Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-19 / 42. (3594.) szám

6 1935 február 19, kedd. Sztűuikstokéi káiet&utésik \ hó magassága centiméterekben: Csorbató 140, Hnszt 54, Aknaszlatina 37, ótótrafüred 85, Szli- ács 26, Németpróna 24, Tnrócszentmórton 20, UngTitr 16, Trencsénteplie 11. Megkezdődött a kisantant gazdasági konferenciája szláv külügyminisztérium gazdaságpolitikai osz­tályának elnöke vezeti. A csehszlovák delegáció tagjai dr. Friedmann Gyula meghatalmazott mi­niszter és rendkívüli követ vezetésével vesznek részt a konferencián. A konferencia főtitkára dr. Niederle követség! tanácsos. A kisantant gazdasági konferenciája a hét végéig tart. adásain a bélyegek megnagyitott mását felfüg­gesztik a táblákra, keretekre és a*z oktatók pál­cájukkal rámutatva egyes bélyegekre, adják elő magyarázatukat és kérdezik ki a tanulókat. A bélyegismeret tanulásához a rajzolás is (hozzátar­tozik. A tanulónak el kell sajátítania némi raj­zoló-ügyességét, hogy a vízjeleket meg tudja különböztetni a különböző bélyegmintákon. A bélyegtan kétségtelenül helyes irányba te­reli a bélyeggyűjtők szenvedélyét és művelt­ségét fejlesztve, nemesebb felfogásra ösztö­kél) őket. A szakképzett bélyeggyűjtő aztán ha kellemes otthonának üdítő csöndjében végiglapozza bélyeg­füzetét, a szemlélődés befejeztével úgy érzi ma­gát. mint aki röptében végigszáguldott a föld minden táján, megismerkedett minden nemzet, ország sajátságai val és izgalmas filmsorozatban pergeti le nagyitóüvegének lencséjén keresztül szeme előtt a világ történelmének és kultunhistó- riájának majd minden jelentős mozzanatát. A „bélyegtan** tanítása, hathatósan előmozdít­hatná azt a mozgalmat, amely mindinkább terjed és erősödik a bégyegkedvelők körében a bélyeg­hamisítás leküzdésére. Ismeretes ugyanis, hogy a bélyegkereskedelem szélhámosai, meg a zugbé- lyegárusok már régóta foglalkoznak nemcsak rit­ka, hanem minden eladható külföldi postabélyeg hamisításával. Egyaránt rendkívül ügyesen hami­sítják a külföldi bélyeget és a lebélyegzést, ami a gyűjtők szemében a használt postabélyeg ér­tékét megadja. A hamisítások olyan kitűnőek, hogy csak a nagytapasztalatu és jószemü szak­értők ismerik fel a hamisítványokat. A bélyeg- tanárok viszont kifejleszthetik a tanfolyam hall­gatóiban a hozzáértést arra. hogy a valódi bélye­geket és bélyegzőnyomatokat meg tudják külön­böztetni a hamisitottaktól. Ma még annyira elter­jedt az ilyen hamisítványok forgalma, hogy na­gyon sok gyű itő nem is sejti, mennyi hamis le- bélyegzésíi külföldi postabélyeget őriz gyűjte­ményében.-o::o::o::o::o­Ami nCf» vitt — Hogy tetszik neked Buster Keaton? — Ki az? — Nem tudod, ki az a híres Buster Keaton? Az a filmszínész, aki sohasem nevet. — Ez igazán nem vicc a mai időkben. ♦ — Megtanultál nyáron úszni a Balatonban, öcskös? — De még mennyire! — No, talán már úgy úszol, mint a hal? — ügy nem vicc! Próbáljon a hal háton úszni, ahogy én tudok! * — Na, ugye, itt Európában is vannak gyor­san járó vonatok? Ez a százhúsz kilométeres expressz például... — Ugyan, ez is sebesség? Nézze, uram, amikor nálunk beszálltam a newyorki expresszbe, a vonat már éppen megindult; én azonban még utóljára meg akartam csó­kolni azt a csinos lányt, aki kikisért a pálya­udvarhoz ... kidugom hát a fejem az abla­kon ... és tudja, kit csókoltam meg? . . . egy öreg mulatt nőt a 30 kilométerrel odább lévő állomás perronján! ♦ — Sokat árt önnek az ülőloglalkozás... — Honnan tetszik tudni, hogy ülő foglalko zásom van, doktor ur?