Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-19 / 42. (3594.) szám
4 MŰSORON KÍVÜL írjat MÁRAI SÁNDOR TAXIBAN Htít imok o topok? A BELPOLITIKÁI HELYZET jel«am»ésér» a LIDOVÉ NOVINY égjétek között a következőket krja: A tocwnmány a maiit tótén sem tudott egyezséget elérni a tárgyalt javaislaűoik kérdésedbe®. Még miindiig váltás a 40 óráé maiinikaihót kérdése. Nem egészen helyes a<z az állítás, hogy e kérdésiben már kész az egyezségi Még minidig jelentős niéoeteitéaéselk vannak 8 ezeket növeli aiz a körülmény, tógy a szocialista táboriban sáncé egység. Az agiránolk az áUjatmeniOjpéli'U'mot sürgetik ée a teterimenfceetiités kérdésében legalább eítvi elShtatánozást követelnék. Jelentősen előrehaladt a különös kereseti adó ueíoinnajáuajk előkészítése. Nagyobb nehézségeiket ekoz a etaibálii&ációs mérlegekről szóló törvény novellája. A bertulházáei munkálatok tóz a katonai igazgatás követeléseire való figyelemmel összesen mintegy 8 milliárd korona kellene. Igen nagy összeg ez és a kormány reméli, tógy ezaeű kiadósán sikerüli enyhíteni a munkanélküliségek A legfontosabb kérdések eme vázlatos áttekintése is arat mntatja, tógy igen bonyolult és vitás ügyekről van szó. A (koirmány és a koalíciós politikusok tárgyalásai nagyon lassan és nehezen (haliadnak. Ho'vatovább egyre nyilvánvalóbb a választáselőtti hangulat. Bár a vezető konmánypolliitik'Usok még mindig azit kívánják, hogy a választások csak ősszel tartassanak meg, nagyon valószínű, tógy a helyzet úgy alakul, hogy a választásokat mégis csak májusban vagy júniusban tartják meg. Különben valamennyi párt erre a tavaszi választásra készül s ezzel magyarázható az ás, hogy miért csökken a kompromásszomios megoldásokra való hajlamosság. Az egyezkedés bizonyosan még nehezebbé válik, ha majd a parlament együtt lesz. A VENKOV szerint a nemzetgyűlés munkaprogramjáról a jövő héten történik döntés. A parlament számára a javaslatok egész sora van előkészületben. A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY NOVELLÁJA A NÁRODNI OSVOBOZENI szerint a pártre- gisztráláisi törvényjavaslatról a kormány a legközelebbi napokban főig tárgyalni. A pártregiszt- rálással kapcsolatban merült fel a kvórum bevezetésének terve ite. Az erre vonatkozó előzetes politikai megbeszéléseken annyi kifogás merült fel, hogy nincs kizárva, hogy ezt a tervet teljesen elejtik. — A LIDOVÉ NOVINY szerint a párfcregiísztrálási törvényt elsőisorban a német táborbeli események miatt tervezték. De most a koalíció csehszlovák pártjai között is különféle nézetek várnák a Henlein-pártról. És ez nem is az utolsó ok, amely miatt a pántregásztmáJlási törvényre irányuló tárgyalások megakadtak. A választási törvény reformja kapcsán egyes választási kerületek határát akarják újból szabályozni e a kvórumot akarják bevezetni. Szó volt a listák kötöttségének némi enyhítéséről is. ezt azonban egyes vezető boialliciós politikusok szívósan ellenzik e ezzel csak az ellenzék agitációját segítik. AZ ELSŐ VÁLASZTÁSI PROKLAMÁCIÓT Hemiedn honifrontja a RUNDSCHAU vasárnapi számában adta ki. A pártvezetőség felhívást intéz a párt valamennyi hívéhez, hogy adakozzanak a választási alapra. E választásoknál a ezu- détanémet egység mellett kell állást foglalóink a szavazóknak. A