Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-23 / 46. (3598.) szám
Doumergue intelme (-aá-) Prága, február 22. Doumergue — aki gyarmati tisztviselőből lett képviselő, majd gyors tempóban futott végig a francia államférfiu pályájának minden állomásán, egészen odáig, mig a „nemzet lelkiismereté- nek“ légies, de korántsem súlytalan címét kivívta magának — a napokban kínos nyilatkozattal lepte meg a francia közvéleményt. „Mi lesz, — mondotta az újságírónak, — ha Ázsia ezermilliós tömegei megindulnak ?" S a kérdésben, mintha benne is lett volna a felelet. Doumergue jóslatának valószínűleg nincs konkrét politikai célzata, hiszen a mosolygós Gaszton egyike volt Poincaré leglelkesebb híveinek. Mindig helyeselte a politikát, aminek két évvel a háború előtt egyetlen határozott irányvonala volt: készülődni a nagy mérkőzésre. S most, amikor túl jón és rosz- szon, és főleg túl minden egyéni ambíción megkérdezték tőle: mégis hogyan látja Franciaország és vele együtt Európa jövőjét, nyíltan megmondta, hogy háborús lidércnyomásai vannak, nem tud aludni és ha a kormányon maradt volna, bizony ma is csak azt tenné, amit Poincaré tett akkor, amikor átnézett a helyiérdekű acsarkodások fölött és távolabbi, kozmikusabb viharfelhők gomolygását figyelte, és készült a viharra. Ennek a viharra-készülődésnek egyik fontos fejezete volt a barátkozás Oroszországgal. S ha most ezeket a nagyjában bevált irányelveket tanácsolja követni a Poin- caré-nemzedék talán utolsó súlyos szavú képviselője, nem valószínű, hogy ugyanakkor az orosz szövetség ellen foglalna állást. Vagy talán mégis ? Túl reálpolitikai meggondolásokon, e súlyos percben Doumergue- ben a francia államférfiu tapasztalatain túl felébredtek volna a gyarmati tisztviselő látomásai s úgy érzi, hogy az áldozat, amelyet egyszer majd fizetni kell azért, amiért Európa elfogadta Moszkva kinyújtott karját, nem éri meg a segítséget ? Hiszen a háború után még azok előtt is kétségessé vált az orosz barátság értéke, akik valamikor rendíthetetlenül kitartottak Poincaré politikája mellett. A tapasztalatok nem a legjobbak ezen a téren, s voltak pillanatok, amikor úgy látszott, hogy Franciaországnak túlságosan drága lesz a kínos frigy, amit a harmadik respublika a huszadik század Iegfeudálisabb trónjával kötött. De hát ezek a meggondolások ma már aligha időszerűek s ha van éle a Doumergue-jóslat- nak, csak az ellen a szellemiség ellen irányulhat, amely az orosz szövetséges háta mögött leselkedik Európára. A moszkovitiz- mus mindig Európa végzetére spekulált, s ezt éppen a franciák nem felejthetik el, hiszen Franciaország története a bizonyító dokumentumok élő tárháza abban a perben, amelyet az európai szellem vívott évszázadokon át a moszkovitizmus szellemével. Kelet és Nyugat nagy párviadalában a döntő szót valószínűleg csak ezután fogják kimondani — s hogy Ázsia népei készülődnek ennek a döntő szónak kimondására: harminc év óta nem kétséges többé Európa gondolkodói előtt. Doumergue jóslata csak felidézi egy percre ezt az ősi európai gondot, melyet mintha elfelejtett volna Európa házi torzsalkodásai közben. A tétel körülbelül igy hangzik: Európa történetében rövidesen sorsfordító események fognak elkövetkezni, még pedig azért, mert Ázsia, ez a nagy és Schuschnigg párisi tárgyalásai Harc a f üggetien Ausztriáért A nagyhatalmad csak bizonyos féltéi elek mellet} hajlandók garantálni Ausztria önállóságát - Nem engedélyeznek népszavazást, nem engedélyezik a Habsburgokat Paris munkásai az osztrákok ellen Paris, február 22. Schuschnigg osztrák kancellár és Rerger-Waldenegg oszitrák külügyminiszter pénteken délelőtt tiz órakor tartották első megbeszélésüket Flandin francia miniszterelnökkel és Laval külügyminiszterrel. A tanácskozás 11 óra 10 percig tartott. A francia lapok szokatlanul nagy figyelmet szentelnek az osztrák államférfiak párisi tartózkodásának. Az újságok nagy része, főleg a