„ — Kérem, azt egy orvosnak igazán nem vicc megállapítani! Melyik hivatalban van? — Zsoké vagyok. * — Te Pista, egy bizalmas kérdést: mindig a feleségedé az utoisó szó, mikor vesze­kedtek? — Nem. Soha! — Csodálatos — mit mondasz hót, amivel úgy el. tudod némitani? — Bocsánatot kérek tőlel Versecen román, Temesváron szerb püspökséget létesítenek Bukarest, február 16. Románia, és Jhugoozlávia (között egyházi egyeamóny jött létre. Az egyez­mény alapján Verseden román, Temesvánortt pedig szerb püspökséget ióbesüwaeik. A harmadik népbetegség Hozzászólás Kelembéri pöstyényi riportjához Kaptuk a kö vetkőző közérdekű le­védet: Ótátrafüred, február közepe Hosszabb külföldi előadók önutam fáradalmait itt pihenve ki, olvasom b. lapjuk néhány nap előtti számában megjelent iigen értékéé cikküket Ke- tembéri Sándor ur tollából a reumáról. Igen ör­vendetes tény és eléggé fel nem becsülhető, hogy végre a belföldi sajtó is kezdi azt a megértést tanúsítani ezen sok százezer ember testi és lelki erejét, családi boldogságát, munkaképességét tönkretevő, alattomos betegséggel szemben, me­lyet a külföldi sajtó már évek óta a legkiterjed­tebb mértékben tesz. Különös örömmel tölt el ez a tény engem, aJki a legelsőnek hívtam fel a tudományos világ fi­gyelmét azokra a szörnyű pusztításokra, melye­ket ez az eladdig sem a tudományos körökben, sem pedig a nagy publikum által eléggé komo­lyan nem vett betegség nemzetgazdasági szem­pontból is okoz. Midőn 1925-ben a stockholmi or- voeegyesületben tartott előadásomban először hangoztattam azt az állításomat, hogy a reuma nemzetgazdasági szempontból nagyobb kárt, na­gyobb anyagi megterhelést jelent, mint a tuber­kulózis, az orvoeok legnagyobb rész© még két­kedve fogadta ezt a tételt, mely azóta statiszti­kailag száz helyről is meg lett erősítve és szinte közhellyé vált — külföldön. A Prágai Magyar Hírlap cikke mutatja és a lap érdeme marad, hogy a derengés kezdiődiik végre — a belföldön is. „Harmadik népbetegségnek is jómagam ne­veztem el és állítottam oda a véibaj és tuberku­lózis mellé a reumát egy a budapesti „Orvosi Hetilapéban még 1929-ben megjelent közlemé­nyemben, megadva ott egyben azt is, hogy me­lyek a legsürgősebb teendők az orvos világ ré­széről a baj leküzdése céljából. Sajnos, azon idő­ben az „Orvosi Hetilap**-©* nem engedték be Csehszlovákia területéire és így belföldön nem so­kan nyerhettek okulást e munkámból. Talán a „Prágai Magyar Hírlap** jóvoltából egyszer még ez a miunka is szolgálhatja a közjót. Az Igazság útja a tudományban is — éppen úgy, mint a közéletben — lassú, de biztos. Midőn egy 1928-ban megjelent munkámban közel 200 megfigyelt eset kapcsán úgyszólván elsőnek ál­lapítottam meg itt Európában, hogy fogmegbe­tegedések reumát okozhatnak, a legtöbb orvos még kétkedve csóválta a fejét. Sok szegény sze­rencsétlen beteg nagy kárára. Ma lassanként már e téren is dereng a hajnal. Kissé hasonlóképp áll a helyzet a pöstyéni iszap- és fürdőkeze.!éssel is. Számtalan tudomá­nyos munkámban bebizonyítottam, hogy ez az egyetlen kezelési módszer, mely az „okozati ke­zelési mód“ elnevezésre igényt tarthat, magát a kór okozóját támadván meg gyökereiben. Mégis mindamellett módomban van tapasztalni, hogy betegek először éveken keresztül minden elkép­zelhető és ed nem képzelhető módon kezeltetik magukat és csak akkor jönnek Pöstyénbe, mikor már félig-m eddig elnyomorodtak, mikor már az alattomos kór sokszor alig jóvátehető súlyos el­változásokat hozott létra E tekintetben is mér­hetetlen szolgálatokat tehet a „Prágai Magyar