német hadvezetőség ad választ a londoni javaslatokra Prága, február 8. A háború után volt néhány önfeledt esztendő, amikor nem illett beszélni a háborúról. Úgy kezeltük ezt a kérdést, mint valami szörnyű és nem egészen szalonképes betegség emlékét, amin majdnem valamennyien átestünk, sőt alig van közöttünk olyan, aki ne őrizné legalább idegeiben emlékét, de igyekeztünk fátyolt borítani rá. Nem beszéltünk róla és félreforditottuk a fejünket, ha valahol uccák vagy események forgatagában elibénk toppant. Fájdalom és szégyenkezés gyötörte az emberiséget, ha „titkos éji órán" megrohanták emlékei és évekig nem akart egyebet, mint szabadulni e komor lidérctől. Felejteni akartunk, mint a bűnösök. Aztán kilúgozta az emberiség egyrészének idegeiből és csontjaiból az idő forgataga az irtózást, és ismét szóba hozták, először csak akadémikusán, amúgy mellékesen nyúltak hozzá, később egyre lázasabbra hcvült körülötte a vita. Akadtak teoretikusok, akik már azt bizonyitgatták, hogy a nyugati civilizáció belépett egy hosszú háborús korszakba, amelyet csak kisebb béke- intervallumok fognak megszakítani, egyébként egyik háború nő a másikból. S az, ami most van, csak egyike ezeknek az intervallumoknak és az ami 1918-ban történt, nem egy régi világnak katasztrofális összeomlása volt, hanem csak fegyverszünet, amely abban a helyzetben merevítette meg a mozgásban lévő erőket, amelyben épen voltak, s hogy az egész négy és féléves vér- és vaszuhatag nem volt egyéb előfutamnál, melyben inkább próbálgatta uj kniffjeit a hadi tudomány, mint komolyan mérkőzött s csak ezután következik az „igazi" haddelhad. Szerencsére voltak más teóriák is, amelyek ellentmondtak ennek a szörnyű feltevésnek. De a teóriák sűrűjében egyre félelmesebb bizonyossággal bontakozott ki egy ösvény, mely ugylátszik valóban a háború problémájához vezeti az emberiséget és kényszeríti, hogy szemébe nézzen és levonja ösz- szes konzekvenciáit a minden oldalról sokat emlegetett békeóhajnak. Ezeknek a konzekvenciáknak egyike, s talán a legfontosabbika épen az, amiről most a londoni egyezmény kapcsán szót váltanak Európa sorsának intézői. De, az még csak féllépés a béke felé, hogy a versaillesi szerződések egyik pontját, — mely akkor, amikor beiktatták, valóban sorsdöntőnek látszott, amelyet azonban tizenöt esztendő alatt majdnem fölöslegessé tett a fejlődés, — egyszerűen törlik. Féllépés tudnnllik azért, mert hiszen az idő, illetőleg a modern hadviselés technikai fejlődése már elintézte a kérdés érdemi részét. Amiről ma szó van, azt Macdonald nyíltan megmondta az Alsóházban. Arról van szó, hogy ha ma kitörne egy háború, akkor Európa bármelyik városát órák alatt — ha nem is tüntetnék el a föld színéről — mindenesetre lángba és borzalomba boríthatnák az ellenséges repülők. A borzalmas felismerés, mely Európa hatalmait az utóbbi évek során egyre parancsolóbban szorítja a béke minél viharállóbb megszilárdítására, az, hogy az elkövetkező háborúban ugylátszik nem lesz védekező, csak támadó fél, — és a háborút, — ha egyáltalán megéri valamelyik hatalom a végét úgy, ahogy elkezdte, — az fogja megnyerni, amelyiknek népe jobban bírja idegekkel. S ezúttal nincs szó többé a tábornokok idegeiről, hanem a nép idegeiről van szó, amint ez igen világosán kiolvasható Anglia egyik legmértékadóbb katonai tekintélyének, Fuller tábornoknak híres könyvéből. Ebben sok szép gondolat közé bevan szúrva az igazság: minden hadviselő félnek célja az lesz a jövő háborúban, London, február 8. MacDonald miniszterelnök pénteken este beszédet mondott, amelyben az angol—francia megegyezés eredményeivel foglalkozott. Ismét megállapította, amit