Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-22 / 45. (3597.) szám

2 t>rxgmA\\g%arhirlsb 1935 február 22, péntek. Rendkívüli minitztertanáct ült Sttze Belgrádban a horvátországi parasztzendülés miatt A kormány Szlovénbród környékén elrendelte a „kis ostrom- állapotot**! ■ Két érdekes letartóztatás a Jugoszláv fővárosban völitsák el a szerb cirillbetüs felírást, amit azonban a csendőrség megakadályozott, s több ellenszegülőt letartóztatott. A szerdai gornjivrbai véres zavargásnak az eddigi jelentések szerint öt halottja s há­rom súlyos sebesültje volt. Nacsek kiáltványa a Morvátokhoz Belgrád, február 21. Macsek Vladimír, a horvát parasztpárt vezére ma felhívást in­tézett párthiveihez. Macsek ebben a felhívá­sában fölhívja a horvátokat, hogy ne ülje­nek föl a kormánypárti hívek ugratásának, mert ő minden körülmények között részt fog venni az ellenzéki listán a választások­ban. Macsek egyúttal közli híveivel, hogy a vá­lasztásokra vonatkozó további utasításokat a párt szervezetei utján fogja kiadni. Az osztrák államférfiak Párisban Habsburg-memorandum 7 ■ Ausztria függetlenségének kérdése A magyar nemzeti párt uj szervezete Kassa, február 21. Bajánházán lelkes le­folyású gyűlés keretében alakult meg a ma­gyar nemzeti párt helyi szervezete. Az id. Máczik Ferenc korelnök vezetése mellett lefolyt alakuló-gyűlés közönsége előtt Ha- raszthy György titkár ismertette a párt pro­gramját, majd Berzeviczy István földbirto­kos, ny. polgármester intézett lelkesítő sza­vakat a nagyszámú hallgatósághoz. Az uj helyi szervezet vezetőségét a következőképp alakították meg : diszelnök Berzeviczy Ist­ván, elnök ifj. Nyisztor Ferenc, ügyvezető' elnök Szalay György, alelnökök id. Kovács j György és id. Máczik Ferenc, titkár ifj. Kudrács János, jegyző Karp János, ellen­őrök legifj. Nyisztor Ferenc és ifj. Kovács János, pénztáros Szalay Ferenc. A gyűlés végén az uj pártszervezet táv­iratilag üdvözölte a párt országos vezető­ségét és külön Fodor Jenő földbirtokost, a Barázda mezőgazdasági mellékletének tu­dós szerkesztőjét szakirányú munkálkodásá­nak elismeréseként. Ugyancsak e napokban tartott lelkes hangulatú választmányi ülést a párt de- regnyői helyi szervezete. Itt D. Krajnyik János helyi pártelnök és Haraszthy György körzeti titkár ismertette az időszerű gazda­sági és politikai kérdéseket. Ez alkalommal a jobbára gazdákból álló választmány tilta­kozását fejezte ki az állatmonopóliumnak a tervezett formában való életbeléptetése el­len s állást foglalt a méltányosabb adózta­tási rendszer bevezetése mellett. Lakatos János alelnöknek s Lakatos Ferenc és Be- rényi János pártvezetőségi tagoknak javas­latait, hogy parlamenti képviselőinket meg­felelő törvényjavaslat benyújtására kérjék fel, egyhangúlag elfogadták. LELKES NÉPGYüLfiS RUSZINSZKÓBAN Ungvár, február 21. Nagyszabású, lelkes népgyülést tartott az elmúlt vasárnap a ma­gyar nemzeti párt Császlóc községben. A párt és a pártszövetség központjainak kép­viseletében Egry Ferenc kerületi elnök, Kö­szörű Károly ügyvezető főtitkár, Czibur Sándor ungi körzeti elnök és Rojkovits Béla, az országos keresztényszocialista párt i Belgrád, február 21. A Horvátországban lefolyt véres parasztzavargások, amelyek­nek eddig tizenegy halottjuk