Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-24 / 47. (3599.) szám

1935 február 24, vasárnap.

TS?vir'TiSi.'fíá?,~^""'ZWxffSa',Wgí.\j?;»T,•’T-iJUP^rcfin?ry-»j*,-y:j*. wnuyf

§%mtmmiM $mumimámím

jm vtsfstinps SHü^ifétx ’^*<?Si8íf dSieirviBiíjjSw^SíS

i& iiá€f. /ii^iÉMí#®IC&>síCICail:I

lV.fira: Szí kírayFerenc

^IUv:CAI-yV\AGíS?AR-HIMjM»

13

Istenben boldogult Kaján Ábel, — igazi nevén Pákh Albert, — hozta divatba azt, hogy azokat a fűzfapoétákat, akik mindenre elszántan, görcsösen, szinte lidércfénytöl megszállottan ostromolják — a szerkesztőségeken át — a Parnasszust, írói álnevéhez híven humorral, tehát a szeretet és irónia csodálatos vegyüleíével, —• fricskázza le a kapaszkodóról. A ,.Vasárnapi Újság*' „szerkesztői üzenetek** rovata irodalmi csemege-számba ment, cgy-egy odavetett szó, egy szellemes ötlet, szójáték gyilkosabbsn kivégezte a tehetségtelenekben ágaskodó álpoétát, mint a gorombaság, vagy a „nem közölhető** tömegsírja, az agyonhallgatás. Iskolát csinált ezzel s a „szerkesztői üzene- tek“ rovatot szinte irodalmi műfajjá emelte. Minden magyar irodalmi szerkesztő tanítványa Kaján Ábelnek s magam is szerettem ezt a modort, amíg rá nem döbbentem arra, hogy a kisebbségi sorsban még a füzfapoé- zis is szociális és kulturális probléma.

Ez egy kissé merész állításnak látszik, de mc próbálom megmagyarázni.

A régi világban a költői dilettantizmus, í vagy „Elauscrumpf** - hölgyek, szerelmes- szeladonok felelőtlen játéka volt, vagy túlterhelt agyak babéréhségéből fakadt. Lehet. hogy a humanisztikus nevelés alapbe- álliíottsága okozta a füzfopoézis felburjánzását. A középiskolákban kötelező irodalmi szellem, melynek folyományaként muszáj volt mindenkinek az életben legalább egyszer, — a hatodik osztályban, mikor a poétikát tanították — megpróbálkozni a versírással. Hiába volt klasszikus a jelszó : „Poéta non fit séd nascitur", — költővé nem lehet senkit sem nevelni, ha nem született annak, — a légkör volt olyan, hogy mindenki poétának hitte magát. A poézis- nak megvoltak a szabályai, mint a mindennapi menünek a — szakácskönyve s aki ezeket a szabályokat betartotta, akinek volt türelme-a szavak kotyvasztásához, poéta lehetett. Rimszótár és fráziskelléktár kellett csak hozzá s a gyöngyvirág, holdvilág, szellősuttogás, tavasz, egy pár kérdő- és felkiáltójel, no meg az obiigát pontok — (....) -— ügyes variálása elég volt ah-j hoz, hogy valakinek poéta-hire keljen. Azt mondtam az előbb : „szakácskönyv**. Nem is tudom, hogy asszociálódott ez a poétamesterséghez, most már sejtem, hogy a szakácsmesterséghez is talentum kell, valami megmagyarázhatatlan diszpozíció. Sokan vannak, akik mindent „megadnak** az ételnek, ami a szakácskönyvben elő van Írva s a fogás mégis fürészpor-izü marad. Ez a! valami az, ami a poétával is veleszületik, ami a legegyszerűbb szavakból is hallatlan verset teremt, „szabály** nélkül, sőt sokszor szabályellenesen s a legpontosabb kiizzadt vers is lehet izetlen, csapnivalóan rossz.