egyrészt Simon, másrészt Flan- din már megállapított, hogy a londoni meg- állrpodá; egyike a leghatásosabb elővigyázatossági intézkedéseknek minden háborúval szemben, amelyet csak a nemzetközi diplomácia valaha teremtett. Ha valahol a világon van támadó fél, aki háborút tervez, akkor ez az állam most tudja, hogy amint első repülőgépe támadás céljából fölszálí az ellenség felé, azonnal a hatalmaknak olyan egyesülésével találkozik, amely győzelmét csaknem lehetetlenné teszi. Ez a tény fontos lépést jelent a béke felé, olyan lépést, amely a háborút elképzelhetetlenné és lehetetlenné teszi. Ha mégis háború ütne ki, akkor Nagybritannia az uj szerződés értelmében nem állna többé egyedül. MacDonald továbbá kifejezte azt a meggyőződését, hogy a londoni kommüniké jelenlegi németországi felülvizsgálása azt fogja eredményezni, hogy Németország ismét visszatér a népszövetségbe. Géniben Németország és Franciaország békésen tárgyalhatnak egymással és remélhető, hogy ennek a megbeszélésnek lényege abból fog állni, hogy a nagyobbarányu nemzetközi lefegyverzési szerződés földult útját ismét rendbehozzák és a nemzetek ismét komoly lépést tesznek a béke irányában. hogy minél nagyobb tömegű bombát hajítson az ellenséges fél városaira, lehetőleg minden nagyságban és formában, tehát gyújtó, robbanó és gázbombákat vegyest, — a fő csak az, hogy sok legyen és minél nagyobb pánikot keltsen a nép között. S ha majd a nép a mérges gázfelhőkkel borított égő és kénesnedvektől fortyogó városban félig megőrült, akkor maga végez fellebva- lóival, minden különösebb cél vagy eszme ösztönzése nélkül, pusztán fellázadt idegeinek parancsára. Fuller egyébként kitűnő könyvében lesújtó bírálatot mond a múlt háborúról, amelyet embertelennek és barbárnak nevez, főleg azért, mert irtózatos tömegeket dobott bele a küzdelembe, holott a háborúhoz elég — szerinte — egy aránylag kisszámú szakhadsereg. Természetesen ez csak arra az esetre vonatkozik, ha a háború nem tart sokáig, mert ha néhány hétnél tovább tart a fent vázolt modorban és tempó mellett, akkor aligha lesz ember, ciki ilyen vagy olyan formában kivonhatná magát az ügyből. Egyszóval megint ott tartunk, ahol a nagy égszakadás- földindulás előtt tartottunk, amikor azt mondotEgyes emberek MacDonald szerint bizonyos nyugtalansággal fogadták a légvédelmi szerződés javaslatának hírét Régibb háborúkban, amelyekben csak szárazföldi Vagy tengeri haderők kerültek számításba, a hadüzenet ellenére napokig tartott, amig az ellenségeskedés a valóságban kitört. Ma hat-nyolc árával a hadüzenet után már ellenséges repülőgépek jelenhetnek meg a fontosabb városok fölött és tönkretehetik azokat Nem lehet tehát a háború kitörésekor napokig gondolkozni a teendők felett Gyorsan cselekedni kell. A halogatás még jobban föltüzelné a támadó államot és merészebbé tenné. Február végén esedékes a német válasz Páris, február 8. A Journal berlini munkatársának tudósítása szerint a francia—angol javaslatokra adandó német válasz megszövegezésében a német hadvezetőség is részt vesz. A válasz végérvényes szövege a hónap vége előtt nem készül el. Németország hajlandó a légvédelmi szerződést elfogadni, de csak a teljes egyenjogúság alapján, azaz azt követeli, hogy a német légi haderő ugyanúgy kiépülhessen, mint a francia, vagy az angol. Németország legalább 3500 vadász- és bombavető repülőgépet követel. Németország egyelőre nem veti föl a rajnai zóna demilitarizálásának kérdését. Ha azonban az antant-hatalmak felvetik a kértük, hogy mindössze arról van szó, hogy az uj háború hetekig, legfeljebb hónapokig tarthat és a szakértők ki is számították, hogy miért? Csak