Hírlap**. ha felemeli szavát: fiat lux! Kérve a tekintetes Szerkesztőséget, hogy eme soraimat, melyek nagybecsű cikküknek ahhoz feltétlen hozzátartozó kiegészítését jelentik, mi­előbb közölni szíveskedjenek, maradok kiváló tisztelettel nagyrabeesülő hívük Dr. Schmidt László, a pöstyéni „Speciális Szanatórium'* vezető főorvosa. o::o::o::o::o — A báránybörkucsma árulta el a merény­lő érsekmajori vadorzókat. Nyitrád munka­társaink jelenti: Hírt adtunk arról a gyilkos merényié'röl, amely a Farkasd melleti Érsek- major határában történt. Két vadorzó meg­támadta Drechsler Ernő gazdasági intézőt, puskájukból rá lőttek és az égjük golyó az intézőt fején megsebesítette. Mint közöltük, a két vadorzót hamarosan elfogták annak ellenére, hogy ruhát cseréltek és így akarták 'félrevezetni a csendörséget. A támadók fején báránybőrkucsima volt, de a letartóztatott Borsányi Péter és Szomolay István munkások a®t állították, hogy nincs is báránybőrsapká- juk. Erre egy polgári ruhás nyomozó rendőr elment az egyik munkás lakására és feleségé­nek azt mondta, hogy gyorsan adja ki férje báráinyborkiicsmáját, mert letartóztatás fe­nyegeti. Az asszony ki is adta a kucsmát és igy derült ki a letartóztatottak büuössége. A súlyosan megsebesüli intézőt megoperálták és eltávolították fejéből a lövedéket, amely szerencséire a hátsó kopon y a csőn tban meg­akadt. Uj tantárgy: Béfyttyyyiifás Prága, február 18. A kisantant gazdasági ta­nácsának konferenciája ma délelőtt vette kezde­tét a külügyminisztérium közgazdasági osztályá­nak palotájában. A konferencia résztvevőit a hi­vatalos megnyitás előtt Benes külügyminiszter kihallgatáson fogadta. A román delegáció élén Teodorescu volt kereskedelmi miniszter áll, a délszláv delegációt Pelivanovics István, a jugo­— Háromn egy edmiltió korona államsegélyt kér Komárom városa. Komáromi tudósítónk jelenti: A város tanácsa ülést tartott az 1935 évi költségvetés ügyében, tekintettel arra, hogy a járási hivatal utasította a várost, hogy emel­je fel a pótadót. A köteégvetésben mutatkozó hiány tudniillik 5,104.816 korona. A városi fő­számvevő azt javasolta, hogy házadó után 200 százalékban, egyéb adók után pedig 300 szá­zalékban irassék elő a pótadó az 1935. évre. A város igy 223.000 korona pótadótöbblethez jut, de minden számtani művelet s bonyolult adókulcs alkalmazásával is 714.509 korona marad fedezetlen a költségvetésben. Erre az összegre államsegélyt kér a város. Az állam­segélyen kívül a szanálást is kérnie kell a vá­rosnak s a pótadó felemeléséhez abba a tudat­ban járult hozzá a tanács, hogy Komárom a még fedezetlenül maradt összeg erejéig való­ban államsegélyben fog részesülni. — Felmentették Kassák Lajost az izgatás és nemzetgyalázás vádja alól. Budapestről jelentik: A budapesti ügyészség vádat emelt Kassák La­jos iró ellen az állam és társadalom rendjének felforgatására irányuló izgatás és sajtó utján el­követett nemzetgyalázás vétsége miatt A vád szerint Kassák Lajos „Egy ember élete" cimü könyve nyolcadik kötetének egyes kitételeivel, j amelyek a kommün alatti és az utána következő ' időkkel foglalkoznak, követte el cselekményét. ; Most tárgyalta a pert a Méhes-tanács. Kassák kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, ; könyvét irodalmi alapon irta meg, politikai ten­dencia nélkül.A perbeszédek után a törvényszék felmentette Kassákot, mert nem látott fennfo-; rogni bűncselekményt. Az ügyész fellebbezett j — Véres tárcát és zsebkést találtak egy le­tartóztatott betörőnél. Nyitrai munkatársunk je­lenti: A pozsonyi