Ma a versírás, helyesebben verscsinálás j nem játék, nem babéréhség, de — menekülés. Igen, menekülés a kenyértelenség elől. Ha nem volna a füzfapoézisnak közös temetője a — papírkosár, szinte érdemes lenne megírni a füzfapoézis irodalomtörténetét, nagyon érdekes következtetéseket lehetne belőle levonni a társadalmi és szociális élet átalakulására. Nincsenek a ma füzfaköltészetében orgonaillat, szerelem, „világ — virág**, — „tavasz — panasz**- szerü rímek, a ma fűzfapoétája arról ir, hogy „22 éves vagyok s nincs kenyerem, csak a sétáláshoz van jogom**. —- „Minek van diplomám, ha havat kell lapátolnom",— a parasztköltő nem veszi észre a pacsirtaszót, de arról ir, hogy a vetőgép zörgése hiábavaló, mert a termés nem lesz az övé, száraz kenyérrevaló se marad számára. A fűzfapoéták igen kicsi hányada variálja a régi, ezerszer „lejátszott** gramofonlemezt örök szerelemről, májusról vagy kandalló- rajzolta arabeszkekről a falon. Hogy is tehetné, ha a szerelem magtalan, a május fizetési határidő s a vaskályhába nem jut tüzelő. A fűzfapoéták kilencvenkilenc százaléka életbe- és szivbemarkoló képet fest a mai társadalom — „deklasszáltságáról**.

Nem, ezt a fiizfapoézist nem lehet ötletesen, vagy ironikus laposvágásokkal leíricskázni, ezek a fűzfapoéták nem a Parnasz- ; szust ostromolják, de versben is, mint az j életben, a tizkörmükkel kapaszkodnak ke- | nyer után, levegő után, ezeknek a vers nem | hiábaAmló dicsőségremény, de az a bizonyos | szalmaszál, melybe a fuldokló kapaszkodik | vagv felszabadulás a freudi lelki komplexu- i mok alól. Az irodalmi szerkesztő nem kri- | íikus. de vigasztaló kell, hogy legyen, ha j van benne egy kis, — nem esztétikai ér- | zék, — de — emberi jóság.

■ Az esztétikusnak, a magyar nyelv őrének I külön szomorúság azután megfigyelni azt. j hogy a szociális leromlással párhuzamosan mint romlik le a nyelvünk kifejező ereje, a nyelvtisztaságtól egészen a legelemibb nyelvi tényékig, helyes szóhasználatig és a helyesírásig. Arra gondolni sem lehet, hogy a versek külső formájával, ritmussal, rim- mel szemben támasszon az ember csak elemi igényeket is. Hiszen a vers amúgy is felszabadult a forma „nyűge" alól s fogadást mernék ajánlani, hogy igen sok „befutott"

| költőnk van, aki „szabad versben" elfogad- j hatóan tud Írni, kötött formába szorítani a 1 gondolatát — amivel régi idők poétája elkezdte a dolgot — ‘egyszerűen képtelen. Ez — objektív szemmel nézve — forradalmi jelenség, mellyel számolni kell, mert analóg

nem szépek, mert megszakítják az arcbőr sí- i maságát. Azonkívül fészkei a mitesszereknek. Okuk: a faggyumirigyek külső nyilasának rendelim?es megnagyobbodása. A bennük rekedt faggyú sokszor gennyedésbe megy át és ilyenkor fájdalmas pattanások keletkeznek. Az ANTIP0RUS-L0T10N (lörv, védve) biztosan ható. kipróbált szer. mely a pórusokban rejelenségeit megfigyelhetjük más művészetekben, festészetben, zenében, de magában az életben, a társadalmi formák meglazulásá- ban is.

De a ma fiizfapoézise nem ért meg még a szabad verselés esztétikumáig. Kínlódik a rímekkel ritmus nélkül, küzködík a ritmussal. lényegének megértése nélkül. Valami hallatlan zagyvaság áll elő ezátal, sántító ritmus, disszonáns sorvégek, egyszóval a lelki lcrongyoltság képe rajzolódik elénk, mint a testi és köntösben lcrongyoltság megfelelője és kifejezője a füzfapoézisben. Az életgondok deliriuma tükröződik a „versek" értelmetlenségében, a köznapi nyelv durvasága, a hitetlenség, sokszor a teljes erkölcsi anarchia tárulkozik fel ezekben az elvetélt szellemi szörnyszülöttekben.