nemzeti és szociális egyesülés uj gondolata tör utat magának a választásoknál. Meg kell nyernünk a döntő ütközetet, — mondja a felhívás, — ha nem akarunk jelentéktelen kis párt maradni a többi párt között. Ellenünk harcol az öreg pártpolitikusok egész serege, a vörös ellenség s az álbarátok hada. — A LIDOVÉ NOVINY e felhívásihoz azt jegyzi meg, hogy ugyanazokkal a frázisokkal operál, mint amelyekkel a németországi nemzeti szocialisták operáltak a hatalomrajutás előtt. A lap szerint Hemlein feltétlenül azzal számol, hogy egyedül vesz részt a választásban, bár a német agrárokkal még mindig tárgyal. A KOALÍCIÓS MUNKAMÓDSZEREK A VENKOV-ban Kahánek a „választások szük- séges8égét“ fejtegeti. Csehszlovákiában eddig soha nem volt egyetlen párt kormányon és nem is lesz. Oly állam vagyunk, amelyben elég más nemzetiségű összetevő is van s amely múltjával nem nevelte a népét az államegyeégne. A centralizáció ellen számos indokolt panasz hangzik el, de másrészt a decentralizációra még több volna a panasz, ha a járási hivatalok kapnának szélesebb •hatáskört, mert hiszem éppen a határvidékeinken mindenütt nemzeti kisebbségek laknak s az állam központ járnak ezek minden megmozdul kására érzékenyen reagálnia kell. A politikai pártok mozgalmában is sok a szeparatizmus és mindegyik párt büszkélkedik azzal, hogy az ő mozgalma a legerősebb Csehországban, vagy Morvaországban. vagy Szlovensizkón, ha már nem dicsekedhetik azzal, hogy az egész álamban a legerősebb. Az ellenzék nem hoz uj értéket. És mégis kel a változás. A koalíció nagysága bizto- fiitja a békét az országban, de nagy hátránya a határozás lassúsága. A politikai decentralizáció megint közvetlen kapcsolatban van a gazdasági centralizációval. Pofitiilkan életünk nem szenvedett egy párt túlsúlya, hanem a pártok hyper- Tnofiája miatt. A legnagyobb párt, az agrárpárt a képviselői mandátumok alig egy hatodával rendelkezik. Legalább száz képviselőre volna Később arról beszélteit, kötelewő-e taxiiban? Egyik (hölgy tette fel a (kérdést s a társaság tagjai magukba szálltak, számot vetették emlékeikkel, vágyaikkal, versengtek, gúnyosan vigyorogtak, felháborodottan tiltakoztak, vagy helyeseltek, 'temiperamentum és nevelés szerint. Éjfél már elmúlt. Mindenre ráértek már, megbeszélték a kOT igéryedt az egyénnel szemben, az egyén követelményeit korával széniben, beszéltek a jóságról, a sportról, Kreugerről, mindezt a levegőbe, könnyedén és lázasan. Most eljutottak végre a taxihoz. A hölgyek között akadt, aki azt tartotta, hogy nem kőtelező, de illik; s olyan is, aki hangosan állította, hogy nem illik ugyan, de kötelező. És egy harmadik, aki felháborodottan kérte ki magának, hogy se nem illik, se nem kötelező, egyszerűen ripőkség, egy pimasz és neveletlen kor agresszív ízléstelensége. Ez a harmadik, sajnos, csúnya volt. Az urak hűmmögtek. Volt, aki azt mondotta, hogy udvariatlanság, ha nem s volt, aki savanyúan jegyezte meg, hogy elvárják és végül egy, aki őszintén bevallotta, hogy túlságosan kényelmetlen. És volt egy, aki moralista híréiben állott b hevesen pártjára kelt a csúnya hölgynek. Ezek később együtt mentek haza, taxiban. Végül elvesztették a biztos talajt, össze-visz- sza 'beszéltek, megfeledkeztek a kiindulás pontjáról s nem látták