Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-23 / 46. (3598.) szám

Doumergue intelme (-aá-) Prága, február 22. Doumergue — aki gyarmati tisztviselőből lett képviselő, majd gyors tempóban futott végig a francia államférfiu pályájának minden állomásán, egészen odáig, mig a „nemzet lelkiismereté- nek“ légies, de korántsem súlytalan címét kivívta magának — a napokban kínos nyi­latkozattal lepte meg a francia közvéle­ményt. „Mi lesz, — mondotta az újságíró­nak, — ha Ázsia ezermilliós tömegei meg­indulnak ?" S a kérdésben, mintha benne is lett volna a felelet. Doumergue jóslatának valószínűleg nincs konkrét politikai célzata, hiszen a mosolygós Gaszton egyike volt Poincaré leglelkesebb híveinek. Mindig helyeselte a politikát, ami­nek két évvel a háború előtt egyetlen hatá­rozott irányvonala volt: készülődni a nagy mérkőzésre. S most, amikor túl jón és rosz- szon, és főleg túl minden egyéni ambíción megkérdezték tőle: mégis hogyan látja Franciaország és vele együtt Európa jövő­jét, nyíltan megmondta, hogy háborús lidérc­nyomásai vannak, nem tud aludni és ha a kormányon maradt volna, bizony ma is csak azt tenné, amit Poincaré tett akkor, amikor átnézett a helyiérdekű acsarkodások fölött és távolabbi, kozmikusabb viharfel­hők gomolygását figyelte, és készült a vi­harra. Ennek a viharra-készülődésnek egyik fontos fejezete volt a barátkozás Oroszor­szággal. S ha most ezeket a nagyjában be­vált irányelveket tanácsolja követni a Poin- caré-nemzedék talán utolsó súlyos szavú képviselője, nem valószínű, hogy ugyanak­kor az orosz szövetség ellen foglalna állást. Vagy talán mégis ? Túl reálpolitikai meg­gondolásokon, e súlyos percben Doumergue- ben a francia államférfiu tapasztalatain túl felébredtek volna a gyarmati tisztviselő lá­tomásai s úgy érzi, hogy az áldozat, amelyet egyszer majd fizetni kell azért, amiért Európa elfogadta Moszkva kinyújtott kar­ját, nem éri meg a segítséget ? Hiszen a háború után még azok előtt is kétségessé vált az orosz barátság értéke, akik valami­kor rendíthetetlenül kitartottak Poincaré politikája mellett. A tapasztalatok nem a legjobbak ezen a téren, s voltak pillanatok, amikor úgy látszott, hogy Franciaország­nak túlságosan drága lesz a kínos frigy, amit a harmadik respublika a huszadik szá­zad Iegfeudálisabb trónjával kötött. De hát ezek a meggondolások ma már aligha idő­szerűek s ha van éle a Doumergue-jóslat- nak, csak az ellen a szellemiség ellen irá­nyulhat, amely az orosz szövetséges háta mögött leselkedik Európára. A moszkovitiz- mus mindig Európa végzetére spekulált, s ezt éppen a franciák nem felejthetik el, hi­szen Franciaország története a bizonyító dokumentumok élő tárháza abban a per­ben, amelyet az európai szellem vívott év­századokon át a moszkovitizmus szellemével. Kelet és Nyugat nagy párviadalában a döntő szót valószínűleg csak ezután fogják kimondani — s hogy Ázsia népei készülőd­nek ennek a döntő szónak kimondására: harminc év óta nem kétséges többé Európa gondolkodói előtt. Doumergue jóslata csak felidézi egy percre ezt az ősi európai gondot, melyet mintha elfelejtett volna Európa házi tor­zsalkodásai közben. A tétel körülbelül igy hangzik: Európa történetében rövidesen sorsfordító események fognak elkövetkezni, még pedig azért, mert Ázsia, ez a nagy és Schuschnigg párisi tárgyalásai Harc a f üggetien Ausztriáért A nagyhatalmad csak bizonyos féltéi elek mellet} hajlandók garantálni Ausztria ön­állóságát - Nem engedélyeznek népszavazást, nem engedélyezik a Habsburgokat Paris munkásai az osztrákok ellen Paris, február 22. Schuschnigg osztrák kancellár és Rerger-Waldenegg oszitrák kül­ügyminiszter pénteken délelőtt tiz órakor tartották első megbeszélésüket Flandin fran­cia miniszterelnökkel és Laval külügyminisz­terrel. A tanácskozás 11 óra 10 percig tartott. A francia lapok szokatlanul nagy figyelmet szentelnek az osztrák államférfiak párisi tartózkodásának. Az újságok nagy része, fő­leg a