egyetlen ember, lord Kitchener jelentette ki az angol legfelsőbb haditanács sorsdöntő ülésén, hogy ez a háború, ha meglódul, évekig fog dü- höngeni. Azt mondták rá, hogy öreg katona, aki a régi iskola doktrínái mögül nem látja a modem kor problémáit. Most megint arról van szó, hogy a szakértők meggyőzték a politikusokat, hogy ilyen sebes, vad tempójú háborús fergeteg nem volt még a világon, mint az lenne, amely most indulna meg. MacDonald feltárta az Alsóház előtt a helyzetet, amikor rámutatott arra, hogy ha háborúra kerül a sor, akkor a hadüzenet után már órák múlva megjelennek az ellenséges repülők London, Páris vagy Berlin felett és nem lesz idő napokig elmélázni azon, hogy mi a teendő? Egy mód van ezzel a permanens és gyökeres veszély- lyel szemben: abszolút kiküszöbölni a lehetőségét, mert, ha egyszer bekövetkezik, a következményeket nem lehet kiszámítani. A technika a háborús veszélyt olyan fokra emelte, olyan egyedéstr, vájjon a Rajna-vidék semlegessége és demilitarizáltsága örökre megmarad-e, Németország pozitív követelésekkel fog föllépni azon a jogcímen, hogy határai nincsenek megvédve. Németország semmi olyant nem fogad el, amely fegyverkezési, meny- nyiségi vagy minőségi tekintetben a többi hatalom fegyverkezése alá helyezi. A keleti paktumot a németek még mindig nem nézik túlzott rokonszenwel. A dunai paktum tekintetében bizonyos változás észlelhető, amennyiben a németek hajlandók elfogadni azt, hogy ezzel meggátolják Olaszország túlzott ausztriai befolyását && & & & Natzek horvát paraszípártja résztvesz a választáson ? Belgrád, február 8. A ezkupetina feloszlatása után máris megindultak a választási kombinációk. A régi jugoszláviai politikai pártoknak a választásokban való részvétele még bizonytalan. Híre jár aDnak, hogy Ma-ezek horvát parasztpártja, továbbá a szerb demokrata párt és a jugoszláv parasztpárt között tárgyalások folynak választási pártszövetség megalakítása dolgában. Zágrábi hírek szerint Maczek hozzájárult már a választási szövetséghez és hajlandó résztvenni a választásokban, sőt kész arra is, hogy a választási koalíció listáján mint listavezető szerepeljen. temes, szinte földöntúli katasztrófává duzzasztja a kémia, az elektromosság, az aviatika — és mit tudom még mi — azt a pusztulást, amit a háború rászabadítana a világra. Az európai terep pedig ennek a gigantikus mérkőzésnek a számára any- nyira megszükült, hogy órák kérdése lehet egy háború kimenetele. Lehet, hogy ez csak elképzelés, amit jól meg lehet okolni papíron, de a való élet csatamezején más eredmény jönne ki, — de ha csak egy százalék a valószínűsége annak, amit szakértői jelentés sugalmazott nyilván az angol premiernek, akkor már nem lehet megkockáztatni a gyakorlati kivitelt. A helyzet az, hogy talán van ideálisabb talaj is a béke magvetése számára, mint a mai Európa, — de az bizonyos, hogy alig van alkalmatlanabb terep a háborúra. A képből, amelyet a jövő háborújáról elibénk villantanak a szakértők, le lehet vonni azt az egyetlen komoly konzekvenciát, hogy az öreg Európa a modern háború számára „untauglich" lett. Reméljük, ez a felismerés döntő lesz a bék« mellett azoknak a szemében is, akik esetleg /iá- borúról álmodoznak. Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed* Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké. külföldre évente 450, Szl()V6TlSzkÓÍ ÁS rUSZÍTlSzkÓi lYlCLQUClTSáQ allcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • _ ö Prága II., Panská ulice 12, Hl emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON. 303-11 •• Egyes ssám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KC. 8ÚROÓNYCIH HiRlfiP PRflHIl.