van, a jugo­szláv kormányköröket erősen foglalkoz­tatják. Szerdán este rendkívüli minisztertanács ült össze, amelyen állítólag elhatározták, hogy Szlovénbrodban és környékén ki­hirdetik az úgynevezett „kis ostromálla­potot". A belpolitikai helyzetet még súlyosbítja az a körülmény, hogy a horvátországi zavar­gások nem egyedülállók, mert Belgrádban és Montenegróban is voltak kilengések. Február eleje óta ezeknek a zavargásoknak tizenöt emberélet esett ál­dozatul. A zavargások okára vonatkozólag kü­lönböző hírek vannak forgalomban. A hí­rek azonban megegyeznek abban, hogy a kilengések oka belpolitikai természetű. Egyesek szerint az volt a zavargások oka, hogy a csendőrök letartóztattak több sze­mélyt, akik aláírásokat gyűjtöttek a Macsek- féle ellenzéki választási jelölőlistára. Más verzió szerint viszont a szenvedélyek ki­robbanását az okozta, hogy Praszkics kato­likus plébános rávette községében az em­bereket, hogy az iskola homlokzatáról tá­ungvári titkára jelent meg a népgyülésen, amelyet Erdős István helyi elnök nyitott meg. Utána Egry Ferenc, majd Czibur Sándor tartott gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó, tartalmas beszédet. Köszörű Károly jól felépített, hatalmas beszédben foglalko­zott a magyarság helyzetével, főleg a gaz­daságpolitikai vonatkozásokkal. A zajos tetszéssel fogadott beszédeket a helyi elnök zárószavai követték, aki meleg szavakkal mondott köszönetét a szónokoknak felvilá­gosító munkájukért. Páris, február 21. Schusehnigg osztrák kancellár és Berger-Waldenegg osztrák kül­ügyminiszter csütörtök este kilenc órakor Parisba érkeznek. A kommunista Hummanité és a szocialista Populaire fölhívást intéznek a párisi munkássághoz, hogy ima este a kan­cellár inegérkézésekor tüntessen az osztrák fasizmus ellen. As osztrák államférfiak előreláthatóan két- három napig maradnak a francia fővárosban, Két érdekes letartóztatás Belgrádban Bécs, február 21. Belgrádból az a feltű­nést keltő hir érkezett, hogy tegnap Davi- dovics Ljuba volt képviselőnek, a szerb demokratapárt vezérének lakásán négy de­tektív jelent meg és házkutatást tartott. A házkutatás után Davidovicsot letartóz­tatták. Az a gyanú merült föl ellene, hogy titkos gyűléseket rendezett. Davidovicsot bekísér­ték a rendőrségre, ahol négy óra hosszat faggatták, végül is szabadonbocsátották. mert kiderült, hogy az ellene emelt vád alaptalan. Belgrád, február 21. Feltűnést keltő letar­tóztatás történt ma a jugoszláv fővárosban. A rendőrség letartóztatta Rosce György norvég főkonzult. Hir szerint a főkonzul le­tartóztatása bizonyos hadianyagszállitások- kal áll kapcsolatban. majd folytatják útjukat Londonba. Hivatalos céljuk és feldatuk az, hogy az osztrák gazda­sági élet fellendítésére megfelelő segélyt és piacokat találjanak, ezenkívül rés átvegyenek az osztrák függetlenséget garantáló nemzet­közi egyezmény megbeszélésében. Hir szerint az osztrák államférfiak memorandumot vittek magukkal, amelyben a Habsbnrg-kérdésről számolnak be és tájékoztatják ezzel kapcsolat­ban az angol és a francia kormányt. (29) — Hogy akarok-e? Hogyan is kérdezhet ilyet. Csak legalább azt tudnám, m; ez a po­koli hely, ahol etetnek és itatnak, mint a me­sebeli boszorkány a pecsenyének szánt gyer­mekeket, de