konzervatívok, élénken sajnálják, hogy a külföldi vendégek tegnap esti megérkezésénél sajnálatos jelenetek játszódtak le. Mint jelentettük, a párisi baloldali egységes front, a szocialisták és a kommunisták nagyarányú tüntetést készítettek elő az osztrák vendégek érkezésekor, hogy ezzel is kifejezzék rossza- lásukat az osztrák rezsim baloldalellenes politikájával szemben. Schuschnigg és Berger- Waldenegg vonatja nem is futhatott be a fő- pályaudvarra, hanem a két politikus egy külvárosi pályaudvarban, Reuillyben, szállt ki, ahol Flandin és Laval várt reájuk. Előbb Ver- meil-Etangban átszálltak egy külön vonatra s ez hozta őket Reuillybe. A lapok azon a véleményen vannak, hogy a szocialisták és a kommunisták tüntetése nem fog megismétlődni, vagy legalább nem oly mértékben, mint tegnap. A tegnap esti tüntetések ugyanis, mint máig kitűnt, elég nagy méretűek voltak. Órák hosszat tüntetett a nép az osztrákok ellen s a tömeg lélekdiszes temető megmozdult, az óriás lassan ébredezni kezd kataleptikus álmából és nyújtózkodni kezd. Azt pedig tudjuk, hogy ez a nyújtózkodás végzetessé válhat Európára. Ha másért nem, azért, mert Európa földrajzilag valóban nem más, mint „előretolt félszigetecskéje Ázsiának", —■ ahogy ezt Danilevszkíj, a moszkovitizmus egyik apostola megmondta. Nyilvánvaló, hogy Oroszország, ha ügye japánnal tisztázódott, — igy vagy úgy, ez most már Európa szempontjából majdnem közömbösnek látszik, — akkor Sun-Jat-Sen végrendelete szerint Japánnal és Kínával együtt „Ázsia felszabadításának" harcában nem Európa oldalán fog állni. Oroszország megerősödése nem lehet európai érdek. Igaz, hogy talán még kevésbé európai érdek ebben a pillanatban Japán megerősödését támogatni. Európa számára az egyetlen követendő politika az lehet: kikapcsolódni fokozatosan az ázsiai ügyekből és felkészülni a harcra, amely óhatatlanul el fog következni. Doumergue víziója nem uj, s nemcsak az irodalom használta ki Ázsia ébredésének hatásos témáját, de mindazok az államférfiak, akik foglalkoztak ázsiai kérdésekkel, száz esztendő óta hangoztatják, hogy Ázsia feleszmélése küszöbön áll. Warren Hastings. á legautentikusabb tanú ebben a perben, megírta : „Ázsia díszes síremlékhez hasonlít, mely látszólag arra szolgál, hogy az enyészetet megörökítse, ám valójában óriást rejteget magában, aki csak ébredésre vár ravatalán." Warren Hastings jellemzése nemcsak a korabeli Ázsiára találó, de azóta láttuk : az óriás valóban megjelent és gigászi vállait az ébredés első perceiben félelmesen ropogtatja. Nem lehet vitás, hogy minél közelebb férkőzik ennek az óriásnak agyrekeszeihez az öntudat fénycsóvája, az ébredés minél több fátyolt szakit le még a múlt súlyos szende- rétől ködös szemeiről, annál aktuálisabb, annál égetőbb lesz Európára nézve az önvédelem kérdése Ázsiával szemben. S hogy az agg Doumergue nem rémképeket lát, azt a japánok céltudatos mozdulataiból könnyen kiolvashatja minden európai, aki aggódik kultúrájáért, aki félti Confucius kommunizmusától és a Védák individualizmusától az európai kereszténységet. S balgaság azt hinni, hogy Japán csak áruit akarja olcsón ránkoktrojálni, hogy életben tudja tartani túlfejlesztett iparát és 1 megakadályozza ideig-óráig állati sorban nyögő munkásainak lázadását. Ez európai, tipikusan materialista tévhit, mely nem számol azzal, hogy a mai Japán egy évezredes, idealisztikus és misztikus kultúrán épült fel, hogy az egész ipari civilizáció csak laza rá- épitmény ezen az ezeréves ősi talajon, melyből hatalmas életenergiák, hódítási vitalitás sugárzik és Ázsia milliós néptömegeit törtéfoglal állást, vagy nem vonatkozhat a Habsburgok visszatérésére. Ezt a két pontot ki kell emelni a beneinavatkozási záradékból és meg kell róluk állapítani, hogy nem osz- trálk belpolitikai kérdések, hanem nemzetközi problémák. Francia felfogás szerint Ausztria csak akkor életképes, ha Franciaország, Olaszország, a kis- antant