Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-09 / 34. (3586.) szám

MacDonatd intelme Az angol miniszterelnök a légvédelmi szerződés jelentőségéről Órák alatt elpusztulhatnak a világvárosok a jövö háborújában Egyedül az uj szerződés akadályozhatja meg a veszedelmet MacDonald biztosra veszi, hogy Némái ország visszatér Genf be A német hadvezetőség ad választ a londoni javaslatokra Prága, február 8. A háború után volt néhány önfeledt esztendő, amikor nem illett beszélni a háborúról. Úgy ke­zeltük ezt a kérdést, mint valami szörnyű és nem egészen szalonképes betegség emlékét, amin majdnem valamennyien átestünk, sőt alig van közöttünk olyan, aki ne őrizné legalább idegei­ben emlékét, de igyekeztünk fátyolt borítani rá. Nem beszéltünk róla és félreforditottuk a fejün­ket, ha valahol uccák vagy események forgata­gában elibénk toppant. Fájdalom és szégyenke­zés gyötörte az emberiséget, ha „titkos éji órán" megrohanták emlékei és évekig nem akart egye­bet, mint szabadulni e komor lidérctől. Felejteni akartunk, mint a bűnösök. Aztán kilúgozta az emberiség egyrészének ide­geiből és csontjaiból az idő forgataga az irtózást, és ismét szóba hozták, először csak akadémiku­sán, amúgy mellékesen nyúltak hozzá, később egyre lázasabbra hcvült körülötte a vita. Akad­tak teoretikusok, akik már azt bizonyitgatták, hogy a nyugati civilizáció belépett egy hosszú háborús korszakba, amelyet csak kisebb béke- intervallumok fognak megszakítani, egyébként egyik háború nő a másikból. S az, ami most van, csak egyike ezeknek az intervallumoknak és az ami 1918-ban történt, nem egy régi világnak ka­tasztrofális összeomlása volt, hanem csak fegy­verszünet, amely abban a helyzetben merevítette meg a mozgásban lévő erőket, amelyben épen voltak, s hogy az egész négy és féléves vér- és vaszuhatag nem volt egyéb előfutamnál, melyben inkább próbálgatta uj kniffjeit a hadi tudomány, mint komolyan mérkőzött s csak ezután követ­kezik az „igazi" haddelhad. Szerencsére voltak más teóriák is, amelyek ellentmondtak ennek a szörnyű feltevésnek. De a teóriák sűrűjében egyre félelmesebb bizonyossággal bontakozott ki egy ösvény, mely ugylátszik valóban a há­ború problémájához vezeti az emberiséget és kényszeríti, hogy szemébe nézzen és levonja ösz- szes konzekvenciáit a minden oldalról sokat em­legetett békeóhajnak. Ezeknek a konzekvenciáknak egyike, s talán a legfontosabbika épen az, amiről most a londoni egyezmény kapcsán szót váltanak Európa sor­sának intézői. De, az még csak féllépés a béke felé, hogy a versaillesi szerződések egyik pont­ját, — mely akkor, amikor beiktatták, valóban sorsdöntőnek látszott, amelyet azonban tizenöt esztendő alatt majdnem fölöslegessé tett a fejlő­dés, — egyszerűen törlik. Féllépés tudnnllik azért, mert hiszen az idő, illetőleg a modern had­viselés technikai fejlődése már elintézte a kérdés érdemi részét. Amiről ma szó van, azt Macdonald nyíltan megmondta az Alsó­házban. Arról van szó, hogy ha ma kitörne egy háború, akkor Európa bármelyik városát órák alatt — ha nem is tüntetnék el a föld szí­néről — mindenesetre lángba és borzalomba bo­ríthatnák az ellenséges repülők. A borzalmas felismerés, mely Európa hatal­mait az utóbbi évek során egyre parancsolóbban szorítja a béke minél viharállóbb megszilárdítá­sára, az, hogy az elkövetkező háborúban ugy­látszik nem lesz védekező, csak támadó fél, — és a háborút, — ha egyáltalán megéri valame­lyik hatalom a végét úgy, ahogy elkezdte, — az fogja megnyerni, amelyiknek népe jobban bír­ja idegekkel. S ezúttal nincs szó többé a tábor­nokok idegeiről, hanem a nép idegeiről van szó, amint ez igen világosán kiolvasható Anglia egyik legmértékadóbb katonai tekintélyének, Fuller tá­bornoknak híres könyvéből. Ebben sok szép gondolat közé bevan szúrva az igazság: minden