Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-03 / 29. (3581.) szám

11

1 *•$

1935 február 3? vasárnap.

'PRSGM-TVVAGtaR-HTRlií?

SzmHÁTKorrWKabTCIRA

HUBAY JENŐ:

m (fytMUkuasm

Beszélgetés a mesterrel „fl milói Venus “ - ról, amely leg-^ közelebb kerül bemutásra a budapesti Operaházban m m

Budapest, f ebruár 2. (A P. M. H. munka társától.) Tarka, csillogó jégszönyegek népesítik be a telelő Duna fehér parkettjét, finom, formás jégvirágok táncolnak egy-egy ezellőfuval- latra. Hubay Jenő munkájából egy-egy pillanatra feltekint. Előtte kéziratok, kották, azután „A milói Venus“ most megjelent zongorakivonata, kritikák tömege a „Karenin Anna" németországi bemutatóinak nagy sikereiről, jelzik a szüntelen alkotókedv soha nem lankadó életsodrát, mig köröskörül a falakon művészi relikviák áhítata árad, Beethoven, Joachim, Vieuxtemps korszakaiból, amelyek a mester ifjúságának eszményeit, kedves emlékeit is jelentik egyúttal.

Mikor Hubay Jenő beszélni kezd, mindig az européer hatalmas látköre bontakozik ki köny- nyed eleganciával, közvetlen kedvességgel előadott művészi meglátásaiból, sokrétű tapasztalataiból. Szavai hatása alatt szétlibbennek a

XIX. század második felének függönyei és röpke félóra alatt több zenetörténet válik szemléltető valósággá, mint hosszú könyvtár- délutánok mozaik munkája során— Hosszú idő tel el, — mondja Hubay — „A cremonai hegedűs" bemutatója óta, azóta a világ más képet öltött, a muzsika uj célokat keresett és talált, a technika fejlődött, bonyolultabb lett. Az operák közül azonban különbség nélkül azok tudták magukat fenntartani, amelyeknek drámai magva, egészséges tüze az évtizedek alatt sem aludt ki, nem halványodott. A mai operahallgató megkívánja, hogy a szöveg is értelmes, lezárt drámai alkotás legyen, a muzsika ne legyen magárahagyott külön világ.

Erre vigyáztam már a „Karenin Anna" szövegkiválasztásánál és ugyancsak ez az elv érvényesült „Az álarc" feszült drámai atmoszférájában. Most elkészült müvem, A milói Venus is világtéma, amelynek számos, a színpadon túlmenő történeti és művészettörténeti vonatkozása van.

„A milói Vénus“ előzményei

— Érdekesek az előményei. 1859-ben Paul Lindau, a későbbi meiningeni intendáns és berlini Sohauspielhaus igazgatója Párisban járt és ott jelenvolt Louie d’Aseas „La Venus de Milo“ cimü színmüvének előadásán. Ez oly mély, maradandó benyomást gyakorolt reá, hogy egy életen keresztül sem felejtette el és évtizedek múlva kutatni kezdett a csupán rövid ideig repertoáron maradt darab kézirata után. Harmincöt évvel később 1894-ben került aztán bemutatásra Lindau müve, amely bejárta az ösz- szes színpadokat ,,Die Venus von MÍo" cim alatt- Lindau müvének előszavában ugyan azt állítja, hogy ő független d’Assas müvétől, ez azonban túlzás- Nemcsupán az impulzust, de a drámai elgondolást is a francia mintakép után körvonalazta.

Engem már régóta foglalkoztatott ez a sajátos varázsu tárgy, amely egy oly fontos művészettörténeti tényt, mint Praxiteles remekművének csonkaságát egy legenda palástjába burkol. A szobor ott van a Louvre- ban, a mese, a kitalálás, amely köréje fonódik, Aphrodité megjelenése Praxiteles hite szerint, az üresfejii, dilettáns Agathon, a fölényes szellemű Klythia, a gyönyörű Chloe, a szobor modellje — mindez kitűnő zenei anyagot, jellemfestést jelentett egy opera számára.

Azonban hátra volt még a legnehezebb: a librettó kérdése, mert hiszen az operaszinpadnak más követelményei vannak. Többen is megpróbálkoztak a szövegirással, de munkájukat nem tudtam használni. Legutóbb azután Golih Sándor irt nekem nagyon tetsző szöveget, amelyhez Farkas Imre kedves verseivel harmonikus művészi kiegészítéssel járult a maga részéről hozzá.