már a célt, a nők jóságáról beszéltek s a férfiak komiszságáról s más ilyen kipróbált igazságokról. A taxiról már régen nem beszéltek, mikor egy pedáns ur megkérdezte, tulajdonképpen miről is van szó? Meghökkentek é6 visszakuilogtak a taxihoz. — Arról van szó — mondta a hölgy, közvetlenül és gyakorlatian, aki a kérdést elsőnek vetette fel, — hogy valaki megismerkedik társaságban egy hölggyel, akit később kénytelen taxiban ba.zakisémi. Mármost a taxi zárt terület, hogy úgy mondjam. Arról van szó, iliiik-e, kötelező-e, szabad-e, vagy neveletlenség-e ilyenkor a taxiiban udvarolni — ha még oly tartózkodóan s még oly finoman is, mondjuk csak egy kézesók erejéig, de kötelező-e? Erről van szó. — Micsoda aljas és frivol probléma ezl — kiáltották egyszerre a csúnya hölgy és az ur, aki moralista hírében állott. — Természetes, hogy nem kötelező s még természetesebb, hogy nem illik. Udvarolni egy idegen hölgynek, csak mert a véletlen összehozza őket egy taxiiban! ... Aljasság! Oly egyhangúan és lelkesen mondták ezt, hogy már abban a pillanatban sejteni lehetett, ami később be is következett, mikor a moralista hazakisérte taxiban a csúnyát. — Az ember általában idegen hölgyeknek udvarol — mondotta az egyik ur, aki bölcs ember ‘hírében állott, — miikor nem udvarol nekik többé, akkor már rendszerint nem is idegenek. — És egyáltalában, mi az, begy taxiiban? — kérdezi a pedáns. — Istenem, semmi — felelte a hölgy, aki a problémát felvetette. — Csak úgy értem, hogy egy férfi és egy rő egyedül maradnak éjjel egy taxiban s ami máskülönben, villamosban vagy a Jánoe-hegy tetején, vagy álmukban sem jutna eszükbe, ez a taxiban egyszerre eszükbe jut. S miikor kiszállnak a taxiból, már megint nem jut eszükbe. A taxi a fontos itt, nem a dolog, nem is a személyek. Nem nagy dolog, ami eszükbe jut a taxiban, csak egy kis közeledés, kézfogás, szembenézés, azok a bizonyos taxi- dolgok. De nem is ez a fontos. A probléma az, szükség egy pártiban, (hogy szilárd centrum alakul jen ki, tógy azután a koalícióban keveisebb legyen az alkudozás és több a munka. Knarnár képviselő a NÁRODNI LISTY vasárnapi számában többek között a következőiket írja: Legfőbb ideje, hogy mentesüljünk a demokrácia amaz uj formájától, amely devalválta a parlamentet és a képviselői mandátumot s amely olyan uj demokratikus szabadságra tanát ki bennünket, hogy a régi Ausztriában való sajtó- és szólásszabadságot idézi emlékezetünkbe. Különösen itt az ideije, hogy a parlamentarizmust rehabilitálják, hogy a képviselők ismét tiszteletre tegyenek szert, és ne számittassanak a legdrágább munkanélküliieiink közé. AgráriamuBiuimk legszellemesebb szóvivője, — írja Krámái, — azt is leleplezte, hogy a szindikátusaink, a monopóliumok, a zsirgyáralk jelentik az uj — aigrándemo- kráciát, sőt hogy ez aj uj gazdaságpoilli tálka lesz a demokrácia M pillérje.