minden lépésemet őrzik, mintha fogoly lennék. — Az is, Munckendorf, de most nem ma­gyarázhatok sokat. A szobáim a folyosó túlsó oldalán van, innen az ötödik ajtó. Ha egy kissé megismerkedem a helyi viszonyokkal, megcsinálom a szökés tervét is és akkor nyomban menekülnünk kell. El van készülve mindenre? — Ezer ördöggel is megverekszem. — Akkor hát most magára hagyom. Ne veszítse el a nyugalmát. — Maga angyal, Juanita. — Jó éjszakát. Sietve tért vissza az ebédlőbe, ahol ugyanaz a kép várta, mint amikor távozót. A bort ki­öntötte a vízvezeték medencéjébe és friss bort töltött helyébe. Minden erejét megfeszítette és a földre zuhant férfit felemelte a padlóról és székébe nyomta. A poharakat is gondosan kimosta és friss bort töltött belé. Aztán ő maga is helyére ült. Idegei most miár megnyugod'tak. Szinte a kísérletező tu­dós kíváncsiságával leste a veszedelmes kí­sérlet kimenetelét. Csaknem egyszerre tért magához a négy ember. És mintha mi sem történt volna velük, kézbe kapták pob arukat és koccintásra emelték. XXI. Juanita másnap már korán reggel talipon volt és az udvarra sietett. Meg akarta figyelni a szanatórium egész napi életét. És szinte ujjongó öröm fogta el, amikor olyat észlelt, amely egyszerre kivihetőnek mutatta a szö­kés gondolatát. A hátsó kapu megnyílt és azon egy kocsi állított be. Két paraszt ült rajta, egv férfi és egy asszony. Most az inté­zet belsejéből kilépett az egyik őr, aki ott volt az esti vacsorán, a kocsihoz sietett. Kezé­ben üres tejeskannát lóbált, amit a paraszt átvett és helyébe másikat adott le. Aztán ko­sarat is letett, amely sziuültig tele volt élel­miszerekkel. Juanita ott állott a kocsi mellett és érdeklődéssel figyelte a jelenetet. A kocsi ezután kidöcögött. Juanita az őrhöz lépett és szóba állott vele; — Honnan jönnek ezek az emberek? Az őrnek semmi oka nem volt a bizalmat­lanságra, hiszen Robinhood kiadta a paran­csot, hogy a spanyol táncosnőt kivételes el­bánásban részesítsék. — A katonai majorból, ahonnan a tejet, meg az egyéb élelmiszert szállítják a mi számunkra. Ezek a majorosok. Teljesen meg­bízható emberek, ők az egyedüilek, akiknek a külső világból bejárásuk van ide. — Érdekes. Hiszen itt csaknem olyan el­zártságban élnek a világtól, mint odahaza, nálunk, a hyeronimita szerzetesek. — Miéig talán szigorúbban. A majoros pá­ron, no meg a hivatalos személyeken kívül senki sem jöhet be ide. A majoros asszony mos is ránk, minden héten nagy batyuiban hordja ki a szennyest. Éppen holnap van a szennyeskivitel napja. Ilyenkor kissé hosz- szabb ideig vannak benn, ómig az asszony darabonként átveszi és átszámolja a ruhát. — Ide hát a madár sem repülhet be, hogy észre ne vegyék. — Nem bizony. Két ut vezet a villához, az egyik a főkapuhoz vezet, ez széles, nyílt, messzire belátható útvonal, autók is járnak rajta, de három kii lomét erre a kaputól már őr áll és megállítja az erre tévedt idegent. A másik ut ide a hátsó kapuhoz vezet, ez a majorba visz egy fiatal bükkerdőn keresztül. A villa köröskor ül meg van rakva őrökkel. Ide észrevétlenül senki sem juthat, sem nem távozhat senki. A majorosékat is minden száz lépésre őrszem állítja meg, amikor befelé haj­tanak és kéri a jelszót. A jelszó pedig heten­ként változik. — És nem próbálkoizott