kerületi bíróság körözőlevelet adott ki egy Kovács Izidor nevű rovottmultu betörő kézrekeritésére számos újabb betörés elkövetése miatt. Kovácsot eddig tizenöt eset­ben ítélték el különböző bűncselekményekért Az elmúlt napokban a csendőrök Zsolnán fog- | ták el, amikor gyanúsan ólálkodott egy vásáros körül. Megmotozásakor egy vérrel átitatott le- j vél tárcát és egy véres kést találtak nála. A cserdőrségnek az a véleménye, hogy Kovács lelkét súlyosabb bűncselekmény is terheli és széleskörű nyomozást indított. Kovácsot meg­vasalva szállították be a bíróság fogházába. — Kiirtotta a családját az elhagyott szabad­kai kovács, Szabadkáról jelentik: Szedlák Má­tyás kovácssegédet nemrégiben elhagyta a fele­sége. Szedlák tegnap fölkereste különváltan élő i házastársát s kérte, hogy térjen vissza hozzá. ! Az asszony azonban nem hajlott a szóra, mire Szedlák kést rántott és agyonszurta feleségét. Ezután paplant terített félesztendős kisgyerme­kére, és a paplanon át szivenszurta a csecsemőt Véres tettének elkövetése után az ablak kilin­csére fölakasztotta magát. Az uccáról vették j észre az öngyilkosságot, feltörték a lakás ajta- j ját, de már az egész család halott volt. — A kassai ródlipályán felborult egy szán, I egy utasa súlyosan megsebesült. Kassai szer- ; kesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap délutáni a bankói ródlipályán a Csermely-kioszk közeié- ! ben egy ródli, amelyen öt személy ült, nekiro- J hant egy fának, felborult s a ródlin ülők a Cser­mely-patak mély medrébe hullottak. A legsúlyo­sabban Szokol Bertalan 19 éves festő sebesült meg. Nyomban kórházba szállították. Állapota máig nem javult. A többi ródlizó könnyeb sé­rüléseket szenvedett. j — Marólúgot ivott a pozsonyi „Uránia“-mozi pénztárosnője. Pozsonyi szerkesztőségünk telelő- j non jelenti: Feltűnő öngyilkossá'1- történt szomba­ton éjszaka Pozsonyban. IJbar Rózsi, az .Uránia** mozgó 24 éves csinos pénztánosinője Török Fe­renc uoca 15. sz. lakáján nagymennyiségű liug- ik öo’datot ivott. A házbe’ltek észrevették tragédiá­ját s kihívták a mentőket, akik a szerencsétlen leányt az állami kórházba vitték. Ott azonnal gyomormosást alkalmaztak raéta, de az orvosi tudomány nem tudta a fiatal leányt megmenteni,! e még az éjszakai órákban borzalmas kiírok kö-1 zött kiszórvedett. Az orvosok szerint nemcsak l/uskőotdatot ivott a szerencsétlen leány, hanem ' más mérget is bevett s ezért elrendelték a holt-1 test fel bonc olás át. Valószínűnek tart iák. hogy szerelmi bánat miatt vált meg az élet .tői. — A kaszinó lépcsőházában ös.szeesett s agy­rázkódást szenvedett egy eperjesi kereskedő. Kassal szerkesztőségünk telefonon jelenti: Kel­ler Henrik eperjesi ruhakereskedő tegnap dél­után a kaszinóba igyekezett. A lépcsőkön rosz- sznllét fonhatta el, mert elcsúszott, összeesett s a földszintre gurult. Eszméletlen állaootban taíélták meg. Az orvos súlyos agyrázkódást és ideorázkódást állapított meg. Keller állapota sú­lyos. 1 Alig akad Iskolát végzett ember, aki középis­kolai tanulóévei idején legalább ideig-óráig ne gyűjtött volna bélyeget. Még az iskolába is ma­gunkkal vittük a németszövegü füzeteket az is- kolakönyvek között, az óraközi szünetekben is lapozgatva a tarka bélyegekkel telerakasztott oldalakat. Sokan közülünk férfikorunkban is meg­őrizték a diákévek idején támadt bélyeggyűjtő- szenvedélyt, gyűjteményünk anyaga megnagyob­bodott és idővel komoly pénzösszegeikkel kife­jezhető értékké fejlődött. Németországban időnként a közoktatásügyi mi­nisztériumban tárgyalások