*, hogy mellőzöl tnek' érri-e magái egy (különben nagyon finom, sőt nagyon tartózkodó hölgy, akinek ee álmában, se ébren neon jutna eszébe, ha úgy száll ki egy taxiból, hogy a gavallérnak nem jutott eszébe — énről var szó — fejezte be szerényen. — Mindenki nézzen a szivébe, miélőtt fellel — ajánlotta a pedáns. — De ha egyszer különben eszébe sem jutna egyiknek sem — mondta kétségbeesetten Ótátrafüred, február közepe. Üres a kacsafarm, kirepültek lakói. Az ótátrafüredi Grand Hotelben nagy bankettet rendeztek a tiszteletükre. A toll hivatásos bajnokai levetve hócipőiket, bakkancsokat, szvettert, bőr mellényt, prémes kabátot, selyemsált, gyapjusált, fülvédőt és bélelt kesztyűt, egyszóval a megszámlálhatatlan ruhadarabokat, amikben a versenyek hóviharai ellen védekeztek és elegáns szmokingba vágták magukat erre az alkalomra. A Grand Hotel sárga szalónjában a vendégek úgy megcsodálták az újságírókat, mint valami exotikus ország soha nem látott fiait. Pedig olyan jámborak voltak — és éhesek, — mint akármelyik közönséges halandó. „Ausverkaufte Braui“ és egyebek Féltizkor kezdődött a bankett és mint ahogy lencsét, borsót, babot összekevernek és szétszórnak, úgy itt is a legeredetibb és legmulatságosabb összeállítások alakultak ki, ami a szomszédokat illeti. Mellettem jobbra egy osztrák ült, balra német, szemben egy dán és egy svéd. Eleinte a szemünkkel próbáltuk megsaccolni, hogy szomszédunk milyen nemzetiségű. Majd nyíltan és egyszerűen megkérdeztük, hogy honnan való. Majd ezt megállapítván és megegyezvén, hogy milyen nyelven óhajtjuk a társalgást folytatni, a következő kérdés az volt, hogy melyik laptól van? Mindezt tudva, tíz percen belül úgy társalogtunk már, mintha gyerekkori játszótársak lettünk volna. Kicseréltük véleményeinket a rendezésről (ezt a kényes témát talán hagyjuk), a versenyek állásáról csevegtünk, majd megállapítottuk, hogy a vacsora príma, a bor még jobb és a hangulat egész elsőrangú. Egymásután hangzottak el a beszédek, ki olvasva, ki szabad előadásban, ki részletezve a mondanivalóját, röviden dadogva, ki meg fölényes szónoki tudással. Megható, őszinte, meleg és mulatságos szavak hangzottak el, de a legnagyobb tapsot dr. Luther kapta, a müncheni, jókedvű kolléga, aki egy rögtönzött telefon- beszélgetést leadva, hangos jókedvre derítette az egész hallgatóközönséget. No de a beszédeken kívül a rendezőség változatos programról is gondoskodott. Voltak énekszámok, (éhgyomorra szolgálták fel), szomorú nóták és vígak, majd a konferanszié bejelentette, hogy most Smetana „Ausverkaufte Braut“-ját fogják hallani. Szegény, túlbuzgó fiatalember, három Páris, február 18. Ae itteni sajtó ismét feltűnő módion foglalkozik DumikiO'vwzfcy lengyel mérnökkel, az ÍBiment „ananyosiinálóval1*, alkot két évvel ezelőtt böntörbüntetéere Ítélteik, mert aranygyár- táBi kísérleteihez magánszemélyektől és bankoktól nagyobb összegeket c«alt ki. A mérnök elhitette, hogy valóban aranyat tud előállítani különböző kvancanyiaigokiból, de kísérletied nem vezettek eredményre és a bíróság Ítélete szerint megtévesztette a pénizadó feleket. Duinikovszky büntetése kitöltése után San Re- mobain telepedett le. A tegnapi Dapon párisi ügyvédje és egy párisi újságíró jelenlétében újabb kísérleteket végzett arany előállítására, ezúttal azonban az eddigitől különböző eljárással.- .......... a csúnya. — Miért mellőzés ugyanaz a tatxV bán, ami nem mellőzés, hanem természeten kW zöny például a Já/nos-hegyen? — Éppen ez a taxi-dolog — mondotta a ke®- deményező ntafcacaan. — Ez a taxi-varázs. így van, vagy nincs Így..