Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-27 / 49. (3601.) szám

2 1935 február 27, szerda* ^x^gai-Mag^arhtrm& lyek csak arra jók, hogy összehozzák a megalapítók házbéreit, sohasem találhatják meg az utat a kisebbség tömegei felé. Az előtérben ma a Nép áll. A szlovenszkói ma­gyar nép, amely nem oszlik osztályokra, klikkekre, ahol néptestvér a paraszt, a mun­kás, a hivatalnok, a kereskedő, — s az a né­hány letört földbirtokos és független ember, aki hirmondóul még megmaradt. Ennek a tömegnek kell kultúrát adni. Kultúrát, amely talán primitívebb lesz, mint a nívó rabjai kívánják, — kultúrát, amely a mü- kedvelésen és az önképzésen épül föl, mint a magyar szellem hőskorában, — kultúrát, amely a föld reális adottságaival számol, semmi mással és semmi esetre a „világnivó" nagyképü sznobizmusával. Memorandum a kormányhoz a FíS-versenyek rendezési botránya miatt Prága, február 26. Az Espres -mai számá­ban hirt közöl arról, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai nemzetgazdasági intézet elnök­sége legutóbbi ülésén foglalkozott a FIS- versenyek rendezése körüli botrányokkal. Az ülésen megállapították, hogy olyan esemé­nyek történtek a FIS-versenyeknél, amelyek alkalmasak arra, hogy a Magas Tátra és Szlovenszkó jó hírnevét aláássák. Elhatároz­ták, hogy megfelelő adatokkal ellátott memo­randumot nyújtanak be ebben az ügyben a kormányhoz. 950.000 pengő bírságra ítéltek egy budapesti smharincsempészt Budapest, február 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Példátlanul sú­lyos büntetést szabott ki ma a törvényszék egy szacharincsempészeti ügyben. Vádlottként Mar- kovits Emánuel holland gyáros szerepelt. Két esztendővel ezelőtt egy rotterdami cég négy lá­da nyersgumit szállított Magyarországra Marko- vits dmére. Markovits az árut nem tudta az országban elhelyezni, ezért a küldeményt Romá­niába irányította. A határon a vámőrök gyanús­nak találták a ládákat és az árujelzést, ezért fel­bontották a négy ládát. A legnagyobb meglepe­tésükre a nyers anyag közé vegyítve 180 kiló szacharint találtak. A küldeményt elkobozták, Markovits ellen pedig eljárás indult. A törvény­szék ma foglalkozott az üggyel és Markovitsot vámjövedéki kihágás miatt 1000 pengő pénz- büntetésre Ítélte, valamint az elmaradt 95.000 pengő engedélyezési illeték tízszeresének, tehát 950.000 pengő megfizetésére kötelezte. Még a nyári szünet előtt letárgyalja a magyar parlament a választójogi reformot Budapest, február 26. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A „Pesti Napló" mun­katársát tegnap fogadta a belügyminiszter és rövid nyilatkozatot adott a készülő választójogi reformtervezetről. A magyar belügyminiszter kijelentette, hogy egyáltalában nem tud a kormánynak olyan szándékáról, mintha a választójogi reform- javaslatot csak ősszel akarná letárgyaltatni. Annyit mondhat, hogy a választójogi reform- tervezetről a kormány állandóan tárgyal a nem­zeti egység pártja elnöki tanácsának tagjaival és e héten újból tanácskozni fognak erről a kér­désről. A lap egyúttal egy egységes párti politikus­Bnkarest, február 26. Politikai körökben elterjedt hírek szerint Titulescu rövidesen Mo­szkvába utazik, ahol egy-két hétig fog tartóz­kodni. A román külügyminiszter a hírek szerint nak a nyilatkozatát is közli a politikus nevének említése nélkül. Az illető egységespárti képvise­lő kijelentette, hogy az