konzervatívok, élénken sajnálják, hogy a külföldi vendégek tegnap esti megérkezésé­nél sajnálatos jelenetek játszódtak le. Mint jelentettük, a párisi baloldali egységes front, a szocialisták és a kommunisták nagyarányú tüntetést készítettek elő az osztrák vendégek érkezésekor, hogy ezzel is kifejezzék rossza- lásukat az osztrák rezsim baloldalellenes politikájával szemben. Schuschnigg és Berger- Waldenegg vonatja nem is futhatott be a fő- pályaudvarra, hanem a két politikus egy kül­városi pályaudvarban, Reuillyben, szállt ki, ahol Flandin és Laval várt reájuk. Előbb Ver- meil-Etangban átszálltak egy külön vonatra s ez hozta őket Reuillybe. A lapok azon a véleményen vannak, hogy a szocialisták és a kommunisták tüntetése nem fog megismétlődni, vagy legalább nem oly mértékben, mint tegnap. A tegnap esti tüntetések ugyanis, mint máig kitűnt, elég nagy méretűek voltak. Órák hosszat tüntetett a nép az osztrákok ellen s a tömeg lélek­diszes temető megmozdult, az óriás lassan ébredezni kezd kataleptikus álmából és nyújtózkodni kezd. Azt pedig tudjuk, hogy ez a nyújtózkodás végzetessé válhat Euró­pára. Ha másért nem, azért, mert Európa földrajzilag valóban nem más, mint „előre­tolt félszigetecskéje Ázsiának", —■ ahogy ezt Danilevszkíj, a moszkovitizmus egyik apostola megmondta. Nyilvánvaló, hogy Oroszország, ha ügye japánnal tisztázó­dott, — igy vagy úgy, ez most már Európa szempontjából majdnem közömbösnek lát­szik, — akkor Sun-Jat-Sen végrendelete szerint Japánnal és Kínával együtt „Ázsia felszabadításának" harcában nem Európa oldalán fog állni. Oroszország megerősö­dése nem lehet európai érdek. Igaz, hogy talán még kevésbé európai érdek ebben a pillanatban Japán megerősödését támogatni. Európa számára az egyetlen követendő po­litika az lehet: kikapcsolódni fokozatosan az ázsiai ügyekből és felkészülni a harcra, amely óhatatlanul el fog következni. Doumergue víziója nem uj, s nemcsak az irodalom használta ki Ázsia ébredésének hatásos témáját, de mindazok az államfér­fiak, akik foglalkoztak ázsiai kérdésekkel, száz esztendő óta hangoztatják, hogy Ázsia feleszmélése küszöbön áll. Warren Hastings. á legautentikusabb tanú ebben a perben, megírta : „Ázsia dí­szes síremlékhez hasonlít, mely látszólag arra szolgál, hogy az enyészetet megörö­kítse, ám valójában óriást rejteget magában, aki csak ébredésre vár ravatalán." Warren Hastings jellemzése nemcsak a korabeli Ázsiára találó, de azóta láttuk : az óriás valóban megjelent és gigászi vállait az éb­redés első perceiben félelmesen ropogtatja. Nem lehet vitás, hogy minél közelebb fér­kőzik ennek az óriásnak agyrekeszeihez az öntudat fénycsóvája, az ébredés minél több fátyolt szakit le még a múlt súlyos szende- rétől ködös szemeiről, annál aktuálisabb, an­nál égetőbb lesz Európára nézve az önvé­delem kérdése Ázsiával szemben. S hogy az agg Doumergue nem rémképeket lát, azt a japánok céltudatos mozdulataiból könnyen kiolvashatja minden európai, aki aggódik kultúrájáért, aki félti Confucius kommuniz­musától és a Védák individualizmusától az európai kereszténységet. S balgaság azt hinni, hogy Japán csak áruit akarja olcsón ránkoktrojálni, hogy életben tudja tartani túlfejlesztett iparát és 1 megakadályozza ideig-óráig állati sorban nyögő munkásainak lázadását. Ez európai, tipikusan materialista tévhit, mely nem szá­mol azzal, hogy a mai Japán egy évezredes, idealisztikus és misztikus kultúrán épült fel, hogy az egész ipari civilizáció csak laza rá- épitmény ezen az ezeréves ősi talajon, mely­ből hatalmas életenergiák, hódítási vitalitás sugárzik és Ázsia milliós néptömegeit törté­foglal állást, vagy nem vonatkozhat a Habs­burgok visszatérésére. Ezt a két pontot ki kell emelni a beneinavatkozási záradékból és meg kell róluk állapítani, hogy nem osz- trálk belpolitikai kérdések, hanem nemzet­közi problémák. Francia felfogás szerint Ausztria csak akkor életképes, ha Franciaország, Olaszország, a kis- antant és esetleg Oroszország