Az irodalmi szerkesztő sora bizony nem könnyű. Az ízlés, az esztétikai érzék, a tudás keveredik harcba lelkében a részvéttel, a jósággal, az emberi szolidaritás kötelező parancsával. Ha verset bírál el, nem a költőt iiéli meg az emberben, de magát az embert, nem beteges illúzióktól fosztja meg a szigorúság a ma fűzfapoétáját, de az utolsó reménységétől, mellyel az örök szentség, az örök vigasztaló, a költészet felé fordult.

Gaái Franciska uj filmjének nagy sikere Prágában

Prága, február 23. Két prágai elsőhetes premiermozi mutatta be pénteken este a Budapesten készitett, németnyelvű Gaál Franciska-fil- met, a „Pétert". A Nádas Sándor „Nagy cipőben kisfiú" cimü színdarabja nyomán készült filmvigjáték a mozikat az utolsó helyig megtöltő közönségnél rendkívüli sikert aratott. Gaál Franciska neve nagy vonzerejű Prágában is, a „Pétert" játszó mozik minden jegye több napra elkelt, — A film lendületes és ötletes rendezésű, humora kedves és Gaál Franciska pompás magánjelenetei, érett művészettel előadott énekes monológjai spontán tapsot váltottak ki. — Különösen sikerült része a vígjátéknak egy ritkán látott groteszk táncjelenet, amelyben Gaál Franci uj oldaláról mutatkozik be. A kisérő szereplők egytől-egyig kifogástalanok. Bressart, az öreg alkoholista nagyapa szerepében mesteri alakítást nyújt. Brodszky kísérőzenéje fülbemászó. A prágai szaksajtó is osztatlan dicsérettel, ir a magyar gyártmányú német filmről.

{*) A sajóhúzai SzMKE újabb kulturestje. Tudó- tő tónk jökmtö: Nemrégen számoltuinik be a sajóházai SzMKE-fiók élénk tevékenységéről. Az agilis, lelkes csoport írnilt vasárnap ismét nagysikerű kuiltiurestét rendezett, melynek egész műsorát, — az előző tapasztalatokon okulva — egy délutáni előadás keretében mutatták be a gyeirmek-közcin- sóguelk, az apró népek hálás tapsai, zengő kacagás és szüntelen te tsz é sn y il v ánlit ása kíséretében. Az esti előadáson ae egész falu népe ott volt s a helyiség ismét szűknek bizonyult, nem fogadhatta be valamennyi érdeklődőt. A műsort a négyéves Proeehinger Margitka meglepően sikerült szavalata nyitotta meg. A hallgatóság majd szétszedte az aranyos kis szereplőt. Majd Lucskó Ancsa özavalt nagy hatással. Ezután Géczy József, a sajó'házai SzMKE-csoport agilis jegyzője olvasta fel Benedek Elek egyik székely tárgyú, kedves novelláját, a hallgatóság igaz gyönyörűségére. Egy fel von ás os vígjáték kitűnő előadásával Furin Ilonka, Makoviinyi Ica, Kálmán Mariska, Géczy Andor. Bakos Zoltán, Miod«zemty Géza, Román Béla és Bukó vice Sándor remekeltek. Sóik, jól megérdemelt tapsot arattak. A betanítás ez alkalommal is Prosohinger Ferenc érdeme. Végül zene- szám következett: Géczy József élvezetes hegedű- játéka egy szintén általa betanított kvartett kíséretével. A szüntelenül megújuló tapsokra és újrázásokra még több ráadás következett. Műsor után táncmulatság következett, igazi bufelejtő. magyaros hangulatban. A k ulturesték vonzóé nej én ék tulajdonítható, hogy a sajóházai SzMKE-fiók taglétszáma is állandóan emelkedik. Géczy József, a csoport jegyzője és a vigalmi bizottság tagjai ismét teljes sikerű, szép eredményű munkát végeztek. Wágner András elnök komoly, céltudatos vezetése mellett a sajóházai SzMKE-től továbbra is a legbiztatóbb eredményeket, várhatjuk.