* — Nekem van énről egy emlékein — kezdték most egyszerre hárman. — Az este során ezó sem volt semmiről, de aztán, későhíb csakugyan, a taxiiban ... S elmondták emlékeiket. A problémát nem oldották meg e izgatott hangulatban váltak el, mert nem sikerült választ találni a kérdésre, hogy kötelező-e a taxiban? S most nyolcán volb tak, négy férfi és négy nő, rendelitek négy kis- taxit s így indultak haza s a taxiiban vitatták meg a dolgot, de azóta sem derült ki, milyen eredményre jutottak? nyelven konferált és így történt meg a nyelvbotlás, amiből rövidesen szállóige lett és Pol- nisch Artúr, a telep igazgatója beszédében meg is említette, hogy az „Ausverkaufte Braut“ után reméli, hogy „ausverkaufte" hotelek következnek. Az est fénypontja Gyümölcs után már annyira összemelegedtünk, hogy angolul, franciául és németül hivtuk meg egymást szülőhazánkba, biztosítva szomszédainkat, hogy annál szebb nincs az egész földkerekségen. A norvég franciául festette le nekünk északi hazája tündéri csodáit, mig a svéd angolul biztosított, hogyha élvezni akarom a síelést, úgy csak hozzájuk menjek el week- endre. A svéd, aki különben járt Budapesten, három dologra emlékezett vissza: Magyart édes- bus nótáira, a tokaji borra és a „fairy Island"- re, ami alatt a Margitszigetet értette. Később megindult a szokásos menülapokra irt autogrammok körforgása és az ajándékba kapott ceruzák felét elkoptattuk, hogy nevünket aláírjuk a „créme yienoise" és „biére de Poprad" közé. Ekkor feltárultak az ajtók és vázsed legények és hajadonok festői képviseletben cigányzene hangjai mellett belejtettek és néptáncokat mutattak be. Villantak a magnéziumok, hogy a világ összes újságjai vihessék a hirt, képekben is, a tátrai FIS-verseny újságíróinak bankettjéről. A tánc nemsokára általános lett és most már a jazz zenéjére, az egymás nyelvét nem értő embereket is „megértővé" tette. Az est fényét emelte, hogy a Federation International Ski elnöke, Oestgaard őrnagy, a norvég trónörökös adjutánsa is megjelent, kinél fessebb, elegánsabb, érdekesebb és szimpa- tikusabb embert még nem láttam. Meleg és őszinte ünneplésben is részesítették, amire ő tökéletes németséggel, keresetlen, közvetlen szavakkal válaszolt. Csillogó fehér, szűzi hószőnyeg futott le a Grand Hotel-tói a Hoepfnerház-i „kacsafarmig", melyen az első lábnyomok bizony csak reggelfelé süppedtek bele bokáig és kissé — hogy úgy mondjam — rapszódikus kilengésekkel. És ezzel véget ért a „kacsafarm" bankettje Ótátra- füreden. R. SEGESVÁRY IZABELLA, Mo»t már nieim a kvarcból alkarja Dnimikovs-ziky a® aranyait előállítani, hanem valóban aranytartalmu földből, még pedig különleges sugarak behatásával. Az uj eljárással állítólag sokkal több arany nyerhető** mint az eddigi módszerek segítségével. A mérnök állítólag egy év óta családjával együtt uj találmánya eredményéből él. Az arany kivonásához részben a folyók homokját, részben pedig közönséges földet (hasainál, amelyet San Remo környékén talál. Az eddig ily módon nyert aranyat Duniikoveakv állítólag egy francia bank s<an romol fiókjának adta <ei. A „kacsafarm" bankettje Ótátrafürecíen Hetyszini tudósítás a FIS-versenyek újságíró-vacsorájáról Az „aranycsináló" lengyel mérnök ismét működik San Remoban közönséges földből állít elő aranyat a csalásért elitéit alchímista? ___________1933 február 19, kedd.