támogatja az osz­trák kormány törekvéseit. Ellenértékképpen ezért a támogatásért az osztrák kormánynak el kell fogadnia a nagyhatalmak feltételeit A Ró­mában tervezett osztrák függetlenségi paktum egyelőre kezdetleges állapotban van és tulajdon­képpen csak ígéretekből áll. A prágai, a belgrádi és a bukaresti kormány opportunus föltételek­kel már csatlakozott hozzá, de ez nem minden. A tényleges garanciák megszervezése még nem történt meg. fiz osztrák vetitíéfek Lehrurtnál ebédéinek P á r i s, február 22. A miniszterelnökségen le­zajlott délelőtti osztrák-francia tárgyalások in­kább csak udvariassági jellegűek voltak. Az első tárgyaláson felvetett kérdésekre holnapután vá­laszolnak. Lebrun elnök ünnepi reggelije után a tárgyalások délután folytatódtak a külügymi­nisztérium Quai d‘Orsay-i palotájában. —o—o—o—o— relmi villamossággal telíti meg. A néhány évvel ezelőtt megtartott pán- ázsiai kongresszuson a japánok egész nyíl­tan megmondták, hogy milyen célok lebeg­nek előttük. Shigetaga Shiga híres japán utazó —' aki évekig bolyongott Ázsiában, bejárta e hatalmas világrész minden zugát és Ázsia leikéhez is közelebb férkőzött, mint akárki neves orientalistáink közül — a kö­vetkező szavakkal fejezte be előadását a kongresszuson : „Ázsia csakugyan felesz­mélt, feleszmélt és fizetni óhajt. Bejártam az egész világrészt és felkutattam minden zeg-zugát, a Himalája völgyétől Arábia fen- sikjáig. Amerre csak megfordultam, a düh lihegése fogadott. A fehér ember lábbal ta­pos bennünket, itt az ideje, hogy mi is láb­bal tapossuk őt. Ezt a kiáltást harsogja min­den száj, ezt a gondolatot sugározza minden szem." A japánok tehát igy gondolkoznak felőlünk és semmi okunk, hogy több jóindu­latot képzeljünk e barbár jelszavak mögé, mint amennyi valójában áthatja őket. Ha igaz. hogy Ázsia felébredt, akkor az is igaz. hogy Európára fog támadni, s e bar­bár áradással szemben már most meg kell kezdeni építeni a gátakat. Ez Doumergue intelmének értelme. Az európai család tag­jai : latinok, germánok, szlávok, jó lesz. ha sürgősen abba hagyják a házi perpatvart és kinéznek az ablakon, vészfelhők közeled­nek felénk. MaHVagyjjádióinelléb^ ^ A 18 oldal, ára Ki 1.20 ML KA Jxrv évf 46. (3598) szám • Szombat > 1935 február 23 ymftVARHIRMB Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 Kö„ külföldre; évente 450, ^ SzloVBUSzkÓi ÓS rUSZÍTlSzkÓÍ TnCLQUCLrsáQ alicel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • t # ^ 6 Prága II„ Panská ulice 12, HL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 303-11 » * ■gyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.- KE. SŰRGÖNYCIM HiRLRP PRflHfl. számát a lapok 50—60.000-re becsülik. A Populaire szerint a rendőrség összesen 1200 letartóztatását eszközölt a tüntetéssel kap­csolatban (a hivatalos jelentés c&ak 782-ről tud), ami szintén azt mutatja, hogy az nagy­arányú volt. Az első megbeszélek A ma délelőtti első tárgyaláson különösen a január 7-i francia-olasz római megegyezés­ről volt sző, valamint Ausztria függetlenségé­nek megszervezéséről és a keleteurópai pak­tum kérdéseiről. Az Echo dó Ptris megjegyzi, hogy az osztrák államférfiak ismertették a francia politikus okkal álláspontjukat, amely az osztrák függetlenség belső megszervezésé­re vonatkozik. A francia lapok leplezés nélkül bevallják, hogy a mai osztrák uralom gyönge alapokon ál és nem bizonyos, hogy az osztrák nép, többsége mellette foglal állást. Az osz­trák miniszterek követeléseit éppen ezért megjelelő tartózkodással és óvatossággal kell fogadni. Nagy nehézséget okoz például az osztrák függetlenségi paktumnak úgyne­vezett benemavatkozási szakasza, amely arról szól, hogy egyetlen hatalomnak sincs joga az osztrák politikában érvényesíteni befolyását. A franciák szerint azt a záradékot nem lehet fönntartás nélkül elfogadni, mert nem vonat­kozhat egy olyan népszavazásra, amelyben az osztrák nép többsége a csatlakozás mellett

Next

/
Thumbnails
Contents