Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-20 / 43. (3595.) szám
Tánc a jegyzék körül Béke Keíetázsiában ? Váratlan közeledés Moszkva és Tokió között Nagy keleti konferencia készül Tokióban - Kína is békülni akar Japánnal Oroszország engedékenységéi megrosszabbodoit európai helyzete okozta (sp) Prága, február 19. A diplomáciai tárgyalások máskor sem átlátszóak, kristálytiszták, a távolálló ember (sőt a résztvevő is) nehezen ismerkedik ki bennük. De azok a vontatott ,.eszmecserék", amelyek a londoni angol— francia javaslatokra adott német válasz után indultak meg a világkancelláriák között, bizonytalanságukkal és zavarosságukkal túltesznek az eddig megszokott méreteken. Minden sajtó másként kommentálja a helyzetet. Amit az egyik sötéten lát, azt a másik örvendetesnek nevezi, de senki sem tudja, mi lesz. Hálátlan kísérletnek látszik ilyenkor összefoglalni a helyzetet, mégis meg kell tenni, hogy állást foglalhassunk az eseményekkel szemben. Az egyetlen szilárd pont, amiből kiindulhatunk, Szovjetoroszország növekvő idegessége. Nap-nap után érkeznek hozzánk a riadt hangú moszkvai vélemények, amelyek „a franciák árulásáról", a Nyugateurópa és Keleteurópa közé húzott szakadékról szólnak s egymásután figyelmeztetik Párisi, hogy ne játszék az oroszbarátsággal. Mi nyugtalanítja Moszkvát ? Litvinov köre nyilván azon a véleményen van, hogy az Angliában egyre erősödő konzervatív befolyás — Baldwin befolyása — Németországgal közös akciót tervez a franciák orosz-szövetsége ellen. MacDonald és a labouristák még-még kijönnek a szovjettel, de Baldwin konzervativjai nem szívlelhetik az egyre szilárduló és egyre hevesebben uralmi politikát követő Moszkva közelségét. A francia—orosz—kisantant blokkot Londonban tulerősnek tartják s a . hírhedt „egyensúlyi" elmélet alapján szeretnék megszüntetni. Szívesen látnák, ha a világbéke érdekében létrejönne a nyugati hatalmak blokja, az, amit Mussolini tervezett ki — s ami annakidején egyrészt az uj' német rendszer agresszivitásán, másrészt Lengyel- ország akadékoskodásán megfeneklett, szívesen látnák, ha a légvédelmi szerződés összehozná az őszintén kibékült, egyforma súlyú és egymást kölcsönösen sakkban tartó nyugati nagyhatalmak paktumát, amelyben Franciaország nem foglalna el oly kivételes hatalmi pozíciót, mint a tervezett keleti paktum megkötése után az orosz —francia szövetség révén. Ebben a tekintetben, — az orosz politika tekintetében. — igazuk van azoknak, akik bizonyos német—angol együttműködésről beszélnek. Kérdéses, bekapcsolható-e az akcióba Franciaország. Páris nem szívesen pártol el hatalmas barátjától, az orosztól. Az egyetlen eszköz, amivel a házőrző medve közeléből elcsalható, az általános európai garanciaszerződés megkötése volna, azaz annak az elvnek elfogadása, hogy valamennyi nyugateurópai hatalom azonnal hadat üzen annak az országnak, amely megtámadja Franciaországot. Ezt a messzemenő megkötést viszont Anglia fogadja el nehezen, mig Németország csaknem áthidalhatatlan s Franciaországot elriasztó követeléseket támaszt a fegyverkezési egyenjogúság tekintetében. A helyzet tehát bonyolult. Moszkva aggodalma a nyugati blokk lehetősége körül némileg indokolt, de a nyugati hatalmak között annyi ellentét kisért, hogy a London után megindult nehézkes tárgyalások eredményes befejezése hosszú időre még a szférák zenéjének látszik* A jelen pillanatban csak az bizonyos, hogy a közvetlen német—angol tárgyalások megindulnak, ami kétségtelenül a német diplomácia sikerét jelenti. S bizonyos, hogy az 1934-es nagy oroszbarát