Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-08 / 33. (3585.) szám

Módosítják az orosz alkotmányt Párisi éjszakák (sp) Prága, február 7. Amikor néhány héttel ezelőtt Párisban vol­tam, február hatodikénak esélyeit sokkal ked­vezőtlenebbül ítélték meg a franciák, mint ami e napon azután tényleg történt. Az általános vé­lemény akkor az volt, hogy a tavalyi véres nap megünneplésekor a népharagnak legalább ugyan­olyan kitöréseire kerül sor, mint az elmúlt esz­tendőben. Szerencsére a várt -— vagy remélt — katasztrófa nem következett be. Az emléknap nyugodtan telt el. De a lapok híradásaiból ki­tűnik, hogy a rendet és a nyugalmat csupán a hatóságok rendkívüli elővigyázatossági intézke­dései garantálták; a Piacé de la Concorde-ot, a tavalyi vérontás helyét, elzárták a külvilágtót a város környékén csapatokat összpontosítottak, a rendőrséget megerősítették, gyülekezési és fel­vonulási tilalmat léptettek életbe, s a miniszterel­nök mintegy engesztelésül elment a február 6-i elesettek emlékére mondott istentiszteletre a Notre Dame katedrálisba, amivel nagy enged­ményt tett a parlamentarizmus ellenfeleinek és kivívta a radikális párt haragját. A testi-lelki óvintézkedések ellenére a tegnapról mára virra­dó éjszakán mégis kritikussá vált a helyzet, s ha a rendőrség eleve nem készült volna fel az eshe­tőségekre, az elkeseredett és felfegyverzett tö­meg bizonyára újból olyan jeleneteket provokált volna a főváros uccáin, hogy a francia történe­lembe újból beilleszthettek volna egy emlékna­pot a legeslegújabb „véres szent felkerekedés” megünneplésére, pedig a franciák történelme amúgy is hemzseg már az ilyesféle szomorú, for­radalmi dicsőségek emlékeinek megülésétől. A feszültség várt kicsattanása nem követke­zett be. A feszültség ennélfogva tovább megma­radt. Doumergue kísérletének kudarca, azaz 1934 novembere óta, a francia belpolitika hely­zete ismét labilis, mint a tavalyi február előtt volt. Ezt a tényt figyelembe kell vennie min­denkinek, aki a francia külpolitika uj útjait vizs­gálja, s esetleg csodálkozik azon, hogy Laval némileg letért arról a szigorú útról, amelyen pán­célos tankon, felfegyverzett katonák sorfala kö­zött Barthou haladt, — haladt köröskörül, Né­metország körül, mint a pók, aki hálót fon ál­dozata körül. Az európai külpolitikában ismét Anglia ragadta magához a vezetést. A londoni konferencia eredménye máris igazolja, hogy a vezetésben történt változás megváltoztatta a tak­tikát és a stratégiát. A francia államférfiak kény­telenek nagyobb figyelmet szentelni országuk belső ügyeinek, s ennélfogva nem összpontosít­hatják erejüket a külső helyzetre, mint Doumer­gue rövid uralma alatt történhetett. A maihoz hasonló bizonytalan párisi éjszakák okozzák, hogy Laval kevesebb biztonsággal mozog a vi­lágarénán, mint lefedezett hátú elődje, Barthou tehette. Ezek az éjszakák okozzák, hogy a fran­cia akarat és ügyesség nem érvényesülhet, teljes fulmináns erejével s helyét gyakran kénytelen átadni más szempontoknak, más akaratoknak, ami viszonnt az egyetemes politikai irányzat tel­jes megváltozását okozza. Van valami paradox benne, de Páris büszke lehet e bizonytalan éj­szakáira. Negatív irányban azt bizonyítják ezek az éjszakák, hogy a párisi ucca és a világpolitika között még mindig megvan a csodálatos összefüg­gés, ami évszázadok óta volt, a Richelieuk, a Lajosok, a forradalmak, a Napóleonok, a com- mune kitörésének idejében, amikor a kontinens Xiadtan reagált a Párisból jövő zajokra. A párisi