(— Mikor készült el „A milói Vénuszról

szerzett opera?)

Hubay elgondolkozik:

— Sokáig dolgoztam rajta és legutolsó müvem. De ez nem jelenti egyúttal a kronológiai pedantériát. Wagnernek utolsó müve a Parsi- fal, de ez nem jelenti azt, hogy első akkordja csak akkor csendült fel lelkében, amikor az előző müveké már elhangzott. Hiszen a Tris- tan és Mesterdalnokokban is vannak egymásra utalások. A milói Venus partitúrája két évvel ezelőtt nyert befejezést, de még a próbák során is indokoltnak látszott apróbb változásokat csinálni. A zenei vezetés a budapesti bemutatón kitűnő kezekben van: Fleischer Antal vezényli majd a müvet, az ő munkája ez a zongorakivonat is.

Nagyzenekarra van Írva az egyfelvonásos opera, amely két köznévvel összekapcsolt képre tagozódik. Terjedelme körülbelül olyan, mint Strauss Saloméja. A szövegírók ügyeltek arra, hogy a cselekmények, történések nyílt színpadon, a hallgató előtt folyjanak le, ne elbeszélésekből rekapituláltassanak. Az operában tényleg minden aktus szcenikailag igazolva van. A kórusok szatirikus jellege pedig a társadalmi beállítást exponálja élesen.

Az előadást, Márkus László főrendező fogja előkészíteni. Kitűnő a. szereposztás: Klythiaát Tutsek Piroska, Chloét Dobay Lívia, Agathont Maleczky Oszkár, Ekopast Palló Imre, Praxi- telest Halmos, Midiast Komáromy fogja énekelni. Egyébként már Németországban is érdeklődnek a bemutató iránt. Mohácsi Jenő fordította németre a szöveget.

Az önző óriás, a jó és a rossz harca

{— Mikor kerül színre „Az önző óriás“?)

(*) Az érsekujvári SzMKE legközelebbi előadói*. Sándor Dezső és dr. Szvatkó Pál. Érsekujvári tudósítónk jelenti: A SzMKE

érsekujvári szabadegyetemének keretében a most következő héten két előadás is lesz. Csütörtökön este 8 órakor a városháza tanácstermében Sándor Dezső szerkesztő tart előadást. Az előadás két részből fog állni. Első részében az előadó „Az újságíró emlékezik . ..“ cim alatt újságírói emlékeiről fog csevegni, mig a másik részben a modern magyar klasszikusok legszebb alkotásaiból fog néhány hatásos müvet bemutatni. — Vasárnap este illusztris vendége lesz a SzMKE-nek, amennyiben sikerült dr. Szvatkó Pál szerkesztőt, a Prágai Magyar Hírlap külpolitikai munkatársát megnyerni, aki részben a Saar-vidéki népszavazásról szerzett személyes tapasztalatairól fog előadást tartani, részben pedig általánosságban külpolitikai problémákról fog beszélni. Ez az előadás vasárnap este 8 órakor az uj Simor-iskola nagytermében lesz.

(*) A FÓRUM ez évi első száma rendkívül gazdag* tartalommal jelent meg. Uj építészetből bemutatja K'opfiva Miroslav b ráülni építész újabb munkáit és Gross Fritz bécsi építész marieubacli lakóházát. Ártinger Imre cikke Derkovits Gyulával, a múlt évben tragikusan elpusztult nagy magyar festővel foglalkozik. Kállai Ernő tanulmánya az ornamensről é6 képről szól. Dr. Friedl A. Tihiele-P-e-scíhka Inge festőmet és dr. Kopa Ja- roslav Zamazal József festőt ismerteti. Dr. Bla-u- ensíelner Kunt a korai ázsiai nomád-művészetről értekezik. Uírzddil Joihamnes Marc ChagaUról ir, a művész ki állításával kapcsolatban. Pataki László tájékoztat az újabb magyar zene főirányairól. Steiner Endre épitész Cilikében vizsgálja a kérdést, 'hegy ma a művészet miért veszíti el a közönséget. Brogyányi Kálmán a szlovenszkói magyar művész uj esztendejéről dr. Szalatnai Rezső összefoglalót ad a cseh művészetről.

— Eredetileg „A milói Vemus“-sza>l egyidejűleg terveztük a bemutatót. Később azonban ez a terv megváltozott és „Az önző óriás" későbbi időpontban kerül bemutatásra.