és esetleg Oroszország támogatja az osztrák kormány törekvéseit. Ellenértékképpen ezért a támogatásért az osztrák kormánynak el kell fogadnia a nagyhatalmak feltételeit A Rómában tervezett osztrák függetlenségi paktum egyelőre kezdetleges állapotban van és tulajdonképpen csak ígéretekből áll. A prágai, a belgrádi és a bukaresti kormány opportunus föltételekkel már csatlakozott hozzá, de ez nem minden. A tényleges garanciák megszervezése még nem történt meg. fiz osztrák vetitíéfek Lehrurtnál ebédéinek P á r i s, február 22. A miniszterelnökségen lezajlott délelőtti osztrák-francia tárgyalások inkább csak udvariassági jellegűek voltak. Az első tárgyaláson felvetett kérdésekre holnapután válaszolnak. Lebrun elnök ünnepi reggelije után a tárgyalások délután folytatódtak a külügyminisztérium Quai d‘Orsay-i palotájában. —o—o—o—o— relmi villamossággal telíti meg. A néhány évvel ezelőtt megtartott pán- ázsiai kongresszuson a japánok egész nyíltan megmondták, hogy milyen célok lebegnek előttük. Shigetaga Shiga híres japán utazó —' aki évekig bolyongott Ázsiában, bejárta e hatalmas világrész minden zugát és Ázsia leikéhez is közelebb férkőzött, mint akárki neves orientalistáink közül — a következő szavakkal fejezte be előadását a kongresszuson : „Ázsia csakugyan feleszmélt, feleszmélt és fizetni óhajt. Bejártam az egész világrészt és felkutattam minden zeg-zugát, a Himalája völgyétől Arábia fen- sikjáig. Amerre csak megfordultam, a düh lihegése fogadott. A fehér ember lábbal tapos bennünket, itt az ideje, hogy mi is lábbal tapossuk őt. Ezt a kiáltást harsogja minden száj, ezt a gondolatot sugározza minden szem." A japánok tehát igy gondolkoznak felőlünk és semmi okunk, hogy több jóindulatot képzeljünk e barbár jelszavak mögé, mint amennyi valójában áthatja őket. Ha igaz. hogy Ázsia felébredt, akkor az is igaz. hogy Európára fog támadni, s e barbár áradással szemben már most meg kell kezdeni építeni a gátakat. Ez Doumergue intelmének értelme. Az európai család tagjai : latinok, germánok, szlávok, jó lesz. ha sürgősen abba hagyják a házi perpatvart és kinéznek az ablakon, vészfelhők közelednek felénk. MaHVagyjjádióinelléb^ ^ A 18 oldal, ára Ki 1.20 ML KA Jxrv évf 46. (3598) szám • Szombat > 1935 február 23 ymftVARHIRMB Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 Kö„ külföldre; évente 450, ^ SzloVBUSzkÓi ÓS rUSZÍTlSzkÓÍ TnCLQUCLrsáQ alicel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • t # ^ 6 Prága II„ Panská ulice 12, HL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 303-11 » * ■gyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.- KE. SŰRGÖNYCIM HiRLRP PRflHfl. számát a lapok 50—60.000-re becsülik. A Populaire szerint a rendőrség összesen 1200 letartóztatását eszközölt a tüntetéssel kapcsolatban (a hivatalos jelentés c&ak 782-ről tud), ami szintén azt mutatja, hogy az nagyarányú volt. Az első megbeszélek A ma délelőtti első tárgyaláson különösen a január 7-i francia-olasz római megegyezésről volt sző, valamint Ausztria függetlenségének megszervezéséről és a keleteurópai paktum kérdéseiről. Az Echo dó Ptris megjegyzi, hogy az osztrák államférfiak ismertették a francia politikus okkal álláspontjukat, amely az osztrák függetlenség belső megszervezésére vonatkozik. A francia lapok leplezés nélkül bevallják, hogy a mai osztrák uralom gyönge alapokon ál és nem bizonyos, hogy az osztrák nép, többsége mellette foglal állást. Az osztrák miniszterek követeléseit éppen ezért megjelelő tartózkodással és óvatossággal kell fogadni. Nagy nehézséget okoz például az osztrák függetlenségi paktumnak úgynevezett benemavatkozási szakasza, amely arról szól, hogy egyetlen hatalomnak sincs joga az osztrák politikában érvényesíteni befolyását. A franciák szerint azt a záradékot nem lehet fönntartás nélkül elfogadni, mert nem vonatkozhat egy olyan népszavazásra, amelyben az osztrák nép többsége a csatlakozás mellett