senki, hogy észre­vétlenül bejusson ide? — Dehogy is nem. Voltak olyan elszánt és vakmerő emberek, akik mindent megkockáz­tatnak és próbálkoztak ezzel is, de mind rajta vesztettek. Vagy az életükkel, vagy a szabadságukkal fizettek rá. Innen pedig nem szökihetik senki, hiszen állandó ellenőrzés alatt van. A majoros kocsi most ért a kapuhoz és Jua­nita megfigyelte, hogy a majoros leugrik a bakról, kulcsot vesz elő és maga nyitja a ka­put, tehát a kapu előtt nincs őr. Most már mindent tudott, amtiire szüksége volt és a terv is pillanatok alatt megfogamzott benne. Az egész nap lázas izgalomban telt el, de látszólag megőrizte nynígalmát. Vidáman tett­vett, órákat töltött Robinhood szobájában, együtt étkezett a kastély lakóival. Annyira biztos volt a sikerben, hogy este, amikor le­feküdt, nyomban elnyomta az álom és reggel hat óráig nyugodtan aludt. Akkor gyorsan felöltözött, kis táskáját előkészítette, aztán kilépett, a folyosóra. A folyosó végén, Munckendorf szobája előtt ottállt az őr, aki­vel tegnap az udvaron beszélgetett. Barát­ságos mosollyal üdvözölte Juanita. Odaállt melléje és elbeszélgetett vele. Közben papír­zacskót vetít elő, amelyből csokoládé-drazsét majszolt. A cukrot még az éjszaka preparálta és azt a négy-öt darabot, amelyet megmérge- zett, finom tűvel karcolta meg, úgyhogy mikor a zacskóba nyúlt, nyugodtan ki tudta válogat­ni azokat a szemeket, amiket veszély nélkül eifogaszfhat. Három-négy szemet nyelt le, ennyi volt a preparálatlan cukor a darabban, aztán az őr felé nyújtotta a zacskót és meg­kínálta. Az őr mosolyogva nyúlt a papirtáská- ba, két ujja közé fogott egy szemet, kivette és szájába tette. Pillanat alatt mutatkozott a hatás. Elsápadt, homlokán veritek ütött ki, a fejéhez kapott, száján hab ömlött el és a falihoz dőlt. Juanita ez alkalommal nagyobb adagot tett be a cukorba, hogy négy-öt óráig nyugodtan dolgozhasson. Az ember csak akkor fog magához térni, ha árkon-bokron tűi lesznek! Gyorsan megpróbálta a kilincset, az ajtó azonban zárva volt. Átkutatta az őr zsebeit és a kabát jobboldali zsebében kulcsolt talált. Gyorsan a nyílásba illesztette, a kulcs bele­illett és az ajtó felnyílt. Munckendorf még pizsamáiban volt, amikor Juanita benyitott a szobájába. Meglepetten ugrott a lány elé. — Gyorsan, gyorsan, — suttogta Juanita. •— Nincs egyetlen veszíteni való percünk sem. Az őrt be kell hoznunk a szobájába. Kiléptek a folyosóra. Munckendorf átnya- lábolta a nehéz testet, mint a lisztes zsákot, •felnyailálbolta, bevitte a szobájába és a kere- vetre fektette. — Hárman vannak az épületben, akiket ártalmatlanná kell tennünk. Az öreg Robin­hood a szobájában van, azzal könnyű dolgunk lesz. Az egyik őr a földszinti folyosón tart szolgálatot, a másik az őrszobában van. Az a fő, hogy hangtalanul végezzünk az elsővel. — Megöljem? — Isten őrizz! Minek a felesleges vérontás? Én hozzám egyek, szóba állok vele, maga pedig igyekszik észrevétlenül hozzánk lopózni és hátulról megtámadja. Tenyerével befogja a száját, a többi már a maga dolga. (Folytatása következik.) % " 1 1 ................ I Ilin I II ............................................. II nAlHHA VIPVIVII \ L L I A M <5 R O OKÉ K t£ M R E G É N Y c: A VUMV EüOMAA

Next

/
Thumbnails
Contents