polgár áll ma is legközelebb -ahhoz a felmagasult embertípushoz, akinek „szemöldö­ke ronthat s teremthet száz világot". — Ha a francia kormány elveszti biztonságát Európá­ban. a ezzel mái irányt ad az eseményeknek, el- j A szovjet elhatározta a parlamenti választások njrabevezetését A VII. tanácskonsresszus befejezésének szenzációja • Noloto* dicséri a demokráciát ■■ Közvetlen, titkos, mindenkire kiterjedő választójog Százmillió szovjetpolgár járul az urnákhoz Moszkva, február 7. Az orosz tanácskon­gresszus szerdai ülésén határozatot foga­dott el, amelyben az orosz politika demokra­tizálása mellett foglal állást. Molotov, a nép­biztosok tanácsának elnöke nagy beszédben vázolta az uj orosz terveket, amelyek gyö­keresen átalakítják az orosz diktatúra jelen­legi rendszerét és sok tekintetben hasonlóvá teszik az orosz rendszert a nyugateurópai, főleg a francia rendszerhez. Molotov sze­rint az orosz választási és aikotmányreform mindazt magában fogja foglalni, ami a par­lamentarizmus rendszerében helyes és jó. Molotov éles kritika tárgyává tette néhány államnak azt a tendenciáját, hogy a demo­kráciából a diktatúra felé fejlődjék. A szov­jetunió éppen ellenkezőleg, megfordítva akar fejlődni és a valódi demokratikus kor­mányrendszert óhajtja bevezetni. Az uj választójog az orosz parlamentet sokkal közelebb hozza a választóhoz, mint a szovjetkongresszusok mai rendszerénél történt. Jelenleg az orosz állampolgár köz­vetlenül csak a helyi szovjetet választja meg. A helyi szovjetek megválasztják a tar­tományi szovjeteket, amelyek a kerületi szovjeteket választják meg, ezek az állam­szovjeteket s ezek végre az általános egye­sült szovjetkongresszust. A kongresszus és a választók között tehát négy közvetítő van, mig az uj választójog alapján a nép közvetlenül választja majd a parlamentet. A megfelelő korban lévő orosz polgárok 97.5 százaléka választójogot kap s csupán 2.5 százalékot tartanak vissza politikai okokból a szavazási urnáktól. Az első orosz parlamenti választásokon százmillió választó vesz részt. A határozat A kongresszus hosszas vita után elfogadta Molotov indítványait s a következő határo­zatot hozta : „A kongresszus megállapítja, hogy he­lyesli a szovjetunió kommunista pártja köz­ponti végrehajtó-bizottságának februári plenáris ülésén elhangzott javaslatokat, amelyek az alkotmány bizonyos módosítá­sának szükségességéről szólnak. A kon­gresszus ezzel kapcsolatban a következőket határozza el: 1. A szovjetunió alkotmányát a további demokratizálódás szellemében meg kell változtatni, még pedig úgy, hogy a nem teljesen egyforma választójogot a teljesen egyforma választójoggal pótolják, a köz­vetett választójogot a közvetlen választó­joggal és a nyílt választást a titkos válasz­tással. Az alkotmány szociálgazdasági alapjai meg vannak határozva, pontosan megfelelnek a szovjetunió jelenlegi osz­tályenergiáinak és továbbra is megmarad­nak. A szovjettársadalom alapelvei to­vábbá is a szociális vagyon megerősítése, a kollektív gazdaságok megszervezése, a szocialista ipar megteremtése és a kulákok elpusztítása marad. 2. A kongresszus felszólítja a szovjet­unió központi végrehajtó-bizottságát, hogy válassza meg azt az alkotmányjogi bizott­ságot, amelynek feladata az alkotmány módosítása lesz a fentemlitett alapelvek szem előtt tartásával. A bizottság feladata, Bukarest, február 7. A román fővárosban ma román és német nyelven irt manifesztum jelent meg, amelyben az aláírók bejelentik a román nemzeti szocialista párt megalakítását. A mani­hogy a szovjetunió központi végrehajtó- bizottságának ülésén bemutassa tervezetét. 