hadviselő félnek célja az lesz a jövő háborúban, London, február 8. MacDonald minisz­terelnök pénteken este beszédet mondott, amelyben az angol—francia megegyezés eredményeivel foglalkozott. Ismét megálla­pította, amit egyrészt Simon, másrészt Flan- din már megállapított, hogy a londoni meg- állrpodá; egyike a leghatásosabb elővigyá­zatossági intézkedéseknek minden háború­val szemben, amelyet csak a nemzetközi diplomácia valaha teremtett. Ha valahol a világon van támadó fél, aki háborút tervez, akkor ez az állam most tudja, hogy amint első repülőgépe támadás céljából fölszálí az ellenség felé, azonnal a hatalmaknak olyan egyesülésével találkozik, amely győ­zelmét csaknem lehetetlenné teszi. Ez a tény fontos lépést jelent a béke felé, olyan lépést, amely a háborút elképzelhetetlenné és lehe­tetlenné teszi. Ha mégis háború ütne ki, ak­kor Nagybritannia az uj szerződés értelmé­ben nem állna többé egyedül. MacDonald továbbá kifejezte azt a meg­győződését, hogy a londoni kommüniké je­lenlegi németországi felülvizsgálása azt fogja eredményezni, hogy Németország is­mét visszatér a népszövetségbe. Géniben Németország és Franciaország békésen tár­gyalhatnak egymással és remélhető, hogy ennek a megbeszélésnek lényege abból fog állni, hogy a nagyobbarányu nemzetközi lefegyverzési szerződés földult útját ismét rendbehozzák és a nemzetek ismét komoly lépést tesznek a béke irányában. hogy minél nagyobb tömegű bombát hajítson az ellenséges fél városaira, lehetőleg minden nagy­ságban és formában, tehát gyújtó, robbanó és gázbombákat vegyest, — a fő csak az, hogy sok legyen és minél nagyobb pánikot keltsen a nép között. S ha majd a nép a mérges gázfelhőkkel borított égő és kénesnedvektől fortyogó város­ban félig megőrült, akkor maga végez fellebva- lóival, minden különösebb cél vagy eszme ösz­tönzése nélkül, pusztán fellázadt idegeinek pa­rancsára. Fuller egyébként kitűnő könyvében lesújtó bí­rálatot mond a múlt háborúról, amelyet ember­telennek és barbárnak nevez, főleg azért, mert irtózatos tömegeket dobott bele a küzdelembe, holott a háborúhoz elég — szerinte — egy aránylag kisszámú szakhadsereg. Természetesen ez csak arra az esetre vonatkozik, ha a háború nem tart sokáig, mert ha néhány hétnél tovább tart a fent vázolt modorban és tempó mellett, akkor aligha lesz ember, ciki ilyen vagy olyan formában kivonhatná magát az ügyből. Egyszó­val megint ott tartunk, ahol a nagy égszakadás- földindulás előtt tartottunk, amikor azt mondot­Egyes emberek MacDonald szerint bizo­nyos nyugtalansággal fogadták a légvé­delmi szerződés javaslatának hírét Régibb háborúkban, amelyekben csak szárazföldi Vagy tengeri haderők kerültek számításba, a hadüzenet ellenére napokig tartott, amig az ellenségeskedés a valóságban kitört. Ma hat-nyolc árával a hadüzenet után már el­lenséges repülőgépek jelenhetnek meg a fon­tosabb városok fölött és tönkretehetik azo­kat Nem lehet tehát a háború kitörésekor napokig gondolkozni a teendők felett Gyorsan cselekedni kell. A halogatás még jobban föltüzelné a támadó államot és me­részebbé tenné. Február végén esedékes a német válasz Páris, február 8. A Journal berlini munka­társának tudósítása szerint a francia—angol javaslatokra adandó német válasz megszö­vegezésében a német hadvezetőség is részt vesz. A válasz végérvényes szövege a hó­nap vége előtt nem készül el. Németország hajlandó a légvédelmi szerződést elfogadni, de csak a teljes egyenjogúság alapján, azaz azt követeli, hogy a német légi haderő ugyanúgy kiépülhessen, mint a francia, vagy az angol. Németország legalább 3500 va­dász- és bombavető repülőgépet követel. Németország egyelőre nem veti föl a rajnai zóna demilitarizálásának kérdését. Ha azonban az antant-hatalmak felvetik a kér­tük, hogy mindössze arról van szó, hogy az uj