év után eljött a reakció : egyre több hangot hallani Moszkva ellen, egyre kényelmetlenebb lesz a százhetvenmilliós nép széles vigyorgása, amivel a belső fejlődésen áteső birodalom a nyugati népek nehézségeit szemléli. Tavaly Litvinov mindent elért, amit akart. Az agresszív német politika szalonképessé tette Moszkvát, sőt a nyugatiak egyre tüzelték, egyre bátorították az orosz kormányt s egyenesen felszólították, hogy erősödjék. Több sem kellett az uj big baby-nek. A közelmúltban lezajlott moszkvai tanácskongresszuson leplezetlen nyíltsággal és büszkén mutatták be a népbiztosok, mekkora erőt képvisel már ma a szovjet, s hová fejlődik egy két újabb év alatt hadserege, gazdagsága, mentalitása, emberanyagának pártlan felkészültsége. A felvázolt kép előtt visszahökkentek az uj barátok. Amerika sietve likvidálta oroszbarátságát, s Európában Anglia vette át a kisnépek oroszellenes Oroszország lebiztositotta hátát Európában. A népszövetségbe való belépés, a francia és a kisantant szövetség indokolttá tette Moszkva optimizmusát A londoni megegyezés után azonban a szovjet bizalma megrendült. Egymásután jelennek meg Moszkvában a hivatalos helyről sugalmazott cikkek, amelyek a lehető legsötétebb színekben tüntetik föl az európai helyzetet, Moszkva nem bízik Angliában, ahol egyre nagyobb befolyásra tesz szert a Németországgal rokonszenvező konzervatív kormány s attól fél, hogy a légvédelmi szerződés segítségével Franciaországot is elvonják az oroszba* % tematikától. hangulatának irányítását s a Foreign Office finoman, halkan, jól bevált angol recipe szerint szervezni kezdte az európaiak emanci- pálódását Moszkvától. A londoni konferencián először kerültek a felszínre tények, amelyekből Moszkva is megsejthette, hogy az elmúlt évvel ellentétes fejlődés kezdődött. S mivel az orosz diplomácia rendkívül hajlékony és előrelátó, nyomban igyekszik a helyzetből levonni a következményeket. Általános meglepetést keltett például a hir, hogy a szovjet sebtiben ki akar békülni Tokióval, holott néhány hét előtt,' a tanácskongresszuson. még olyan kardcsörtetést rendezett Tokiónak adresszálva, hogy zúgott tőle a félvilág füle. De ha a nyugati helyzet nem annyira szilárd, mint látszott, ajánlatos békét kötni keleten. A nagy diplomáciai távlatok korát éljük. A londoni konferenciának első következménye például az lett. hogy — Moszkva békül Tokióval. Jobban szeretnénk, ha közelebb eső fejleményeket könyvelhetnénk el Londonnal kapcsolatban, erre azonban nincsen sok kilátás. Ha Angliában tényleg diadalmas." Moszkva elvesztette hitét a keleti paktum megkötésében is. Nyugateurópai pozíciójának rossz- rafordulásakor szükségesnek tartja, hogy keleten ne engedje az eseményeket a késhegyig fejlődni, mert s szovjet nyugati határainak biztonsága korántsem oly tökéletes, mint az elmúlt évben gondolni lehetett. Kapóra jött tehát Japánnak az a szándéka, hogy bizonyos fegyverszünetet iktat be keletázsiai terveibe és kibékül Kínával. A tervezett japán-kinai tárgyalásokhoz Oroszország hirtelen harmadiknak jelentkezett s részt akar venni a keletázsiai helyzetet legalább átmenetileg rendező diplomáciai munkában. Jemeni arabok mennek O'as őrs ág segítésire London, február 19. Az abessziniai olasz hadműveletekkel kapcsolatban megkezdődött Olaszország szövetségeseinek a felvonulása is. Athénból olyan hir érkezett ma Londonba, hogy háromszáz jemeni arab harcos olasz gőzösön útban van Keletafrika felé. Az arab csapatnak az a feladata, hogy az olaszokat támogassa az esetleges hadműveleteknél, mivel Jemen Arábia és