(*) Tóth írén prágai táncestéje. Évek óta él már Prágában Tóth Irén, egy kiváló magyar tánemüvészn-ő és sokszor lépett fel igen nagy sikerrel. Táncai klasszikus dallamokra vannak szabva és ahogyan Schubert vagy Chopin muzsikájának zenei tartalmát képszerűen kimenti, bizonyítja, hogy nagy és érdekes fantázia felett rendelkezik, de egyben igen intelligens is. mert sohasem téveszti össze az egyes müvek beimre jlő lényegét. Technikája fejlett, elképzelései sohasem erőszakoltak, lágyságának szigorú és egyéni a vonalvezetése. Hosszabb szünet után most újra nagy műsorral jelenik meg a prágai közönség előtt. A műsor az eddigieknél is gazdagabb és kényesebb. Február 25-én tartja meg ezt az estet a prágai német „Urania11 nagytermében nyolc órás kezdettel. Debussy, Borodin, Schubert, Chopin. Csajkovszkij, Dvorak, Ve- csey melódiáit öltözteti táncformába * és az egyes számok tartalmilag részben novelliszíiku- sak lesznek. Az estélyen Franz Morawetz működik közre, aki részben szólót táncol, részben Tóth Irénnel együttest. A zongorakiséretet Maria Jenisch látja el. Beléptidij nincs, de az est költségeihez tetszés szerint hozzá lehet járulni.

('-) „Francia BayreuíIT4 lesz a Versailles! kastély operaíerméböl. Parisból je-l-eníik: „Á viláig legszebb színházé,pilléiében" hamarosan újra előadások keadődnek. A Versailles! kastély opera terméről van szó, a XVIII. század épülő,művészetének erről a remekéről, amelyet Gábriel építész, Pajou szobrász és Du Ramean festő épített és. díszített, Paul Valéry, a híres francia költő diplomát a indítóit akciót annak érdekében, hogy a gyönyörű keretet újra átadják eredeti hivatásának és sikerült is megnyernie a francia kormányt annak az elgondolásának, hogy a Versailles* opera termét „francia Bayreutlr‘dá- tegyék. Hogy azonban a szükséges nagyszabású modernizálási munkálatokat végrehajthassák, nem kevesebb, mint hátim illő frankra lesz szükség.

(*) 840 film került 1934-ben a prágai cenzúra elé. A prágai filmcenzura legújabb statisztikája szerint az elmúlt évben összesen 840 filmet jelentettek be a cenzúránál, amelyek hossza 788.365 méter volt. Ebből 828 filmet engedé lyeztek és 12 filmet betiltottak. A betiltott filmek közül három német, öt amerikai, kettő an- <xoi, egy francia és egy lengyel film. Egészben Németországból 239 filmet, 248.420 méter hosszban, 215 csehszlovák filmet 155.595 méter hosszban, 217 amerikait 121.060 méter hosszban, 53 angolt, 43 franciát, 24 osztrákot. 9 lengyelt-, 7 svájcit, 4 oroszt, 2 jugoszlávot, 1 dánt, 2 finnt, 1 magyart, 1 belgát, 7 olaszt, 1 spanyolt. 1 hollandiait- és 1 mandzsuriait engedélyezett a filmcenzura. Az engedélyezett, filmek 767.990 méter hosszúságúak voltak összesen. 1933-ban az engedélyezett filmek száma 944 volt és hosszuk 792.298 méter volt-.

kedt faggyút oldja, a megnagyobbodott pó* rusnyilásokat összehúzza, az arcbőrnek visszaadja normális simaságát é6 a mitesszerek újraképződését megakadályozza. Beszerezhető kizárólag: Mnre. Alexandra D. Jürss kozmetikai intézetében. Bratislava, Goethe-u. 15. Tol. 56. Egy üveg ára Kö 25.— utánvét mellett.