(— Ennek ki irta a szövegét?)

— Wilde meséjéből Márkus László és Mohácsi Jenő.

Ebben sok szimbólum van. A jó és a rossz harca. A kegyetlen rideg óriás,aki körül minden megfagy, legyen az emberi lény vagy maga a természet és a vidám kacagó gyer- mekraj, akik a tavaszt jelentik. Itt óriási tere nyílik a természetfestésnek, nemcsak zenei, de szinpaddiszleti lehetőségekre gondolok. Azután a megtérő óriás jelenetében ismét szimbólumok virulnak ki, amikor a kisgyermek, akit az önző óriás kertjébe beeresztett, hálából paradicsom kertjébe vezeti fel. Itt apotheozis-jellegü a befejezés. Az egész tulajdonképpen egy zene- és táncpoéma, amelyben beszélő szerepek, énekesek — jégmadarak és gyermekek és táncosszerepek, jégcsapok, dérvirágok, tündérek összmükö- dése teremti meg a mesejáték hangulatát.

Vannak a zenének szimbolikus részletei is, amelyben az időszakok, jellemek tükröződnek- Az egész tulajdonképpen, — ba uj műszót akarnék mondani — zenei film, amely azonban magasabb ideálok jegyében pereg le. Talán a mai filmek közönsége is eljut egyszer arra a színvonalra, hogy nemes, irodalmi tartalmat, ne csupán detektivregényt és üres helyzet- komikumot tartson egyedül üdvözítőnek. Talán ...

A mester szívélyes szavakkal búcsúzik, majd visszasiet Íróasztalához, amelyen újabb kéziratok várják befejezésüket.

Dr. Váradi Miklós.

(*) Darkó, Farkas és Sziklay vasárnap Nyit- rán és Léván szerepelnek. Érekujvár és Ipolyság után a három kitűnő szlovenszkói magyar prózairó, Darkó István, Farkas István és dr. Sziklay Ferenc vasárnap délelőtt 11 órakor Nyitrán a Tátra-mozgóban, este fél 6 órai kezdettel pedig Léván a Kaszinó helyiségében szerepelnek. Az irodalmi matiné, illetőleg szerzői est iránt mindkét városban és vidékén rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. t

(*) A Toídy-Kör pozsonyi mesedélutánja —' február 9-én. Tudósítónk jelenti: A

Toldy-Kör február 9-én, szombaton délután 5 órakor mesedélutánt rendez a magyar gyermekek részére a pozsonyi régi városháza földszinti előadótermében. Szebbnél- szebb meséket adnak elő színes vetített képek kíséretében a Kör hölgytagjai, azonkívül színre kerül egy hatásos vigjelenet is gyermekszereplőkkel. A mesedélutánt Jandó Bella rendezi. Belépődíj 1 korona.

(*) „Buvár“. Uj folyóirat, azonban merőben miás, mint a többi magyar képéé újság. A tudományos magazin világszerte kedvelt lap-típusának magyar megvalósulását üdvözöljük Lambrecht Kálmán uj folyóiratában, melynek most megjelent első száma a magyar sajtónak és a magyar tudománynak egyaránt örvendetes gazdagodását jeelnti. A száz gyönyörű képpel, köztük a magyar fényképmüvesség remekeivel, bőségesen illusztrált uj természettudományi és technikai folyóirat a budapesti Franklin Társulat kiadásában kedvező auepiciumok közt indul útjára. Meglepően változatos és zsúfoltan tartalmas ez az első szám: a mély tengerek világáról, a. Duna téli madárvendégéiről, az ősvilági ékszerekről, az orvostudiomány és a fizika, a néprajz és a geopolitika érdekességeiről hírneves magyar tudósok kitűnő cikkeit közli. A „Buvár“ minden lapja kellemes és tanulságos szórakozásid kínálkozik a- művelődni vágyó olvasónak. Megjelenik minden hó 15-én. Mutatványszámot készséggel küld a Bibliotheka Könyv,kiadóvállalat Pozsony, Gröss- ling-ucca 3.