Olaszország között a kölcsönös katonai segítség tárgyában még 1928-ban szerződés jött létre. kodna Baldwin irányzata s Franciaországban a frontharcosok mentalitásához hasonló kormányzati rendszer venné át az uralmat, akkor az orosz aggodalmak valóknak bizonyulnának, de a mai adottságok között annyi az ellenerő, hogy a négyhatalmi paktum terve valószínűleg ugyanúgy a ködbe vész, mint az első kísérlet alkalmával. A komédiának eredménye csupán az, hogy Moszkva okul belőle s nem bízik Angliában, A német válaszjegyzék időközben ott lebeg Páris, London és Berlin között, senki nem tudja, mihez kezdjen vele. Valaminek történnie kell, hogy Németország ne folytassa titkos fegyverkezését. Vagy meg kell egyezni, vagy gazdaságilag lehetetlenné tenni, ami veszélyes dolog, mert a gazdasági csőd elkeseredéséből születő német akciók katasztrófába dönthetik a világot. A legokosabbnak látszik (más kibúvó nem kínálkozik) az angolokra bizni a megoldást, a Foreign Office majd csak talál kompromisszumot, amely, ha nem is többre, de egy-két évre ismét tűrhető plattformot ad az európai ügyek továbbvezetéséhez. Váltakozó szerencsével folynak az oiasz-afjessziniai tárgyalások Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ # Szerkesztőség. Prága ll„ Panská évre 76, havonta 26 Ki. külföldre: évente 450, SzloVCnSzkÓi £S rUSZÍTl$zkÓÍ mCLgliarság sMcel2, U. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága II., Panská ulice 12, III emelet H képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. DOlltlkai napilapja •• TELEFON: 30311 Egyes szám ára f. 20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SŰROÖNYCIM HIRLRP PRflHft % XIV. ivf. 43. (3595) szám • Szerda • 1935 február 20 Tokió, február 19. A szovjet kormány jelentős lépést tett az orosz-japán viszony megjavítására, Jurenow tokiói nagykövet Hirota japán külügyminiszternek ajánlatot tett egy japán-orosz közvetlen megbeszélés megtartására, amelyen tisztáznák a függő kérdéseket. A konferenciát orosz javaslatra Tokióban tartanák meg a közeljövőben. Csankajsek tokiói útja Toki#, február 19, A külügyminisztérium hivatalos jelentése szerint Csankajsek kínai marsall a közeljövőben Tokióba érkezik, hogy tárgyaljon Okada miniszterelnökkel, Hirota külügyminiszterrel és Hajasi hadügyminiszterrel a japán-kínai kiegyezés problémáiról. Csankajsek tiz-tizenkét napig marad a japán fővárosban. Oroszország kelefásiai politikája a londoni angolfrancia megegyezés után Páris, február 19. A Tokióba tervezett orosz-japán konferencia hire nagy szenzációt keltett a francia fővárosban. Az általános vélemény szerint Oroszország elvesztette bizalmát európai pozíciójának szilárdságában és ezért igyekszik tűrhető megegyezést kötni Japánnal. Mig eddig az orosz politika főcélja volt, hogy Nj ugateurópában szilárd barátokra tegyen szert és mindenképpen lebiztositsa helyzetét, Kelet- ázsiában viszont gátat emeljen a japán törekvések útjába és katonailag is megvesse lábát Ke- letszibériában, addig most keleten is békülni kíván. Az elmúlt esztendőben úgy látszott, hogy Róma, február 19. Addis Abeba-ban, Abesz- szinia fővárosában tovább folytatódnak az olasz-abesszinjai tárgyalások. Hir szerint Abesz- szinia beleegyezett abba, hogy Ualual vidékén semleges zónát létesít, $ csak azt kötötte ki, hogy a nomád törzseknek megengedik a semleges zónában fekvő utak használatát. Olaszország elfogadta e feltételt, de a többi abessziniai feltételt elfogadhatatlannak jelentette ki és azt követelte, hogy az abessziniai csapatok azonnal ürítsék kj a szóbanforgó területet.