egységes párt képviselői­nek az a meggyőződése, hogy Eckhardt Tibornak a párt ellen intézett tá­madássorozatát csak akkor lehet megszüntet­ni, ha most már Gömbös Gyula miniszterel­nök maga is fellép a független kisgazdapárt ellen. Erre való tekintettel az egységes párt tagjai remélik, hogy a március 5-én összeülő képvise­lőházban a miniszterelnök módot fog keresni ar­ra, hogy az ország színe előtt visszautasítsa a független kisgazdapártnak és vezérének ismé­telt támadásait. különös fontosságú szerződéses ügyben fog tár­gyalásokat folytatni. Litvinov orosz külügyi nép­biztos állítólag májusban fogja viszonozni a ro­mán külügyminiszter moszkvai látogatását. A mezőgazdaság gyorsabban alkalmazkodik az időkhöz, és termelését máris átszervezte. A szociáldemokraták nem tehetnek arról, hogy a mezőgazdák több kezdeményező erővel ren­delkeznek és haladóbbak, mint az ipari mág­nások. Az agrárpárt a munkásság helyzetét nagyobb megértéssel kezeli, mint a városi osztályok párt­jai. De ahogy a mezőgazdaság elérkezett a ve­tési területek szabályozásához, úgy el fog ér­kezni az ipar is a termelés szabályozásához és a pénzügyi gazdálkodás a hitelgazdaság szabá­lyozásához. A szociáldemokraták nem hagyhat­ják cserfáén az ipart, mert különben lehetetlen a lakoságot gazdaságilag ellátni. Az állam gazdasági politikáját úgy kell átépí­teni, hogy a lakosság megélhetését biztosítsa. A kormány mindent elkövet a krízis enyhítésé­re, ezt mutatja beruházási programja, ezt mu­tatja a negyvenórás munkahét bevezetése. Gaz­dasági téren az a teendő, hogy minden drámai módszer nélkül egy uj állam és egy uj gazdasági rend alakuljon ki. Azt a kort éljük, amely átmenetet jelent a ka­pitalizmus és a tervgazdaság között Ezt valamennyi demokratikus ember megálla­píthatja. Bechyne ezután arról beszél, hogy választási évet élünk, de az európai helyzet nem olyan, hogy a lakosság meggondolatlanul átadhatná magát a választási vitatkozásoknak. A szociáldemokrata párt előbb munkát akar és csak őszre a választásokat Bechyne ezután a nemzeti egység választási kartelljével polemizál, majd a kisebbségi kérdés­ről nyilatkozott és állást foglalt Henlein Hei- matsfrqntja ellen, amely szerinte tiszta nemzeti szocializmus. Titulescu Moszkvába készül Bechyné miniszter az állam gazdasági rendiének átalakításáról A szociáldemokraták csak őszre akarják a választásokat P r o s t e j o v, február 26. A helybeli szín­ház termében Bechyne Rudolf vasutügyi minisz­ter, a miniszterelnök helyettese, hétfőn este két órás beszédet mondott, amelyet körülbelül há­romezer ember hallgatott meg. — V A miniszter megállapította, hogy az elmúlt évben Csehszlovákia ipari termelése 12 száza­lékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a gazdasági helyzet lassan, de biztosan javul. A munkanélküliség problé­máját fejtegette ezután a miniszter, majd meg­állapította, hogy a kormány feladata, hogy az országban történő racionalizálás felett felügye­letet gyakoroljon. Az állam alapvető problémája ma a gazdasági élet fölélénkitése. A kapitalista rendszert a régi alapokon nem lehet többé fenn­tartani. At kell alakítani a mai gazdasági rendet. Az átalakítás első lépései máris megkezdődtek. ■—» " ^— A szenátus idény-nyitó ülésének sovány programié Prága, február 26. A szenátus elnöksége ma tartott ülésén a március 5-én délután 3 érakor tartandó ülés tárgysorozatát a kö­vetkezőkép állította össze: 1. Horák szenátor mentelmi ügye (becsületsértés kihágása). 