(*) Ma, vasárnap mutatják be a pozsonyi cserkészimikedveiők a „Pacsirtáit. Pozsonyból jelentik: A „Kiskárpátok" cserkészcsapat műkedvelő gárdája alapos és lelkiismeretes előkészületek után ma délelőtt fél 10 órai kezdettel előadja Lehár-Martos „Pacsirta" cimü operettjét a pozsonyi városi színházban. A darabban csupa ismertnevü műkedvelő színész szerepel, tudásuk legjavát adva. A zenekart Sendlein János zenetanár vezényli, rendező Sárai Pali. A jegyek túlnyomó része még elővételben elkelt, a még esetleg visszamaradt jegyek a színházi pénztárnál kaphatók. A szinigárda az előadás napján, vasárnap este 7 órai kezdettel a külön erre a célra lefoglalt Savoy-pincében társas vacsorát tart, melyre a cserkészet barátait és a tagok által bevezetett vendégeket, illetve a szereplők hozzátartozóit szívesen látják.

(*) Érdekes hangverseny Érsekujvárott. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: Az Éreekujvári

Filharmóniai Társaság Jaroslav Prosek állam- vasúti főtanácsos vezényletével vasárnap este 8 órakor tartja az ..Arany Oroszlán11 nagytermében V. szimfonikus koncertjét. A hangversenyen bemutatásra került d r. Körte P^erenc bírói főtanácsos szinfónikus költeménye, amelynek zongora-szólamát maga a szerző fogja játszani. Nyilván a magyar közönség iránti figyelemből a filharmonikusok Erkel „Hunyadi László11 cimü operájának nyitányát is eljátsszák.

——0----A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN:

Vasárnap délután : Szeressen kedves. Vasárnap este : Van még szerelem l Kedd: Dorozsmai szélmalom. (Bucsuelőadás.)

DUNASZERDAHELYEN:

Február 28-án, csütörtökön: Egy görbe

éjszaka.

Pénteken : Tabáni orgonák.

Szombaton : Az ördöglovas.

Vasárnap délután : Luxemburg grófja. Vasárnap este : Az ördöglovas.

A KASSAI CAPITOL-MOZGó MŰSORA :

Le az álarccal!

Harry Piel legújabb bűnügyi filmje.

A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA:

Moszkvai éjszakák.

Annabella és Harry Baur kémdrámája. o::o::o::o::o

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI:

Péntek—szombat—vasárnap, 22—24-én:

Peer Gynt.

Ibsen drámájának szenzációs filmváltozata. Grieg-zene. A főszerepben: Hans Albers. Szombat—vasárnap, 23—24-én, népelőadás: Vágyódás 202.

Fritz Schulz, Schneider Magda és Paul Kemp együttes filmoperettje.

Hétfő- -kedd, 25—26-án:

Bernásek, a jó cserkész.

A főszerepben: Lamaf Károly.

Szerda—csütörtök, 27—28-án:

A fenség szerelmes.

Lehár-operett. Főszereplői: Hans Söhnker, Eggerth Márta és Paul Kemp.

Péntektől kezdve Annabella és Harry Baur világfilmje:

Moszkvai éjszakák.

BIO RADia

Péntek—szombat—vasárnap:

Az eltűnt patrul.

Szombat—vasárnap, népelőadásban:

Jiskor. (Élve eltemetve.)

Hétfő—kedd:

Az alagűt

Kellermann regényének filmváltozata.

Szerda—csütörtök:

Bernásek, a jó cserkész.

Belföldi vigjátéksláger.

Péntektől kezdve:

Cu Cin Cau.

Anna May Wong és Fritz Kortner világhírűje.

Mauy pórusok az arcon