háború hetekig, legfeljebb hónapokig tarthat és a szakértők ki is számították, hogy miért? Csak egyetlen ember, lord Kitchener jelentette ki az angol legfelsőbb haditanács sorsdöntő ülésén, hogy ez a háború, ha meglódul, évekig fog dü- höngeni. Azt mondták rá, hogy öreg katona, aki a régi iskola doktrínái mögül nem látja a mo­dem kor problémáit. Most megint arról van szó, hogy a szakértők meggyőzték a politikusokat, hogy ilyen sebes, vad tempójú háborús fergeteg nem volt még a világon, mint az lenne, amely most indulna meg. MacDonald feltárta az Alsóház előtt a hely­zetet, amikor rámutatott arra, hogy ha háborúra kerül a sor, akkor a hadüzenet után már órák múlva megjelennek az ellenséges repülők Lon­don, Páris vagy Berlin felett és nem lesz idő na­pokig elmélázni azon, hogy mi a teendő? Egy mód van ezzel a permanens és gyökeres veszély- lyel szemben: abszolút kiküszöbölni a lehetősé­gét, mert, ha egyszer bekövetkezik, a következ­ményeket nem lehet kiszámítani. A technika a háborús veszélyt olyan fokra emelte, olyan egye­déstr, vájjon a Rajna-vidék semlegessége és demilitarizáltsága örökre megmarad-e, Né­metország pozitív követelésekkel fog föl­lépni azon a jogcímen, hogy határai nincse­nek megvédve. Németország semmi olyant nem fogad el, amely fegyverkezési, meny- nyiségi vagy minőségi tekintetben a többi hatalom fegyverkezése alá helyezi. A keleti paktumot a németek még mindig nem nézik túlzott rokonszenwel. A dunai paktum te­kintetében bizonyos változás észlelhető, amennyiben a németek hajlandók elfogadni azt, hogy ezzel meggátolják Olaszország túlzott ausztriai befolyását && & & & Natzek horvát paraszípártja résztvesz a választáson ? Belgrád, február 8. A ezkupetina feloszlatása után máris megindultak a választási kombiná­ciók. A régi jugoszláviai politikai pártoknak a választásokban való részvétele még bizonyta­lan. Híre jár aDnak, hogy Ma-ezek horvát pa­rasztpártja, továbbá a szerb demokrata párt és a jugoszláv parasztpárt között tárgyalások folynak választási pártszövetség megalakítása dolgában. Zágrábi hírek szerint Maczek hozzá­járult már a választási szövetséghez és hajlan­dó résztvenni a választásokban, sőt kész arra is, hogy a választási koalíció listáján mint lis­tavezető szerepeljen. temes, szinte földöntúli katasztrófává duzzasztja a kémia, az elektromosság, az aviatika — és mit tudom még mi — azt a pusztulást, amit a háború rászabadítana a világra. Az európai terep pedig ennek a gigantikus mérkőzésnek a számára any- nyira megszükült, hogy órák kérdése lehet egy háború kimenetele. Lehet, hogy ez csak elkép­zelés, amit jól meg lehet okolni papíron, de a való élet csatamezején más eredmény jönne ki, — de ha csak egy százalék a valószínűsége an­nak, amit szakértői jelentés sugalmazott nyilván az angol premiernek, akkor már nem lehet meg­kockáztatni a gyakorlati kivitelt. A helyzet az, hogy talán van ideálisabb talaj is a béke magve­tése számára, mint a mai Európa, — de az bi­zonyos, hogy alig van alkalmatlanabb terep a háborúra. A képből, amelyet a jövő háborújáról elibénk villantanak a szakértők, le lehet vonni azt az egyetlen komoly konzekvenciát, hogy az öreg Európa a modern háború számára „untauglich" lett. Reméljük, ez a felismerés döntő lesz a bék« mellett azoknak a szemében is, akik esetleg /iá- borúról álmodoznak. Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed* Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké. külföldre évente 450, Szl()V6TlSzkÓÍ ÁS rUSZÍTlSzkÓi lYlCLQUClTSáQ allcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • _ ö Prága II., Panská ulice 12, Hl emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON. 303-11 •• Egyes ssám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KC. 8ÚROÓNYCIH HiRlfiP PRflHIl.

Next

/
Thumbnails
Contents