folynak, amelyek egy uj tanítási tárgynak: a ,.levélbélyegtannak“ a német iskolás tananyagába való fölvételét cé­lozzák. A tervezgetések szerint a levélbélyegek gyűjtésével és a bélyegek ismertetésével foglalko­zó tanításnak az lenne a célja, hogy az iskolák havonta egyszer alkalmat nyújtanának a tanulók­nak a levélbélyeg tanáról szóló előadások hallga­tására és ezek segítségével megkedvel tessék a tanulókkal a bélyeggyüjtést, a postabélyegekkel való foglalkozást. A tapasztalat ugyanis azt mu­tatja, hogy a felnőtt bélyeggyűjtők közt nincs sem kár­tyás, sem iszákos férfi és a bélyeggyűjtők ál­talában takarékos, gondos családapák. A bélyeggyüjtés tanításával tehát az egyéniségnek helyes és a társadalmi élet javát célzó irányban való fejlesztését is óhajtják szolgálni, amellett, hogy a bélyegtan-tanitás sok irányú ismeretter­jesztésre alkalmas. Újabban a német postabélyeggyüjtők egyesülete próbaképpen tanfolyamot nyitott az egyik berlini ■iskolában. A gyermekek nagyitóüveggel és csiptetővel felszerelve, hónuk alatt béíyeggyüjtőfüzetüket szorongatva nagy kedvvel siettek az előadá­sokra. Nemcsak az újság ingere és az uj tantárgy szóra­koztató, játékos természet© keltette fel érdek- lőd'ésüket. A bélyegismereti órák csakhamar le­kötötték a bélyeggyüjtéssel korábban alig törődő emberkék figyelmét is, a bélyeggyűjtők ismeret- gyűjtő hajlandóságát pedig fokozta. A tanfolyam végén kiderült, hogy a próbatanátáson kitünően bevált a „levélbélyegtan*1, mint uj iskolai tan­tárgy és aki a vizsgákon, vagy az előadásokon résztvett, nem tagadhatja, hogy a bélyegismeTet tanítása sikerrel egészíthetné ki a középiskolák, még inkább a kereskedelmi iskolák tananyagát. Az apró, finomrajzu, színes papirdarabkák a velük komolyabb foglalkozók számára az el­mélyedő szemlélődés meghitt óráin a világ földrajzát, történelmét, kulturhlstórláját tárják feL Nemcsak szélesítik a tudást, hanem az emlékező­tehetséget edzik. A művészi rajzocskák némelyike nem csupán egy-egy ország, hanem egész föld­részek növény- és állatvilágának, földrajzi saját­ságainak, vagy művelődéstörténetének jellemző képét adja. Elég az ausztráliai és afrikai, vagy a sivatagi sphinxet ábrázoló egyiptomi bélyegekre gondolnunk, hogy ne vegyük túlzásnak az előbb mondottakat. Ám nemcsak a földrajzi, hanem a történelmi tudásnak is próbája a kis postabélyeg. Az észak- és délamerikai bélyegek Coláim bús uj földjének a felfedezéseket követő történeti időszakait idé­zik. Az európai és más nemzetek postai emlék- levélbélyegei évszámokkal, arcképekkel, jelene­tek. mozzanatok ábrázolásával a világ történel­mét foglalták dióhéjban. Nagy emberek, költők, írók. művészek, tudósok arcképei épp úgy mű­velődéstörténeti tudásunkat elevenítik fel, mint ahogy az államfők, államférfiak, hősök arcképei a történelem nagy eseményének emlékét őrzik az apto képeken. Ha a bélyegek feliratai országok, a bélyegzők városok nevét sorakoztatják fel a bélyeggyűjtő füzetében, akkor az értékjelzések a külföldi pén­zek és levélbélyegéttékek ismeretét, emlékezetben tartását segítik elő. Hozzáértő oktató egy-egy bélyeggel kapcsolatban akár órákig tartó előadás­sal taníthatja és szórakoztathatja a bélyegismeret tanulóit. A nagyit óüveg megnagyitva tárja a vizsgáló szemek elé az élénksziáii, haiszá’finom vonalú rajzocskákat, szabad szemmel alig kivehető fel­iratokat. bélyegzőszfi-vegeket és igy egyrészt meg­könnyítik a vizsgálódást, másrészt kellemessé 1 teszik a szemlélődést. A bélyegismereti órák ©15-

Next

/
Thumbnails
Contents