2. A csehszlovák-francia kereskedelmi szerző­dés pótegyezménye. A szenátus plénuma március 6-án délelőtt a köztársasági elnök születésnapja alkalmá­ból ünnepi ülést tart. A szenátus kiHügyi bizottsága március 5-én ülést tort, A .külügyi bizottság tárgy- sorozatán egy csomó oly kereskedelmi szer­ződés szerepei, amelyet a nemzetgazdasági bizottság már letárgyalt. (33) — És tulajdoniképpen azért hivattam egy­be az urakat, hogy iniiindinyájuk előtt fejezzem ki rosszalásomat a kémosztály egyik tisztjének eljárásra felett. Ha nem venném tekintetbe megbízhatóságát, eddigi kiváló munkáját, ügybuZgalimát, rendíthetetlen hazaszeretetét, akkor ennek a dolognak súlyosabb következe Hiányé is lett volna az illető tiszt urra. Kutató szemmel nézett végig a soron és észrevette, hogy Paltais kapitány arca egy árnyalattal sötét eb b re vált. — Paltais kapitányról, van szó uraim! Ezt a spanyol táncosnőt ő ajánlotta a figyelmem­be és tiszti becsületszavával kezeskedett érte. Minden ember tévedhet, de az emberek meg­ítéléséiben nekünk sem szabad tévednünk. Hóivá vezetne a mi munkánk, ha gyakoriak lennének az ilyen tévedések? Nem tekint­hetjük az ilyen dolgot egyszerű emberi hibá­nak. Megértette, Paltais kapitány? —. Igenis, ezredes ur! — Éppen azért, mert súlyos hibát követett el, megfelelő büntetésiben kell részesítenem. Két heti szigorított szobafogság. Nem hagy­hatja el lakását egyetlen pillanatra sem. Denghelén hadnagy! Ön minden délelőtt ki­lenc és tizenegy órakor, délután pedig három és hat órakor felkeresi Paltais kapitányt a lakásán és minden látogatása után jelentést tesz, hogy otthon találta-e őt! — Parancs, ezredes ur, — vágta össze sarkantyúját a hadnagy. — Az urak pedig állandóan munkáiban vannak, mindaddig, auiig a magukra bízott feladatot el nem végezték. Valószínűnek tar­tom, hogy a szökevények Suami határa felé igyekeznek. A határőrségeknek már kiadtam a parancsot. Megháromszorozzák az őrséget és nem hiszem, hogy észrevétlenül átesősz- hassék valaki ezen a láncon. Természetesen, ha valami megbízható értesülést szereznek, azonnal jelentést tesznek nekem. Még egyszer végignézett az ő legényein, ahogy nevezni szokta embereit. Szeme vég­telen szeretettel simogatta végig a férfiak sorát. Mindegyiket ismerte a legbensőbb ben- sejéig, tudta valamennyiről/ hogy a szent cél érdekében nem ismernek lehetetlen feladatot és éppen olyan könnyű szívvel vállalják a halált, mint amennyire nem zökkenti ki őket egyhangú nyugalmukból a megérdemelt kitüntetés sem. Intett a kezével. — Uraim, távozhatnak. Egyszerre ütötték össze a bokájukat és hagyták el az ezredes szobáját. Denghelén hadnagy maradt utolsónak. Már ő is éppen ki akart fordulni a szobából, amikor Par- piras visszaintette. Szokatlan nyájassággal bánt vele. — Fiam, ülj le ide a székbe, el akarok beszélgetni veled egy kicsit. A hadnagy vékony, hosszú, ideges arcú gyermek ember volt. Talán veszedelmes mesterségének volt a következménye, hogy arciamai egy pillanatig sem voltak nyugton. Majdnem állandóan megrezdültek, szeme környékén különösen vibráltak az izmok, szempillája gyakran rebbent meg. Hogy az ezredes visszaszólította, elsápadt, a majd pirosság öntötte el az arcát. De láthatólag nyugalmat erőltetett magára, mikor helyet foglalt a karosszékben. — Denghelén, mit tettél azzal a szerrel, amit négy héttel ezelőtt Pimipfner doktor adott át. Négyen kaptatok belőle, a többinek az üvegje rendben otthon van a lakásán, a tiedet hiába hajkurássziuik. Nézd. ha nem bíz­nék meg benned .