3. A szovjetunió egyes szerveinek leg­közelebbi választását már az uj választási rendszer alapján kell végrehajtani." Ezt a határozatot a kongresszus hosszan­tartó, lelkes helyesléssel vette tudomásul. Befelezték a VII. tanácskongresszust Moszkva, február 7. A szovjetunió hete- tuK tanácskongresszusát szerdán este befe­jezték. A szovjetunió újonnan megválasz­tott központi végrehajtó-bizottságának 605 ta'Ja között van Sztálin, Molotov, Kálin in, Vorosilov, Litvinov és a kormány vala­mennyi tagja. A szovjetköztársaságok ve­zetőit, a különböző iparok képviselőit, a leg­kiválóbb tudósokat, művészeket, Írókat, munkásokat és munkásnőket ugyancsak újra megválasztották. Sztálin megválasztásakor a kongresszus lelkes éljenzésbe tört ki. A kongresszus újra megválasztotta a nemzeti­ségi tanácsot is, amely 150 tagból áll. fesztumot Tatarescu István, a miniszterelnök bátyja irta alá. Illetékes helyen kijelentik, hogy a miniszterelnök nem azonosítja magát bátyja akciójával. A román miniszterelnök bátyja román-német nemzeti tzocialitta pártot alapított sősorban e párisi éjszakák teszik, mint ahogy Páris volt a múlt századokban is az események zsinórmértéke. Minél bőszebbek ezek az éjsza­kák, annál inkább nyomulnak elő a kontinensen a vezető és uralkodó francia felfogással ellen­kező akaratok. Sehol nincs oly érzékeny és ideges összefüg­gés kormány és ucca között, mint Franciaország­ban. Az a vékony sáv, amely a párisi Champs Elysées-töl a Concordeon át a nagy boulevar- dokig terjed. Franciaország idege, s jaj az or­szágnak, ha ez az ideg megfájdul és kínozni kezd. — S ha most ismét kínozni kezd, egyelőre, igaz. csak enyhén és ritkán, miért teszi? A francia helyzet ismerői nyugodtan állíthat­ják, hogy azért, mert a francia parlamentariz­mus rendszere súlyosan beteg. Kiöregedett, el- indusztrializálódott, mint Montmartre, vagy az apacs világ. Tagjai a szó szoros értelmében pro­fesszionalisták, akik üzletnek és megélhetésnek tekintik a politikát. Az ucca érzi ezt és háborog, de tehetetlen, mert a profik kezükben tartják a hatalmat. Doumergue megkísérelte, hogy az 1875-ös alkotmány reformjával uj vérkeringést vigyen a rendszer elöregedett testébe, s megsza­badítsa a nyavalya csiráitól. Nem ment A po­zíciójukat féltő politikai bonzok megakadályoz­ták terveit. Doumergue megbántottan visszavo­nult. Utódja, Flandin tehetséges ember, aki si­ma modorával és ügyességével ideig-óráig meg tudja állítani a haragot. De a vésztjósló párisi éjszakák ismét megkezdődnek, a nép ismét meg­indul néha-néha a Concorde és a Palais Bour­bon felé, ami annak a jele, hogy Flandin sem a helyzet ura már. A francia parlament alapvető újjászervezésre szorul. Csak ha ez megtörténik, stabilizálható a francia kormány, s vele a francia kül- és belpo­litika. Meglátjuk, van-e elég erő a francia nép­ben, hogy a nagy müvet a saját európai érde­kében véghezvigye. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- t ^ Szerkesztőség. Prága IU Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 450, SzloveTlSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓÍ mCLgUCLrság Jllcel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága II., Panská ulice 12, III emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 30311 #<l Egyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.— KE. SŰRGÖNYCIM HÍRLAP p R A H R.

Next

/
Thumbnails
Contents