Pensione Villa Bonéra Nervitfiénua mellett)

Jó polgári családi ház, kellemes otthon, modern komfort, hideg és meleg folyóvíz minden szobában, kitűnő konyha, közvetlenül a tengerhez vezető nagy park, mérsékelt árak — Egész évben nyitva

Tulajdonos: Iole Compariní

VI. évfolyamába tépett a Magyar Minerva

A Magyar Minerva, amely már megindulásakor is megértő szeretettel karolta fel a fiatal iróte- 'belségeket, most megjelent 40 oldalas januári számában ismét több értékes Írást közöl a „húszévesek" tollából. A magyar ifjúság alkotásainak sorát ezúttal Zapf Lá-szló (Beregszász) tartalmas tanulmánya nyitja meg a Pozsonyban született s jelenleg Amerikában élő Reményi Józsefről. A fiatal nemzedéket Zapf Lászlón kívül még Házy Ferenc (Kassa), Vajthay Dénes (Nyitra) és Vájlok Sándor Pozsony képviselik a Magyar Minerva hasábjain. Közülük Házy Ferenc „Egy év múltán" cimü finom veretű költeményével szerepel, mig Vajthay Dénes a „Nocturno" és a „Moszkvai éjtszakák" c. filmekről. Vájlok Sándor pedig Hans Fallada „Szántóvetők, bomba- vetők" cimü regényével foglalkozik.

A szorosan vett szépirodalmi részben igen nagy érdeklődésre tarthat számot Octavian Gogá- nak (Csúcsa) „Az ember tragédiájáéhoz irt eredeti előszava, amelyet a nagy román költő irt Madách Imre hatalmas alkotásának román nyelvre történt átültetésével kapcsolatban. Kristály István (Padcj) és Farkas Gerza (Nemacki Elemű) pompás elbeszéléseit, továbbá Áprily Lajos (Ru- dapest), Jáu Smrek (Prága) és Urr Ida (Budapest) szép verseit kel! még kiemelnünk. Kedves irás az erdélyi Kabdebó Erna (Marosvásárhely) „Bókgyiijtcményem“-ből cimü humoros életkép s egyre nagyobb érdeklődést vált ki Farkas Geizá- nak „Az életsugarak" cimü vége felé közeledő regénye. Egri Viktor Szombathy Viktorról ad élethü írói képet. Tamás Lajos könyvkritikájával és a „Magyarosan!" rovattal fejeződik be a, Magyar Minerva, amelyet melegen ajánlunk olvasóink figyelmébe.

A havonkint 36 oldal terjedőin miben megjelenő folyóirat, előfizetési ára fél évre 15, egész évre 30 korona. A kiadóhivatal (Pozsony, Kertéez-ueca. 1. sz.) 3 koroava postabélyeg ellenében készséggel küld mutatványszámot és csekklapot. Egyes számok Pozsonyban 3 koronáért a Stampfel-, Steiner- és Szent József-könyvkeneiskedésben, valamint Weisz M. ujságüzletében kaphatók.

(*) Zathureczky Ede február 12-iki kassai hangversenye iránt hatalmas érdeklődés mutatkozik. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Zathureczky Ede. a világhírű hegedűművész — mint már jelentettük — február 12-én hangversenyt ad Kassán az itteni filharmonikusokkal. Műsorán Csajkovszki ; örökszépségü D-dur hegedűversenye szerepel, mellyel Zathureczky már sok világváros közönségét hódította meg. A kassai hangverseny iránt éppen ezért hatalmas érdeklődés mutatkozik. Jegyek elővételben Vitéznél.------o------A N

YUGAT SZLOVÉN SZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN:

Vasárnap délután: Dorozsmai szélmalom.

Vasárnap este: Az ördöglovas.

Hétfő: Egy görbe éjszaka.

Kedd: A legboldogabb ember.

Szerda: Az ördöglovas.

Csütörtök: Az ismeretlen lány.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI:

Pénteken—szombaton—vasárnap, f. hó 1—3-án Gustáv Machaty, a zseniális cseh rendezőnek legújabb alkotása:

Nocturno.

Szombaton—vasárnap délután fél 3 órakor népelőadásban:

Dalol a vágy.

Hétfőn—kedden, f. hó 4—5-én:

A repülő mama.

Szerdán—csütörtökön, f. hó 6—7-én:

Kék Duna keringő.

Pénteken—szombaton—vasárnap, f. hó 8—10: Frasguita.-----o----B I O R A D IO:

Pénteken—szombaton—vasárnap:

Grönlandi fia.

Szombaton—vasárnap délután fél 3 órakor népelőadásban:

A nap hőse.

Hétfőn—kedden:

Zoro és Huru a két jómadár.

Szerdán—csütörtökön:

A repülő mama.

Pénteken—szombaton—vasárnap:

A rejtélyes ajtó.