úgy, miint önmagámban, most szó nélkül elővennéma pisztolyomat és keresztüllőnének. — Ezredes ur, — hebegte zavartan a gyer- mekember — már magam is napok óta két­ségbe vagyok esve amiatt az üveg miatt. Tűvé tettem érte minden zugot, sehol sem találom. — És miért nem tettél jelentést azonnal? Tudod-e, milyen végtelen bajokat okoztál? A fiatal tiszt felugrott helyéről és tüzbe- borult arccal kiáltott fel. — Ezredes ur, mindent megérdemlek. Itt a kardom. Fokoztasson le, osukasson be, löves­sen főbe. Hibás vagyok. Nem tudok számot adni... — Csak gondolkozz, fiam. Kik voltak az utóbbi időben látogatóid? Vittél-e fel a laká­sodra nőt? — Nem, ezredes ur, esküszöm. Senkivel nem volt dolgom. — És innen az osztályról volt-e látogatód? Felkeresett-e valamelyik barátod, tiszttársad? Nem voltál- e túlságosan nyiltszivü hozzá ... — Nem szóltam én az egész dologról sémid­nek, csak... — Csak ... Paltais kapitánynak ... — Paltais kapitánynak ... Hím ... Érde­kes. Hogy volt ez? Mikor történt? — Két héttel ezelőtt keresett fel. És, ezre­des ur, mi gyakran szoktunk a mesterségünk­ről beszélgetni... — Tudom, elég rosszul teszitek. Azt hi­szem, ez elég tanulság volt/ hogy a jövőben mindenki előtt hallgass, mint a sir. — Nem gondoltam semmi rosszra. És nem tudom elhinni, hogy Paltais kapitány lett voln a. ­— Paltais? Nem, azt én sem hiszem el. Hiszen az osztályom egyik legderekabb, leg­használhatóbb tagja. Csak néha hitbuzgalmá­ban követ el baklövéseket, mint most is. De neki is van egy nagy hibája. Néha nem tud •beállaim a szája és nem tudja, hogy ki előtt szabad beszélnie és ki előtt nem. Nos, a dol­got el in tézettnek tekintem. Hanem erről a beszélgetésünkről hallgatni fogsz, mint a I sir. Neai is fogsz rá emlékezni, mégha én , figyelmeztetnélek is rá. Értetted? — Igenis, ezredes ur, — ugrott fel boldog megkönnyebüléssel a fiatal tiszt. — A munkádat pedig ügyesen lásd el és Paltais előtt egy szót sem. A mesterségbeli dolgokról sem. Sőt azokról a legkevesebbet. Amikor a hadnagy távozott, Parpiras te­mette asztaláról a beszélőcsövet. — Milyen jelentések érkeznek? — Paltais kapitány lakására ment. Nyolc perccel ezelőtt érkezett haza. Azóta otthon tartózkodik. — Csak állandóan figyelni és mindent jelenteni, — adta kii az utasítást Parpiras. Most az íróasztalon levő osengőgombok közül lenyomta az egyiket. Az ajtó felpattant és szárnyesegédje lépett be. — Jöhet a kurír. Néhány perc múlva előtte állott egy ala­csony, köpcös, borotvált arcú férfi. Meghajolt az ezredes előtt. — A-M 12. Szolgálatára ezredes ur.-— Mikor érkeztél? — A ma reggeli gyorssal. Tegnap késő este indultam. Fontos üzenetei hozok.-— Nem volt valami kellemetlenséged? — Nagyon szigorúan vizsgáltak meg Targa előtt a vonaton, de semmit sem találhattak nálam. — Úgy, hét szóbelli üzenetet hoztál? — Nem. — Akkor hát. A kövér ember benyúlt a szájába és egyik fogát megpiszkálta, Ujjai közé egy parányi fémhenger csúszott. — Ebben van az üzenet. — Zseniális, — kiáltott fel az ezredes — nagyszerűen dolgoztok. Megmondhatod Pral- lernek, -K-: (Folytatása következik.) // / j nhiimn 1107hit* WiLLlAM CROOKE KÉM REGÉNYE TMiiHi fmmm.

Next

/
Thumbnails
Contents